Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-10 / 136. szám

t§66. június 10. 3 i ^4ntek Értesítés néhány furcsa teremtménynek Vannak olyan furcsa teremt­mények egyes vezető posztokon, akik nem igénylik a pártszerve­zetek támogatását, segítőkészsé­gét, valamiféle ballasztnak te­kintik azokat. Arról már sokszor hallottam meg olvastam jelen­tésekben és máshol, ha valami nem a helyes elgondolások sze­rint sikerül, hogy a pártszerve­zetek, a kommunisták nem tá­mogatják az ügyet a kívánal­maknak megfelelően. Ennek olyan széles skálájával találkoz­tam már, amelyben benne van termelőüzem, különböző szervek, vállalatok, intézmények. Ilyen­kor kitünően maguk elé tartják védőpajzsként, isten látja lel­künket, nem mi tehetünk róla. hogy a dolgok nem sikerültek, hogy kár érte a társadalmat, az embereket, nem kaptunk segít­séget a Párttól. Igen így, nagy kezdőbetűvel! Szóval: a felelős­ség elhárításának igen begya­korlott módja ez. Amikor pedig valamilyen sikert kell ..elköny­velni”, akkor megszólalnak a fanfárok: én, én csináltam. Ezért furcsa teremtmények ők. Amikor takargatnivalójuk van, nagy kezdőbetűvel mond­ják: Párt, az élet gyakorlatában pedig ballaszt a pártszervezel, vagyis a párt. Vajon minek kép­zelik a munkásosztály élcsapa­tát? (Ezt a terminológiát isme­rik ők, bemagolták, valamikép­pen mutatni kell a marxista mű­veltséget.) Valami olyasminek, ami ugyan van, mert beszélnek, írnak róla, de hát éppen az üzem­ben vagy az intézményben akarják ezt valakik megtestesí­teni? Sőt! Még bele is akarnak szólni a dolgokba. Ezt különös­képpen furcsának tartotta töb­bek kijzt az egyik vezető beosz­tású mérnök is. Amikor a párt- titkár kötelességét akarta telje­síteni és kérte, számoljon be, hogyan teljesültek a célkitűzé­sek, milyen feladatok hárulnak a munkáskollektívára, „elfelej­tett” elmenni az ülésre. Ügy látszik, azt a terminológiát rosz- szul magolta be. hogy a pártnak termelést ellenőrző szerepe is van. Azt még rosszabbul, hogy a párt nem olyasmi, hogy van. mert beszélnek. írnak róla, le­het zászlón lengetni, védőpajzs­ra „tűzni". A munkahelyeken pedig ne szóljon bele az ö mun­kájába senki, még az kellene, hogy ilyen „luxust” engedne magának. \ Ha netalán az iskolai1 vizsgá­kon erről nem feleltek e furcsa teremtmények, akkor a legfel­sőbb fokú iskola, az élet és an­nak bizottsága — a dolgozó em­berek, a javak létrehozói küldik nekik ezúton is az értesítést: A párt bennünk van és belőlünk van. Itt él velünk együtt. Az üzemekben, az intézményekben és mindenütt. Cserei Pál Érik a fekete ribizli A tótkomlósi Viharsarok Ter­melőszövetkezet egyike azoknak a kevés közös gazdaságoknak ribizlifák, holdanként 15—18 mázsa gyümölcsöt lehet szüre­telni róluk. Nyolc lakással többet építenek a tervezettnél A Mezökovácsházd Építőipari Ktsz idei lakossági terve 35 lakás (főként családi ház) épi tését hatá­rozta meg, az igények azonban olyan nagyok, hogy további 8 la­kást is vállalt a járásban. Egyút­tal a létszámot 30-al növelte, akik közül 15-öt tagként fel is vesz. A termelékenység növelését munkaszervezéssel, másrészt pe­dig újabb gépek beállításával old­ja meg a szövetkezet. Darut, transzporton, kisméretű habarcs- keverőt és megfelelő kéziszerszá­mokat vásárol. A termelési tervet így előreláthatólag mintegy más-, fél millió forinttal teljesíti túl. Háromszázötven vagon szalma felvásárlására készül a Békéscsabai Fmsz Tavaly július óta vásárol fél szálas takarmányt is a Békéscsa­bai Földművesszövetkezet a békés­csabai, valamint a gyulai és a bé­kési járás termélószo vetkezeted tői. A tavalyi kezdet eredménye: 235 vagon szalma és csaknem 23 va­gon széna volt. Áz idén 350 vagon szalma és 20 vagon széna felvá­sárlására készült fel a földműves- szövetkezet apparátusa. Ebből mái* félvásároltak 82 mázsa szé­nát és 134 kiló vegyes szalmát. A szalmát bálázva szállítják ren­deltetési helyére, vagyis a szol­noki és a dunaújvárosi cellulózé gyárba. A bálázáshoz két présgép­pel, három Zetorral és három von- tatópótkocsdval rendelkeznek. A présgépek most ás dolgoznak. Egyikkel Köröstarcsán tavalyi rizssaalmét báláznak. megyénkben, amely fekete ri­bizli termesztésével is foglalko­zik. Ebből a szörpnek való gyü­mölcsből 41 holdat telepített a tótkomlósi Viharsarok Tsz, s most érik az első termés. Előre­Sokoldalú feladatot Iát el a Mezőberényi Gépjavító Állomás épületgépészeti karbantartó részlege láthatólag az idén mintegy 60 mázsát adnak belőle a Békés­csabai Konzervgyárnak és hű­tőháznak. A szedést és a szállí­tást a jövő héten kezdik meg. Amikor teljes termésre fordul­nak a két méternyire megnövő „tiltakozások szervét”, amivel arra utalnak, hogy szinte véget nem ér a tiltakozó jegyzékek hosszú sora. A nyugatnémet kormány fel­háborodottan, kézzel-lábbal til­takozik, ünnepélyes elítélő nyi­latkozatokat tesz, ha valamelyik nyugat-európai vagy amerikai vállalat üzletet akar kötni az NDK-val. Erhard kancellár szinte saját személyét tette ne­vetségessé, amikor egyenesen De Gaulle-hoz fordult: tartsa vissza a francia cégeket az NDK-val folytatott kereskede­lemtől. A tábornok azonban nem válaszolt. A francia külügymi­niszter adta meg később a vá­laszt, amikor Erhard követelé­sétől „függetlenül” hosszasan ecsetelte, hogy Franciaország a jövőben is kereskedni óhajt a szocialista országokkal, nem utolsósorban pedig az NDK- val. Amint említettük, az NDK gazdasági sikerei már az ameri­kai üzleti köröket is arra kész­tetik, hogy vegyék fel a kapcso­latot a Német Demokratikus Köztársasággal. Nem vitás azon­Ez év január elsején alakult meg egy már régen hiányolt épü­letgépészeti és karbantartó rész­leg a Mezőberényi Gépjavító Ál­lomáson. Ugyanis eddig a terme­lőszövetkezetek nem tudták hova forduljanak, ha valami műszaki hiba fordult elő a tulajdonukban levő fejőgépeken, tejházi berende­ban, hogy bizonyos amerikai po­litikai személyiségek ezt szintén helytelenítik. Miért? Idézzük tálán a Jour­nal de Génévé cikkírójának, Renée-Pierre Gossetnak kis amerikai helyzetképét, „Az ame­rikai mamák lépten-nyomon meglepetést okoznak nekem. Tom, «drágám — hallottam egy­szer egy édesanyát behízelgő hangon szólni tízéves fiacskájá­hoz —, tudod, mennyire elszo­morítod a mamikádat, amikor csizmástól mégy aludni! Az ifjú cowboy annyira el volt foglalva a lepedőre tett sarkantyúival, hogy figyelemre se méltatta édesanyját. A mama hozzám fordulva magyarázta: „ha meg­szidnám, a bizonytalanság érze­tét kelteném benne. Mindenáron el kell kerülni, hogy konfliktust okozzunk a gyermekeknek.” Lehet, hogy a Fehér Házban és a Pentagonban is ilyen jelle­gű logikával próbálják életben tartani az elméletet: „mindent el kell kerülni, hogy konfliktusba kerüljünk a nyugatnémet vezető politikusokkal”. S. E. zéseken, a vízvezetéken és az is­tállókban, ólakban használt kü­lönböző gépeken. Jobb híján he­lyenként a kevésbé hozzáértő ko­vácsok, lakatosok láttak hozzá a javításukhoz. — A részleg 26 dolgozója közül kettő különösen jól ismeri a tej- feldolgozó gépeket, kettő a köz­ponti fűtési berendezéseket, hat pedig a vízvezetékhálózatot. Ed­dig már nagyobb arányú, egy-egy hétig tartó karbantartást eszkö­zöltek a békési Október 6, a do­bozi Petőfi, a medgyesegyházi Béke és Aranykalász, a kamuti Béke és még több szövetkezetben. Most a kondorosi Dolgozók Tsz- be mennek el, ahol csakúgy, mint máshol, eléggé el vannak hanya­golva a részleg profiljába tartozó gépek és berendezések. A részleg dolgozói Jámbor Sán­dor vezetésével speciális munkák­ra is vállalkoznak. Eddig többek között 22 Beer—Szász típusú fe­jőgépet alakítottak át úgy, hogy az eddiginél jóval megnövelték azok élettartamát és üzembizton­ságát, Most az AGROTERV ál­tal kidolgozott malacvédőrács prototípusán dolgoznak. Miután elkészülnek vele, Tótkomlóson egy szélesebb körű szakmai be­mutatót tartanak. Minden bi­zonnyal megnyeri ez a szakem­berek tetszését, hiszen a malac­elhullás jó részét az okozza, hogy a fialás után az ideges koca jó né­hányat agyontapos belőle. A be­mutató után Jámbor Sándor rész­lege afféle időkitöltő munkaként lát hozzá a 'a malacvédőrácsok sorozatgyártásához. Kánikula előtt a határban Naptár szerint még tavasz van, júniusban azonban a korábbi években már kánikula volt. Me- dárd napján nem esett az eső, így valószínű, a következő időszakban a Földközi-tengerről a légáram­lás, a párás, esős időszak elmarad. Ez azonban nem biztos^ hiszen az időjárás már oly sokszor megtré-. fálta az emberedet. Most, hogy melegre fordít az idő — tegnap is már a k;mikulával vetekedett a hőmérí^ijiet—, mindjobban be­népesül a határ. Dolgoznak az eGiberek, teszik kötelességüket. "Most van ennek az ideje. Sok még a munka. Elhúzódott a növény- ápolás, máshol viszont elkezdő­dött a betakarítás, aratják a bor­sót, másodvetemény alá szánta­nak« Ezekről a munkákról szól az alábbi képes összeállításunk. Bohus János traktoros aratja a zöldborsót a békéscsabai Sza­badság Termelőszövetkezet I. üzemegységében. A tsz a Békés­csabai Konzervgyárnak szállítja a jó minőségű árut. A gerlai határban sok még a kapálnivaló. A kukoricát szaba­dítják ki a gazból a fogatosbrig ád tagjai. Váradi László fogatos. a Magvető Tsz gazdája munka közben. Jantyik József másfél éve traktoros. Korábban tejkezelő volt. Nem volt azonban megelégedve keresetével, traktorra ült. Je­lenleg lánctalpas traktorral jár, szántja a borsótáblát, ahová silókukoricát vetnek a békéscsabai Szabadság Tsz-ben. Fotó: Dupsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom