Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-01 / 154. szám
ff” er Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É S A MEG YE I TAN ÁCS LAPJA 1966. JÚLIUS 1., PÉNTEK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM i Tartalék takarmánykészletre törekedve Ifjú kombájnosok kongresszusi versenye A KISZ megyei bizottságán Békéscsabán június 30-án megtartott tanácskozáson a járási és városi titkárok beszámoltak az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére indított ifjúsági munkaversenyről és az eddigi eredményekről. Móricz József orosházi városi titkár többek között elmondotta, hogy az üzemekben és termelőszövetkezetekben hetvenhét brigádban összesen 1700 KISZ-tag versenyez. Ezenkívül egyénileg is összesen mintegy kétezren vesznek részt a kongresszusi versenyben. A városi KISZ-bizottság meghirdette az ifjú kombájnosok versenyét is, melyhez hatvan fiatal csatlakozott. Erre külön díjat tűztek ki s a legjobb kombájnos jutalma: külföldi társasutazás. A gyulai fiatalokról Szabó Miklós KISZ-titkár elmondotta, hogy az üzemekben összesen másfél millió forintos tervtúlteljesítést vállaltak. A gépjavító fiataljai ifjúsági kombájnosbrigádot hoztak létre. A KISZ védnökséget vállalt a kombájnok javítása felett. A versenyben 38 szocialista brigád vesz részt, s ebből 12 ifjúsági. Rigler Miklós békési járási titkár beszámolt arról, hogy a me~ zőberényi gépjavító KlSZ-fiatal- jai vállalták: az aratás és csépiás időszaka alatt a gépek javítását munkaidő után is elvégzik. A békéscsabai István-malom felkészülten várja az új gabona érkezését Mostanában több termelőszövetkezet vezetőjétől kérdeztük meg, vetnek-e takarmánynövényt a learatott borsó- és árpaföldefcbe? A válaszok jó része az volt, hogy nem. Egyik-másik szövetkezeti vezető szükségeisnek tartotta róvid megnyilatkozását indokok egész sorával alátámasztani. A leggyakrabban ismételt ellenérv az, hogy más években sem sikerült a szárazság, meg amiatt, hogy gyenge táperőben van a föld. S azért van gyenge taperőben. mert kevés az állatállomány ahhoz, hogy elegendő legyen a szerves tápanyag. Az állatállomány azért kevés, mert állandóan takarmány- hiánnyal küzdenek. Szóval ez az a búgócsiga, amely még nem tudta elhagyni az egy helyben forgásának pontját jó néhány szövetkezetben. Kevés az állatállomány, mert szűkös a takarmánykészlet, de nem vetnek másodnövényt, vagy legfeljebb csak keveset, mert néhányszor már nem sikerült a szárazság' miatt. Ez az állásfoglalás nem állja meg a helyét már évek óta, most meg különösen nem. Azért, mert eddig is rendelkezésre álltak az öntözőberendezések, de — tisztelet a kivételnek — megfeledkeztek arról, hogy az árpa vagy a borsó egy részét oda vessék, ahol az utánuk földbe kerülő másodnövény kelését, fejlődését szükség eseten öntözéssel segíthetik elő. Az idén előreláthatólag, a tavalyihoz hasonlóan, tétlenségre kárhoztatja a sok nyári csapadék a szivattyúmotorokat. Vagyis ezek nélkül is lehet és szükséges is. másodnövényt termelni attól függetlenül, hogy elég tűrhető a széna és a szemes takarmány terméskilátása. Igén, á terméskilátásoktól függetlenül szükséges minél több másodnövényt termelni, mert el kellene már érni minden szövetkezetnék oda, hogy ne szű- köíködésre, vásárlásra szoruljon bármelyik is közülük, hanem tartalékot is alakítsanak ki valamennyi takarmányfajtából. Csakis a tartalékképzés segítheti elő, hogy az állami gazdaságok és a már korszerűen gazdálkodó szövetkezetek, köztük az űj- kígyósi Aranykalász példájára mindenütt meghonosodjon a sertésállománynak kedvező és szükséges zöldlucamapép készítése. Erre azonban az a válasz a legtöbb helyen, hogy .jaj, így is kevés a lucerna, mert. a vetés jó részét kipusztította az egér, az aranka és a fagy”, Éppen ezt a keveset igyekezzenek minél több másodnövénnyel pótolni, mert a szarvasmarhaállomány is meghálálja a késő őszig tartó zöldtakarmányt, s azt is, ha egész télen változatos és nemcsak zöld és száraz kukoricaszárból készült silótakarmányt kap. Az egyoldalú, kimondottan csak táppal történő baromfinevelés is kezdi megbosszulni magát, mert unják már a csupa láb és csupa nyak, sovány testű, héka bőrű csirkéket. A táp mellett szemes és zöldtakarmány etetését nem tiltja semmiféle tudományos megokolás. Sőt! Ennek egyedüli gátja az, hogy kevés volt eddig mindegyikből. S azért volt kevés, mert az évek óta újra és újra elhangzó ösztönzésre, sürgetésre ..nem érdemes kínlódni másodnövény vetésével’’ a válasz. Mi ebben a kínlódás? A tarlót a jó talajgazdálkodás szigorú törvényei szerint feltétlenül fel kell szántani. Most a gyakori csapadék következtében még rögtönözni, disztillerezni sem keli, az ekére akasztott fogas elvégzi a szükség ges porhanyítást és mehet utána a vetőgóp. « Egyelőre még csak afféle szóbeszédnek tűnik, a valóságban azonban belátható időn belül bekövetkezik az, hogy egy tucatnyi baromfinevelő társuiás mennyiségileg és minőségileg is el tudja látni a megye feldólgozóipará't. Erre nem lehet az a válasz az ezeken kívül eső szövetkezetekben, hogy „akkor mi nem nevelünk”. Nem, mert a belföldi fogyasztás, de a gyors és jelentős pénzszerzési lehetőség is kötelezi erre a szövetkezeteket. S a kereslet nyilvánvalóan nem az egyoldalúan táplált, hanem a változatos takarmányon nevelt, jó minőségű baromfi iránt mutatkozik majd meg. Nem győzzük eléggé ismételni: használjak ki a takammanyterme- lés minden lehetőségét megyénk szövetkezetei, mert az eddigi szűkös készletek útját állták annak, hogy a hazai szükségletnék és a külföldi keresletnek megfelelő mennyiségűre és minőségűre növekedjen valamennyi állatfajtából a nevelés és a hizlalás. Például gyapjúból, juhsajtból, pecsenyebárányból is még egyszer annyira volna szükség, mint amennyit eddig adtak megyénk gazdaságai. De a többször sürgetett 150—200 darabból álló sepregető juhnyáj beállítására is az a válasz, mint a több baromfi nevelésére, a több szarvasmarha tartására, hogy kevés a takarmány. Ezen rágódnak és vitatkoznak évről évre a háztáji gazdaságokból jelentkező széna- és abrakigényék alkalmával is. Természetesen könnyebb azt mondani, hogy nincs, mint keres-, ni, kutatni és megteremteni a takarmánybőség módját. Könnyebb azt mondani, hogy nem pepecselünk másodnövény vetésével, mint mindenütt az emdrődi Búzakalász Tsz példájára lehetővé tenni, hogy a szövetkezeti gazdák vetőmag és művelési költség ellenében annyi borsó- és árpa földet vessenek be másodnövénnyel, amennyit a közös munka hátráltatása nélkül be tudnak takarítani. Az idő kedvez, az eszközök rendelkezésre állnak. Szövetkezeteinken múlik, hogy a lehetőséget jól kihasználva ne csaik az állatállomány átteleltetéséhez szükséges takarmány mennyiségét biztosítsák az idén, hanem lehetőleg képezzenek minél több széna- és abraktartalékot is. Egyrészt azért, mert nem tudni, milyenek lesznek a jövő évi terméskilátások. Másrészt azért, mert mind nagyobb igényék jelentkeznek a különféle, s az eddigieknél is jobb minőségű állati termékek iránt. K. I. A békéscsabai István-malom- ban májusban nagykarbantartást tartottak. Új szitákat is beszereltek, mert a budapesti Gizella- malom végleges leállításából eredő termeléskiesést részben Békéscsabán kell majd pótolni. Így a következőkben 22,8 vagon helyett 24 vagon liszt készül majd. A malom felkészülten várja az új gabona érkezését. A szárító- berendezés szükség esetén üzembe helyezhető. Az ömlesztett búza szállításához a vállalat három billenőtartályos gépkocsit vásárolt és a közeljövőben még három hasonló gépkocsi érkezése várható. Ezekkel lényegesen meggyorsul a szállítás. Június 10-én kezdték meg az egyik kazán felújítását, amit szeptember 30-ra fejeznek be. Később a másik kazán karbantartására kerül sor. Ezek látják el a malom irodáinak, a városi kórháznak, a tervezőiroda helyiségeinek a fűtését, ősszel a meA KGST közlekedési állandó bizottságának ülése Bukarest A KGST közlekedési állandó bizottsága 28. ülését 1966. június 21—27 között a Román Szocialista Köztársaságban tartották. Megvizsgálásra kerültek a KGST- tagállamak közötti gazdasági együttműködés további fejlesztésének kérdései a vasúti, tengeri, gépjármű, légi közlekedés és a csővezetéki szállítás terén. A bizottság intézkedéseket tárgyalt meg a KGST-tagállamok közötti nemzetközi személyszállítás javítására. Ezenkívül a bizottság megvizsgált egy sor egyéb cűyan kérdést, amelyek, hozzájárulnák a gazdasági munka és a műszáki fejlődés színvonalának további emeléséhez. gyei tanács, mentőállomás és a múzeum épületének a radiátoraiba is innen jut el a gőz. A gyulai járásban 1005 fiatal vállalása mintegy ötmillió forint értéket jelent. Különösen jo eredményeket érnek el az újki-' győsi Aranykalász Tsz kertészeti brigádjának tagjai, akik földi- ■ eperből már 200 ezer, káposztából pedig 70 ezer forinttal több bevételt teljesítettek a tervezettnél. Társadalmi munkában is igen aktívak a megye KISZ-fiataljai. Különösen példát mutatnak a középiskolás diákok. Az orosházi kiszesek 250 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak. s ebből csupán a gimnázium diákjai már húszezer forintot teljesítettek. A lökösházi Haladas- Termelőszövetkezet kiszesei társadalmi munkával húsz holdon takarították be a lucernát A békéscsabai forgácsolóüzem 78 millió forintos beruházása felett pedig védnökséget vállaltak a csabai kiszesek. A tanácskozáson részt vevők hozzászólásaikban bejelentették, hogy a megye városaiban és községeiben tiltakozó gyűléseket, fáklyás felvonulásokat szervezni nek, melyeken Hanoi bombázása elleni tiltakozásukat fejezik ki. ................................................................... M egdönti ütnek a várá$\fúk. Szigligeti: Béldi Pál című történelmi drámájának próbáján a gyulai várszínházban. Középen Greguss Zoltán Érdemes Művész. (Képes beszámoló az 5. oldalon.)
