Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-05 / 132. szám

1966. június S. 5 Vasárnap RAJZÓRA A SZABADBAN. 'WWWWWWWWWWWWWSVWWWSAA/WVVWW ' Fotó: Esztergály A vélt sérelem és valóséi Pali bácsi Baráth István felsőbb szervhez panaszos levelet küldött, melyben arról írt, hogy mellőzik a dombegyházi Petőfi Tsz-ben. Valamiféle bosszúállásnak tartja, hogy nem osztják be fogatosnak, holott hat gyermek eltartásának gondja nehezedik a vállára, s eb­ben a munkakörben többet tudna keresni. Azt sem hallgatta el, hogy az Művelődésügyi megbeszélések a gyulai járás községeiben A gyulai járási pártbizottság a tanáccsal és a Hazafias Nép­fronttal együtt május 21-én, ■szombaton a pártbizottság nagytermében művelődésügyi aktívát tartott. A közel három­száz meghívott nevelőnek és propagandistának dr. Radnai Béla, a Budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem pszi­chológiai tanszékének tanára előadást tartott a nevelési prob­lémákról. Ezt követően a kiala­kult vita mutatta, hogy a já­rásban a művelődésügy helyze­te jól áll Határozatot hoztak, hogy a járási művelődésügyi aktíva anyagát és a felvetett problé­mákat községenként is vitassák meg. Ez ideig már öt községben beszélték meg a helyi feladato­kat. Külön hangsúlyozást nyert az a követelmény, hogy a falu kulturális életének alakításába a pedagógusok mellett más ér­telmiségi rétegeket is be kell vonni. Jelentkezés a mezőgazdasági technikumok levelező tagozatára A középfokú mezőgazdasági technikumok levelező tagozatának következő tanévére összesen 4000 hallgatót vesznek fel. Első osztály az ország minden részében 39 is­kolában négy — általános mező- gazdasági, kertészeti, gépészeti és erdészeti — tagozat nyílik. Felvé­telre június 20-tól szeptember 30- ig lehet jelentkezni, a felvételi vizsgákra azután kerül majd sor. A levelező tagozatra azok kér­hetik felvételüket, akik 1966. de­cember 31-ig betöltik 17. élet­évüket; elvégezték az általános iskola nyolc osztályát és a techni­kum szakirányának megfelelő, legalább kétéves nagyüzemi szakmai gyakorlattal rendelkez­nek. (MTI) 1956. évi ellenforradalmi tevé­kenysége miatt két és fél évi sza­badságvesztésre ítélte a bíróság. Letöltötte és természetesen tiszta lappal folytathatja az életet. De Laukó Istvánt, a tsz párttitkárát vádolta, aki — véleménye szerint — akadályozza őt ebben. Mi is történt tulajdonképpen? — Piaci nap volt, jött egy tün­tető csoport... Ittas voltam, én is csatlakoztam hozzá... Bementünk Mezőkovácsházára is... így kezdi a visszaemlékezést. De kár lenne folytatnia. Megkapta a törvény szerint járó büntetést, le­töltötte és az ügy lényegében le­zárult. Igaz, sokan haragudtak rá a községben, s emiatt jobbnak lát­ta, hogy egy ideig máshol vállal­jon munkát. Budapesten dolgo­zott, csak az idén januárban jött vissza. A tsz méltányolta a család hely­zetét, s amíg távol volt Baráth István, a két idősebb fiút fogatos- nak osztotta be, akik ma is ebben a munkakörben dolgoznak. Az apa bűne miatt ne érje hátrány se az asszonyt, se a gyerekeket. Baráth Istvánt persze nem fo­gadták virágesővel, hanem csak egyszerűen tudomásul vették, hogy Dombegyházán van. De az már senkinek sem tetszett, hogy néha-néha a kelleténél jobban felönt a garatra és baráti körben különböző sértő megjegyzéseket tesz a község vezetőire. Emiatt figyelmeztették, hogy viselkedjen tisztességesen. Nemsokára kérte a Petőfi Tsz-be való felvételét. Van mun­ka, dolgozhat — volt a vezetőség véleménye és a február 1-én meg­tartott közgyűlésen elfogadták a kérelmét. Növényápolónak osztot­ták be. Egy nap az egyik fia megbete­gedett és az üzemegységvezető őt bízta meg ideiglenes helyettesí­téssel. Ezt követően az egyik fo- gatost is helyettesítette, amit a többiek kifogásoltak, hiszen a csa­ládban már van két fogatos. Ezt hamarosan meg is változtatták. Baráth pedig ócsárolta azokat, akik kifogást emeltek és megírta a panaszos levelet. — Milyen sérelem érte? — ér­deklődöm tőle. — Én kérem, Budapesten szo­cialista brigádban dolgoztam és megkaptam a Kiváló Dolgozó cí­met. De bizonyítékot nem tud fel­mutatni. — Pesten hagytam — mondja. * Úgy tűnik . hogy reklámozni szeretné magát, mert mutat ugyan valami oklevelet, amelyen egy brigádot jó munkáért dicséretben részesít, a vállalat vezetősége, s ezt nem „hagyta” Pesten, de az nem állapítható meg, hogy ő tag­ja volt-e a brigádnak. — Mégis, milyen sérelem érte? — kérdezem újra. Majd mi magyarázzuk, hogy a termelőszövetkezet vezetősége, melynek Laukó István is tagja, jóindulatúan járt el, amikor a tsz- közgyűlés elé terjesztette a felvé­teli kérelmét. Nem kérdezték, miért akarta annak idején szét­bomlasztani a szövetkezetét, mert arra gondoltak, hogy a két és fél év megtanította a rendre, arra, hogy törvényeinket tisztelni kell. De különben is miért részesítenék előnyben, hiszen azóta sem eről­tette meg magát túlságosan? Pásztor Béla A főállattenyésztőt bizonyára azért bízták meg a közgyűlés ve­zetésével, mert igen határozott'és kemény jellemű embernek tartot­ták. Ö nem lágyul el a búcsúzta­tó szavak közepette, gondolták. A közgyűlésen azután kiderült, hogy a főállattenyésztő is érző, érzé­keny szívű* A könnyek az ő ar­cán is ugyanúgy végiggördültek, mint a többiekén. Erejéből min- össze három-négy mondatra tellett, s ekkor elcsuklott a hangja és az öreg Barkóczi nyakába borult. Sírt, mint az anyját vesztett gyer­mek. Utólag el kell, hogy mondjuk, nemcsak ő és ők ketten lágyul­tak el, hiszen a pillanat hatására a szövetkezet gazdái is könnyez­tek. Azon a közgyűlésen sírás fojtogatta az emberek nagy ré­szét. Búcsúztak a nyugalomba vo­nuló Barkóczi Páltól! aki immár 17 esztendeje elnökként intézte ezernél több füzesgyarmati csa­lád gondját, jövőjét, boldogulá­sát. Füzesgyarmaton igen eredmé­nyes volt a 17 esztendő. A Vörös Csillag Tsz első zárszámadásakor mindössze 22 ezer forint volt a közös vagyon, 1965-ben pedig már 82 millió. A tsz-t alkotó 12 kom­munistát 1965 végéig ezernél is több család követte. Valameny- nyien bíztak Hegedűs Mátyás, Eke Ferenc, Eke Margit és a töb­biek kezdeményezésében. Ezért is csatlakoztak a mozgalomhoz. Ve­lük együtt, az itt dolgozó szövet­kezeti gazdák jó munkája révén az ország legjobb szövetkezetei között emlegetik a füzesgyarmati Vörös Csillagot. Ennek a közös­ségnek minden rezdülésével egy volt 17 éven át Barkóczi Pál. Ír­juk azonban úgy névét, ahogyan őt tisztelik a nálánál idő­sebbek és fiatalok: Pali bácsi. Ebben a két szóban az ember, a közösség mércéjével mért nagy­szerű karakter mindenestől benne van. A közgyűlésen hallottam: Pa­li bácsi olyan ember, hogy a mi­niszterrel is megtalálja a témát, a beszéd fonalát. Honnan nőtt fel ilyen jeles emberi tulajdon­ságokkal? A gimnázium mellett virággal ékesített családi ház. A tiszta szobában ülünk, s hallgatjuk mint vall hányaveti sorsáról. — Nekem csak hat elemim van. Az iskolából cselédnek adtak. Egy nagygazdánál szolgáltam, aki csak félévenként egyszer engedett a faluba. Egész éven át kanász- kodtam. Sem könyvet, sem új­ságot nem olvastam. Akiknek olyan szerencséjük volt, hogy ezekhez juthattak, s ha az intéző rajtakapta, senki se mosta le ró­luk, hogy kommunista. Az ilyen embernek azután családostól együtt felkopott az álla. Jól em­lékszem — még mindig itt cseng a fülemben az intéző harsány hangja —, a cselédnek csak annyi esze legyen, hogy este hazatalál­jon, hajnalban pedig meglelje az ököristállót. Ott a béresgazda megmutatja neki, melyik két ök­röt fogja be, azt is megmondja, hová menjen, mit csináljon! IZMÉNYI „GÁBOR ÁRON” MGTSZ nagy gyakorlattal rendelkező ELLETŐ SERTÉSGONDOZÓT ÉS TEHENÉSZT felvesz. Lakást biztosítunk. Megegyezés személyesen. 272. Valahol ebben a mélységben fa­kadt Pali bácsi tudata, eszmélése az elnyomás, a földbirtokos osz­tály és kiszolgálói ellen. A Horthy- korszak idején sok-sok keserű­ség összefolyt a füzesgyarmati nincstelenek között. El szerették volna érni, hogy a Parlamentbe bekerüljön képviselőjük. Ez olyan ember legyen, aki ismeri a cseléd­ség nyomorúságos életét. Remél­ték, hogy majd ez a képviselő a kormány politikájával szemben megvívja a csatát, s az ő életük is jobbra fordul. Amikor‘szavazás­ra gyülekeztek, a csendőrök szét­zavarták őket. Ettől kezdve mun­kát sem igen kaptak. Rongyosan éheztek, rongyosan fáztak. Az ura­ságnál megrohadt a búza, földbe fagyott a cukorrépa, töretlen ma­radt a kukorica. Akkor ez nem számított. Az volt a fontos, hogy akik a haladást képviselik, pusz­tuljanak el. Az emberi akarat meghozta Fü­zesgyarmatra is a hőn óhajtott jogot az élethez, a gondoskodáshoz és a népért való cselekvéshez. Et­től az időtől kezdve Pali bácsiék nemcsak éltek, hanem alkottak is. Kóstolgatták az országépítő mun­ka ízét, hol több, hol kevesebb eredménnyel. Táboruk folyvást nőtt. A hajdani csermely mára Füzsegyarmaton is leginkább egy hömpölygő folyóhoz hasonlítha­tó. A falu gazdatársadalma szö­vetkezetben egyesítette erejét. Itt már ez a termelési forma domi­nál, méghozzá a megyei átlaghoz csaknem kétszeresen! Valószínű, a közgyűlés résztve­vői erre a hosszú útra gondoltak, amikor Pali bácsitól búcsúztak. Egy életen át összeforrtak. Ami­kor a sorból kiöregedett az első ember, az együttérzés — fiatalban, öregben — összeszorított valamit. A fejekben egyetlen gondolat táp­lált újabbakat: kész a mű, érik a korábbi munka gyümölcse, kerék­vágásba került a szövetkezet, jól megalapozódott az ezernél is több család jövője és Pali bácsi most megy el? Pali bácsi ilyen körülmények közepette jutott el a kormány legmagasabb kitüntetéséig, a Szo­cialista Munka Hősé-ig. Küzdel­mes életút, eredményes munka, az emberek, a szövetkezet szere- tete, az értük, az érdekükben tett lankadatlan fáradozás tette iga­zán rangos vezetővé Füzesgyarma­ton éppen úgy, mint a megyében, az országban. Ilyen emlékek, előzmények és körülmények érzése, átélése köze­pette búcsúzott a Vörös Csillag Tsz gazdatársadalma attól az em­bertől, akire egy életen át sza­kadatlanul felnézett. Dupsi Károly A UUUSAJWKSAB HORIZONT televízió, nagyképcsöves, kitűnő készülék, OTP-hitelle vélre is. 4820

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom