Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
W66. június 26. 2 Vasárnap (Folytatás az 1. oldalról.) zögazdaság egyik legfontosabb íefladaía. A bánáti országokkal eddig megkötött hosszú lejáratú államközi egyezmények igen kedvező feltételieket biztosítanak a kertészeti kultúrák fejlesztéséhez. Éppen ezért a kormány nagy figyelmet szentel a kertészeti kultúrák megfelelő fejlesztésének. A zöldség-gyümölcs program sikeres megvalósítására a terv a mezőgazdaság területén kereken 3,3 milliárd forint beruházást irányoz elő, a felvásárlás és feldolgozás területén pedig mintegy 4,2 málliár- döt. A kertészeti cikkeket termelő üzemek gazdaságos működéséhez szükséges létesítmények, berendezések megvalósítása és a feldolgozói kapacitás bővítése jórészt a harmadik ötéves terv feladata. A kertészet fejlesztéséhez reodelkeAz országgyűlés szombati ülése és más egyszerűbb ösztönző módszereket. A gazdasági irányítás továbbfejlesztése természetesen nemzésre álló erőforrásokat ezért főleg az elmaradt járulékos és kapcsolódó beruházásokra fordítjuk. Kertészeti célkitűzéseink megvalósítása érdekében igen fontos az értékesítés biztonságának a fokozása is. Ezért a megfelelő üzemi anyagi érdekeltség biztosítása mellett egyre erőteljesebben javítanunk kell a felvásárlás és forgalmazás műszaki feltételeit, mindenekelőtt az átvevő raktárhálózat létesítésével, technológiai hűtőterek létesítésével. A terv e célokra a SZÖVOSZ területén 1,3 milliárd forintos befektetést irányoz élő. Bővül az ipar és a mezőgazdaság közötti munkamegosztás Korszerű belterjes, mind több és több árut termelő mezőgazdaság megteremtése él sem képzelhető fejlett élelmiszeripar nélkül. Az elmúlt tervidőszakban államunk a korábbinál nagyobb anyagi erőt fordított az élelmiszeripar fejlesztésére. Olyan új nagy létesítmények készültek el, mint a nyíregyházi, Békéscsabai Konzervgyár, a Békéscsabai Hűtőház, a Budapesti Sertésvágóhíd hűtőháza, az ipari takarmánygyártás üzemei, a pécsi, a tatabányai tejüzemek, a Zalaegerszegi Sajtgyár, emellett jelentős rekonstrukciót valósítottak meg a beromfii par- ban. A konzervgyári termelői kapacitást a rekonstrukciók révén megkétszereztek. Komoly erőfeszítés történt a felvásárlás technikai fejlesztésére is: a tervidőszak utolsó két évében több állami gaibonanaktár épült. Nőtt az állami szőlőfeldolgozó és bortermelő kapacitás is. E számottevő és nagy anyagi eszközöket igénylő fejlesztés ellenére sem tudtuk behozni a megelőző évtizedek lemaradását. Emiatt nem egy területen s nem egy ízben, valamivel jobb-mező- gazdasági termés mellett a termények átvétele, raktározása és feldolgozása szinte megoldhatatlan feladatot jelentett. Tisztelt Országigyű'lés! Ezzel kapcsolatban is joggal vár választ arra: milyen lesz a tervezett fejlődés, mik az elgondolások a mezőgazdasági termények átvétele, tárolása, feldolgozása terén, hogyan szűnnek meg a veszteségek, amelyek az elmúlt években az élelmiszeripar területén is sok jogos kritikát váltottak ki. A felvásárlás a harmadik ötéves terv időszakában a terv szerint 28—32 százalékkal nő. A felvásárlás előirányzatai összhangban vannak a hazai fogyasztással, az ipar és az export szükségleteivel. Mint a törvényjavaslat indokolása hangsúlyozza: a tervidőszakban tovább bővülnék a mezőgazdasági termékek felvásárlásaihoz, tárolásához és feldolgozásához szükséges kapacitások. Ennek érdekében az élelmiszer- ipar fejlesztésére a terv az elkövetkező ötéves tervben 8,2 millij árd forint beruházást irányoz do. Ez 45 százalékkal nagyobb, mint az előző öt év anyagi ráfordítása. A mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat feldolgozó iparágak tervezett fejlesztése átlagon felüli: az étótanászieripairi előirányzat beruházásainak mintegy 80 százalékkát ezen iparágak fejlesztésére fordítjuk. Leggyorsabban a tartósítóipar fejlődik: a konzervipari kapacitást 42 ezer vagonról 59 ezerre növeljük. Négy új hűtőházat építünk és egy további építését megkezdjük. A gabonafelvásárlás zökkenő- mentes lebonyolítása céljából megépítünk további 18 ezer va- gonos gabanaratotárt. A mezőgazdasági nagyüzem korszerű gazdálkodásának kialakítása, megszilárdítása egyre sürgetőbben vett fel a mezőgazdaság és az ipar különböző ágazatai, elsősorban az élelmiszeripar közötti munkamegosztás és együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a munkamegosztásban minőségi változás következett be. Ipari tevékenységgé vált több, korábban jórészt mezőgazdasági feladat, mint például a mezőgazdasági vonóenergia biztosítása, bizonyos termékek feldolgozása, tárolása stb. A mezőgazdaság egyrészről egyre növekvő mértékű ipari fogyasztóvá, másrészt szállítóvá vált. Ez a folyamat azonban nem pusztán az ipar és a mezőgazdaság szétválását eredményezi, hanem egyúttal sokrétű egybefomó- dásukat is. Ez érthető, hiszen szövetkezeteink jó része nagy területű és nagy termelőkapacitású üzem, amelynek tevékenysége nem korlátozódhat pusztán nyers termékek előállítására, a szűk értelemben vett növénytermesztésre és állattenyésztésre. . A mezőgazdasági termékeket természetesen továbbra is elsősorban állami nagyiparunk dolgozza fel. Indokolt azonban, hogy a termelőszövetkezetek feldolgozási tevékenységét kiszélesítsük. Szükségessé teszi ezt a szállítási költségek csökkentése, a termelőszövetkezeti tagok rendszeresebb foglalkoztatása is, s ennek révén a tagság jövedelmének biztonságosabbá tétele A mezőgazdaság és élelmiszer- ipar fejlesztésében az általam előbb sorra vett legfontosabb feladatok megvalósítását alapvetően a munkaerőhelyzet és az anyagi, műszaki ellátás mértéke határozza- meg. Nagy gondot kell fordítani a fiatalok visszatartására amely szintén csökkenti az elvándorlást. A munkaerőhelyzet javítása céljából nagyobb gondot kell fordítanunk a fiatalok visszatartására. Falusi ifjúságunk nagy része városba törekszik. Pedig a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kiépítésével a mezőgazdaságban is egyre - inkább olyan feltételeket tudunk teremteni, amelyek nem rosszabbak annál, mint amit az iparban, építőiparban vagy a népgazdaság más területein találhatnak fiataljaink. A mezőgazdaságban soron levő munkák elvégzése — a munkacsúcsok idején is — természetesen a mezőgazdasági dolgozók feladata. Azonban a tervezett gépesítési színvonal megvalósulása esetén is a mezőgazdasági dolgoI zök szorgalma, a családtagok le- csa^ nagyobb önállóságot eredhető legteljesebb bekapcsolódása 'mellett is — főleg az őszi munkacsúcsok idején — a mezőgazdaságnak kisegítő munkaerőre van szüksége. Éppen ezért ott, ahol szükséges, az iskolai szünetekben, de ősszel is, a tanulóifjúság nagy tömegeit szervezetten kell bevonni az összezsúfolódott mezőgazdasági munkákba, főleg a gyümölcs-, szőlő- és zöldségbetakarításokba. Fehér elvtárs a következőkben a háztáji gazdaságok szerepéről szólott, majd így folytatta: Mezőgazdaságunk fejlődése, a törvényjavaslatban foglaltak megvalósítása nagymértékben függ attól, hogyan tudjuk valóra váltani pártunk Központi Bizottságának a gazdasági irányítás átfogó reformjáról néhány héttel ezelőtt elfogadott határozatát. A gazdasági irányítás reformjának hatásai a mezőgazdaságban Természetesen a mechanizmus reformja nem csodaszer, amely minden gondunkat megoldja. Termelési céljaink elérése azonban a mezőgazdaságban is igen nagy mértékben függ attól, hogy menynyire tudjuk megjavítani a tervezést, irányítást, általában a vezetés színvonalát. A mezőgazdaságban a reform leglényegesebb tennivalója az üzemi önállóság olyan anyagi megalapozása, amely lehetővé teszi, hogy gazdaságaink többsége bevételeiből ráfordításai fedezésén túl képes legyen bizonyos mértékig a termelését is bővíteni. A mezőgazdaságban a tervezés fejlesztésével és a felvásárlási árak emelésével már az idén megtörtént a mechanizmus reformjával kapcsolatos első döntő lépés. A kedvező hatás máris érezhető. Növekedett a szövetkezetek érdeklődése mindenekelőtt a szarvasmarha-tenyésztés iránt. Erre mutat az is, hogy az eladásra kínált borjak és növendékek igen hamar gazdára találnak. Klqukó Mátyás; Különösen kedvező hatást váltott ki a szövetkezeti parasztság körében a Központi Bizottságnak az az állásfoglalása, hogy a mechanizmus reformjával elősegítjük a garantált munkadíj mielőbbi bevezetését valamennyi szövetkezetben. Azt jelenti ez, hogy az évi részesedés nagyobb részét a szövetkezetek már év közben garantáltan és rendszeresen kifizethetik az elvégzett munka után. Nagy horderejű lépés lesz ez. A garantált munkadíjazás bevezetésével továbbra is érvényben marad pártunk agrárpolitikájának az a sarkalatos elve és helyes gyakorlata, hogy a munkadíjazási formák megválasztását a szövetkezetek belső ügyének tekintjük. Szövetkezeteink alkalmazzák továbbra is széles körben az adottságaiknak legjobban megfelelő részesedési formákat: a jól bevált pénzdíjazást és eredményességi díjazást a „nádudvari módszert”, a százalékos művelésit ményez, hanem nagyobb felelősséget is követel. A termelő- szövetkezetek nagyobb önállósága egyben azt is jelenti, hogy növekszik a szövetkezetek vezetőinek és tagjainak felelőssége az ország mezőgazdasági termékek iránti szükségletének kielégítésében, a gazdálkodás hatásfokának a megjavításában. Jobb irányító és szervezőmunkával Az elkövetkező hetekben nagy munka vár a mezőgazdaság dolgozóira, vezetőire, hogy azt, ami termett, minél Kisebb veszteséggel betakarítsák és biztonságba helyezzék. Gazdasági vezetőink s a mezőgazdaság valamennyi dolgozója a rendelkezésre álló technika jobb kihasználásával, jobb szervezőmunkával tegyen meg mindent a termés betakarításáért, az ország kenyerének biztosításáért. Az eddigi eredmények jogos alapot adnak ahhoz, hogy a mezőgazdaságban ezentúl még jobban dolgozzunk, s a népgazdaság szükségleteivel összhangban minél többet és olcsóbban termeljünk. A harmadik ötéves terv a békés építőmunka, a mindennapos munka terve. A beterjesztett törvényjavaslat nagy, lelkesítő feladatok megvalósítását tűm ki célul mind a termeiőmuinilea frontján — az iparban és mezőgazdaságban egyaránt — mind a kultúra területén. Érdemes, lehet és kell is dolgozni ezekért a célokért, nemcsak a kommunistáknak, hanem minden becsületes hazafinak: az ipari munkásságnak, parasztságnak, értelmiségnek, egyszóval — egész népünknek. Éppen ezért a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. Fehér Lajos jnagy tapssal fogadott beszéde után még többen szólaltak fel a vitában, s a törvényjavaslatot elfogadták. A harmadik ötéves terv szerén;, de nem szegény Azzal számolunk, hogy a mező- gazdasági munkaerő csökkenésének üteme — a tavaly bekövetkezett kedvező mérséklődés után — az ezután! években is mérsékelt lesz. Az ipar intenzív irányú fejlesztése ugyanis nem jár olyan mérvű létszámnövekedéssel, mint eddig, javulni fog a szövetkezeti parasztság anyagi helyzete is, Az országgyűlés pénteki ülésén, a tervtörvényjavaslat vitájában felszólalt Klaukó Mátyás elvtárs, megyénk országgyűlési képviselője, a megyei tanács elnöke. Beszédét az alábbiakban közöljük: Tisztelt Országgyűlés! A népgazdaságunk III. ötéves tervéről beterjesztett törvényjavaslat reális, alapos, átgondolt munkát tartalmaz. A terv készítői — igen helyesen — figyelembe vették a II. ötéves terv tanulságait, tapasztalatait és ennek megfelelő következtetéseket vontak le. A törvényjavaslat tanulmányozása során bizonyos hiányérzet támad az emberben; mintha valami kimaradt volna ebből a tervből, mintha ez a törvénytervezet nem volna teljesen kész, — de ez csak látszólagos hiányérzet. Ugyanis a törvénytervezet helyesen — és másképp nem is lehetne elképzelni — számol, figyelembe veszi népgazdaságunk irányításának új rendszerét, és bizonyos nagyobb beruházásokat későbbi időpontokban kíván napirendre tűzni. Népgazdaságunk III. ötéves tervét úgy is lehetne talán jellemezni, hogy a terv szerény, de nem szegény! A gyakorlati célkitűzéseknek végrehajtása nem kis feladat elé fogja állítani párt-, állami szerveinket, tömegszervezeteinket, egész dolgozó népünket. De ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy a terv célkitűzései lel- kesítőek! Lelkesítő például az a tény, hogy hazánkban minden szinten uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, hogy napirendre került a szocializmus teljes felépítésének időszaka. Harmadik ötéves tervünk, valamint az új gazdasági mechanizmus a szocializmus teljes felépítésének időszakát kell, hogy szolgálja. Maga ez a tény különös jelentőséget és fontosságot ad mostani népgazdasági tervünknek. Igen pozitív az is, hogy a törvényjavaslat nemcsak, hogy figyelembe veszi, hanem számol és nagy jelentőséget tulajdonít mindenekelőtt a szocialista országokkal való kétoldalú kölcsönös gazdasági kapcsolatoknak; támaszkodik a KGST tevékenységére. Vontatott a vidéki ipartelepítés Hozzászólásomban lényegében egy-két kérdésben szeretnék észrevételt, javaslatot tenni, egyes kérdésekben vitatkozni. Az egyik ilyen kérdés a törvényjavaslat 24. oldalán szereplő területfejlesztés célkitűzései, vagyis a vidéki ipar- telepítés és az ezzel összefüggő Budapest túlzsúfoltsága, valamint egyes budapesti üzemek kitelepítésével kapcsolatos dolog. A vidéki ipartelepítés gondolatát pártunk VIII. kongresszusa határozta el. Meg kell mondani, hogy ennek a határozatnak azóta is nagyon komoly pozitív visszhangja van a dolgozó tömegek körében — főleg a leggyengébben iparosított megyékben. A II. ötéves terv során kétségkívül tettünk bizonyos intézkedéseket, a vidék ipari telepítése növekedett, legalábbis ami Békés megyét illeti: új ipari üzemekkel, objektumokkal gazdagodott, fejlődött a megye. Az elért eredmények mellett meg kell azonban mondani, hogy a fejlődés lassú és vontatott, melynek különböző okai vannak: egyesek e vontatottságnak az okát abban látják, hogy népgazdaságunk te- herbíróképessóge többre nem (Folytatás a 3. oldalon^
