Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

M66. .június 19. 4 Vasárnap Akikre az idén is számíthat a népgazdaság Látogatóban a 100 millió forintnál nagyobb forgalmat lebonyolító Mezőkovácsháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél Miért halt meg Braun Lajos? Lapozgatom jegyzetfüzetem, amelyben a 7300 tagot számláló Mezőkovácsháza és Vidéke Kör­zeti Földmű vess zövetkezet ered­ményeit gyűjtöttem össze. Vajon _ mit adott ez a szövetkezet az or­szágnak a múlt évben és mire vállalkozik az idén? Százhuszonhat nagyüzemi gazdaság a ciroktermelök listáján Amikor az 1965. évi mérleg el­készítésére sor került, 12 és fél va­gon baromfi, 2 millió 700 ezer to­jás, 180 mázsa bab, 160 mázsa méz, 130 ezer forint értékű gyógynövény, 60 vagon vegyes zöldség, 48 vagon vöröshagyma, 370 vagon cirokszakáll felvásárlá­sát jegyezhették be. E néhány cikket, mint legjellemzőbbeket említettem a sok más közül, amely a felvásárlási üzemág pro­filjába tartozik. Itt kell megemlí­teni azt is, hogy 1965-ben csak baromfiszerződési előlegként egy­millió forintot fizetett ki ez a szö­vetkezet. Érdemes megjegyezni, hogy a cirokszakáll felvásárlását, exportálását az egész megyében a Mezőkovácsháza és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet végzi. Hogy ez milyen felelősséget je­lentett a szövetkezet vezetőinek a múlt évben is, ennek bizonyításá­ra elég megemlíteni: a megye 126 termelőszövetkezete kötött szerződést cirokszakáll-termelés- re. A múlt évben Csehszlovákiá­nak, Ausztriának, Franciaország­nak, Olaszországnak és Kanadá­nak 55 vagon cirokszakállt expor­tált a földművesszövetkezet. S hogy a külföldi vevők igényét kí­vánságuknak megfelelően ki tud­ják elégíteni, 250 ezer deviza fo­rintért cirokszakállválogató gépet vásárolt a szövetkezet. Ez a gép nemcsak meggyorsítja a váloga­tást, hanem minőségi javulást is jelent Említésre méltó a felvásárlási üzemágon belül az a sokat sejtető szám is, hogy a múlt évben 3000 termelő kötött a szövetkezettel szerződést baromfitenyésztésre. Továbbá tíz és fél vagon mákot vásároltak fel a megye termelő- szövetkezeteitől, egyéni termelői­től. S e nagy mennyiséget csoma­golás után mintegy 12 megye FÜSZÉRT Vállalatához továbbí­tották. A felvásárlási üzemág 1965-ben 31 millió forintos forgalmat bo­nyolított le. Ebből a tiszta nyere­ség meghaladta a két és fél mil­liót. Hetvenhét és fél millió forint forgalom a kiskereskedelmi üzemágban Barna Sándor elvtárs, a szövet­kezet elnöke a kiskereskedelemről is elismerően szólt. Jegyzetemet böngészve, erről az üzemágról a következőket olvasom: éves szin­ten 72 és fél millió forint forgal­mat bonyolítottak le. Ezzel telje­sítették tervüket. E milliók mö­gött megtalálható néhány alap­vető gazdálkodási tényező, vala­mint eredményességre való tö­rekvés is. Például 1965-ben a kiskereskedelemben ismeretlen fogalom volt a béralaptúllépés. Ezenkívül ebben az üzemágban éves szinten 400 forintnál volt na­gyobb a dolgozók termelékenysé­ge tavaly, mint amennyit a terv előirányzott. A földművesszövet­kezet kiskereskedelmi üzemágá­nak nagyarányú előrelépése ösz- szefügg a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezeteinek gazdasági megerősödésével. így vált lehet­ségessé, hogy ez az üzemág is 1 millió 900 ezer forint tiszta jöve­delmet hozott. A vendéglátóipari üzemág dol­gozói is becsülettel helytálltak 1965-ben: a tervezett 20,8 millió forintos forgalmait 21,2 millió forintra teljesítették. Saját ter­melésű ételforgalmukat 350 ezer forinttal növelték meg a tervhez viszonyítva. A szorgalom ebben az üzemágban is 1 millió 120 ezer forint nyereséget eredményezett. De a többi ipari és kisegítő üzem­ág dolgozói is becsülettel helyt­álltak a múlt évben. A szorgalom és a hozzáértő ve­zetés tette lehetővé, hogy 1965- ben a Mezőkovácsháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél mindent egybevetve 128 millió fo­rintot meghaladó forgalmat bo­nyolítottak le. S az eredményes gazdálkodást 831 ezer forint tiszta eredmény fémjelezte. A kemény munkát 21 és fél napos nyereség- részesedés honorálta, ami szövet­kezeti szinten 400 ezer forintnak felelt meg. A földművesszcvetke- zet tagságának részjegyei után 55 ezer, vásárlási visszatérítés címen pedig 406 ezer forintot fizettek ki. Ezek mellett tavaly 2 millió 300 ezer forint költséggel korsze­rűsítették, gépesítették a körzeti földművesszövetkezethez tartozó községek kiskereskedelmi és ven­déglátóipari egységeit, felvásárló telepeit, ipari és kisegítő üzem­ágainak helyiségeit. Egészségügyi és szociális beruházásra 128 ezer forintot költöttek. Szövetkezeti támogatási alapra 450 ezer, szö­vetkezeti tartalékalapra 3 millió 235 ezer forintot tettek félre. Mire vállalkoztak az idén a mezőkovácsháziak ? Ezt az évet 23 millió 800 ezer forint értékű állóeszközzel és 58 millió forintot érő forgóeszközzel kezdte a Mezőkovácsháza és Vi­déke Körzeti Földművesszövetke­zet De lássuk, mi vár erre a föld­művesszövetkezetre az idén, mi­lyen célt tűztek maguk elé a dol­gozók és a vezetők? Az idei ter­vek szerint a kiskereskedelemben kétmillió forinttal, a vendéglátó- iparban 1 millió 200 ezer forinttal akarnak elérni nagyobb forgal­mat, mint 1965-ben. Saját készíté­sű ételből 25 százalékkal terveztek többet a múlt évinél. A tervbe vett 1 millió 200 ezer üveg hűsítő ital is négyszerese a tavalyinak. Továbbá 15 vagon baromfi, 150 hold vegyes zöldség, s a múlt évi 100 hold mák helyett 200 hold termésének leszerződtetésére vállalkoztak a szövetkezet vezetői, dolgozói. Az idén száz új földmű­vesszövetkezeti taggal növelik né­pes táborukat, 10—12 ezer forint­tal gyarapítják a részjegyalapot és 20 ezer forint értékű társa­dalmi munkával szépítik, csino­sítják boltjaikat, s a szövetkezeti épületek környékét. Az első fél év eredményei azt jelzik, hogy a Mezőkovácsháza és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet vezetői és dolgozói az idén is becsülettel teljesítik kötelességüket. Balkus Imre Csehszlovák - magyar barátsági est Bucsán Az elmúlt évek sikeres lengyel és koreai barátsági estjei után június 14-én újabb baráti talál­kozóra került sor Bucsán. Ezút­tal csehszlovák vendégek érkeztek a községben: Pavel Horovot, a Po­zsonyban élő szlovák költőt, vala­mint a Csehszlovák Kultúra két vezetőjét, Rudolf Holcikot és Jo­sef Papulajt fogadták a bucsaiak. A vendégek a délutáni órákban érkeztek a községbe. Határszemlét tették az Űj Barázda Tsz-ben, majd este a pártszékház nagyter­mében találkoztak a községbeli­ekkel. Szebelley Ferencnek, a Hazafi­as Népfront helyi elnökének meg­nyitó szavai után az általános is­kola énekkara csehszlovák és ma­gyar népdalokat adott elő. Ezt követően Vida Sándor tanár Csehszlovákiáról tartott ismerte­tést, majd Josef Papulaj mondott beszédet. A találkozó az úttörők népi tán­cosainak műsorával ért véget. Sz. A. Jubileumi ünnepségek Battonyán Az 1891-i agrárszocialista meg­mozdulások legvéresebb összecsa­pása Battonyán volt, ahol magyar, román és délszláv parasztok fog­tak össze a magasabb bérekért, a robot elengedéséért. Szombat dél­előtt Battonyán ünnepi tanácsülé­sen emlékeztek meg a 75 éves év­fordulóról. Höhn József, a TIT országos választmányának titkára tartott beszédet, majd Borka Sán­dor községi tanácselnök leleplez­te a volt községháza falán el­helyezett emléktáblát. A jubileum alkalmával bemutatták a vihar­sarki földművesmozgalmak do­kumentumaiból összeállított em­lékkiállítást. A három nemzeti­ségű községben este nagyszabású nemzetiségi találkozót rendeztek, melyen részt vettek a román, il­letve délszláv nemzetiségi szövet­ségek vezetői is. Kondoroson június 9-én reggel, eltörött a sebesen forgó tárcsa egy gépen. Robaj, porfelhő. A szilánkok szanaszét repültek. Egy vasdarab eltalálta a kondorosi Lenin Tsz elnökét, Eraun Lajost. Azonnal szörnyethalt. Tragikus véletlen. Használtunk mi récebben egy jelmondatot: „Legfőbb érték az ember”. Pedig az ember nem fe­jezhető ki értékben. Sem forint­ban, sem dollárban. (Mennyit ér egy édesanya? Egy népes család apja?) Ellenben minden az embe­rért van. Minden az ő szolgála­tára rendeltetett. Belenyugodha­tunk fatális „véletlenekbe”? A baleset színhelyén készült jegyzőkönyv szerint „a baleset oka a berendezés nem megfelelő masszívsága”. Az, hogy „masszív- ság”, csupán egy rossz, magyarta­lan kifejezés. Ezzel ellentétben egy aktivitása teljében kialudt élet áll * A baleseti jegyzőkönyv egyik aláírója Dián György főkönyvelő. — Nem szívesen nyilatkozom. Különben is nem voltam ott. Csak aláírtam a jegyzőkönyvet hiva­talból. — Az üzembe helyezést enge­délyezte a felügyeleti szerv? — Beadtuk az engedélykérel­met, de még nem jött rá válasz. — Ki tervezte a berendezést? — Hát... senki. Az elnök elvtárs mondta az építőknek meg a sze­relőknek, hogy „ezt ide tegyétek, azt meg oda.” Ügy hallottam, a földre rajzolta pálcával, melyik gép hova kerüljön. — És jelenleg...? — Leállítottuk az üzemet. — Lemondtak a téglagyártás­ról? — Jövőre szándékunk van újból nekifogni. Egy orosházi főmér­nökkel csináltatunk műszaki ter­vet, az utolsó csavarig megvizs­gáltatunk, ellenőrzünk előbb min­dent. Botás Szabin szerelő: — Néhány nappal a baleset előtt mondtam az elnöknek „nem lesz éz jó így, Lajos bácsi”. Fűz­fával volt kitámasztva a berende­zés, hogy a motor el ne rángassa Százhúsz lóerő nem gyerekjáték. — Mit válaszolt önnek az el­nök? — Ha fene fenét eszik, szombat­ra működni kell a gépnek. Akkor lett volna tartva a kiváló szövet­kezeti ünnepség. — ön szakember? — Igen. " — Miért nem szólt előbb? — Külföldön voltam kérem, most jöttem haza. Zsjak András párttitkár: — Ez a rohanó élet nem is olyan egyszerű. Sokszor nem tud­ja az ember, mikor hibázik és mikor tesz jót. A téglákra nagy szükség van. Ha nincs ez a bal­eset, mi most dicséretet kaptunk volna. — És az engedély? — Utólag kissé megmossák a fejünk, valójában pedig örülnek, hogy alkottunk valamit. Kérem, hideglevegős szénaszárítót építet­tünk nem is egyet. Nincs engedé­lyünk egyikre sem. Ha arra vár­tunk volna, nem készül el, mikor­ra kell. Bájer István gépműhely vezető: — Mi idézte elő a balesetet? Egy csomó szabálytalanság. Nem volt kellően alapozva. — Ön ezt tudta, mégsem til­takozott? — Dehogynem. Ha valakinek, éppen nekem voltak vitáim. Kü­lönben a felsőbb szerveink is tud­tak róla, mit akarunk, mégsem jöttek ki megnézni egyszer sem. — Ki irányította a munkát? — Személyesen az elnök. — Ön meg csinálta? — Az ember nem szeret örökké vitázni. Hálátlan dolog. — Ha ezek után megint arra utasítaná valaki, ami ellentmond műszaki lelkiismeretének, végre­hajtaná? — Ne is mondjon nekem ilye­neket. Ez az eset nagy lecke volt. A szarvasi járási tanács mező- gazdasági osztályán először a biztonságtechnikai megbízottat kerestük. Glózik Judit gépészmérnök: — Szerintem az anyagkifáradás tetézte a szakszerűtlen szerelést. Ezt persze csak utólag állapítot­tam meg, szemre. — S ha a beindulás előtt kint járt volna? — Nem engedélyezem! Külön­böző vizsgálatok, például anyag- vizsgálat nélkül nem járultam volna hozzá különben sem. — Hol is végzik ezt a vizsgá­latot? — Én nem is tudom, ki csinál­ja... Kugyela János osztályvezető: — A tsz-ek gépesítési törekvé-. se és öntevékenysége helyes, csak sajnos, az óvórendszabályokat nem veszik komolyan és sokszor hi­ányzanak a szakmai feltételek. A nyári gépszemlék is sok helyütt erre figyelmeztetnek. — A kondorosi tsz engedélyké­relme a baleset előtt mennyi idő­vel érkezett az osztályra? — Körülbelül egy héttel. Le­gyek őszinte? Talán az a szeren­csénk, hogy nem került sor a helyszíni bejárásra. Se technikai, se egyéb feltételeink nem alkal­masak, hogy minden mezőgazda- sági üzemet műszaki, egészségügyi és munkavédelmi szempontból megfelelően felülbírálhassunk. — Ha különböző tudományos szervek segítségével elvégzik a szükséges vizsgálatokat, az meny­nyi időt jelent? — Biztos, hogy több mint egy hónapot. Az SZMT munkavédelmi cso­portján az a munkatársak egyön­tetű véleménye, hogy a szaksze­rűtlenség, a műszaki felügyelet hiánya és a különböző eljárások és óvórendszabályok figyelmen kívül hagyása volt Braun Lajos halálának legfőbb oka. Különös figyelmeztető, hogy öt nappal ko­rábban Füzesgyarmaton hasonló okok miatt két ember vesztette életét, hasonló körülmények kö­zött * Nem hiszünk a véletlenekben, és tudjuk, hogy a legfontosabb, akihez csak hozzámérni lehet a legnagyobb értéket is — az em­ber. Ebből a riportból kimaradt a koronatanú: Braun Lajos véle­ménye. A holtakat már nem lehet fag­gatni. Vajda János Kőműves szakmunkásokat alkalmazunk NYUGDÍJAS KŐMŰVES SZAKMUNKÁSOK IS JELENTKEZHETNEK NYÁRI MUNKA­IDŐRE. MUNKABÉR MEGEGYEZÉS SZERINT. FELVÉTEL ESETÉN UTAZÁSI KÖLTSÉGET TÉRÍTÜNK. Jelentkezés: VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT, GYULA BÉKE SUGÁRŰT 60. 295

Next

/
Oldalképek
Tartalom