Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-23 / 147. szám
1998, Június 33. 3 Csütörtök Gazdaságosabb fogyasztási eljárást alkalmaznak a BOV békéscsabai gyáregységében A Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai gyáregységében az idén eddig 46 millió tojást dolgoztak fel, ami hasonló a tavalyi mennyiséghez. Baromfiból valamivel kevesebb, mintegy 150 vagon érkezett a telepre, ami azonban jobb minőségű. Különösein vonatkozik ez a pecsenyekacsára. Csirkéből csak feldarabolt, konyhakész áru készül, amellyel elsősorban a hazai igényeket elégítik ki. Exportra május végéig mintegy 26 vagon került. Tojásból hasonlóan gondoskodnak arról, hogy a belső ellátás — hűtőtárolással — ősszel is biztosítva legyen. A termelést gazdaságosabbá teszi az egyedi (tehát nein ládákban történő) fagyasztás. így a hűtőtér jobban kihasználható. Októbertől a folyadékos előhűtést is megkezdik. A gyárban minden termelőbrigád tett kongresszusi vállalást, mégpedig elsősorban a termelékenység növelését és a selejt csökkentését tűzték célul. Az eddigiek alapján megállapítható, hogy eredményesen teljesítik a vállalásukat. Azt is meg kell említeni. hogy a múlt évihez képest jelentősen csökkent a balesetek száma és a dolgozók több gondot fordítanak a rendire, tisztaságra, a parkosított területek megóvására. Járási szakszervezeti nap Békésen Június 25-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel Békésen, a tanácsháza dísztermében a Közalkalmazottak Szakszervezete, a hivatali pártszervezetek és a tanács járási szakszervezeti napot rendez. Az egész napos eseménysorozatot dr. Ö. Kovács István, a járási tanács vb-titkára nyitja meg. Előadás hangzik el A tanácsok feladatai a szocializmus építésében, a szakszervezet tevékenysége a hivatali munka segítésére címmel, melyet Sándor József, a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Bizottsága tagja tart. Az előadást vita követi. Délután meghallgatják a békési járási irodalmi kör műsorát, majd befejezésül a községi sporttelepen kövérek—soványak labdarúgómérkőzés lesz. A szakszervezeti megbízottak széles körű szervezést folytatnak, hogy minél sikeresebb legyen a rendezvényük. Az első exportmegrendelés dréher szövésű áruból A Pamuttextilművek békéscsabai gyárához a napokban érkezett meg az első exportmegrendelés a HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalattól 6000 négyzetméter dréher szövésű áru készítésére, amit augusztus 10-ig kell leszállítani. Ehhez hat gépet állítottak be. amelyeken hamarosan megkezdik a termelést. Mivel további megrendelésre is számítani lehet, több szövőgépet alakítanak még át A gyár vezetősége — helyesen — már .előbb gondoskodott arról, hogy az újfajta termék gyártásához jól képzett munkásgárda álljon rendelkezésre. Nemrégen kapott a gyár egy széles áru (120 cm) készítésére is alkalmas cseh gyártmányú automata, mintás szövésre alkalmas, igen termelékeny, újszerű megoldású szövőgépet, amely a szakemberek körében a Budapesti Nemzetközi Vásáron is elismerést aratott. A gépet már üzembe helyezték. Engedtem eltávozni őket. Es most itt állok szökött katona nélkül'. Odafordult a feleségéhez: „Mondd, édes Boriskám, hát nem volt itt jó helyük? Nem kaptak meg mindent?...” Töprengett: „Talán valamiért megharagudtak? De hiszen még az újságot is beszereztem nekik mindennap. És hogy marasztaltuk őket, milyen szép szóval!” Egy nap aztán már nem bírta tovább viselni a nyomasztó aggodalmat, hogy mi lehet az ő szeretett, kedves unoka- öccsével, kiment tehát Margit- városba, s ott siránkozott Jenő anyjának, hogy addig nem tuc^. megnyugodni, míg ott nem lesz nála biztonságban újból a fiú. Rigó néni szólt Magdának, s Jenőt nem kellett sokáig biztatni. Unta nagyon az egyedüllétet, gondolataiban már máskor is földerengett a gőzfűtéses, meleg, alagsori homály, az üres palota sok biztonságos zegzugával. * Amikor Magda Szitásékhoz vezette Lacit, útközben még a következőt mondta neki: — Ketten vállaltuk érted a felelősséget, én és Kollár. Egy dologra kérlek csak, mivel nem dolgoztál „illegben”: a fegyelemre. Ha feladatot kapsz, egy percet sem késhetsz semmivel. Mindenki egyért, egy mindenkiért — hajszálnyi pontatlanságon emberek élete múlhat. Az élet azonban felrúgta a titkosság vastörvényeit. Légitámadások, belő vések, felvonu- ló alakulatok, igazoltatások, váratlan kitérők, összeomlott házak eltolták az időpontokat, növelték a bizonytalanságot, a homályt. Mindnyájan egyenruhát viseltek, Bordás Franci bajuszt növesztett, s mint tapasztalt katona, tartalékos hadnagyként járt a városban. Rác-Üj- falusy százados modorát utánozta. Laci izg’alommal és jóleső szenvedéllyel vetette bele magát a munkába. A katonaviselet nem volt nagy újság számára, a leventén hosszú éveken át gyötörték alaki kiképzéssel; tisztelgés, puskafogás, jelentkezés, jobbra át, balra át, hátra arc, ez mind a kisujjában volt. Mielőtt azonban kiment a házból, Bordásnál kellett jelentkeznie. Franci megvizitálta, vékony kappanhangon üvöltött: — Lóg az alsó köpenygombja, őrvezető úr! A köpenygomb! A vállpántbélés kifeslett! Mint a sátoros cigány! Mars vissza! Ha még egyszer előfordul, lecsuka- tom, hogy belei eketedik!... Laci röhögött, de megvarrta a bélést. Nagyon odafigyelt Bordásra, tudta már tapasztalatból, hogy lehet rá számítani. Voltak portyázó útjaik, rajtaütéseik, amikor hidegvére, nyugodtsága nehéz helyzetekből szabadította meg őket. (Folytatjuk) A növekvő géppark jó műszaki állapotának fenntartására törekednek Orosházán A járási tsz-tanács legutóbbi ülésén a termelőszövetkezetek gépesítésének helyzetét, a további feladatokat, valamint a közös gazdaságok és a gépjavító állomás kapcsolatát tűzték napirendre Orosházán. A tsz-tanács tagjai a témával kapcsolatban többféléről beszéltek. Bírálták a gépjavítás minőségét, s kérték Boros Jánost, az Orosházi Gépjavító Állomás igazgatóját, intézkedjék a jelenleg jól bevált kooperációs gépjavítás műszaki színvonalának to- vábbnövelésére. A vita heves volt, s a gépállomásnak sok mindenért a hátát kellett tartania. A felelősség ugyanis végső soron — az ipar, a társvállalatok, továbbá a kooperációs javításban részt vevők munkája után — Orosházán és környékén realizálódik. A tsz- tanács ülése Itta eltelt idő alkalmas volt a tanulságok levonására, a szükséges műszaki intézkedések megfontolására. Ilyen előzmények után kerestük fel Boros Jánost, az Orosházi Gépjavító Állomás igazgatóját, hogy néhány kérdésünkre válaszoljon. — A gépjavítás új, a korábbi gyakorlattól eltérő módja milyen műszaki körülmények között alakult ki? — A kooperációs gépjavításnak még nincsen nagy múltja. Mindössze két-három éve kezdtük el. Ezt a szervezést találtuk legjobbnak a mezőgazdaságban egyre növekvő géppark műszaki állapotának magas fokon tartására. A szövetkezetek túlnyomó többsége helyesli a javítás jelenlegi szervezését. Kisebb hibák, hiányosságok a munkában eddig is adódtak. Voltak, aki ezek miatt helytelen következtetést vontak le a velünk való kapcsolatról. Az emberek egy része nagyfokú türelmetlenséget tanúsított minden apró hibával szemben. A gépjavításban mi a lehetőségekhez mért legmagasabb szintű műszaki szervezésre törekszünk. Az eddig megtett útra a következő jellemző: alig néhány éve szerelőinknek még kézi szerszáma sem volt. Egymás kezéből vették ki a különböző méretű kulcsokat. A javításhoz szükséges célgépekről csak fogalmuk volt, sőt a játszótér is szűknek minősült. A mai szinten műszakiakról nem beszélhettünk. Tapasztalat hiányában nélkülöztük a gépjavítás menetrendjét, minőségét, ütemét megszabó technológiát. Szerelőink egy része is az utóbbi időben sajátította ek a szakmát és így tovább. A szövetkezetek gépállományának növelésével mindjobban éreztük a feladat súlyát. Ezért gyors intézkedéseket tettünk a szolgáltatómunka minőségének javítására. Nyilvánvaló, hogy az említett fogyatékosságok megszüntetése nem ment és nem megy máról holnapra. Mindenekelőtt nagy vonalakban határoztuk el a feladatokat. A megyei igazgatóság irányítása mellett ' megbeszéltük a társállomások vezetőivel, hogy ki mit vállal a munkából, majd a megállapodás értelmében ki-ki a tőle telhető legtöbbet adta. — Milyen műszaki intézkedéseket tettek a gépjavítás színvonalának növelésére? — Műszaki intézkedéseink alapja az a nagyarányú beruházás, melyet néhány év alatt valósítottunk meg. Az Orosházi Gépjavító Állomás 10 millió forintnál is több állami támogatást kapott javítótérre. raktárra, szociális létesítményekre, berendezések vásárlására. Létrehoztunk egy mérnökökből álló műszaki csoportot, amely a gépjavító állomás felszerszámo- zásáról, a gépjavítás technológiai megalapozásáról gondoskodott. A szerelők létszámát csaknem háromszorosára növeltük. Egy-két év alatt felkészítettük valameny- nyiüket a javítás egy adott munkafolyamatának ellátására. Szerelőink ma már 19 brigádban dolgoznak, versenyeznek a Szocialista brigád címért. Közülük több kollektíva kétszeres, sőt háromszoros tulajdonosa is a megtisztelő címnek. A brigádmozgalom keretében — most a kongresszusi munkaverseny időszakában is — gondoskodunk a továbbképzésről, az új gépkonstrukciók javítási módjának ismertetéséről, továbbá a célszerszámok kezeléséről. A gyakorlati élet kellően igazolta eddigi intézkedéseink eredményét. Bár a javításban kisebb hibák adódtak, jóllehet a jövőben is előfordulnak. Ezek hátterét mindenkor felkutattuk és a szükséges újabb intézkedéseket is megtettük. Nem a felelősség elhárítására, de feltétlen meg kell említenem, hogy a gépjavító állomáson foganatosított intézkedések önmagukban véve nem elegendőek a gépek műszaki állapotának magas fokon tartásához. Mi, szolgáltató vállalatok — úgy érzem, beszélhetek a testvérállomások nevében is — azt kérjük és várjuk az ipartól, hogy olyan alkatrésszel lásson el bennünket, amely a gép technológiai előírásainak tökéletesen megfelel. A hazai gyártmányú gümialkatré- szek — hidraulikához, motor főtengelyéhez — (szimeringek) sajnos, nem bírják a terhelést és a magas hőt. Ha valamelyik gép főjavítás után ezek gyenge minősége miatt meghibásodik, a tsz azt mondja, rosszul javítunk. Érthető ez, hiszen mi állunk a tsz-el szem-^ ben, nem pedig a műszaki gumiárut gyártó üzem. Az egészben az a bosszantó, hogy az előbb említett cikkek néhány forintba ke- i-ülnek, mégis több száz forintos az a számla, amelyet a beépítés után oly gyakran kiállítunk. A meghibásodások miatt a gépkiesésből származó kárt nem is számolva. Megfelelő 1 -’yen mi most újabb intézkedést .erünk a műszaki gumiáru minőségének to- vábbjavítására. Műszaki intézkedéseink másik része a gépjavítás kooperációs rendszerének tökéletesítése. Tavaly az RS—09-es traktorok sorozatjavítása után következett — ugyancsak sorozatban — a Szu- per-Zetorok felújítása. Ez évben a két géptípus szalagszerű javítását két egymásól különálló épületben — párhuzamosan — készítettük elő. Ez azt jelenti, hogy ettől az évtől kezdve több idő jut egy-egy géptípus javítására. Gondolom, eredményt hoz az a műszaki intézkedés is, miszerint Orosházáról — a helyzetnek megfelelően — minőségi ellenőrt küldünk a velünk kooperáló gépjavító állomásokra. — Az elmondottak sokoldalú és igen magas színvonalú gépjavítási előkészületről, gyakorlatról tanúskodnak. Ismerik-e ezeket a szövetkezeti vezetők? — Mindenegyes üzemnek, tsz- nek megvan a maga gondja. A gépjavítással kapcsolatban kialakult helyzet a mi vállunkat nyomja. Én személy szerint, örülök annak, hogy az Orosházi /Gépjavító Állomás és a tsz-ek kapcsolata jó. A közös gazdaságok vezetőivel rendszeresen tanácskozunk. Hol ők keresnek fel bennünket, hol pedig mi őket. A gépjavítás jelenlegi módszere — a normálhold- teljesítmény alapján álló elszámolás — jól hatott a gépek műszaki állapotának tartására. Bizonyítja ezt. a szövetkezetek május végéig felmutatott 39,2 százalékos éves tervteljesítése is. Ez az arány a korábbi években alig érte el„a 20—24 százalékot — fejezte kérdéseinkre adott válaszát Boros János elvtárs. Dupsi Károly FELHÍVÁS! Felhívjuk igen tisztelt megrendelőinket, hogy az őszi munkatorlódások elkerülése végett már most javíttassák meg as őssi és téli hónapokban hassnálatos lábbelijüket Előzékeny és pontos kiszolgálással állnak összes helyi és vidéki részlegeink a lakosság és vállalatok rendelkezésére Körösvidéki Egyesüli Cipész Ktsz Békéscsaba
