Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
M66. .június 19. 4 Vasárnap Akikre az idén is számíthat a népgazdaság Látogatóban a 100 millió forintnál nagyobb forgalmat lebonyolító Mezőkovácsháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél Miért halt meg Braun Lajos? Lapozgatom jegyzetfüzetem, amelyben a 7300 tagot számláló Mezőkovácsháza és Vidéke Körzeti Földmű vess zövetkezet eredményeit gyűjtöttem össze. Vajon _ mit adott ez a szövetkezet az országnak a múlt évben és mire vállalkozik az idén? Százhuszonhat nagyüzemi gazdaság a ciroktermelök listáján Amikor az 1965. évi mérleg elkészítésére sor került, 12 és fél vagon baromfi, 2 millió 700 ezer tojás, 180 mázsa bab, 160 mázsa méz, 130 ezer forint értékű gyógynövény, 60 vagon vegyes zöldség, 48 vagon vöröshagyma, 370 vagon cirokszakáll felvásárlását jegyezhették be. E néhány cikket, mint legjellemzőbbeket említettem a sok más közül, amely a felvásárlási üzemág profiljába tartozik. Itt kell megemlíteni azt is, hogy 1965-ben csak baromfiszerződési előlegként egymillió forintot fizetett ki ez a szövetkezet. Érdemes megjegyezni, hogy a cirokszakáll felvásárlását, exportálását az egész megyében a Mezőkovácsháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet végzi. Hogy ez milyen felelősséget jelentett a szövetkezet vezetőinek a múlt évben is, ennek bizonyítására elég megemlíteni: a megye 126 termelőszövetkezete kötött szerződést cirokszakáll-termelés- re. A múlt évben Csehszlovákiának, Ausztriának, Franciaországnak, Olaszországnak és Kanadának 55 vagon cirokszakállt exportált a földművesszövetkezet. S hogy a külföldi vevők igényét kívánságuknak megfelelően ki tudják elégíteni, 250 ezer deviza forintért cirokszakállválogató gépet vásárolt a szövetkezet. Ez a gép nemcsak meggyorsítja a válogatást, hanem minőségi javulást is jelent Említésre méltó a felvásárlási üzemágon belül az a sokat sejtető szám is, hogy a múlt évben 3000 termelő kötött a szövetkezettel szerződést baromfitenyésztésre. Továbbá tíz és fél vagon mákot vásároltak fel a megye termelő- szövetkezeteitől, egyéni termelőitől. S e nagy mennyiséget csomagolás után mintegy 12 megye FÜSZÉRT Vállalatához továbbították. A felvásárlási üzemág 1965-ben 31 millió forintos forgalmat bonyolított le. Ebből a tiszta nyereség meghaladta a két és fél milliót. Hetvenhét és fél millió forint forgalom a kiskereskedelmi üzemágban Barna Sándor elvtárs, a szövetkezet elnöke a kiskereskedelemről is elismerően szólt. Jegyzetemet böngészve, erről az üzemágról a következőket olvasom: éves szinten 72 és fél millió forint forgalmat bonyolítottak le. Ezzel teljesítették tervüket. E milliók mögött megtalálható néhány alapvető gazdálkodási tényező, valamint eredményességre való törekvés is. Például 1965-ben a kiskereskedelemben ismeretlen fogalom volt a béralaptúllépés. Ezenkívül ebben az üzemágban éves szinten 400 forintnál volt nagyobb a dolgozók termelékenysége tavaly, mint amennyit a terv előirányzott. A földművesszövetkezet kiskereskedelmi üzemágának nagyarányú előrelépése ösz- szefügg a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezeteinek gazdasági megerősödésével. így vált lehetségessé, hogy ez az üzemág is 1 millió 900 ezer forint tiszta jövedelmet hozott. A vendéglátóipari üzemág dolgozói is becsülettel helytálltak 1965-ben: a tervezett 20,8 millió forintos forgalmait 21,2 millió forintra teljesítették. Saját termelésű ételforgalmukat 350 ezer forinttal növelték meg a tervhez viszonyítva. A szorgalom ebben az üzemágban is 1 millió 120 ezer forint nyereséget eredményezett. De a többi ipari és kisegítő üzemág dolgozói is becsülettel helytálltak a múlt évben. A szorgalom és a hozzáértő vezetés tette lehetővé, hogy 1965- ben a Mezőkovácsháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél mindent egybevetve 128 millió forintot meghaladó forgalmat bonyolítottak le. S az eredményes gazdálkodást 831 ezer forint tiszta eredmény fémjelezte. A kemény munkát 21 és fél napos nyereség- részesedés honorálta, ami szövetkezeti szinten 400 ezer forintnak felelt meg. A földművesszcvetke- zet tagságának részjegyei után 55 ezer, vásárlási visszatérítés címen pedig 406 ezer forintot fizettek ki. Ezek mellett tavaly 2 millió 300 ezer forint költséggel korszerűsítették, gépesítették a körzeti földművesszövetkezethez tartozó községek kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységeit, felvásárló telepeit, ipari és kisegítő üzemágainak helyiségeit. Egészségügyi és szociális beruházásra 128 ezer forintot költöttek. Szövetkezeti támogatási alapra 450 ezer, szövetkezeti tartalékalapra 3 millió 235 ezer forintot tettek félre. Mire vállalkoztak az idén a mezőkovácsháziak ? Ezt az évet 23 millió 800 ezer forint értékű állóeszközzel és 58 millió forintot érő forgóeszközzel kezdte a Mezőkovácsháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet De lássuk, mi vár erre a földművesszövetkezetre az idén, milyen célt tűztek maguk elé a dolgozók és a vezetők? Az idei tervek szerint a kiskereskedelemben kétmillió forinttal, a vendéglátó- iparban 1 millió 200 ezer forinttal akarnak elérni nagyobb forgalmat, mint 1965-ben. Saját készítésű ételből 25 százalékkal terveztek többet a múlt évinél. A tervbe vett 1 millió 200 ezer üveg hűsítő ital is négyszerese a tavalyinak. Továbbá 15 vagon baromfi, 150 hold vegyes zöldség, s a múlt évi 100 hold mák helyett 200 hold termésének leszerződtetésére vállalkoztak a szövetkezet vezetői, dolgozói. Az idén száz új földművesszövetkezeti taggal növelik népes táborukat, 10—12 ezer forinttal gyarapítják a részjegyalapot és 20 ezer forint értékű társadalmi munkával szépítik, csinosítják boltjaikat, s a szövetkezeti épületek környékét. Az első fél év eredményei azt jelzik, hogy a Mezőkovácsháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetői és dolgozói az idén is becsülettel teljesítik kötelességüket. Balkus Imre Csehszlovák - magyar barátsági est Bucsán Az elmúlt évek sikeres lengyel és koreai barátsági estjei után június 14-én újabb baráti találkozóra került sor Bucsán. Ezúttal csehszlovák vendégek érkeztek a községben: Pavel Horovot, a Pozsonyban élő szlovák költőt, valamint a Csehszlovák Kultúra két vezetőjét, Rudolf Holcikot és Josef Papulajt fogadták a bucsaiak. A vendégek a délutáni órákban érkeztek a községbe. Határszemlét tették az Űj Barázda Tsz-ben, majd este a pártszékház nagytermében találkoztak a községbeliekkel. Szebelley Ferencnek, a Hazafias Népfront helyi elnökének megnyitó szavai után az általános iskola énekkara csehszlovák és magyar népdalokat adott elő. Ezt követően Vida Sándor tanár Csehszlovákiáról tartott ismertetést, majd Josef Papulaj mondott beszédet. A találkozó az úttörők népi táncosainak műsorával ért véget. Sz. A. Jubileumi ünnepségek Battonyán Az 1891-i agrárszocialista megmozdulások legvéresebb összecsapása Battonyán volt, ahol magyar, román és délszláv parasztok fogtak össze a magasabb bérekért, a robot elengedéséért. Szombat délelőtt Battonyán ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg a 75 éves évfordulóról. Höhn József, a TIT országos választmányának titkára tartott beszédet, majd Borka Sándor községi tanácselnök leleplezte a volt községháza falán elhelyezett emléktáblát. A jubileum alkalmával bemutatták a viharsarki földművesmozgalmak dokumentumaiból összeállított emlékkiállítást. A három nemzetiségű községben este nagyszabású nemzetiségi találkozót rendeztek, melyen részt vettek a román, illetve délszláv nemzetiségi szövetségek vezetői is. Kondoroson június 9-én reggel, eltörött a sebesen forgó tárcsa egy gépen. Robaj, porfelhő. A szilánkok szanaszét repültek. Egy vasdarab eltalálta a kondorosi Lenin Tsz elnökét, Eraun Lajost. Azonnal szörnyethalt. Tragikus véletlen. Használtunk mi récebben egy jelmondatot: „Legfőbb érték az ember”. Pedig az ember nem fejezhető ki értékben. Sem forintban, sem dollárban. (Mennyit ér egy édesanya? Egy népes család apja?) Ellenben minden az emberért van. Minden az ő szolgálatára rendeltetett. Belenyugodhatunk fatális „véletlenekbe”? A baleset színhelyén készült jegyzőkönyv szerint „a baleset oka a berendezés nem megfelelő masszívsága”. Az, hogy „masszív- ság”, csupán egy rossz, magyartalan kifejezés. Ezzel ellentétben egy aktivitása teljében kialudt élet áll * A baleseti jegyzőkönyv egyik aláírója Dián György főkönyvelő. — Nem szívesen nyilatkozom. Különben is nem voltam ott. Csak aláírtam a jegyzőkönyvet hivatalból. — Az üzembe helyezést engedélyezte a felügyeleti szerv? — Beadtuk az engedélykérelmet, de még nem jött rá válasz. — Ki tervezte a berendezést? — Hát... senki. Az elnök elvtárs mondta az építőknek meg a szerelőknek, hogy „ezt ide tegyétek, azt meg oda.” Ügy hallottam, a földre rajzolta pálcával, melyik gép hova kerüljön. — És jelenleg...? — Leállítottuk az üzemet. — Lemondtak a téglagyártásról? — Jövőre szándékunk van újból nekifogni. Egy orosházi főmérnökkel csináltatunk műszaki tervet, az utolsó csavarig megvizsgáltatunk, ellenőrzünk előbb mindent. Botás Szabin szerelő: — Néhány nappal a baleset előtt mondtam az elnöknek „nem lesz éz jó így, Lajos bácsi”. Fűzfával volt kitámasztva a berendezés, hogy a motor el ne rángassa Százhúsz lóerő nem gyerekjáték. — Mit válaszolt önnek az elnök? — Ha fene fenét eszik, szombatra működni kell a gépnek. Akkor lett volna tartva a kiváló szövetkezeti ünnepség. — ön szakember? — Igen. " — Miért nem szólt előbb? — Külföldön voltam kérem, most jöttem haza. Zsjak András párttitkár: — Ez a rohanó élet nem is olyan egyszerű. Sokszor nem tudja az ember, mikor hibázik és mikor tesz jót. A téglákra nagy szükség van. Ha nincs ez a baleset, mi most dicséretet kaptunk volna. — És az engedély? — Utólag kissé megmossák a fejünk, valójában pedig örülnek, hogy alkottunk valamit. Kérem, hideglevegős szénaszárítót építettünk nem is egyet. Nincs engedélyünk egyikre sem. Ha arra vártunk volna, nem készül el, mikorra kell. Bájer István gépműhely vezető: — Mi idézte elő a balesetet? Egy csomó szabálytalanság. Nem volt kellően alapozva. — Ön ezt tudta, mégsem tiltakozott? — Dehogynem. Ha valakinek, éppen nekem voltak vitáim. Különben a felsőbb szerveink is tudtak róla, mit akarunk, mégsem jöttek ki megnézni egyszer sem. — Ki irányította a munkát? — Személyesen az elnök. — Ön meg csinálta? — Az ember nem szeret örökké vitázni. Hálátlan dolog. — Ha ezek után megint arra utasítaná valaki, ami ellentmond műszaki lelkiismeretének, végrehajtaná? — Ne is mondjon nekem ilyeneket. Ez az eset nagy lecke volt. A szarvasi járási tanács mező- gazdasági osztályán először a biztonságtechnikai megbízottat kerestük. Glózik Judit gépészmérnök: — Szerintem az anyagkifáradás tetézte a szakszerűtlen szerelést. Ezt persze csak utólag állapítottam meg, szemre. — S ha a beindulás előtt kint járt volna? — Nem engedélyezem! Különböző vizsgálatok, például anyag- vizsgálat nélkül nem járultam volna hozzá különben sem. — Hol is végzik ezt a vizsgálatot? — Én nem is tudom, ki csinálja... Kugyela János osztályvezető: — A tsz-ek gépesítési törekvé-. se és öntevékenysége helyes, csak sajnos, az óvórendszabályokat nem veszik komolyan és sokszor hiányzanak a szakmai feltételek. A nyári gépszemlék is sok helyütt erre figyelmeztetnek. — A kondorosi tsz engedélykérelme a baleset előtt mennyi idővel érkezett az osztályra? — Körülbelül egy héttel. Legyek őszinte? Talán az a szerencsénk, hogy nem került sor a helyszíni bejárásra. Se technikai, se egyéb feltételeink nem alkalmasak, hogy minden mezőgazda- sági üzemet műszaki, egészségügyi és munkavédelmi szempontból megfelelően felülbírálhassunk. — Ha különböző tudományos szervek segítségével elvégzik a szükséges vizsgálatokat, az menynyi időt jelent? — Biztos, hogy több mint egy hónapot. Az SZMT munkavédelmi csoportján az a munkatársak egyöntetű véleménye, hogy a szakszerűtlenség, a műszaki felügyelet hiánya és a különböző eljárások és óvórendszabályok figyelmen kívül hagyása volt Braun Lajos halálának legfőbb oka. Különös figyelmeztető, hogy öt nappal korábban Füzesgyarmaton hasonló okok miatt két ember vesztette életét, hasonló körülmények között * Nem hiszünk a véletlenekben, és tudjuk, hogy a legfontosabb, akihez csak hozzámérni lehet a legnagyobb értéket is — az ember. Ebből a riportból kimaradt a koronatanú: Braun Lajos véleménye. A holtakat már nem lehet faggatni. Vajda János Kőműves szakmunkásokat alkalmazunk NYUGDÍJAS KŐMŰVES SZAKMUNKÁSOK IS JELENTKEZHETNEK NYÁRI MUNKAIDŐRE. MUNKABÉR MEGEGYEZÉS SZERINT. FELVÉTEL ESETÉN UTAZÁSI KÖLTSÉGET TÉRÍTÜNK. Jelentkezés: VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT, GYULA BÉKE SUGÁRŰT 60. 295