Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-16 / 167. szám

#966. július 16. 6 Szombat CSAIAD-QTTHQM Gyógyítás vagy ? Kevés olyan orvos van az or­szágban, aki ne tudna számos elriasztó példát arra, hogy házi kuruzslók, gyógyítással kókler- kedők hogyan juttattak halálba, vagy súlyos állapotba olyan be­teget, akit tudományos eszkö­zökkel meggyógyíthattak volna.; Legutóbb Budapesten, a| Lágymányoson leplezett le egyi „csodadoktort” a rendőrség, akii kitűnően megélt abból, hogy teljesen hatástalan készítmé­nyét „rákgyógyító szérumként” adta el 30—100 forintért. Jogos a kérdés, mi az oka a kuruzslás iránti fogékonyság­nak, miért hisznek egyesek jobban a szomszédjuk, barátjuk adta tanácsnak, mint annak, amit az orvos ír elő gyógyulá­suk érdekében? fl magyarázatnak gyökere messze nyúlik. Egészen a val­lás kialakulásáig, amelyek azt a hitet plántálták híveikbe, hogy a betegség nem földi ere­detű, hanem túlvjlági erők bün­tetése, s a gyógyulást is csak ezek adhatják meg. Különösen a középkorban vált általános meggyőződéssé, hogy a test élettani folyamatainak rendel­lenességeit az ördög jelenléte, okozza, s hogy akit betegség kí­noz, azt a gonosz lélek szállta meg. S miután a papság nem­csak a lelkeknek volt a gaz­dája, hanem a test orvoslását is a kezében tartotta, eretnek­nek nyilvánított minden olyan gyógyítási módot, amely eltért attól a tanítástól, hogy a beteg­ség és a gyógyulás isten kezé­ben van. Ezekben az évszáza­dokban nem is gyógyítottak mással, mint ördögűzéssel, rá­olvasással, „csoda”-előidézéssel, s csak nagy sokára — akkor is babonás hiedelmektől átitatva — alakult ki a művi, s a gyógy­szeres beavatkozások gyakor­lata. — Ez évszázadokkal ezelőtt volt — mondhatná erre valaki, — de ma az orvostudomány je­lenlegi fejlettségi fokán mi tartja elevenen a kuruzslást? Nos, erre szolgál némi ma­gyarázatul, hogy a múlt század derekán, Johann Nepomuk Ringeis, — a müncheni egye­tem rendes tanára, még olyan elveket hirdethetett „keresz­tény-germán orvostanában”, amely szerint „a betegségek a bűnbe eséssel származtak a vi­lágra, mert az ember eltávolo­dott az istenétől”. Ringeis mint orvosképző tagadta a tapaszta­lati módszerek jelentőségét, a mikroszkóp használatának fon­tosságát és egy 1866-ban írt cikkében kifejti, hogy a boncta- ni munka semmit sem ér. „A mesterséges gyógymód követői kihívó kísérleteikkel visszaél­nek az emberi élettel, hiszen a betegségeket a nagy ördög dé­monai okozzák.” Kétségtelen, hogy ma már az egyházak is meghajolnak az orvostudomány fejlődésének nagyszerű eredményei előtt, s Őszinte sző a szerelemről TÉVED A KEDVES OLVASÓ, ez a néhány sor mégsem a szere­lemről, hanem a rövid idő alatt — főleg az ifjúság körében — nagy sikerre szert tett Kozmosz­könyvek egyik legújabb, hasonló című könyvéről szól. Dr. Hoffmann és Klemm, a szerzők, két részre osztották könyvüket. Az első részben „be­széljünk nyíltan” jelszó alatt az élet 'keletkezését ismertetik. Köny- nyedén, szellemes és népszerű for­mában tájékoztatnak bennünket az ©Lő szervezet kialakulásáról. A könyv álszeméremtől mentesen elveti a gólyamesét, nyílt őszinte­séggel tárgyalják saját szerveze­tünk megismerését. Okos, tárgyi­lagos megállapításokkal elsősor­ban a fiatalok számára nyújt vé­delmet az utcáról hozott pontat­lan, kétes tájékoztatás ellen. Külön fejezet foglalkozik a ter­hes nő „nagy várakozásának” ide­jével, a gyermekszülés lefolyásá­val. Tájékoztatásuk nem csupán az élettani folyamatokra tér ki, hanem a terhességi idő alatt vég­bemenő belső, lélektani állapoto­kat is figyelembe veszi. „Vajon veszélyeztetheti-e az ifjúságot ezeknek a folyamatoknak az is­merete?” — veti fel a kérdést. Természetes, hogy nem; hiszen ezek a fiatalok jelentik a jöven­dő szülőit, akiket nem hagyha­tunk az úgynevezett „boldog tudatlanságban”, akik majd akkor válnak gyámoltalanokká, amikor saját gyermekeiket kell felnevel­niük. AZ ORVOS SZAVAI UTÁN közel száz oldal tárgyalja, hogy „mi a szerelem?”, miért vonzó­dik férfi és nő egymáshoz, mi­lyen belső indítékok, vagy csak az alkalom szüli-e a szerelmet? Megszávlelendőek a párválasztás­ról, élettáirsról írtak is, ahol meg­állapítja a könyv, hogy a jó há­zasság egyik alapfeltétele az élet­társi eszménykép kialakítása, megtalálása. Az eszménykép vo­násait az életből és más embe­rekkel való tapasztalatainkból merítjük és természetes jelenség, hogy a korral együtt változik. Ez is egyik magyarázata annak, hogy az idősebbek miért nem értik meg a fiatalokat. Az élet minden sza­kaszának megvan a maga különös varázsa és tartalma, melyet szer­telenség lenne elcserélni. A KÖNYV MÄSODIK RÉSZÉ­BEN olvasók leveleit és az azokra adott válaszokat közlik. Izgalma­sak ezek a levelek, mert sokakat érdeklő, de a szégyenlősség miatt sokszor fel nem tárt legszemélye­sebb problémáinkra kaphatunk válaszokat. A könyv két kitűnő szerzője közül az egyik orvos, a másik pszichológus és az igazi tartós szerelmet kereső fiatalok­nak ad fontos orvosi, biológiai és lélektani ismereteket. Bár a könyv 44 000 példányban jelent meg, úgyszólván napok alatt elfogyott, reméljük, hogy a második magyar kiadása sem várat sokáig magá­ra, hiszen akiknek nem jutott be­lőle, azok a könyvtáraikban is csak előjegyzés után jutnak elolvasá­sához, ami mindenféleképpen a .könyv idő- és népszerűségét mu­tatja. Balogh Ferenc távol tartják magukat attól,hogy híveik csakis 'az ég kegyelmé­től várják a gyógyulást, vagy vakbuzgóságukban folyamod­janak vallásos színezetű kuruzs- láshoz. Tény azonban, hogy 1903-ban, az akkori pápa enge­délyezte egy gyomorbaj elleni szentkép kibocsájtását, amely­nek lenyelés által kellett hat­nia („parvas imagines, charte- ceas BMV in aqua lique factas deglitui’a...”) Ezek a képek na­gyon népszerűek voltak Bajor­országban, Olaszországban és Ausztriában. V II tudomány, az igazi orvos­lás évszázados tapasztalatokat, kísérletek millióit sűríti magá­ba. Nem hisz, hanem — tud! Jobban, mint az, aki akár jó-, akár rosszhiszeműen kínálgat gyógyszert, gyógymódot, mert „neki bevált”. A kísérletezés nem a beteg, hanem az orvos, a kutató dolga. Bízzuk rá gyó­gyulásunkat, mert nincs olyan zseniális laikus, aki versenyre kelhet tudásukkal. Nyá. Maneken — civilben Szépen berendezett, napfé­nyes otthon. Mindenütt virág. A mama feketével kínál. Kati hosszú, karcsú alakján szürke pantalló feszül, nagy gyerek­szemét kíváncsi-csodálkozóan rámvillantja és várja a kérdést. ■— Hogyan kezdte? — Sohasem akartam mane­ken lenni. Békéscsabán jártam iskolába, aztán Pesten kozme­tikus szakmát tanultam. És egy telefonfülkében kezdődött. Megláttak a Női Ruha Nagyke­reskedelmi Vállalat ablakából. „Megmérettek”, megfeleltem. A Gellért-szálló bemutatóján de­bütáltam. Tv-adás is lett belő­le. — Azután? — Abba akartam hagyni — sóhajt és lesüti hosszú, fekete szempilláját. — Most már ne­kem, az én alakomra terveznek ruhákat. Pedig én „kövér” va­gyok — súgja kicsit elpiruva — szeretek jól enni és sokat. Észreveszi, hogy csodálko­zom. •— Igen. 58 kiló vagyok és 173 centi magas. — Napi elfoglaltsága? — Reggeli a férjnek, azután torna, fürdés. Három-négy pró­ba egy délelőtt. Ebéd valame­lyik bisztróban a férjemmel. Egyórai pihenés, s ha nincs be­Gyufadobozból babaszoba-bútor Gyújtsd a kiürült gyufássikatiu- lyákat, a kisebb 30 filléreseket és a nagyobb 40 filléreseket. Nyolc kisebb és 11 nagyobb gyufásdobozból, egy kerek saj­tosdobozból és egy 10 gram­mos Polo szappanpehely-doboz- ból készítheted el a rajzon be­mutatott babaszoba-bútorokat. A Polo szappanpehely-dobozt elöl vágd ketté, mérd rá egy kis gyufásskatulya szélességét, elfe­lezve (a szaggatott vonaltól bal- ra-jobbra 1,85 cm-t), húzz itt egy-egy függőleges ceruzavona- lat. Ezen a vonalon hajtsd be a doboz elejét és ragaszd közé az 5 gyufásdobozt a foszforos olda­lánál. Most ragaszd be a szek­rényt fényes drapp vagy barna papírral, — a fiókok fölötti részt esetleg celofánpapírral, ha elég ügyes vágj', hogy a szek­rénynek vitrin része is legyen, méghozzá „.üvegezve”, — majd iratkapcsokat szúrva a dobozok elejébe és az ajtókba, fogantyú­val látod el a szekrény ajtajait és fiókjait. A gyufadobozokat való­ban ki is húzhatod, mint az iga­zi fiókokat. Az ajtót is nyitha- tóra, csukhatóra készítheted — de félő, hogy a sok hajtogatástól egyszer leszakad. Inkább ne vágd fél, legyen mindig csukott. A szekrényke lába négy para­fadugó levágott darabja befest­ve. A karosszék négy nagy gyu­fásdobozbói készül, ragaszd ösz- sze a minta szerint és vond be színes papírral — pasztellszín­nel is lehet, sőt mintással is. A rekamié fekvő része 4 na­gyobb gyufásdoboz, háta és ol­dala egy-egy kisebb skatulya élére állítva. Ezt is vond be szí­nes papírral. A kerek asztal lapja a sajt dobozából készül, peremét vágd keskenyebbre. A 3 vagy 4 asztalláb rajzpapírból sodrott, keskeny, kissé tölcsérszerűen bővülő formáját ragaszd össze, s a tetején kb. fél cm mélyen vagdosd be ollóval — ez a ra­gasztószél, ezt ragasztod az asz­tallap aljára. Az asztalkát is ra­gaszd be drapp vagy barna pa­pírral. Ha mindez készen van, sze­rezz egy-két nagyobb dobozt — cipődobozt, cukordobozt —, mert legközelebb babaházat építünk belőlük. Maglódi Magda mutató, akkor mosás, vasalás, egyebek. És szeretek olvasni, örülök, ha otthon vagyunk együtt. — Naponta hányszor öltözik át? — A próbadíjat és a bemu­tatók díját — ami nem havi fi­zetés — bizony, könnyebben összeszámolom. — Utazás? » — Októberben Genfben mu­tattunk be. Meglepődtem, ami­kor nálam négy-öt kilóval kar­csúbb, főleg idősebb kolléganő­ket láttam. De azért... sikerem volt. — Mit érez, amikor felvesz egy szép modellt? , — Amikor kilépek a pódi­umra és végigsétálok a fürké­sző pillantások kereszttüzében, nem érzek, nem látok semmit. De a ruhát... azt, amit akkor viselek, a magaménak érzem, de sokszor kétszázszor is fel­próbálom és hordom, mire megvehetem magamnak. — Mit visel civilben? — Nézzen rám — neveti el magát — nadrág, ingblúz, pon­gyola. Nyáron két hét a Ba­laton mellett fürdőruhában, sortban, nadrágban és kész... — Mi a véleménye a rövid ruhákról? — A magyar nőnél jobb íz­lésű aligha akad. Gondolom, csak a jó ízlés határain belül hordják a rövid ruhát, mert szabályos és szép térdű nő ke­vés van. — Tervei? — Önálló lakás és egy édes kis gyerek. — Ha lány lenne, őbelőle ts manekent nevelne? — Nem tudom. Ez hivatás. Mindaddig, amíg nekem örömet kellemes fáradtságot, a né­zőknek pedig gyönyörködtetést jelent — az. Búcsúzom Kállai Katitól, aki nem selyembe, bársonyba és műszálba burkolt próbababa, hanem egyszerű, tiszta szemű és derűs mai fiatalasszony. — gáspár — Paprikás ajándék Szegedről A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál elkészült már 4000 ki­ló különleges piros paprika, amely díszdobozokban és színes celofán- csomagolásban kerül az ajándék­ból tóikba. A papucskészítő ktsz- ben több ezer újfajta hímzett pi­ros bársonypapucsot, a szerszám- készítő ktsz hagyományos gyöngy- háznyelű szegedi halbicskát gyár­tott erre az alkalomra. A gyufa- gyár szegedi tájaikat ábrázoló címkékkel látta el a gyufásdobo- zokat. A szalámigyár 500 mázsa csemege, paprikás és újfajta fü­zére« szalámit ad át a szegedi ke­reskedelemnek. Vitaminok a kenyérben A gabonafélékben előforduló vitaminok mennyisége nemcsak a fajtától függ, hanem a környe­zeti tényezőktől is. Változik a vi­taminok eloszlása az egyes gabo­naszemekben is. A 70—75 száza­lékos őrlésű lisztben a vitaminok­nak csak 10—15 %-a marad meg. A liszt tárolása és a sütés további veszteségeket okoz. A legnagyobb vitamintartalmú a tiszta rozske­nyér, amihez természetes vitamin­forrásokat (rozscsíra. rizskorpa, élesztő) adnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom