Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-04 / 131. szám
196ö. június 4. Szombat Hol maradt a tett? Az árvíz sújtotta térségben, a Fehér- és a Fekete-Körös deltájában a téli árvíz során sok családi ház megrongálódott, tönkrement. A víz elvonult, az élet visszatért erre a részre is. Beművelték a szövetkezetek tábláit, a házikertekben gyümölcsöt érlelnek a fák, az összeroskadt épületek anyagát összeszedték, hogy ami még használható, beépítsék. Az otthon nélkül maradt családok szükséglakásokban élnek: barátnál, testvérnél, ismerősnél várják annak a lakásépítési programnak a megvalósulását. melyet számukra meghirdettek. Az árvíz elvonulása után Gyulavári és Dénes-major térségében az élet eredeti kerékvágásba zökkentésére sok minden történt. Ezt a sok mindent a falu tette, önmaga erejéből. Az építendő lakások környékén ugyanis az OTP és a kivitelezők megbízottját nemigen lehet látni. A munkát még el sem kezdték. A ktsz megbízottja ugyan már megtartotta a helyszíni szemlét — Gyulaváriban —, de azóta csend van. mindenfelé csend van! Joggal kérdezik a kárt szenvedett családok: őszig megvalósul-e a lakásépítési program? A megyei tanács illetékes osztálya több alkalommal tárgyalt a vállalatokkal és a ktsz-ekkel az előbbi témáról. Meg is állapodtak egyben-másban, csakhogy amikor a kivitelezésre kerül a sor, mindig valamilyen akadályt jeleznek. Gyulaváriban és Dénes-major- ban 35—40 családról van szó. Őket kellene a lehető legrövidebb időn belül fedél alá juttatni, hogy ne csak az élet térhessen vissza ebbe a térségbe, hanem a családok meghitt légköre is. * Dupsi Károly Nagyobb „lélegzethez” jutnak a földművesszövetkezetek Megyénk földművesszövetkezeteinek forgalma immár meghaladja az évi kétmilliárd forintot. Ezt a forgalmat túlnyomórészt már korszerűsített bolt- és vendéglátóipari egységekben bonyolítják le. Az, hogy néhol még eléggé messzire esik a lakosság egy részének lakóhelyétől egyik-másik bolt, meg hogy jócskán akad még régi, szatócs jellegű, dülede- ző épületben elhelyezett egység, nem annyira a helyi földművesszövetkezetek hibájának, hanem inkább a felső irányító szerveknek róható fel, amelyek eddig nagyon korlátozták a szövetkezetek önállóságát. Íme egy párbeszédrészlet, amely a MÉSZÖV elnöke és a Füzesgyarmati Fmsz elnöke közt zajlott le: Kevesebb az elvándorlás, jobb a fiatalok munkája a csanádapácai tsz-ekben Sokat változott aiz ifjúság helyzete az utóbbi években Csanadapácán. Ezt tükrözte a legutóbb megtartott tanácsülés is, amelyen az ezzel kapcsolatos eredményeket és a további tennivalókat tárgyalták meg. Az a tapasztalat, hogy sokat javult a fiatalok munkája, jobb a fegyelem s egyre többen maradnak a faluban. Nincs az az elvándorlás, ami korábban volt. Jelenleg mintegy 130—140 fiatal dolgozik a község termelőszövetkezeteiben, Többségük az állat- tenyésztésben, növénytermesztésben és a gépeken jól megállja helyét. A tsz-ek vezetőinek dicséretét is sokan kiérdemelték. A jövedelem szövetkezetenként változik, de átlagosan havi 25— 30 munkaegységet teljesítenek, ami . 1100—1200 forintot jelent havonta. Ez vonzó a fiatalok körében, hiszen ha városban vagy üzemben és más munkahelyen költségek. Amit itthon megkeresnek, azt teljesen magukra költhetik. A tsz-ek sokat segítik őket. Nagyobb megbecsülésben részesítik az igyekvő, jól dolgozó fiatalokat. Az elmúlt évben még csak a Haladás Tsz részesítette jutalomban a jó eredményeket elérő szorgalmas fiúkat és lányokat. Az idén viszont már mindegyik szövetkezet megtalálta annak a módját, hogyan lehet jobb eredményekre ösztönözni, anyagilag érdekeltté tenni az ifjúságot. A Haladás Tsz-ben minden megkeresett munkaegység után 2 kilogramm kukorica jár. Az Űj Barázda Tsz-ben bizonyos munkaegység teljesítése után kapnak jutalmat. A lányok, ha 200 munkaegységet teljesítenek. 400 négyszögöl kukorica átlagtermését kapják jutalmul, 300 munkaegység után 800 és 350 után 800 négyszögöl termése jár. dolgoznak, sem keresnek sokkal! A fiúknál valamivel nagyobb a többet, viszont nagyobbak a j követelmény. A Köztársaság Terzabolátlan erővel nyíló érzékiségnek, s béklyóba verve a „Tiszta féríiúság” hülye eszménye által. Emlékezett rá, amint ment át a bérház udvarán a nyári délután álmos íorróságában. körülötte négyszögben a folyosók, magas falak, mintha börtönudvaron ment volna hátra, a cselédlépcső alá, ahol a közös illemhelyek sorakoztak. Előtte lépegetett testhez simuló fehér köpenyében Micike, a fodrászkisasszony, akit köztudomásúan a főnöke használt. Közönyösen ment, hátra se nézve, kezében lóbálta a klozetkulcsot. Dúdolva kinyitotta az ajtót, majd magára csapta. Ö égő fülekkel, lángoló arccal a mellette levő fülkében foglalt helyet, s egyre az járt az eszében, mi lenne, ha átmászna a válaszfalon? Az agyán sűrű gőz ült, egészen elkábult, elbutult a vágytól, ahogy cserepes száját nyalogatta, de annyira azért nem hülyült meg, hogy ne tudta volna, ő csak egy nyűtt bakancsos, rongyos, festékes köpenyes, ócska kis inas, akinek Micikénél egy szava se lehetne, s ha el akarja kerülni a botrányt és pofonokat, jobb, ha meghúzza magát. Takácsnéhez úgy járt, mint a saomjas ember a csaphoz. Ha az ember szenved a szomjúságtól. innia kell mindenáron. Magdát tiszta szenvedéllyel szerette, érzelmei, -eszményei előtte jártak s fölötte maradtak a testiségnek. Magda teljesen betöltötte, mellette más nem jütott eszébe. Eddig. És most ez mi? Ha Boriskára gondol, Boriska „nénire ’, nem szólal meg benne a vád, a lelki- ismeretfurdalás, hanem: mintha Magda nem is lenne. Két külön vágány ez, két vonat másfajta rakománnyal, más útirármyal. S itt a szemafor is mindjárt, amely tilosra zárja az utat: és ha Magda is ezt csinálná? És ha Magda is így meglesne egy másik férfit, egy jó karban levő negyvenévest, ilyen vadul megkívánná s törné a fejét; ha tenne egy kísérletet, szemeznének, biztatóan rámosolyogna, majd elválna, hogyan reagál rá... Vagy ő is fogódzkodjon azokba az ócska érvekbe, hogy a nőnek nem lehet ugyanazt, mert a férfi biológiailag is egész más... Pfuj. Ami normálisan nem igaz, az politikailag sem az, nincs kétféle erkölcs, egy a férfinak, egy a nőnek, nincs külön egy a közéletnek s másik a személyes, belső világnak. (Folytatjuk) melőszö vetkezet egy munkaegység teljesítése után 3 forint ifjúsági jutalékot oszt ki. Az Aranykalász Tsz a Köztársaságéhoz hasonlóan jutalmazza a jól dolgozókat. Ezenkívül egy tsz kivételével mindenütt biztosítva van a különböző szórakozási lehetőség is. Rádió, televízió, lemezjátszó és különböző társasjátékok állnak az ifjúság rendelkezésére. Ezeket a klubhelyiségeket szívesen is látogatják. Vannak kiemelkedő eredményeket elérő fiatalok is, akiket a szövetkezet különjuíalomban is részesít. A Köztársaság Tsz-ben Csányi Sándor KISZ-titkár a kertészetben ért el kiváló eredményeket. Sándor László íakar- mányos pedig szintén kivált a többiek közül. A termelőszövetkezet. ezer-ezer forint jutalomban részesítette őket, s a két fiatal németországi társasutazáson vesz részt. Ezenkívül a. legkiválóbbak köziül négy ellátogathatott a Budapesti Nemzetközi Vásárra. A Haladás Tsz pedig öt fiatalt részesített hasonló budapesti jutalomkirándulásiban. A tanácsülésen szó volt a további feladatokról is,. Többek között arról, hogy nagyobb gondot kell fordítani a szakmunkásképzésre. A termelőszövetkezeteknek javasolták, hogy biztosítsanak egy-egy fiatalnak ösztöndíjat továbbtanulásra. Helyes lenne az is, hogyha nagyobb kulturális lehetőséget biztosítanának, mégpedig együttesen, a község szövetkezetei. Szükséges lenne egy ifjúsági ház létesítésére vagy pedig a régi átalakítására, hogy a színjátszó és tánccsoport is megfelelő körülmények között működhessen. Kasnyik — Nagyon helyes, hogy kifesteti tek ezt a helyiséget, de miért nem cserélitek ki egyúttal ezt az elkorhadt padlózatot is? — Azért, mert nincs rá engedély. — Ha csak ez hiányzik, én engedélyezem. — Csakhogy így nem szabály- szerű ám, s felelősségre vonnak érte a revizorok. — Majd enyhítem a feddés miatti bánatodat egy kis pénzjutalommal. A lényeg az, hogy rendes, tiszta legyen ez a helyiség is.... Jutalom és bírság Az Okányi Földművesszövetkezet elnökének a SZŐ VOSZ egyik vezetője sürgette a megjutalmazá- sát, amiért saját kezdeményezéséből korszerűsítette a vendéglőt, s mozaiklapra cseréltette ki annak rossz padozatát. A jutalom után a revizorok pénzbírságra terjesztették fel, mondván, a megengedettnél több mozaiklapot használt fel a közületi keretből. Az, amit nem szabad az fmsz- eknek, sokkalta hosszabb listát tesz ki, mint az, amit szabad. Ezért aztán arra kényszerülnek. hogy bujkáljanak a szabályok között. Például nem szabad a felvásárolt cirkot feldolgoztatniuk helyben még akkor sem, ha az senkinek sem kell. s ha ott rohad is meg. Nem szabad te- nyészkocákat sem tar taniuk. de az viszont követelmény, hogy minél több sertést hizlaljanak. A Kunágotai Föld mű vesszőbe t- kezet volt olyan bátor, hogy hozzálátott a visszamaradt cirok feldolgozásához. Eddig mintegy 2000 seprűt kötöttek, mert nem közömbös számukra, hogy önköltségi áron előállított vagy nagykereskedelmi áron vásárolt seprűk sokaságát használják kiterjedt bolthálózatuk takarításához. A tilalom ellenére tenyészkocát is tart már jó néhány szövetkezet, mert így nemcsak biztosan, hanem olcsóbban is jut hozzá a hízóalapanyaghoz. Mi több, Békéscsabán, Gyulán és Orosházán a közeljövőben ÁBC-áruházakat hoznak létre a földművesszövetkezetek. Több önállóságot Amint ezekből látszik, kezdik szaggatni a megkötöttség gúzsát. Boros Gergely elvtárs, a MÉSZÖV elnöke hasonló önálló tettekre bátorította a földművesszövetkezeti igazgatósági elnököket a számukra rendezett kéthetes tanfolyam záróaktusán is. Ezt Kádár János elvtárs egy évekkel ezelőtt elhangzott mondatával támasztatta alá, mely szerint a földművesszövetkezeteknek mindent pótolniuk kell, amit az állami kereskedelem és az ipar nem tud adFelhívás ÁLLAMI VÁLLALATOK. , » GAZDASÁGOK. TSZ-EK! Békéscsabai gyárunk termékeinek szállítására keresünk szabad fuvarkapacitást! Rakodókkal ellátott járműveket állandó jelleggel tudunk foglalkoztatni. Részletes felvilágosítást a vállalat központjában adunk. ÉM Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, 267 Békéscsaba, Szigligeti u. 6. sz. ni a lakosság ellátásához. Az eddigi önállóság hiánya, a különböző szabályok lobogtatása és a fegyelmi határozatok sokasága jóformán csak áruközvetítésre - késztette a földművesszövetkezeteket. Néhány már próbálta feszegetni ezt a burkot, de már szabadabban lélegzenek, s igyekeznek a nélkülözhetetlen szolgáltató- tevékenységet is megoldani. Földművesszövetkezeteinknél rengeteg a kihasználatlan lehetőség. Ezeket csakis akkor tudják feltárni és hasznosítani, ha az eddigieknél jóval több bátorítást, -nagyobb önállóságot kapnak. Felnőttekhez méltóan Az igazgatósági elnökök ezt követelik is, mondván: tartsák már felnőtteknek a földművesszövetkezeteket abban is, hogy ők döntsék el, mit építsenek, mit hogyan alakítsanak, korszerűsítsenek. Eddig egy sor elavult rendelkezés és a mit. hogyan szájba rágó körlevelek sokasága kötötte őket. Tanai elvtárs. az Endrődi Fmsz igazgatóságának elnöke azt kérte, hogy a MÉSZÖV igazgatósága egyeztesse az egyes időszakokra szóló feladatokat, s azt egyszerre küldje meg, mentesítse a íöldművesszövetkezeteket attól, hogy a MÉSZÖV minden osztálya külön-külön, szinte azonos témakörről körlevelek sokaságával árassza el őket. Benkó elvtárs. a Csanádapácai Fmsz elnöke is azt hangoztatta, hogy az eddiginél kevesebb körlevelet és több személyes útmutatást kér a MÉSZÖV vezetői részéről. Ö is és többen is szóvá tették, hogy az irányító apparátus létszámának csökkentése ürügyén éppen annak a készletellenőrző csoportnak a működését szüntették meg, amely a MÉSZÖV részéről nemcsak a legtöbb segítséget adta, hanem a legtöbb produktív munkát is végezte a helyi szövetkezetekben. Célratörőbben Egyébként az igazgatósági elnökök részére rendezett tanfolyam időtartama és tematikájának zsúfoltsága is hasonlított a „mindent csak a MÉSZÖV osztályvezetői tudnak ’ jól”-t tükröző sok körlevél szájba rágó módszeréhez Miután ezt is többen szóvá tették, Boros Gergely elvtárs elmondta hogy ő sem helyesli az ilyen hosz- szan tartó tanfolyamot. A jövőben, ha szükség lesz rá, akkor már az idén is, csak egy, legfeljebb két napra hívják össze az igazgatósági elnököket, hogy együttesen keressék meg az időnként jelentkező feladatok megoldásának legjobb módszereit. Ez helyes, mert ha a MÉSZÖV igényli azt, hogy az igazgatósági elnökök minden döntésük előtt kérjék ki a lakosság, a helyi vezető szervek és közvetlen munkatársaik véleményét, s hogy mindenkit gondolkoztatva keressék a legjobb megoldásokat, akkor ennek a stílusnak érvényesülnie kell a MÉSZÖV irányító tevékenységében is. Ilyen szempontból nem helyeselhető az, hogy a mostanit megelőző igazgatósági elnöki összejövetel három évvel ezelőtt volt. Annál is inkább nem, mert amint a tanfolyam résztvevői elmondták, tapasztalataik kicserélésének lehetőségét csaknem annyira értékelik, mint a tanfolyamon elhangzott és sok ismeretet adó előadásokat. K. 1.
