Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-08 / 134. szám
I#*6. június S. 4 Szerű.. KELLEMES UTITÁRS A MELEG TAKARÓ ■ ii ffoi*«íi I o m és imbecsiilés Lassan hozzászokunk a milliós nagyságrendű turistaforgalomhoz, . s ahhoz is, hogy nyugatiak százezerszám keresik fel hazánkat. Vendégeink általában elégedetten, jó véleménnyel távoznak tölünk, saját szemükkel bírálják felül azt a kedvezőtlen képet, amit az ellenséges propaganda festett és fest rólunk még ma is. Terjed a világban a magyarokról, vendégszeretetükről alkotott hízelgő vélemény. S ha most, az idénykezdet után pár nappal mégis az árnyoldalakról beszélünk, nem ünneprontásból tesszük, hanem mert komolyan fontolóra kell vennünk, milyen magatartást tanúsítunk az idegenforgalommal kapcsolatban is gyakran hallott fogalommal — a fellazítással — szemben. Egy orvos mesélte, hogy 70 dolláros útlevelével Franciaországban járván megismerkedett, majd összebarátkozott egy ottani famíliával. Elmesélték, hogy egy társasutazással korábban már voltak Magyarországon, igen jól érezték magukat, s meghívták az orvost, nézze meg azt az amatőr filmet, amit a társaság hazánkról készített. A képek előbb a határt, Győrt, a Balatont mutatták, majd Budapest következett. Az orvos csaknem elérzékenyült, amikor a filmen megjelent egy képsor a Royal-szálló épületével a háttérben. A csoporthoz tartozó franciákat jól öltözött magyar fiatalok gyűrűjében lehetett látni, ahogy egy kis csomagot — kiderült, rágógumi — osztogattak. A magyar fiúk tülekedve rohantak hol az egyik, hot a másik ajándékosztogatóhoz, marakodtak a filléres ajándékért, és boldogan mutatták a felvevőgép felé zsákmányukat. A filmet itt kínos zavarral leállították és kellemetlen magyarázkodás kezdődött, hogy a képet más csinálta, mert voltak, akik vadásztak hasonló „érdekes” jelenetekre.— Egy „emigráns magyar ’ grófnő nemreg régi birtokára visszatérvén összegyűjtötte a hajdani cselédeket (akik közül, ki tudja, hánynak jár ma már egyebemre a fia, s hánynak megbecsült ember a rokona), szóval, a grófnő ezeknek a süveg nélkül álló volt cselédeknek férje közeli visszatéréséről és földtulajdoni kérdésekről tartott zavartalanul előadást. A jelenlevő hallgatók nem verték meg a grófnőt, sőt megdöbbentő zavarodottságukban el sem Kergették. Talán felesleges is hangoztatni: senki nem esik olyan esztelen túlzásba, hogy e kirívó eseteket akár a vendégekre, akár a vendéglátókra általánosítsa. Nyugati vendégeink közül kevesen jönnek hozzánk ellenséges céllal, egyszerűen pihenni, világot látni jönnek, nem pedig nekünk valamiképpen is ártani. Mégis, a világ másik oldaláról jönnek, s így legyen szándékuk a legártatlanabn, sokan akaratlanul is részesei, eszközei lesznek annak a politikai törekvésnek, amit a világ felőlünk nyugatra eső felén ártó szándékkal, lélektani megfontolással irányítanak. Itt minden nyugati barátunk is otthon érezheti magát addig, amíg tiszteletben tartja törvényeinket, szokásainkat, munkánk eredményét, s az életünkről alkotott elképzeléseinket. A vendég elsőrendű kötelessége, ha már idejön, s amíg itt van, ezeket magára nézve is irányadónak elfogadja. De ez még nem elég, nekünk, akik fogadjuk őket, szintén érez- nünk kell ezt. Vendégszeretetünk csak ezután következik, csak ezután igyekezhetünk vendégeink kedvébe járni. felsősorban magunknak élünk, s csak azután vagyunk vendéglátók. Ezt azok sem vehetik rossznéven tőlünk, akik hozzánk jönnek, mert ők sem tesznek másként, ha mi hozzájuk látogatunk. Eötvös Pál A kongresszusi inunk averse ny eredményeként két lakótömböt a szerződéses határidő előtt két hónappal átadnak Amint lapunkban korábban megírtuk az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál is figyelemre méltó vállalások teljesítésével készülnek a pártkongresszusra. A versenvmozgalom- ngk máris tapasztalható az eredményessége. Békéscsabán, a Xu- lich Gyula Lakótelepen május álén átadták a V—18-as jelű .39 lakásos tömböt. Ezzel kéthónapos előnyt szereztek, mivel e tömb szerződéses határideje július 31-e volt. Rövidesen a V—17-es jelű, szintén 39 lakásos tömb is elkészül. A Békési Kosáripari Vállalatnál a fizetésimérleg-javító beruházáson is úgy szervezik a termelést az építők, hogy az egyes munkafolyamatokat előbb befejezzék. A műhply előregyártott elemeit például június 15-ig összeépítik. Így egy hónappal előbb lesznek kész a tervezettnél ezzel a munkával. A beruházás egyéb létesítményeinél — közte a szociális épületnél is — eddig mintegy 2—3 hetes előnyt szereztek az építőmunkások. Szerződésre 300 mázsa alma Egyre többen^ dolgoznak a fü- zesgyarmati Vörös Csillag Tsz 400 holdas kertészetében. A gyümölcsösben ápolják az alma-, a meggy- és a cseresznyefákat, szedik a szamócát, készülnek a málnaszüretre és a ribizliszedésre. A zöldségkertészetben 50 holdon paradicsomot, 80 holdon borsót, 30 holdon pedig dinnyét termelnek. A szövetkezet konyhakertészetének szerződése van a Békéscsabai Konzervgyárral. Emellett a helyi ellátásra is ad a Vörös Csillag Tsz zöldséget, gyümölcsöt. Kovácsovics Imre közölte szerkesztőségünkkel, hogy a földművesszövetkezettel erre az évre 300 mázsa alma szállítására kötött szerződést a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz. A megváltozott sárréti táj. Fotó: Esztergálj' Tavaszi érdekességek az arborétumban Huss év után megvalósult a gyermekkori álom Óriás játékvasutat szerkesztett egy békéscsabai munkás Aki egy kis időt és fáradságot tud áldozni a szépért, annak csodálatos élményei adódnak a Szarvasi Arborétumban. Tavasszal, amikor a természet Jiuja^öldbe öltözik és minden megszépül, ez fokozatosan érvényesül a régi elnevezésű Pepi- Skeríben, melynek telepítése — érdemben — 1890-ben kezdődött. Mint mindenkor, ez évben is ^megvan ai kert tavaszi „slágere”, ‘^küi-engeteg'díszes és különös formájú növények, bokrok és fák kozül’-nem is igen tudja az ember, hogy melyiket csodálja. Segítségemre volt Hárskúti Pál kertész, aki már 30 éve dolgozik itt. A szakszerű magyarázat alapion ismertem meg az új tavaszi szerzeményeket. Hosszú nemesítés után húszféle színben és fajtában virágzik a peónia vagy közismert néven a pünkösdi rózsa. Tavasszal különleges korállvörös színben pompázik a japán birs. A 85 holdnyi arborétumban sok helyen találhatók az aranyeső-bokrok. A szaporítóházban, ahol a nemesítés egy része folyik, egész gyűjtemény található a meleg égövi növényekből. Tömegével var itt dracéna- pálma, filkusz. dátoa, szanzavéria. különböző csüngő növények, és a jó ég tudja, hogy még mi minden. A szaporítással nemcsak a régi és az új kert szükségleteit, hanem a megye virágot kedvelő városait is ellátják. rA tájékoztatásba bekapcsolódott Baueczker Alajos kertész- mérnök, az arborétum vezetője. Elmondotta, hogy « fa», cserje-. a virágféleségek szaporítása, kiültetése és gondozása mellett most egyik fő feladatuk 62 holdon nagyobbítani a jelenlegi területet. — Szeretnénk elérni, hogy az Alföld keleti részén ténylegesen ez az arborétum legyen az egyik legjelentősebb kirándulónely. Itt nemcsak pihenni. gyönyörködni, hanem az érdeklődőkneK tanulni is lehet. — Az új területen növényföldrajzi elhelyezkedés szerint fogjuk csoportosítani a fákat, a cserjéket. Ez azt jelenti, hogy egy területen azonos fajok lesznek. Például: bükk- vagy hársfélék egy helyen, egy fajon belül. A régi arborétum telepítésében elsősorban esztétikai felfogás érvényesült. Az új résznél már a modernebb elv kerül alkalmazásra. Valószínű négy-öt év múlva — az anyagi nehézségek ellenere is — a kirándulók, a tanulmányozók rendelkezésére áll az új terület. Megtudtam még, hogy igen széles körű nemzetközi kapcsolattal rendelkeznek. A sok közül kiemelkedő a csehszlovákiai malo- nyai vagy a szovjetunióbeli szibériai és turkesztáni, a francia toulouse-i arborétumokkal a kapcsolat. - Ezenkívül Kanadától Japánig és Ausztráliáig számtalan kerttel folyik a magok, dugványok és kiadványok cseréje. Az utóbbi években érezhetően nőtt az érdeklődés, mind több embert vonz a szép környezet, a friss levegő. Évente 70—80 ezer látogatója van a kertnek az ország és a világ számtalan részéhői. Az arborétum nemzetközi Ha valaki Békéscsabán, a Ku- li'ch Gyula Lakótelepen jár éjjel, gyakran látja egyik bérház ablakából a kiszűrődő villanyfényt. A járókelő nem is sejti, hogy Bo- ross Zoltán munkás, két tündéri kislány édesapja, milyen nagy szenvedéllyel fúr, farag, készíti az óriás játékvasutat. — Tudtam, hogy egyszer megvalósítja gyermekkori álmát — magyarázza nem kis büszkeséggel édesanyja. — A férjem — aki nyugdíjas tanító — sokat segít a fiának. Együtt barkácsolnak esténként, vasárnaponként. Olyan jól elszórakoznak, hogy észre sem veszik az idő múlását. Az elbeszélésből lassan kibontakozik a kép. Boross Zoltán még pöttömnyi gyermek volt, amikor parányi játékvasutat kapott. Dorog környékén éltek. Később elköltöztek arról a tájról, de úgy az agyába vésődött minden talpalatnyi terület, valamennyi épület, hogy emlékezetből most a dorogi pályaudvart és környékét mintázta meg négy négyzetméternyi alapterületen. — Még nincs egészen kész, de már működnek a szemaforok, gombnyomásra lezárja az utat a sorompó, az alul- és felüljárók segítségével egyszerre nyolc sínpáron futnak a kivilágított személyvonatok és a tehervonatsze- relvények — magyarázza gyermekes örömmel Boross Zoltán, miközben szép sorjában bemutatja az óriás játékvonat működését. Amint a hozzátartozók elmesélik, pontosan három esztendeje dolgozik — édesapja segítségével — a játékvasút szerelésén Boross Zoltán. Hallatlan türelmet, a modern kétszoba összkomfortos lakásban — ahol hatan élnek — nagy - alkalmazkodó készséget igényel Boross Zoltán szenvedélye. A szűkös konyhában barkácsol, amikor az asszonyok éppen nem sütnek, főznek. A kisszoba parkettjén végigfektetett pályán szinte gyerekes örömmel eljátszadozik a saját szerkesztésű já- tékvasúttal. Fokozódó izgalommal figyeli, hogyan kerülik el egymást a szerelvények, néha szándékosan balesetet idéz elő, de szerencsére, ezen a pályán emberéletben nem esik kár, sőt: az egymásba rohanó vasúti szerelvények sem törnek össze. A baleset mindig „szerencsés kimenetelű”. Borossék két kislánya és a környéken lakó gyermekek igen jól elszórakoznak, amikor a ház ura ráérő idejében bekapcsolja a vil- lamosvasutat. így aztán nemcsak saját maga örömére valósította meg gyermekkori álmát Boross Zoltán. Ary Róza hírnevét és elismerését jelenti az is, hogy 1965 szeptemberében a Bécsben ülésező botanikus kongresszus munkaprogramjában egynapos tanulmányutat valósított meg Szarvason. A régi és az új „slágerek”, a fák, cserjék és virágok sokszínűségükkel és szépségükkel várják az érdeklődőket.« (Pankotai)
