Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-02 / 155. szám
IM», jntins 2. 5 Szombat A magyar könnyűipar részvétele a KGST-ben A Zrínyi raj nyerte a verseny zászlót Jutalomüdülés Balatonszabadiban A KGST-ben részt vevő országok könnyűipari szakértőinek az utóbbi időben lezajlott tanácskozásain a legfőbb feladat az 1966 —1970-es évekre vonatkozó fejlesztési tervek összehangolása volt. Ebben természetesen részt vettek a magyar szakemberek is. A tervösszehangoló munka kiterjedt a termelési, valamint a nyersanyag- és késztermék export-import előirányzatok egyeztetésére. a szakosítás területeinek meghatározására. A szakosításnál mintegy 40 cikkféleséget választottak ki. Ezek között találhatók műszaki szövetek, speciális munkaruhák és munkacipők. A könnyűipari cikkek választékcseréjének növelésére állandó munkacsoportot hoztak létre, összehangolták a KGST-ben egyeztetett kutatások fő irányait és a főbb kutatási témákat, valamint öt esztendő szabványosítási feladatait. A tervek szerint a KGST-or- szágokban 1970-ig a könnyűipar jelentősen fejlődik. A Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság viszonylag kisebb mértékben, a Román Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság gyorsabb ütemben fejleszti könnyűiparát. Magyarország e tekintetben közepes helyet foglal el, öt év alatt az iparág termelése várhatóan 25 százalékkal emelkedik. A technológiai folyamatok korszerűsítéséhez a könnyűipar minden ágában folyamatos és automatizált gépsorok üzembe helyezését tervezik. Mivel a magyar könnyűipar nem rendelkezik saját könnyűgépgyártással, a beruházásokhoz szükséges gépi berendezések túlnyomó részét külföldről szerzi be. Továbbra is nagyarányú alapanyagimportra szorul, ugyanakkor a jobb nyersanyagellátás érdekében fejleszti a vegyi szálak, a műbőrök, valamint a fa- és pozdorjalemezek hazai gyártását, illetve felhasználást. A magyar könnyűipari szakemberek tavaly 43 tanácskozáson vettek részt, s ezek előmozdították a KGST-ben történő együttműködést. Húsz szakértői értekezlet volt, 16 alkalommal a kutatási témákról konzultáltak, és 7 alkalommal tartottak ülést az állandó munkacsoportok. Az öltözködéskultúrával foglalkozó állandó munkacsoport ezúttal is sok hasznos tapasztalattal segítette a divattervezők és a ruházati üzemek szakembereit. Széles körű az együttműködés a kutatóintézetek között is. Az elmúlt évben is számos KGST-megbizásból végzett kutatómunka zárult le. Befejeződött, például a pamutipari fonalirezés automatizálása és az irezési re- cepturák egységesítése, az új szövetki készítési eljárások kidolgozása és az újfajta — vegyi szálakból készülő — szövetek gyártástechnológiájának kialakítása. A különböző ruházati cikkek korszerű gvártási technológiáit, a könnyű műanyag sarkok és talpak előállításának módját kísérletezték ki. A magyar szakemberek ez évben négy bőr- és cipőipari, öt nyomdaipari, kilenc textil- és ruhaipari, valamint öt faipari kutatási téma megoldásába kapcsolódtak be Részt vesznek például a polipropilénszál textil- és köt- szövőipari felhasználásának, továbbá az új cipőipari ragasztó- anyagok kidolgozásában. A ruhaipar számára komplex gépsorokat alakítanak ki és foglalkoznak azzal is, hogyan oldható meg a fonodák és szövödék komplex gépesítése. A lakosság körében végzett testalkatfelmérés alapján a kutatók segítséget nyújtottak új ruházati szabványok bevezetéséhez, új szabásminták megszerkesztéséhez. A magyar szakemberek a szabványosításban több feladat megoldását vállalták. Az egységes szabványok elősegítik mind a választékcsere, mind a gyártmányszakosítás kiszélesítését. E téren ugyanis még korántsem használták ki a lehetőségeket. A gyártásszakosításnál a divatcikkek kevésbé jöhetnek számításba, viszont a munkamegosztás kiterjesztésére alkalom nyílik a műszaki szövetek, munkaruhák és különböző típusú cipők előállításánál. Lehetségesnek látszik, hogy több más országot dalmi közös költségek viseléséhez. A ráfordításokkal arányos árakat figyelembe véve. a megszokottól eltérő képet kapunk a főbb igazatoknak a nemzeti jövedelemben elfoglalt súlyáról is. A jelenlegi árrendszerben a mező- gazdaság 16—17 százalékkal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, az ipar pedig ennek háromszorosával. A társadalmi ráfordításokkal arányos árrendszerben viszont az ipar és a mezőgazdaság közel azonos mértékben vesz részt a nemzeti jövedelem termelésében. Kísérleti számítások erről az alábbi képet mutatják: A népgazdasagi ágak hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 1961-ban Százalékos megoszlás Megnevezés lS63-ban érvényes árrendszerben Ráford. a lányosán szám. árrendsz. Mezőgazdaság 19 7 34.9 Ipar 57.0 37.6 Építőipar 8,3 9.3 Közlekedés, hírközlés 5,5 8,6 Kereskedelem 7.0 8.7 Egyéb termelés 2,5 0.9 Összesen: 100,0 100,0 A ráfordításarányos árak természetesen nemcsak a főbb ágazatoknak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulási arányait változtatják meg, hanem eltérő képet mutatnak a nemzeti jövedelem végső felhasználásban, a végső fogyasztásban is. Ha az egyes ágazatok végső kibocsátását — a közvetlen és más ágazatokon keresztül történő kibocsátás — vesz- szük figyelembe, akkor 1959-ben például a mezőgazdaság az érvényben volt árakon 22,5 százalékkal, a ráfordításokkal arányos árakon pedig 31,6 százalékkal működött közre a fogyasztásban. Ezzel szemben az ipar az érvényben volt árakon 34.5 százalékkal a ráfordításarányos árakon pedig 23 százalékkal részesedett a fogyasztásban. A mezőgazdaság jelentőségét azonban nemcsak a nemzeti jövedelem termelésében elfoglalt helye, hanem a magyar népgazdaság fejlődésében, a mezőgazdaság és az ipar kölcsönös kapcsolataiban játszott szerepe is mutatja. Közismert, hogy hazánk ásványi kincsekben. ipari nyersanyagokban nem bővelkedik. Viszont rendelkezésre áll az egyik legnagyobb potencionális természeti erőforrás, a mezőgazdaság. Ebből következik, hogy a mezőgazdaság fejlesztése, a mezőgazdasági és az ipari termelés közti aránytalanság csökkentése egyben megnyitja az utat az ipar, az egész népgazdaság kiegyensúlyozottabb fejlődése előtt is. A mezőgazdaság az ipar egyik legoagypbb piaca és ennek terjedelme a mezőgazdasági termelés korszerűsítésével, a mező- gazdasági lakosság életszínvonalának javulásával tovább bővül. Ugyanakkor a mezőgazdaság az a magyar ipar lásson el például kismama-cipőkkel. A már korábbi szakosítás nyomán az NDK- ból, a Szovjetunióból nagyobb mennyiségű vegyipari és tejipari szűrőszövet, az NDK-ból papíripari filc és nemez, a Lengyel Népköztársaságból pedig különleges munkaruhaszövet vásárlására van lehetőség. A magyar szakemberek most javaslatot készítenek a könnyűipari nemzetközi szakosítás körének bővítésére. (MTI) A „Gyulai nyár” című kulturális és idegenforgalmi programhoz a gyulai Erkel Múzeum képzőművészeti, népművészeti és természettudományi kiállításokkal járul. Eíelől és az intézmény életéről kérdezősködtünk nemrég Szilagyi Miklós igazgatónál. — Egy hónapig tartott, május 31-én zárult a helyi képzőművészeti kör kiállítása, amit a Kőszéntelepeink kialakulása című vándorkiállítás követett — mondotta. — Júliusban Simon Ferenc szobrainak javát láthatja a közönség. A vár kiállítási termeiben májusban zarulu az Alföldi Tárlat, most bontják a gyulai iparitanuló- és szakközépiskola három héten át csodált anyagát. Egész júliusban gyönyörködhetnek a látogatók a Hódmezővásárhely és Szeged után Gyulára is elkerült Dél-alföldi Tárlatban. AuAz elmúlt iskolai évben komoly eredményeket értek el. a csanádapácai úttörők. Az úttörőmozgalom fennállásának 20. évfordulója alkalmából különböző versenyeket szerveztek és részt vettek a Pajtás újság „Húsz év, húsz akadály” mozgalmában Is. A munkájukat siker koronázta. Verseny zászlót kaptak jutalmul. zeumok életében ritka és ezért példamutató esetként a városi tanács vállalta az új hely teljes átalakítását. Kiállítási csarnok is létesül! Ez fontos, hiszen jelen- y leg nem kevesebb, mint 20—25 kiállítás lebonyolítása folyik. Legtöbb a képzőművészeti, de emellett olyanokra is szükség van, melyekből a látogatók kedvet kapnak a múzeum gazdag s helyszűke miatt sokszor rejtve maradó értékeinek felkeresésére. Pillangó őrs Csillebércen táborozik a nyáron. A legjobb úttörő, Kardos Veronika jutalma szintén csillebérci nyaralás. A pajtásak a hulladékgyűjtésben is jó eredményeket értekei és a megyei versenyben a nyolcadik helyen végeztek. Az iskolai évben munkájukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a tanulmányi átlag jobb. Az eddigi tanulópár-mozgalom helyett az őrsök segítették a gyenge tanulókat. Ez a módszer jól bevált és ezeknek a tanulóknak az eredménye sokat javult az év végéig. A versenyben való részvételért a csapat is jutalmakat tűzött ki az egyes örsök és rajok között. A csapat versenyzásalaját a VII. b osztály Zrínyi Miklós raja nyerte. Ezenkívül több őrs és kiváló úttörő kapott oklevelet s könyvet jutalmul. A nyári hónapokban a táborozás is a pajtások jutalma lesz, hiszen harminc kiváló erdményeket elérő tanuló a balatonszabadi úttörőtáborban nyaral. Ezenkívül négyen Mezőhegyesre mennek az örsvezetőképző táborba. Eszközök a fertőzés széthurcolása ellen: munkaruha, betegszállás, elletőistálló, kerítés ezenkívül a legjobban dolgozó Évente 25 kiállítást, tárlatot rendez a gyulai múzeum gusztus 4-től szeptember 10-ig tart a Székely Aladár nevét viselő fotóművészeti meghívásos, valamint emlékkiállítás. Az Erkel Múzeum fennállásának 100. évfordulójára 1966 -ban kerül sor. — Költözik az intézmény? — Igen. Egy, a vár közelében levő bölcsőde és óvoda helyére s az jönne ide. A csere nem előnytelen. Gyula idegenforgalmi gócába kerülnénk. A műipar természetes bázisa. A mező- gazdasági termelés növekvő mennyiségű nyersanyagot biztosít az élelmiszer, a len. a kender, a bőr és gyapjúipar. és részben a vegyipar számára is. Ebből következik, hogy az ipari termelés jelentős hányadát jelentő iparágak fejlődése a mezőgazdasági termelés alakulásától függ. Ezek az iparágak általában olyan termékeket állítanak elő, amelyek hosz- szabb távlatban is exportképesek. Mivel pedig a mezőgazdaság egyre növekvő mértékben használ fel ipari eredetű anyagokat és eszközöket — csupán az utóbbi években 16 milliárd forint értékűt —, a közvetlen mezőgazdasági exporton keresztül mód nyílik az egyébként esetleg nem exportálható ipari termékek közvetett kivitelezésére is. Mindez természetesen nem jelenti az ipar vezető szerepének, jelentőségének tagadását. Az ipar továbbra is a népgazdaság fejlődésének legfontosabb ágazata marad. Az ipari’ termelés hatása a mezőgazdaságra tovább növekszik, hiszen a mezőgazdaság az iparban értékesíti termékeinek 26 százalékát, a mezőgazdasági termelés anyagi, technikai megalapozása nagyrészt az ipari termelés színvonalának függvénye. De a mezőgazdaságnak a gazdasági életben betöltött szerepét, helyét a korábbinál sokoldalúbban, reálisabban kell értékelni, mert ez egyben más megvilágításba helve- zi a mezőgazdasági termelést és ennek megfelelően szabja meg a mezőgazdaság és a vele kapcsolatos iparágak fejlesztésének feladatait is. Dr. Dankovits László A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a termelés koncentrálása több állategészségügyi probléma rendezését követeli az üzemektől. Csak a legfontosabbakról szeretnék szólni. Ezek olyanok, melyek megoldása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az állategészségügy helyzete, a betegségek elleni küzdelem, ezek megelőzése minél teljesebb legyen. Először is a munkaruhát említem. Ismeretes, hogy a legtöbb fertőző betegséget az állatok gondozója terjeszti. Éppen ezért az állatszállások környékén az emberek forgalmát a lehető legkisebbre kellene csökkenteni. Az állatgondozókat el kellene látni olyan tartozékokkal, mint a munkaruha is, melyet csak a munkahelyen viselhetnek! Vagyis távozáskor le kellene cserélniük. A mai gyakorlat sajnos. egészen más irányú. A dolgozók egy része nemcsak a gazdasági épületben, hanem még odahaza is a gazdaságtól kapott ruhát viseli. Több üzemben még nem oldották meg a munkaruhavásárlást, noha ennek viselésével — a szabályok betartásával — a fertőző betegségek széthurcolását jórészt megakadályozhatnák. A beteg állatok elkülönítése, szállása is sok helyen még megoldásra vár. Rendkívül indokoltnak tartom, különösen a nagyüzemi sertéstelepeken az úgynevezett „betegól” felállítását. Egy-egy beteg állat észlelésekor a gondozó ugyanis nem tudhatja, milyen betegséggel áll szemben. Erre több esetben még az állatorvos is csak tartós megfigyeléssel jön rá. Egy kis jóindulattal megvalósítható ez. A tervezők sajnos, megfeledkeztek betegszállás építéséről, még a nagyobb gazdaságokban is. Ezt a tervezői hiányosságot a jövőben helyes lenne, ha pótolnák és az állat-telepek tervezésekor a betegól építésére is gondolnának. Több gazdaságban még mindig hiányzik az elletö'istálló. Hogy ennek milyen óriási jelentősége van a fertőző elvetélés elterjedésének megakadályozásában — gondolom —, nem kell különösebben bizonygatnom. Ennek létesítése már jelénthet anyagi problémát, bár a legtöbb állami gazdaságban, tsz-ben a meglevő épülel- ből is kialakítható egy ennek megfelelő helyiség. Az új tehén- istállókat pedig eleve úgy kellene tervezni, hogy nyomban azokkal együtt épüljön fel az ellető is. Fontosnak tartom az újonnan vásárolt állatok elkülönítését, megfigyelését is. Több helyen erre nem fordítanak kellő gondot. Az effajta könnyelműség, nemtörődömség már nem is egyszer járványos megbetegedéshez vezetett. Az újonnan vásárolt állatok elkülönítését jogszabály is előírja (21/1953. MT-rendelet), ezt töbt helyen mégsem tartják be. A kerítés és a kordon létesítése sem lebecsülendő. Ennek szükségességét aktuálissá teszi az a körülmény, hogy a mezőgazdasági munkák és a sokfelé folyó építkezések magukkal vonják az emberek nagyobb mérvű mozgását. Az állatszállásokat éppen ezért helyes elkeríteni, köréjük kordont vonni, hogy oda csak az arra illetékesek léphessenek be. Ebben az esetben egy esetleges fertőző betegség észlelésekül a telepet pillanatok alatt le tudják zárni, és a betegség időbeni lokalizálásáról gondoskodhatnak Volt ilyesmire példa a száj- és körömfájás járvány időszakában Több nagyüzemben már a megoldásig értek az előbb említettek. Ez helyes, mert végtére is valamennyi állattartó gazdaságnak meg kell védenie a több millió forintot érő állományát mindenféle betegségtől. Meg vagyok arról győződve, hogy az említett dolgok megvalósításával is jelentős lépést tesznek előre majd a gazdaságokban Dr. Czike László gyomai járási főállatorwM
