Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-12 / 138. szám
lim. június 12. 6 Vasárnap Külföldre is eljutnak a jaminai gyerekek A békéscsabai, erzsébetihelyi általános iskola últörőcsapatvezetőjét, Hegedős József nevelőt kerestük meg, tájékoztasson bennünket, hogy a város perifériáján élő úttörőcsapat tagjai részt vesznek-e nyári üdülésen, táborozáson? — Több mint száz pajtás lát világot az idei nyáron. Az Ismerd meg hazádat mozgalomba mi is bekapcsolódtunk: 27 tanulónk Békéscsaba—Budapest—Miskolc útvonalon vesz részt, Az alföldi gyermekeknek külön élményt jelentő hegyvidék’ látványosságain túl, érdekes lesz számukra* hogy nagyüzemek életébe is bepillanthatnak. Erre az útra július első felében kerül sor. — A megyei központi váltótáborban iskolánkból harminc tanuló vesz részt a balatonalmádi táborban. Ez a harminc pajtás lesz az utolsó váltócsoport ebben az üdülőben. — Külföldre kerülnek-e ebből az iskolából tanulók? — Van egy majdhogy nem testvér- iskolánk. A drezdai VI-os számú általános iskolával csereakciót sikerült kialakítanunk: 20. az arra legérdemesebb úttörőnk, akiknek mind a magatartása* mind pedig a tanulmányi eredménye kifogástalan, július első felében azNDK- ban töltheti nyári vakációjának egy részét. Még ebben a hónapban a drezdai pionírok közül szintén húszán ismerkedhetnek hazánkkal: üdültetésük programjában dunántúli út is szerepel. — Feltétlen meg kell említenem, hogy a felsoroltakon kívül őrs- és ifivezetői táborban is részt vesznek iskolánk úttörői. Az SZMT-vel közösen pedig több mint negyven tanulót tudunk üdültefcni júliusban a Balaton partján. T. F. Tiszteletjegy az egyetemre Ezekben a napokban az érettségizett fiatalok valósággal ostrom alá veszik az egyetemeket, főiskolákat. Különféle előkészítőkön vesznek részt, hogy a szigorú bizottságok előtt azt a bűvös, maximális pontszámot megszerezzék, amely a felvételt biztosítja. Szűcs András még csak ezután vagy lehet, hogy éppen ezekben a pillanatokban szóbelizik, de a felvétele már biztosított. A debreceni tudományegyetemre nyert felvételt jó pár hónappal ezelőtt. Pedig nincsen jó „keresztapja”, de van egy: a tudása. — Egészen kicsi gyermekkorom óta szeretek olvasni, főleg útleírásokat. Emlékszem rá, hogy kezdetben csak elolvastam ezeket a regényeket, később már térképet tettem egy-egy Verne vagy Molnár Gábor regény mellé, s ujjammal követtem a térképen az expedíció útját. Ö, nagyon sokszor rámszólt anyuka, hogy oltsam már el a villanyt. De hát mindenkinek van szenvedélye: nekem a földrajz. Orosházi otthonában, a periférián, egy nagyon szerény kis ház konyhájában beszélgetünk a háziasra vetkőzött, tanulás közben meglepett Szűcs Andrással. — Talán azért is van krónikus kötőhártyagyulladásom — igazítja meg fekete szemüvegét —, mert sokat bogarásztam a térképeket. Később már meguntam a leíró földrajzot, s nem csupán szépirodalmi könyvekből ismerkedtem ezzel az igen szép tudománnyal, hanem hozzáolvastam •szakkönyveket is. Itt, az orosházi Táncsics Gimnáziumban tagja lettem a földrajz-szakörnek. Kezdetben az igazgató úr, majd később Fülöp József tanár úr vezetésével sikerült mindjobban elmélyednem a földrajzi ismeretekben. Nagyon sokat köszönhetek osztályfőnökömnek is, de még Kállay Istvánná középiskolai szakfelügyelőnek is, akik valósággal körbefogtak, és a szó igazi értelmében kényszerítettek, hogy megírjam ezt a pályamunkát. % Garabuczu Ágnes kép kiállítása A Békés megyed születésű Gara- buczy Ágnes festményeiből nyit kiállítást a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum június 12-én, vasárnap délelőtt 11 órakor. A gyűjteményes anyag a művésznő Moszkvától Párizsig szerzett gazdag élményeiről ad számot. Képeit a határozott ecsetvezetós, a Békéscsabán színek gazdag tobzódása, képzeletének és művészi meglátásának meghatározó elevensége és tisztánlátása jellemzi. A megnyitás után Ganabuczy Ágnes személyesen tart tárlatvezetést és mondja el alkotó érzéseit egy-egy képével kapcsolatban. Tavaszi-nyári rejtvénypályázat Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj: egy darab 1800 forintos Orionton táskarádió — Eredményhirdetés: a július 1-i számunkban 25. rejtvényünk Keresse meg lapunkból azt a cikket, mélyből az alábbi mondatot idézzük: „A történelemben nincsen helye a képzelgésnek.” (Segítségünk: a cikk 1966. június 1 utáni számaink valamelyikében jelent meg!) Beküldendő a cikk címe és szerzőjének neve; — Miről szól dolgozata? A rövid nadrágos, erős testalkatú fiú elgondolkozik: — Két cím közül választhattam; de javaslatra is meg nekem is jobban tetszett Békés megye vízrajzáról. vízgazdálkodásáról írnom. Talán azért sikerült ezzel a munkámmal az országos első helyezést megszereznem, mert természeti alapokra helyeztem megyénk vízgazdálkodását, s külön, a szinte országosan speciális orosházi csőkutas öntözésről is írtam. — Hogyan zajlott le a verseny? — A 30 oldalas dolgozatot áprilisban felküldtük a fővárosba. Az ország többi pályamunkájával együtt elbírálták, s a 25 legjobb pályamunka szerzőjét felhívták. Ott zárthelyi dolgozat formájában először is meggyőződött a zsűri arról, hogy dolgozatomat saját magam készítettem, tehát értem is, amit abban leírtam. Másrészt, szintén írásban, tanúbizonyságot kellett adnom arról, hogy megfelelően jártas vagyok a földrajzi fogalmak ismeretében. Nagyon szerényen mondja ezt Szűcs András, szinte kerüli még a látszatát is annak, hogy személyét előtérbe helyezze. — Szüleim, főleg anyuka, nem túlságosan örültek annak, hogy a pályamunka elkészítésére szinte több időt fordítok, mint a tanulásra általában. Az tény, hogy nagyon-nagyon sok nap, sőt hét kutatómunkája, hajnalig tartó villanyégetés, sokszor keserűségig eljutó fáradtság van az első helyezés mögött. De nagyon megérte. Néni csupán azért, mert nem kell felvételit tennem az egyetemen, hanem azért is, mert egyetemi szinten, tudós professzoroktól sajátíthatom el még jobban a földrajz tudományát. Matematikai feladványok fekszenek előtte az asztalon. Szinte szemjátékkal kérdezem csak... — Nem vagyok kitűnő tanuló, s a számtan nem túlságosan erős oldalam. Érzésem szerint az írásbelim sem sikerült úgy. ahogyan szerettem volna. Pedig most már presztízs: az érettségim minél jobban sikerüljön. Erre kötelez ez a sikerem is. A negyedikes végbizonyítványom 4,4. De hát én inkább humán érdeklődésű vagyok. Persze azt is tudom: a matematika- és földrajztudomány elválaszthatatlan egymástól. Nagyon-nagyon szeretnék minél jobban érettségizni.... — Szívós akarat csendül ki a fiú halk szavaiból. Tavaszi-nyári rejtvénypályázat • in M 1 966. június 12. szelvény — Fülöp József tanár úr azt mondja, hogy maga igen szerény... Várom a választ. Nem szól semmit, zavartan mosolyog. Valóban szerény. Ternyák Ferenc ULdéífihfbeii dl'. TDőtk Jiajúsnál A Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző igazgatója az intézet megalakulása óta, hét esztendeje. Igazgatása alatt a képző — merítve az immár város sokszínű, gazdag hagyományaiból is — évről évre fejlődött, és az óvónőképzés országosan elismert bázisává lett. Szabad idejében neveléstörténeti kutatómunkát végez, tanulmányokat ír. Nagy lélegzetű tanulmánya Benka Gyula munkásságának neveléstörténeti vonatkozásairól „A szarvasi nevelőképzés 100 éves története” című, 1965-ben közreadott kötetben jelent meg. Nemrég újabb kutatásokat kezdett. Ezúttal az 1919-es szarvasi direktórium oktatási titkárának, Kreesmarik Endre tanítóképző intézeti tanárnak portréját mutatja majd be olvasóinak. Kollokvium az igazgatónál. Szerkeszti a Magyarországi óvónőképző Intézetek Tudományos Közleményeit.
