Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-21 / 145. szám

1066. június 21. 5 Kedd az Továbbra is legfontosabb eszmei-politikai munka javítása Tanulságok és elgondolások a pártoktatásról A napokban tárgyalta a párt megyei végrehajtó bizottsága az elmúlt pártoktatási év tapasztala­tait és a jövő év feladatait. Meg­állapította, hogy szervezési téren növekedett a résztvevők száma. A felnőtt lakosság 9.2 százaléka, illetve a párttagság 49 százaléka vett részt szervezett pártoktatás­ban, ez fejlődést mutat az elmúlt évekhez viszonyítva. A hallgatók helyes arányú ösz- szetételét azonban nem sikerült minden téren biztosítani. Ez fő­leg megmutatkozott a fizikai munkások és a fiatal párttagok oktatásba való bevonásánál. Nem tartották meg rendszeresen a ve­zetők részére az eméleti konfe­renciákat, és nem volt kielégítő az előadásos propaganda növelése. A sokrétű tematika iránti ér­deklődés mutatja a propaganda- munka időszerűségét. Ezt jól szol­gálta az Ideológiai irányelvek, a szocialista ár- és bérrendezés, a gazdasági irányítás új rendszere és a nemzetközi helyzet témái. Tovább javult a propagandisták összetétele, elméleti és módszer­tani felkészültsége. 81 százalékuk rendelkezik öthónapos vagy en­nek megfelelő marxista művelt­séggel. Tartalmilag a pártoktatás segí­tette a párt politikájának meg­értetését, gyorsította a párthatá­rozatok végrehajtását. Fokozódott a kritikai szellem, a politizáló légkör, melyet befolyásolt a köz­vetlen érdeklődést kiváltó témák tárgyalása. Egyik nagy eredmé­nye, hogy a párttagok és a pár- tonkívüliek mindjobban megér­tik az eszmei-politikai munka fontosságát, elsődlegességét. A vi­tákban azonban megmutatkozott az is, hogy a párttagság egy része a már korábban vitatott elméleti­politikai kérdést ma sem érti, vagy nem ért vele egyet. Ilye­nek: a munkásosztály vezető sze­repének gyakorlati megvalósulása, a párt szövetségi politikája vagy az osztályharc jelenlegi alakulása. Sokan az imperialista fellazítási politika elleni tennivalókat admi­nisztratív államhatalmi feladat­nak, nem pedig eszmei-politikai feladatnak tartják elsősorban. Ezek a jelenségek is mutatják az eszmeiség növelésének szükséges­ségét. Kongresszusi év Az 1966—67. pártoktatási év sajátos feladatokat jelent. A nép­gazdaság irányítása új rendszerét es a kongresszus anyagát egy nyújtott oktatási évadban vitat­ják meg. E munka eszmei-politi­kai tartalmát a párt IX. kong­resszusának határozatai, a nép­gazdaság harmadik ötéves tervé­nek ismertetése és a gazdasági irányítás új módszere, az építő- munkára való mozgósítás képezi. Természetesen a megnöveke­dett új feladatok megkövetelik, hogy a kongresszusi évben a párt­tagság szinte teljes létszámát, illetve minél nagyobb számban pártónkívüli tömegeket vonjanak be az oktatás különböző formái­ba. A propagandamunka első ré­szében ez év novemberéig párt­napokon ismertetik a népgazda­ság irányításának új rendszeréről hozott központi bizottsági határo­zatot. Párttaggyűléseken megvi­tatják az imperialista fellazítás politikájának néhány kérdését, illetve a IX. kongresszus irány­elveit. E munkával párhuzamosan egész sor szervezési feladatot is megoldanak. Novembertől pedig a tényleges oktatási időszakban — az egyes témák mellett a IX.. kongresszus anyaga és a vitatott eszmei-politikai kérdések kerül­nek napirendre. B hatókör és a hatékonyság növelése Továbbra is fontos feladat ma­rad a propagandamunkában a hatókör és a hatékonyság bővíté­se. A hatókör növelése foko­zottan sokrétűbb szervezést kö­vetel meg. nemcsak a párttagok, hanem a fizikai munkások, tsz- tagok és értelmiségiek körében egyaránt. A gazdasági-állami ve­zetők közül elsősorban számba veszik azokat, akik szakmai kép­zésüket befejezték és a további­akban intézményesen oldják meg politikai továbbtanulásukat. Itt növelni kell a közgazdasági szem­lélet színvonalát. A KISZ-ből fo­kozzák a fiatalság, a szakszervezet által szervezett politikai oktatás­ból a második évfolyam hallga­tói részvételét a pártoktatásban. Szükséges, hogy a különböző oktatási formákba a hallgatók ki­válogatása előzetes felméréssel, koordináltan történjen. A párt-, a KISZ-, a szakszervezeti és a gazdasági vezető együttesen te­gyen javaslatot a hallgatókra. Minden emberrel beszélgessenek az önkéntesség és a politikai felvilágosító munka alapján. Biz­tosítsák, hogy az azonos érdeklő­désű és felkészültségű hallgatók a részükre legmegfelelőbb okta­tási formába kerüljenek. A hatókör szervezeti vonatko­zású bővítése — a tömegesítés — a pártoktatási arányokat bizonyos mértékig megváltoztatja. A szer­vezett és kötetlen oktatási for­mákon belül azonban növelni II Mezöhegyesi Cukorgyár keres jó írású, adminisztrációs gyakor­lattal rendelkező, büntetlen előéletű, 25—55 közötti életkorú FÉRFIAKAT ÉS NŐKET őszi répaátvevői munkára Jelentkezés saját kezű életrajz beküldésé­vel eszközlendő kell az elméleti konferenciák és a marxista esti középiskolák és a résztvevők számát. Az oktatási formákban újból napirendre kell tűzni az eddig vi­tatott, meg nem értett kérdése­ket. Fokozott propagandamunká­val tisztázni kell — az igazság, a dialektikus szemlélet és a tu­dományos meggyőződés alapján — a párt politikájának sokrétűségét, és a téves nézetekkel szembeni határozott állásfoglalás szükséges­ségét. A hatékonyság növelése az időszerű témák helyes megvá­lasztását és a gyors tájékoztatást is jelenti. Ez napjainkban adva van. A jövőben a propagandisták ki­válogatásánál — a követelmények alapján — fokozottabb marxista műveltséget kell igényelni. A vezetők, az egyetemet és pártfő­iskolát végzettek, a jó felkészült­ségű, sok éves gyakorlattal ren­delkezők közül kell a propagan­disták összetételét javítani. Köve­telmény a módszertani jártasság fokozása, mert ezzel tartalmilag is jobb lesz a vitaszellem, javul a tájékoztatás és a szemléltetés. A párt végrehajtó bizottsága a pártoktatás értékelésénél, ^ pro­pagandamunka további feladatai­nál az egyöntetűen hozott határo­zatban azt az elvet hangsúlyozza, hogy a párton belül az eszmei- politikai munka nem kampány, hanem állandó, elsődleges fel­adat. Most már a járási, városi és községi pártbizottságokon a sor, hogy konkrét intézkedési terveik alapján megvalósítsák — a kom­munisták és pártonkívüliek szé­les körű bevonásával — az esz­mei-politikai munka fokozását. Dr. Pankotai István Még mindig kevés a gumiabroncs Megyénk termelőszövetkeze­teiben alaposan megnövekedett az utóbbi években a gumikere­kes gépjármüvek, de a személy- gépkocsik száma is. Azonban még mindig nincs annyi belőlük, mint amennyire szükség lenne. Mi mást tehetnének, mint azt, hogy a meglevő kevés számúval igyekeznek lebonyolítani az évenként előforduló rengeteg szállítást. A nagyobb igénybe­vétel következtében természe­tesen gyorsabban kopnak, ron­gálódnak a gumiabroncsok. Ez­ért erre az évre 9 ezer ^ehergép- kocsi méretű és 2 ezer 540 sze­mélygépkocsi méretű abroncsot igényeltek. Az utóbbiból az igény annyi, mint a rendelkezésre álló keret, az előbbiből azonban csak mintegy 5738 megvásárlására van lehetőség. A legutóbbi fel­mérés szerint a szövetkezetek 2700 teher- éá személykocsi mé­retű gumiabroncsot váltottak ki az idén. Félő. hogy a lassú el­látás zökkenőt idéz elő a nyári betakarítás rengeteg szállítani- valójában. Fürödjünk — drága időpazarlással? Idestova több mint 60 éve nagy mennyiségű 48 fokos meleg víz tör fel 900 méter mélység­ből Tarhoson. Nem tudjuk, s nem is kutatjuk, milyen céllal fúratta ezt a mély kutat akkori­ban az uraság. A lényeg az, hogy van és biztosítja ennek a fejlődő községnek az ivóvízellátását. Mi több, naponta mintegy 70—89 köbméter vízfelesleg folyik el mihasznára. A mintegy 3 ezer lakos közül már többen tették szóvá, s ki tudja, hányszor, azt, hogy jp lenne a vízfelesleget fürdésre használni. Az ilyen kívánságok azonban még nem sarkallták cselekvésre a községi tanácsot, pedig nem valami túlságosan nagy összegű építkezésről lenne szó s minden bizonnyal szívesen összeadná a lakosság a költség egy részét. Annál is inkább, mert hiszen sokan szeretnek fürödni s egye­lőre Békésre kénytelenek átjár­ni. Márpedig busszal az út oda- vis'sza csaknem tíz forintba ke­rül, nem is beszélve arról, hogy egy-két órás fürdés miatt egy délutánt kell. hogy elíöltsenck. A tarhosiak azért fordullak hozzánk kérésükkel, hogy hátha nagyobb lesz így a foganatja. Az uradalomból visszamaradt régi épületekben harminc család kéri már hosszú évek óta az utcai világítást is. , Mind ez ideig hiába, mert úgy látszik, a községi tanács elegendőnek tartja azt, hogy az utóbbi évek­ben kialakult új utcákat ellátta közvilágítással... K. I. MM Ki korán... MM A közmondás első szavait idéz­tem csupán, mert nem akartam bántani a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat dolgo­zóit, de mégis szóvá kell tenni, hogy vajon miért kell hajnali 4 órakor a Kulich Gyula Lakótele­pen akkora csinnadrattával sze­metet gyűjteni? Tudom, hogy sok munkája A MEZÖHEGYESI CUKORGYÁR CÍMÉRE. 300 Toll Benő a társpia­con mélylírában verhe­tetlen volt! A csüllög- falvi gépállomás fősze- relője, aki arról híres, hogy a gépeken és szép asszonyokon kívül min­dent utál, hordó sörben fogadott, hogy ott lesz ugyan Toll Benő költői estjén, de őt meg nem hatja annak a nyápic lantosnak egyetlen vers­sora sem! És mi történt? Végigzokogta az estet! Hát ilyen erejű lírikus a Toll Benő! Csoda-e hát. hogy minap is ma­gabiztos nyugalommal szállt le a szörcsögligeti buszról, s vonult az elé­be siető kultúrhajlongók kíséretében a művelődé­si otthonba. A zsúfolásig telt terem láttán arca úgy ragyogott az elége­dettségnél, akar egy ju- piterlámpa! Miközben a főhelyen a megnyitás ce­remóniáját várta, feltűnt neki, hogy a jelenlevők idegesen pillantgatnak órájukra. Elkésett vol­na? Megnézve a magáét úgy találta, hogy nagyon is pontos volt. Az ct bemutató kul­túrotthonigazgató az est jelentőségének méltatása után zavartan köhécselni kezdett, majd így foly­tatta: A konkurrencia — Igen tisztelt költő úr! Egy perc múlva a tv-ben Angyal lesz. Ott a készülék a sarokban. Előbb a költészetet vagy talán inkább az An­gyalt?... — mutatott vé­gig a közönség sorain jelentőségteljesen. Toll Benő még mérge­lődött is elinduláskor, hogy azok a szörcsögli- getiek ilyen hülye idő­pontra rögzítették az es­tet, mikor az Angyal mozó azonban gáncsos- kodott, ám ő rendületle­nül nyomozott tovább a saját szakállára. Eközben lőtt, bokszolt, rúgot„, harapott, halálos vesze­delembe került, de el­lenfelei nem mertek tel­bánni vele, nehogy meg­szűnjenek az Angyal-fil­mek. ' Aztán következett a költészet... Toll Benő még soha ilyen mély át­éléssel nem mondta ver­megy. Így aztán örült is seit, mint most. Lesújt- kissé a javaslatnak. Vil- va tapasztalta azonban, lámgyors taktikai szám- hogy amíg másutt már vetés agyában meggyőz- az elsőnél izzóra tapsol- te, hogyha Angyal he- ta a közönség a levegőt, lyett a verseit erősza- a szörcsögiek szívében kolná rájuk, senki sem még a tizedik után is figyelne, hanem bősz- hűtőszekrénybe illő, je- szankodna. Néma vajú- ges csönd ült. Annyira dúsát feszülten figyelte meghatódtak volna, hogy a terem s mikor bic- elfeledkeztek a tenye- centett, hogy kapcsolhat- rükről — tűnődött —. ják a tv-t, olyan viha-t vagy talán a végére tar- ros taps zúgott fel. ami- lógatják lelkesedésük lyei addig legforróbb roppant energiáit? A költői estjén sem kapott, biztonság kedvéért még- Mikor Angyal feje fe- is bedobta leghatásosabb' lett megjelent a glória, művét, a Haláltusám cíJ mindenki derült, A film- fmű negyven verssza- detektív egyébként a kos remeket. Miközben szokásos volt. Bűntényt mondta, észrevette, hogy fedezett fel, maszek- nyílik az ajtó és valaki módon nyomozott, a vá- settenkedve vonul a tó­nusbeli hivatásos főnyo- még közé. Ide-oda osonva van a vállalatnak és ezek a ko­csik nemcsak a szemétgyűjtés­ben vesznek részt, hanem a par­kosításban és a kertészet mun­kájában is. Nyilván igyekeznek kihasználni a világos hajnalo­kat és mi nem is ez ellen tilta­kozunk, hanem csupán azt sze­retnénk kérdezni: nem lehetne-e valamivel halkabban? (—czi.í suttogva kérdez minden­kitől valamit s a válasz­ra az átélés örömével kuncog, félhangosan ka­cag, sőt néha a térdét verdesi. Toll Benő ab­bahagyta a versmondást és miközben belül túlhe­vített kazánként majd szétrobbant, galambsze­líden kérdezte: — Bocsánat, kedves ide-oda sétáló, nem za­varom önt olvasásom­mal? — Ó! Cseppet sem. Csak tessék egészen nyu­godtan folytatni — felel­te amaz —, de úgy, hogy hallhassam saját han­gom is — fűzte hozzá. Mire Toll Benő befe­jezte Haláltusáját, vagy­is ilyen című versét, amaz is. végére ért köz­véleményt kutató mun­kájának. Kiderült, hogy lekéste az Angyalt és a közönséggel mondatta el magának az egészet. Toll Benő, befejezve az estét, zokogva nyelte befelé hulló könnyeit, majd erőt véve magán, nyájasan kérdezte: — Nos? Hogy tetszett, kedves közönség? — Láttunk mi már jobb Angyal-filmet is — hangzott a hátsó sorok­ból. Üj Rezső f

Next

/
Oldalképek
Tartalom