Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-23 / 147. szám
* Világ proletárjai, eg^esüljetpji I 1966. JÚNIUS 33., CSÜTÖRTÖK Ara: 6« fillér XXI. ÉVFOLYAM, 14J. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A tervgazdálkodás és a piac Az áj gazdasági mechanizmus egyik sokat vitatott kérdése, hogyan kapcsolódik egymáshoz a népgazdaság tervszerű irányítása és a piac bővülő szerepe. Még a párt Központi Bizottságának határozata után is gyakran hallani aggódó hangokat, hogy a kereslet és a kínálat közvetlenül érvényesülő kölcsönhatása nem jelenti-e a szocialista termelés formájának, rendszerének, a tervgazdálkodásnak a feladását? A Központi Bizottság határozata erre a kérdésre határozott nemmel válaszolt, amikor hangsúlyozta, hogy a népgazdaság tervszerű irányítása a szocialista tulajdon alapján eredményesen kapcsolható össze a piac aktívabb szerepével, a gazdálkodó egységek nagyobb önállóságával, fokozott anyagi érdekeltségével. A jelenlegi tervutasításos rendszer, amely kötelező mutatókkal írja elő a termelés és a fogyasztás alakulását, tulajdonképpen abból az elvi feltételezésből indul ki, hogy a tervgazdálkodás és a piac között kibékíthetetlen az ellentét. Ezért érvényesült az árucsere helyett termékcsere, és ezért helyettesítette a kereskedelmet igen gyakran a központi elosztás. Jórészt ez volt annak is az oka, hogy eltűntek szem elől a fogyasztói szükségletek, s míg számos árucikkből állandósult a hiány, másokból sok száz millió forint értékben eladhatatlan készletek halmozódtak fel. A piac bővülő szerepe elsősorban az árucsere fő megjelenési formájában, az áraik alakulásában jelent alapvető változásokat. Az eddigi merev, központilag megállapított árak helyett az új árviszonyokban a termelés társadalmi költségeinek, s emellett az eladó és a vásárló értékítéleteinek is kifejezésre kell jutnia. Az árak ifő szerepe az lesz, hogy az üzemek, termelési egységek vezetőit irányítsák és ösztönözzék döntéseikben, a fogyasztói igények figyelemmel kísérésében. Az üzemek közvetlen anyagi érdekeltségévé válik, hogy a termelés a kereslethez kapcsolódjon, ezért várható a megfontoltabb gazdálkodás, a gyorsabb technikai fejlődés, a termékek korszerűbb előállítása — a műszaki fejlesztés nagyarányú előretörése. I A piac aktív szerepének — a kereslet-kínálat törvénye érvényesülésének — nem lesz-e állandósuló áremelkedést jelentő „eredménye”? — Ezzel kapcsolatban hangzik el a legtöbb aggályoskodás. Valószínű — erről a párthatározat is őszintén beszél — az új gazdasági mechanizmus első időszakában a szabadabb ármozgás miatt várható lesz kismértékű árszínvonalemelkedés, elsősorban a termelőeszközöket és a beruházási javakat előállító termékékben, de fogyasztási cikkekben is. Az is várható azonban, hogy a műszaki fejlődés fellendülésével később csökkenni fog az árszínvonal, sőt éppen a keresletkínálat törvénye miatt jó néhány termékféléből jelentősebb lesz az alacsonyabb ár. Az állam ezenkívül árszabályozó módszerekkel is élni szándékozik. Egyes alapanyagokra és mezőgazdasági termékekre, alapvető fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra már eleve rögzített hatósági árakat állapítanak meg. Bizonyos nyersanyagokra, építőipari munkákra és jelentős számú fogyasztási cikkre hatósági megkötéssel mozgó, megállapodásos árak lesznek érvényben. A szabadpiaci árak egyes fogyasztási cikkek mellett elsősorban a beruházási gépekre és a kooperációs félkész termékekre vonatkoznak. Az árszabályozási formák, jellegük miatt, alkalmasak lesznek arra, hogy az állam állandó figyelemmel kísérje a fontosabb cikkek forgalmát, a fogyasztói igényeket, és ha ezt a piaci kapcsolatok kívánják, különböző intézkedésekkel hatni tudjon egyes üzemek termelésére. Tulajdonképpen ezek a biztosítékai, hogy a kereslet-kínálat törvénye a tervgazdálkodás magasabb fokát, a szocialista népgazdaság erősítését és végső fokon a lakosság életszínvonalának növelését szolgálja. Az új gazdasági mechanizmus bevezetéséig még sok idő van hátra. Minden elképzelés nem alakult ki teljes pontossággal, de a fő irány már tisztázott. A párt alapvető céljait kell szolgálnia és ez: a szocializmus teljes felépítése, a szocialista termelési viszonyok szilárdítása. Kovács András Száznegyven sütőipari dolgozó kongresszusi vállalása A Békés megyei Tanács I-es számú Sütőipari Vállalatánál 14C fő, a termelésben közvetlenül részt vevő összes dolgozó felajánlást tett a IX. pártkongresszus tiszteletére az éves verseny keretében. Vállalták az 1 mázsa termék sütéséhez meghatározott tüzelőnorma 3 százalékkal való csökkentését, továbbá azt, hogy a fogyóeszközök tavalyihoz viszonyított felhasználásában 10 százalékos megtakarítást érnek el és csökkentik a villamosenergia-felhasználást. Ezek alapján ebben az évben több mint 50 ezer forinttal járulnak hozzá a vállalat gazdasági eredményének növeléséhez. Ugyancsak felajánlást tettek arra is, hogy a kidolgozott alaptechnológia pontos betartásával tovább javítják a termékek minőségét. Közlemény a szovjet—francia tárgyalásokról A moszkvai tárgyalások újabb francia visszhangja A Szovjetunióban hivatalos látogatáson levő francia elnök június 31-én beszédet mondott a moszkvaiak nagy tömege előtt a városi tanács Gorkij úti épületének erkélyéről. — A képen: De Gaulle jobbján Vlagyimir Promiszlov, Moszkva polgár- mestere. (Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) Moszkva Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy szerdán délelőtt a Kremlben folytatódtak a tárgyalások a szovjet vezetők és De Gaulle francia köztársasági elnök között. „A kölcsönös megértés és szívélyesség légkörében lefolyt tárgyalások során megvizsgálták a szovjet—francia kapcsolatok sokrétű bővítésének és a Szovjetunió és Franciaország közötti egyetértés elmélyítésének kérdéseit. Hasonlóképpen folytatták a legfontosabb nemzetközi problémák megvitatását” — állapítja meg a közlemény. A tárgyalások után De Gaulle elnök látogatást tett a moszkvai Lomonoszov Egyetem Lenin-hegyi épületében. Az elnök beszélgetett Ivan Pedrovszkij akadémikussal, az egyetem rektorával, ciki átnyújtotta a francia államfőnek az egyetem kétszáz éves fennállása alkalmából kibocsátott emlékérmet. A francia közvélemény érdeklődése továbbra is Moszkva felé fordul. A sajtó terjedelmes riportokban, a tv, a rádió helyszíni adásokban számol be De Gaulle látogatásának eseményeiről. A kommentárok a Kremlben folyó tárgyalások első eredményeként emelik ki, hogy a Szovjetunió és Franciaország között elvi megegyezés jött létre: a jövőben rendszeres kétoldalú megbeszéléseket tartanak az európai problémákról. A degaulleista Nation rámutat: ez az első eset, hogy egy nyugati hatalom s a Szovjetunió között ilyen jellegű együttműködés alakuljon ki. A lap úgy véli, hogy a szovjet—francia politikai konzultációk előkészíthetik a talajt a szovjet részről javasolt európai biztonsági értekezlet számára. A „legtüskésebb” kérdés — hangoztatja a lap —, a két Németország problémája. Mindenki tudja, hogy ez a legnagyobb európai hatalom hozzájárulása nélkül megoldhatatlan, de nem rendezhető a hitleri terjeszkedési őrülettől annyit szenvedett többi ország egyetértése nélkül sem. A kérdés, ahogyan eddig kezelték, és főleg ahogyan a németek maguk hozzááll- tak, egy tapodtat sem haladt előre. De Gaulle ebből azt a következtetést vonta le, hogy az eszmecserét a legnagyobb érdekelt hatalommal kell megkezdeni. A, Les Echos úgy véli, hogy a francia—szovjet megbeszéléseknek döntő jelentőségük lesz a kelet—nyugati kapcsolatok alakulása szempontjából. A szovjet vezetők — írja a lap — „a közeledés politikáját választották és De Gaulle-ban e politika megvalósításának fontos tényezőjét látják”. Nagy mennyiségű árut termel a Halaspusztai Állami Gazdaság Békés és Csőriig rád megye állami gazdaságainak tavalyi tejtermelési versenyében a halaspusztai került a második helyre. Ügy látszik, nagyon ragaszkodnak ehhez a rangsoroláshoz, mert ez év első öt hónapjának értékelése szerint is csak az Orosházi Tangazdaság előzi meg őket. A 300 tehén eddigi egyenkénti tejtermelése 1226 liter. Természetesen ez a felét sem teszi ki az ez évre tervezett átlagos hozamnak, azonban késett az ellés, március helyett még május végéig sem fejeződött be. Az éves szaporulati terveit azonban megközelítették: eddig 194 borjú született az előirányzott 264-bőL Előreláthatólag ennél is több lesz a borjú, hiszen elég gyakori az ikerellés. Eddig 11 tehén ellett 2—2 borjút. Ráadásul a januárban, februárban megellett tehenek novemberben, decemberben még ellenek egyszer. Térjünk vissza a tejtermeléshez. Eddig 326 ezer 625 liter tejet adtak át. A hozam dandárja azonban csak ezután következik. Egyrészt azzal, hogy szaporodik a már leellett tehenek száma, másrészt azáltal, hogy a zöld takarmány etetésének megkezdése óta 9,7 literről 15,5 literre emelkedett a fejési átlag. A takarmánytermelést úgy alakították ki, hogy október 15-ig állandóan tudjanak zöldet etetni. A sertéstenyésztéssel nem sok dicsekednivalója akad a gazdaságnak. Azért, mert a szarvas- marhaállományt megkímélte ugyan, de a kocaállományt szinte tönkretette a száj- és körömfájás. Két évvel ezelőtt egy teljesen új, 312 darabból álló bruccellczismentes kocaállományt állítottak be. Azonban ebből csak 150 maradt meg erre az időre. A gazdaságot szorítja a hizlalási terv, ami 2600 mázsa. A kiesés mérséklésére 240 kocasüldőt állítottak tenyésztésre. De így is legfeljebb 2100 mázsa sertéshúst tudnak év végéig leadni. Ellensúlyozásként a tervezett 400 mázsa baromfi helyett mintegy 850 mázsát adnak. Eddig 42 ezer 300 naposcsibét fogadtak, s 27 ezer 200 darabot értékesítettek. Végül is év végéig 72 ezer csibét, továbbá 22 ezer gyöngyöst nevelnek fel. Ugyanis nemcsak a sertésből van kiesés, hanem pótlást igényel az az elég tetemes kár is, amit a bel- és árvíz okozot t. Eddig nagyon dicséretesen, 3,3 és 2,74 kilogramm takarmányon nevelték átlagosan a csibék kilogrammját. S ha már itt tartunk, akkor megemlítjük azt is, hogy a hízó marháknál is 35 kiló súlygyarapodást érték el az év első öt hónapjának átlagában s egy kiló súlygyarapodáshoz 3 kiló abrakot használtak fel. Jelentős bevételi forrása a gazdaságnak a 6 ezer darábos juhállomány is. Korai pecsenyebárányból 1284-et értékesítettek, ezenkívül leszerződtek 500 expressz és 500 kései pecsenyebárányra is. Az expressz-bárányok számát legalább 150-nel akarják túlteljesíteni. Ezenkívül októberben 300 ürüt és tenyésztésre alkalmatlan juhot hizlalnak meg értékesítésre. A nyírás még nem fejeződött be, de előreláthatólag juhoniként 4,2 kilogramm gyapjút értékesítenek az idén. t
