Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

19M. június 23. 5 Csütörtök A holnapi teljesítmény záloga Mind szélesebb azoknak az üzemeknek, vállalatoknak, intéz­ményeknek a száma, ahol a párt közelgő IX. kongresszusának tiszteletére munkaverseny bon­takozott ki. Örvendetes, hogy a mezőgazdaság is mind teljeseb­ben felzárkózik e versenymozga­lomhoz. A párt helyesen értel­mezett és alkalmazott gazdaság- politikáját kifejezetten aktív és jó munkával támogatják az ipar, a mezőgazdaság és a közintéz­mények dolgozói. A munkafel­ajánlások szép példái ennek. Különösen jó elképzelések azok, amelyeket a Békéscsabai Kötött­árugyárban az exportterv tel­jesítésére, a Férfifehérneműgyár békéscsabai gyáregységében pe­dig a termelési szint növelésére tettek. Egy jottányit sem marad­nak el ettől a felsőnyomási, a dombegyházi, a bánkűti, a hidas- háti és a többi állami gazdaság dolgozói, sőt mit több, a nagyszé- nási, a dobozi, az újkígyósi, az eleki. a füzesgyarmati és még jó néhány közös gazdaság tagjai. Jó dolog, hogy a mezőgazda­ságban, a párt IX. kongresszusá­ra készülődve terebélyesedik a Szocialista brigád címért folyó verseny. Valamennyi kollektíva a munka termelékenységének fo­kozásával, az önköltség csökken­tésével készül a kongresszus kö­szöntésére. Az alulról jövő, szinte a spon­taneitáson alapuló munkaverseny méltán tanúsítja: a párt benne él az emberek tudatában, célki­tűzései egyek a dolgozó népével. Van azonban ennek a mai kong­resszusi munkaversenynek a sok jó oldala mellett egy elfelejtett része is. Félő, hogy egyetlen do­logról, az új termelési módszerek megismertetéséről, az egyes fo­gások elsajátításáról, vagyis a holnap borítékjainak vastagsá­gáról egyik verseny vállalásban sem igen esett szó. Pedig a hol­nap, a kongresszus utáni napok, hetek, hónapok, évek is magas fokú helytállást követelnek majd mindenkitől! A párt IX. kongresszusán fő­ként a jövőről lesz majd szó, s nem lenne helyes, ha ettől most a készülődés időszakában bárki is lemaradna. Ezért is kellene a versenyzőknek az eddigieknél is jobban — természetesen a ter­melési szint tartásával, sőt foko­zásával — a szakmai ismeretek mélyítésére, szélesítésére gondol­niuk. Jó forma lehet ehhez a szo­cialista brigádmozgalom. A bri­gádversenyek célkitűzéseiben ugyanis —a mostani tapasztala­tok alapján — többnyire a szo­cialista módon dolgozni és élni szavak valósulnak meg. A tanu­lás bizony kissé háttérbe szorul. Pedig a jövő, a holnap jórészt attól függ, hogy ma miként ké­szülnek reá! Valószínű, több helyen az előb­bieket is' belekalkulálták a bri­gádmozgalomba. A képzés, a to­vábbképzés megvalósítása azon­ban nem maradhat meg a kal­kuláció határán. Valóra váltásá­ért most kell tenni, amikor még nincs késő, hogy egyre erőtelje­sebb ütemben növekedjék az egyes brigádok felkészültségének színvonala, a holnapi munkatel­jesítmény kétséget kizáró záloga. Dupsi Károly Német vendégeket vár egy brigád Tavaly a Férfifehérneműgyár békéscsabai gyárának Béke bri­gádja 11 napos kiránduláson vett részt az NDK-ban. Ellátogatott Drezdába és Meissenbe is és igen szép élményekkel gazdagodva tért haza. Az idegenvezető Wolfgang Runge mérnök és a felesége volt, akikkel a brigád tagjai a rövid kint tartózkodás alatt is igen jó baráti kapcsolatot alakítottak ki. Azóta is leveleztek egymással, most pedig meghívták a német házaspárt Magyarországra, akik július 2-án érkeznek két napra Békéscsabára. Minőségi bizonyítványt kapnak a szőlőoltványok és gyümölcsfacsemeték A szőlő-, a gyümölcs- és a dísz­faiskolai szaporítóanyag megter­meléséhez már a következő évek­ben fokozatosan az úgynevezett törzsszőlők, illetve gyümölcsfa- és díszfatörzstelepek adják meg az alapot. Éppen ezért a szaporí­tási törzshelyekről származó sza- porítóariyagokat minőségvédelem­ben kell részesíteni. Ezt a célt szolgálja a földművelésügyi mi­niszter által nemrégiben kiadott rendelkezés, amelynek értelmé­ben a termelő gazdaság, illetve vállalat köteles ■ úgynevezett mi­nőségi bizonyítványt kiállítani minden forgalomba hozott olyan gyümölcs- és szőlőszaporító anyagról, amely törzsszőlő, törzs­gyümölcsös vagy törzsfaiskola lé­tesítését szolgálja, vagy már ilyen törzstelepekről származik. A mi­nőségi bizonyítvány egyúttal szár­mazási bizonyítványként is szol­gál, utal a szaporítóanyag terme­lési helyére, termelési értékére és minőségére. (MTI) Tizenöt éves az újítómozgalom Nem tudták kihasználni a növényvédelmi gépeket a vésztői Béke Tsz-ben A tartós belvíz annyira feláz­tatta a földeket a vésztői Béke Tsz-ben is, hogy emiatt nemcsak az őszi vetéseket nem tudták megfelelő ápolásban részesíteni, hanem alaposan elhúzódott a kü­lönböző tavaszi növények vetésé­nek ideje is. A gabona vegyszeres gyomirtásához szerencsére kap­tak repülőgépet, azonban nagy le­kötöttsége miatt az csak 500 hol­dat tudott náluk megpermetezni. Ezt még növelni akarta a szövet­kezet két saját Rapidtox-géppel, de ezek a növényvédelmi gépek nagy kínlódás árán csak 80 hold búzá­ból tudták kiirtani a gyomot. Az egyéb növények közül is csak a 159 hold silókukoricát tudták megpermetezni Dikonirttal. A kukoricaföldek helyenként ugyan­is még mindig annyira lágyak, hogy nem bírják el a gépeket. VILÁGMOZAIKOK Női hormonok a szivizominfarktus ellen A szívizominfarktus kevésbé gyakori és kevésbé súlyos a nők­nél, mint a férfiaknál. Ebből ered az az elképzelés, hogy női hormo­nokkal keli kezelni azokat a fér­fiakat, akiket infarktus ért. Mar- goston dr., a californiai egyetem tanára 11 éven át összehasonlítot­ta 80 így kezelt beteg sqrsát 147 kontroll esettel. Az eredmény nem kétséges: az első év végén a női hormonnal kezelt betegeknél 1.5 százalékos volt a halandóság, míg a többinél hétszázalékos. A kü­lönbség még növekedett a későb­bi évek folyamán. Másodpercenként ötszázezer felvétel A japán Nikon cég olyan kame­rát állított elő, amely másodper­cenként 500 ezer felvételt készít. Egy-egy felvétel exporzíciós ideje kevesebb, mint 0,2 mikromásod- perc. A készüléket nem hozzák forgalomba, csupán megrendelés­re gyártják. Zsebben hordozható tv A chicagói Motorola Inc. elké­szítette az első zsebben hordoz­ható televízió vevőkészüléket. A készülék nem nagyobb egy cso­mag cigarettánál és teljesen éles képet ad, holott képernyője körül­belül olyan átmérőjű csak, mint egy forintos. A láthatatlan anten­nát a fülhallgatóban helyezték el. Gyártói elismerik, hogy a zseb­televízió egyelőre túl drága ahhoz, hogy forgalomba hozhassák. Divathóbort Amerikában most az a divat, hogy a nők kis majmocskákat vá­sárolnak, s azokat dédelgetik gyermekek helyett. A statisztikai adatok szerint az Egyesült Álla­mokban „a háztáji majmok” szá­ma már elérte a 750 ezret. Irigyel met érdemlő jelentést állított össze a Szakszerve­zetek Békés megyei Tanácsának közgazdasági munkabizottsága. E közgazdasági elemzésből — egye­bek között — kitűnik, miszerint megyénk újítómozgalmának 15 éves múltja azt bizonyítja, hogy az igen eredményes forrása volt a műszaki fejlesztésnek, a terme­lés gazdaságossága fokozásának, a szakmai színvonal növelésének és számottevően segítette a baleset­elhárítást, valamint a dolgozók munkakörülményeinek javítását is. Jelentős szerepet játszott ezen túlmenően ideológiai vonatkozás­ban is, jelesen: az új szocialista embertípus kialakításában és ab­ban, hogy e mozgalom révén a dolgozók jelentős részét lehetett bevonni az üzemvezetésbe. A harmadik ötéves népgazdasá­gi terv mind fokozottabb felada­tokat támaszt megyénk vala­mennyi termelőegységével szem­ben, s e feladatok valóra váltásá­ban az eddiginél is nagyobb sze­repet kell vállalnia az újítómoz­galomnak. Ezért nem lehet érdek­telen, hogy — az országos vi­szonylatban is figyelemre méltó eredmények mellett — a másfél évtizedes tapasztalatok alapján górcső alá vegyük azokat a kö­rülményeket, okokat, amelyek ed­dig az újítómozgalom még széle­sebb körű kibontakozását nehezí­tették, gátolták s éppen ezért el­hárításra szorulnak. A társadalmi ellenőrzések ta­pasztalatai szerint abból az alap- koncepcióból kell kiindulni, hogy a mozgalom még nem tudott iga­zán tömegmozgalommá válni, tár­sadalmi méreteket ölteni. Ha számba vesszük, hogy megyénk kilenc nagyobb szakszervezeti megyei bizottsága területén ta­valy a dolgozók állományi létszá­ma 77 199 volt, akik közül csupán 2064, azaz 2,67 százalék az újító, akkor máris kézenfekvő a követ­keztetés: ez az arány alacsony, s egyúttal meg is szabja a mozga­lom fejlesztésének egyik legfon­tosabb irányát. rJ1ovább elemezve az újítók részarányát, megállapítható, hogy legkedvezőbb a helyzet a VasasSzakszervezet (19,3 százalék) és az AKÖV (5,1 százalék) terü­SZARVASI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET ÁCS szakmunkást keres azonnali felvételre. Fizetés teljesítménybér szerint. Jelentkezés a szövetkezet központi irodájában Szarvason. Telefon: 155. 303 létén, míg például a KPVDSZ- ben — amely három szakma dol­gozóit tömöríti — az újítók rész-; aránya még az egy százalékot sem i éri el. Szinte meglepő, hogy rendkívül szerény mértékű a nők részvétele a mozgalomban, még* az olyan iparágakban is, ame­lyek túlsúlyban női dolgozókat foglalkoztatnak. A textiliparbán például 182 újítóból mindössze 15 a nő, vagy az ÉDOSZ területén a 426 újító között csupán 18 nőt találunk. E részarányok és egyéb statisz­tikai adatok ismeretében joggal vetődik fel á kérdés: mi az oka mindennek? Az ellenőrzések tar- pasztalatai is azt a korábbi meg­állapítást támasztják alá, misze­rint a hiba a kellő propaganda- és felvilágosító munka hiányában keresendő. S ezért nem csupán egyes gazdasági vezetők okolha­tók, hanem a legkiterjedtebb ak- tívahálózattal rendelkező szak- szervezeti apparátus is. Igen ke­vés termelési tanácskozási jegy­zőkönyvvel találkozhatunk, mely­ből kitűnne, hogy ezen az igen fontos tanácskozáson az újítások kérdése, propagálása egyáltalán szóba került volna! rdekes megfigyelni például, •*-* ahol a gazdasági vezetők — elsősorban azokra gondolunk itt, akik egy személyben felelősek a gazdasági egységek újítómozgal­máért — hivatásuk magaslatán állnak és szívügyüknek tekintik e fontos területet, ott az újítási eredmények is igen jók. És ez — fordítva is érvényes! De sokszor találkozhatunk olyan jelenséggel is, amidőn a vezetők részéről megvan ugyan az akarás és jóin­dulat, ám az újítási rendeletek hiányos ismerete, helytelen alkal­mazása mégis kerékkötője a moz­galom intenzív fejlődésének. Gyakorta láthatunk olyan el­utasító újításokat, amelyek nem voltak vagy csak felületesen vol­tak szakvéleményezve, s az egy­személyi elbírálók szűkszavú, semmitmondó elutasító indokaik­kal önérzetükben bántják meg az újítókat. Talán nem is gondolnak arra, hogy az ilyen elintézési mó­doknak milyen nagy a társadal­mi veszélyessége. Az ilyen esetek többségében ugyanis rendszerint nem csupán egyetlen újítóját „ve­szíti el” a vállalat, hiszen az sértett önérzetében akarva-akarat- lanul is elmondja a fiaskót mun­katársainak. Ez pedig minden más, csak nem propaganda az újító­mozgalom mellett! gazdasági vezetők részéről megnyilvánuló kellő jóindu­lat mellett is előfordulnak olyan hibák, hogy az újítások gazdasá­gossági értékelését olyan szemé­lyek hatáskörébe utalják, akik nem rendelkeznek kellő szakis­merettel vagy csupán szükséges rossznak tekintik e feladatkör el­látását. Az ilyen helyzetben az­után gyakoriak az újítási díjak megítélése körüli viták, amelyek szintén nem szolgálják a mozga­lom javát. Egyik állami gazdasá­gunkban például a lucernaszári tó­nál országos jelentőségű újítást valósítottak meg, amely a gya­korlatban kitűnően bevált. Az újí­tást utóbb tapasztalatcserére küldték meg a társgazdaságok­nak, ami igen helyes intézkedés volt. Ám korántsem volt helyes, hogy az újítás megvalósításakor esedékes díjak folyósításával egy­re késlekedtek, azzal az alapve­tően oktalan és elítélendő meg­gondolással, hogy vajon mennyit fizetnek a társgazdaságok. t ^ propagandamunka hiányos­ságain, az újítási díjak megítélése körüli huzavonákon túlmenően nagy hiba, hogy az újítók igen sok munkahelyen nem élvezik azt az erkölcsi meg­becsülést. amely joggal megillet­hetné őket. Megyénkben még nagyon kevesen kapták meg a Ki­váló Újító kitüntetést, pedig az eredmények alapján ezt már sok­kal többen kiérdemelték volna. Még kevesebben vannak olya­nok, akik a mozgalomban kifej­tett eredményes tevékenységük elismeréseként Kiváló Dolgozó ki ­tüntetést kaptak. Anélkül, hogy alábecsülnénk a megye újítómozgalmában eddig elért figyelemre méltó eredmé­nyeket, meg kell állapítani, hogy mind a gazdasági, mind a szak- szervezeti vezetők nagy részénél hiányzik a kellő mozgósító erő és ellenőrző tevékenység a moz­galom felkarolása érdekében Hangsúlyozzuk, hogy megyei szin­ten az eddigi eredmények bizta­tók, de korántsem lehetünk elé­gedettek azokkal. J^Ji hát a teendő? Mindenek­előtt a gazdasági és tömeg- szervezeti vezetők szoros össze­fogására van szükség ahhoz, hogy a harmadik ötéves tervben hatvá- nyozottabb eredményeket érjünk el. A szakszervezetek használják fel az ügy sikere érdekében a teljes bizalmi apparátus közremű­ködését, hiszen köztudott tény. hogy az élőszavas propaganda a legmeggyőzőbb, leghatásosabb. Használják ki mindazokat az anyagi és erkölcsi eszközöket, amelyek alkalmasak a mozgalom fellendítésére, küszöböljenek ki minden oktalan hibát. Így, csakis ezen az úton érhetjük el az oly sokat hangoztatott célkitűzést, hogy az újítómozgalom valóban tömegméretűvé váljék. Kosár Mátyás I

Next

/
Oldalképek
Tartalom