Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-09 / 135. szám
t#66. június 9. 6 Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA Napfény és egészség FlI/WI*vVfoP& Az első esztendő A tavaszi, kora nyári időben mindenki örül az egyre melegebb napsütésnek, szívesen tartózkodik rövidébb-hosszabb ideig a szabadban. Megtelnek a strandok, hódolnak az emberek a napozás, a fürdőzés örömeinek. Valóban, ilyenkor „éhezünk” a napfényre. Ha azonban valaki mértéktelenül élvezi, a jótékony hatás károssá válhat. Enyhébb esetben csak rosszullét, bőrviszketés, fájdalom lép fel, súlyosabb esetben azonban komolyabb megbetegedések is származhatnak a napfénytől. A Föld felszínén észlelhető napfény színkepében az infravöröstől az ultraibolyáig az összes látható es láthatatlan sugárféleségeket megtaláljuk. Ezek közül legjelentősebb biológiai szerepük az ultraibolya sugaraknak van, bőrrá- kosodást pedig a látható fénysugarak okozhatnak. A fény kedvező hatásaként könyvelhetjük el a bőr közvetlen pigmentálódását, lebarnulását, ami egészséges bőrű emberen napozás után — anélkül, hogy ezt megelőzően a napnak kitett területen bőrvörösödés („leégés”) képződött volna — rövid időn belül bekövetkezik. A bőr sötétedését a bőrben levő pigmentanyagok oxidációja okozza. Részt vesznek a sugarak a bőrben lezajló D-vita- min képzésben, fokozzák az ellenanyagtermelést és a vérképzést, emelik az alapanyagcserét. A túlzásba vitt napozás azonban számos káros hatást fejt ki a bőrön. Legegyszerűbb esete az egyszerű napégés: a bőrvörösség a napozást követően 1—3 óra múlva lép fel. A hirtelen napégés akkor történik, amikor a sugárzás a fénytől elszokott bőrt éri, pl. tavaszi tartós napozás alkalmával. A bőrt ilyenkor csak vékony szaruréteg védi és ez nem elegendő a sugárhatás kiküszöbölésére. A fénymegszokás hatására a szaruréteg vastagsága akár megtízszereződhet, ilyenkor a leégés már nem következik be olyan könnyen. A napégés legjobb megelőzése tehát a lassú, fokozatos fénymegszokás. Tengeri vagy magaslati tartózkodás előtt, különösen a fényérzékeny embereknek tanácsos UV-lámpával szoktatókúrát végezniük, de a kereskedelemben kapható fényvédő anyagok használatával is két-három- szorosára hosszabbítható a napozás. A túlzott fénymennyiség a szemen „hóvakságot” okozhat. Egyes vélemények szerint a túlzott fénymennyiség a bőrrák keletkezésében is részes lehet, mert szinte mindig megvilágított testfelületeken jelentkezik. Ezt egyébként már állatkísérletekkel is igazolták. A fénybetegségek másik cso„Pollvinilacetái99 üzem A jereváni (Örmény SZSZK) po livinilacetát tizem fontos nyersanyag gyártását kezdte meg, mely igen sok műanyagféleség előállítására alkalmas. Ezentúl ez az üzem szállítja az ország lobbi üzemébe ezt a termeket. Képünkön: az üzem látképe. A BIHARUGRAI FELSZABADULT FÖLD TSZ sürgősen megvásárolja AZ ALÁBBI ÉPÍTÉSI ANYAGOKAT: vasbetongerenda G. M. 60—62 13 db vasbetőhgerenda G. 50—37 22 db vasbetongerenda F. 40—24 13 db BH. elem 120/80 178 db BH. elem 120/60 120 db Áthidaló Á. 32 9 db Áthidaló Á. 16 38 db Áthidaló Á. 12 10 db 262 Mészáros Gyula rendező új filmjének hősei mai fiatalok, alig valamivel túl a húsz éven; a történet egy fiú és egy lány együttélésének, házasságának első esztendeje. (Bemutatja * békéscsabai Szabadság mozi .június 9—15-ig.) A Magyar Tv műsora portjához azok a kórképek tartoznak, amelyek kifejlődéséhez a fényen kívül valamely anyág egyidejű jelenléte is szükséges. Ezek j az anyagok vagy kívülről kerülnek a bőrrel érintkezésbe (bőrgyógyászati kezelés, foglalkozás), vagy a szervezetbe jutott anyagok révén. Mezei virágok között vagy füvön fekvők, napozók gyakran hólyagos bőrbetegséget kapnak. Kölnivíz, parfümözött toalettvizek, kenőcsők használata után, ha a bőrfelületet fény éri, az előzetesen bekent területeken a lecsurgó anyag vonalában bőrgyulladás maradhat vissza. Ismert betegség a fényallergia is: a szervezet a különböző hullámhosszú sugarakkal vagy az ezek hatására keletkező káros anyagcsere-termékekkel szemben túl érzékennyé válik. Ilyen a főként nőkön előforduló csalángöb és a tavasszal fellobbanó fényekcéma. Jellemző rájuk a napfényes időszakban évről évre ismétlődő kiújulásuk. A fényártalmakra érzékenyek testfelületét a fénysugaraktól lehetőleg óvni kell; így a fénybetegségek * általában megelőzhetők. Mindenki helyesen teszi viszont, ha fokozza természetes védekezőkészségét a fénnyel szemben. Ha fokozatos napozással vagy mesterséges fényforrással (kvarc-, utravitalux-lámpa) sikerül hozzászoktatni a bőrt a fényhez, a napégés elkerülhető. A fényhez szokott személy 30 perces napozás! idő helyett 9«. sőt 120 percet is napfürdőzhet. Ezenkívül számos készítmény is van kereskedelmi forgalomban, melyek megakadályozzák az egészséges bőrűek „leégését”, illetve védik a fénybetegségben szenvedőket. Ha a fénynek, a napozásnak az egyszerű napégésen kívül súlyosabb tünetei is mutatkoznak, bőrgyógyász szakorvoshoz kell fordulni ! június 9-én, csütörtökön iO.OO Nem vagy egyediül. Magyarul beszéld szovjet fián. (14 éven feiuli- eKnekl). 1j1.11» Kisölmek: 1. Kubai'kér pe!k, 2. Emlékezés egy utazásra. 3. Anno 2002 (ism.). lö.oo ÍV. Országos MOZI JÜNIUS 9. Békési Bástya: Üzlet a kobzon. Békéscsabai Brigád: Hogy áldunk, fiatalember? Békéscsabai Szabadság: Az első esztendő. Békéscsabai Terv: Az öreg hailáse és a tenger. Gyulai Petőfi: A. látogatás. Mezőkovácsházi Vörös Ojktóber: Pardaiilan lovag. Orosházi Partizán: A lány és ae államügyésiz. Sarkadi Petőfi: Szökésben. Szarvasi Táncsics: A jégbadett osdddaga. Szeghalmi Ady: Phaedra. Színház műsora Jiinifus 9-én, csütörtökön este 7 érakor Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE (©érletszünet) Június «-én, csütörtökön este fél 8 órakor Hunyán: SZEGÉNY KIS BETÜRÖ Üttöiötalálko’zó. Művészeti bemutató. Közvetítés a margitszigeti szabadtéri színpadról. 17.50 Hírek. 17.55 Hói volt, hol nem volt... Az ügyetlen kis elefánt. Magyarul’ beszélő német bábfilm. 18.10 Barkácsolj unk! 18.80 Telesport. 18.56 Hazai tükör., 19.00 Esti mese. 19.19 Tv-háraóó. 19.30 A Duma a barátság folyója. Intervizió-műsor Moszkvából, a dunai hajósok életéről. 20.20 Derűs lapok Csehov müveiből. 1, Mnemotechnika.-2. Egy ismerős úr. 3. A pufók meg a nyurga. 20.45 Parabola. 21.05 Barangolás. Művészeti díjasok műsora. 22.95 Tv-híradó — 2. kiadás. (MTI) A román tv műsora CSÜTÖRTÖK 17.15 Esti tv-híradó. 17.39 Gyermekeknek és fiataloknak: A rózsák ünnepe. koncertközvetítés Szófiából. 18.00 Közvetítés a kolozsvári bábszínházból. A bödcs kds juhász. 18.30 Három kép a hétről. 18.46 Ifjúsági klub. 19.45 Országos művészeti bemutató. 21.09 Találkozás Magdalena Popa balettmuvész- nővel. 21.30 Vendégeink: Jan es Kiéld dán művészek. 21.59 A tv éjszakai híradója. 21.57 Időjárás-jelentés. 22.90 Műsorzárás. A „titokzatos" piramisok Ha Egyiptomra gondolunk, először a piramisok lenyűgöző képe ötlik fel előttünk. Mi az oka annak. hogy nem a gigantikus szobrok és paloták, hanem a roppant gúlák láttán ám ülünk el? Az ókori hét világcsodából hatot elsodort az idők .szele, a hetedik, a piramisok misztikuma, lángra gyújtotta az emberek fantáziáját. Nem tudjuk pontosan, hogy pl.' a gizehi piramist ki alkotta. Csaknem kizárólag Hérodotosz görög történetíró értesüléseire kell bíznunk magunkat, aki i. e. 460 táján beutazta Alsó- és Fel- ső-Egyiptomot. Utazásairól szóló könyvében írta, hogy a legnagyobb gúlát, a Cheops-piramist 20 éven keresztül 100 000 ember építette. Hérodotosz adatai a létszámot illetően vitathatók, egy dolog azonban bizonyos: az akkori földműves-kézműves lakosságot irgal- matxafi kényszermunkatörvény sújtotta. E mesterséges kőhegyek építőinek és leszármazottainak szívében még mintegy két évezreddel később is elevenen élt a fáraók iránti félelem és gyűlölet, A múlt század végén, s a század elején láttak hozzá az egyiptológusok, mérnökök, régészek, hogy ezeket a gigászi királysírokat a fejlett mérnöki tudomány alaposságával felmérjék, pontos geometriai méreteiket meghatározzák. A vizsgálatok középpontjában természetesen a leghatalmasabb Cheops-piramis, Kufu fáraó végső földi otthona volt. A mérések feldolgozásakor meglepő dolgokat észleltek, pl. hogy a piramis magassága (148 m) és a Nap körül keringő Föld pályájának hossza között egyértelmű összefüggés van, ugyanis a magasság éppen egymilliomod része a földpálya hosszának. A piramis- építők csodálatos geográfiai ismereteinek tulajdonították azt a tényt, hogy földrajzi helyzetét illetően pontosan a 30. szélességi körön fekszik. Észrevették, hogy az a mód, ahogyan a Nap az év folyamán a piramis északi és déli oldalát megvilágítja, a napéjegyenlőségek és a napfordulók idejéről ad szabatos meghatározást. A piramis egyes mért adataiból bizonyítottnak látták, hogy az ókori egyiptomiak ismerték a kör kerületének és területének számításához nélkülözhetetlen Pi-szám értékét (3,14), melyhez Európában a XIX. sz.-ban jutottak el. A gúla alapélméreteiből bizonyos számítási kulcs segítségével a Föld átmérőjére következtettek. Ezek a megállapítások gz ókori egyiptomiak bizonyos műszaki- matematikai felkészültségét bizonyítják, de az ezekből levont következtetések már a valódi misztika árnyait vetítik elénk: ezek szerint a Nagy Piramis csodálatos „jóshely”, ahol az emberiség sorsa a XX. század végéig „meg van írva”, miszerint „az 1992-es év a világ végét jelenti". Ez a „megállapítás" az előbbiekhez hasonlóan a gúla méreteiből adódik, ugyanis a „felfedezők” szerint, ha a piramis folyosóján bizonyos időegységnek megfelelő léptékben haladunk, akkor egyes pontokban az emberiség sorsfordulóinak évszámaira bukkanunk. Innen a bűvös 1992! A Cheops-piramis univerzális „kozmikus” jellege az újabb kutatások tükrében valótlanságnak bizonyult. A piramisépítők valóban fejlett matematikai és geográfiai tudással rendelkeztek. de korántsem voltak olyan széles körű ismeretanyag birtokában, mint azt a számokkal bűvészkedő tudósok állították. Ami pedig a piramisok földöntúli misztikumát illeti, nyugodtan sorolhatjuk a mágia, a csillagjóslás, valamint a többi áltudomány körébe.
