Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

**®s. július 1. 2 Pénfck Szovjet—francia nyilatkozat Moszkva Moszkvában csütörtökön szov­jet—francia nyilatkozatot adtak ki. A dokumentum megállapítja, hogy a Szovjetunió és Franciaor­szág kormánya úgy döntött: rend­szeressé teszi konzultációit és „közvetlen hírközlési összekötte­tést létesít a Kreml és az Elysée- palota között”. Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és Nyikolaj Podgomij elfogadta De Gaulle tábornok meghívását, hogy tegyenek hiva­talos látogatást Franciaországban. De Gaulle tábornöknak június 20-a és július 1-e között a Szov­jetunióban tett látogatása „alap­vető hozzájárulás a Szovjetunió és Franciaország egyetértésének fej­lesztéséhez” és „a látogatás meg­szilárdította az újjászülető euró­pai bizalom érzését” — hangzik a nyilatkozat A szovjet—francia nyilatkozatot szovjet részről Nyikolaj Podgor- nij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, fran­cia részről Charles de Gaulle ír­ta alá. A két fél tárgyalásain az euró­pai problémákra fordították a fó figyelmet, mindenekelőtt az európai biztonságra és a német kérdésre, „amelyekről a felek esz­mecserét folytattak”. Az indo-kínai félszigeten kiala­kult helyzet „egyre nagyobb ag­godalmat okoz a vietnami háború kiéleződése miatt”. A Szovjetunió és Franciaország kormányai „to­vábbra is úgy vélekednek, hogy a kialakult helyzetből, amely ve­szélyezteti a békét, az egyetlen lehetséges kiutat az 1954. évi genfi egyezmények alapján tör­ténő rendezés jelenti, amely ki­zár minden külföldi beavatkozást Vietnamban”. A nyilatkozatban jelentős fi­gyelmet szentelnek a szovjet— francia viszonynak, mindkét fél minden tőle telhetőt el akar kö­vetni e kapcsolatok maximális fejlesztése érdekében. A Szovjetunió és Franciaország megállapodott abban, hogy kon­zuli egyezményt köt és ezzel a közeljövőben tárgyalásokat kezd. A felek kifejezték azt a meggyő­ződésüket, hogy az árucserefor­galmat az 1965—69. évi ötéves ke­reskedelmi egyezményben elő­irányzott szinten túl is ki lehet terjeszteni. • A szovjet—francia nyilatkoza­ton kívül aláírták a Szovjetunió kormányának és a Francia Köz­társaság kormányának megállapo­dását a világűr békés célú tanul­mányozása és meghódítása terü­letén megvalósítandó együttmű-1 ködösről, valamint aláírták a tu­dományos, műszaki és gazdasági együttműködési egyezményt. Az egyezményeket kormányuk megbízásából Andrej Gromiko és Maurice Coüve de Murville kül­ügyminiszterek írták a’lá. A szovjet—francia dokumentu­mok ünnepélyes aláírásánál jelen voltak a szovjet kormány és az SZKP Vezetői. Francia részről a De Gaulle elnök kíséretéhez tar­tozó személyiségek voltak jelen. (MTI) frottír ruha 579 Sajtóértekezlet Washingtonban Mindössze néhány óra múlott el Hanoi és Haiphong külvárosai­nak bombázása után. s McNamara USA-hadügyminiszter a két vietnami város térképe elé állva eldicsekedett a Penta­gon legújabb „hőstettével” a hírügynökségek és napilapok képviselői előtt. (Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) S' Újabb barbár terrortámadás Hanoi ellen Csütörtökön amerikai vadász- bombázó repülőgépek több raja hatolt be Hanoi déli külső öveze­tének légiterébe és Donganban, a fővárostól 25 kilométerre külön­London Szerdán este spontán tiltakozó tüntetések zajiottak le a londoni amerikai nagykövetség és a par­lament előtt. „Hány gyermeket gyilkoltál meg ma L. B. J?” — hangzottak a kiáltások az ameri­kai nagykövetség előtt. A tünte­Buenos Aires Ongania tábornok, a katonai hatalomátvétellel uralomra jutott új argentin elnök szerdán kine­vezte kormányának első tagját, a gazdasági minisztert, Jorge Nestor Salimey bankár és gyáros személyében. Az AFP Buenos Aires-i tudó­sításaiból kitűnik, hogy az Ar­gentínában nagy befolyással ren­delkező peronista mozgalom két szárnya közül az egyik támogatja, a másik pedig egyelőre nem el­lenzi a hatalomátvételt. Az AFP kommentárja szerint a peronisták azért támogatják a Gizestga Kairóban Kairó Gizenga, a kongói nép szabad­ságharcának egyik legismertebb vezetője, Lumumba harcostársa megszökött Kongóból és a napok­ban megérkezett Kairóba. . Az, Ahram jelentése szerint Gi­zenga Kairóban megkísérli a kon­gói szabadságharcosok közt tá­madt ellentétek eloszlatását és a hazafiak egységfrontjának megte­remtését. (MTI) bözö objektumokat bombázott és árasztott el gépfegyvertűzzel. A hanoi rádió jelentése szerint két amerikai repülőgépet lelőt­tek. tők és a nagykövetséget kordon­nal védő rendőrök között dulako­dásra került sor; végül lovas- rendőrök szórták szét a tömeget. Tizenkét tüntetőt őrizetbe vettek. Wilson miniszterelnök kétarcú parlamenti nyilatkozata senkit sem elégített ki. A munkáspárti katonai államcsínyt, mert remé­lik, hogy az egyedüli politikai erőt alkothatják, amely Ongania tábornokkal együtt irányíthatja majd az országot. Argentínában egyébként az élet visszatért rendes medrébe, a szakszervezetek lefújták azokat a sztrájkokat, amelyeket még a puccs előtt hirdettek meg. A ke­reskedelmi forgalom zavartalan, csupán a tőzsde volt még zárva szerdán. A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány elnöké­nek és a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa főtitkárának közös előterjesztése alapján megvitatta és jóváhagyta azt a megállapo­dást, amely a kormány vezetői és a SZOT titkárságának tagjai kö­zött jött létre az állami-gazdasági szervek és a szakszervezetek munkakapcsolatáról, a soron levő gazdasági feladatok megoldásában való együttműködésről. képviselők jelentős hányada tart­hatatlannak tekinti azt, hogy Wilson „sajnálkozzék” a vietna­mi háború további kiterjesztése miatt, miközben támogatja az amerikaiak átfogó vietnami há­borús politikáját és céljait. Különösen nagy felháboi’odást keltett Wilson párthíveinek kö­rében az, hogy a miniszterelnök — amint ez szerdán az interpel- lációs kérdésekre adott válaszai­ból félreérthetetlenül kiderült jó előre tudott a Hanoi és Hai­phong elleni amerikai bambatá­madás terveiről. Párizs A francia közvéleményben óri­ási felháborodást váltott ki az észak-vietnami városok bombá­zása. A francia országos béketa­nács felhívásában „közönséges bűncselekményként” bélyegzi meg a polgári lakosság ellen in­tézett terrortámadást, amely „le­leplezi az Egyesült Államok dél­kelet-ázsiai politikájának igazi céljait”. A francia békemozgalom felszólította a párizsiakat, tüntes­senek az amerikai nagykövetség épülete előtt. A Francia Kommu­nista Párt is nyilatkozatot tett közzé, amelyben rámutat. John­son döntése kihívás a világ köz­véleménye ellen, amelyre a fran­cia népnek hatalmas tiltakozó mozgalommal kell válaszolnia. jékoztatta a kormányt a nyári me­zőgazdasági munkákról, a gabo­nabetakarításról. A művelődés- ügyi miniszter beszámolt a szo­cialista országok felsőoktatási, il­letve művelődésügyi miniszterei­nek Moszkvában tartott tanács­kozásáról. A kormány a tájékoz­tatókat tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyal­ta és elfogadta a kormány, vala­mint a Központi Népi Ellnőrzési Bizottság második félévi munka- tervét. (MTI) Éles tiltakozás világszerte A peronisták támogatják az új argentin kormányt A Minisztertanács ülése A földművelésügyi miniszter tá­Molnór Géza: 32. Az éjjel friss porhó esett, gyenge fagy ült a városon, a hó reggelre is megmaradt. Szép téli kép fogadta az embereket, lágy szürke ég, fehér tetők és fehér utak, fehérrel kontúrozott fekete fák. Laci az ajtó előtt állt Linda néni udvarán, nagyokat lélegzett a hószagű, tiszta levegőből. Az utolsó két napot itt töltötte ci­vilben, a régi hadiüzemi kár­tyákkal. Előtte romos házban húzódtak meg hármasban, Bor­dás Francival és Kertész Sa- nyóval. Ö éppen az utcára akart lépni, amikor látta, hogy autó­busz áll meg az utca végében s csendőrök ugrálnak le róla. A környék annyira le volt bombázva, hogy mindhármuk­nak sikerült a bekerítés elöl meglógni. Ács Krisíófékhoz ment, később Magdával Linda nénihez, a régi rejtekhelyre. Ez a két nap ijesztően nehe­zen telt. Nehány házzal arrébb, a sarokra vontattak egy ágyút, a tüzérek buzgalommal dolgoz­tak, egy-egy lövés úgy hatott, mintha ököllel csaptak volna az ember fűdére. Hogy lehet ezt megszokni? — tűnődött Laci. — Minden tüzér a háború végé­re megsüketül, mint Jóska bácsi, a nagybátyja, aki 32-es mozsa­raknál szolgált, s aztán, ha kö­szöntek neki az utcáról, miköz­ben a kertben dolgozott, jóked­vűen visszakiabált: „Csak így maradjon! Még ezzel kihúzzuk karácsonyig!” Az ablaktáblák csörömpöltek a dördülésektől, válaszként orosz gránátok hullottak a környékre. Lehetett hallani, amint lassan, vonyítva közeledtek, aztán a de­tonáció s a megkönnyebbülés: ez se idejött. Ma hajnalban aknák zuhogtak a városra. Nagyon magasról, meredeken jöttek, hosszan zi­zegtek s tépő-recsegő hangon robbantak. Ezek már nagyobb károkat nem csináltak, elvit­tek egy fél háztetőt, szétvágtak egy küszöböt, benyomtak egy ajtót, ember nem sérült tőlük, mindenki az óvóhelyen lapult. Kivéve az olyan árva fickókat, myit Laci is, akik egy-egy suf­niban, padláson, mosókonyhában gubbasztottak s azt mondogat­ták magukban: ugyan, miért pont ide vágna be? Lap ki se kelt az ágyból, nyitott szemmel bámult a meny- nyezetre s hallgatta a detonáció­kat, később, ahogy a robbaná­sok Pest felé távolodtak, el­szunnyadt. Most. hogy az ajtó előtt állt s figyelte a havas tájat, vala­mi szokatlant, valami nagyon furcsát érzett az ismert kör­nyezetből —, de nem tudott rá­jönni, hogy mit. A földszintes, öreg házak, ócsak léckerí­tések. vánvadt. nyeszlett akácok, egy-egy göcsörtös, girbe-gurba gyümölcsfa, amely nehezen teng-leng a salakos, feltöltött rossz talajon, egy-két kútház, vályog melléképületek, itt-ott üres disznóól — ez minden. Milliószor látott, megunt, s mé­gis szülőföldként szeretett, si­vár külvárosi táj. Margitváros. Százezer ember lakóhelye. Nagy­pénteken. április 3-án egyetlen légitámadás alatt ezer embert

Next

/
Oldalképek
Tartalom