Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-07 / 107. szám

19W. május 7. 4 Szombat A szervező titkár 5£:x:­kétszázharmincas létszámú ifjú­sági szervezetben kifejtett tevé­kenysége. Szerei az emberekkel foglalkozni, kiváltképpen kultu­rális tárgykörben. Legutóbb pél­dául egyéni kezdeményezésére ötfordulós Ki mit tud? vetélke­dőt bonyolítottak le a gyárban, amelynek nem kevesebb, mint 70 részvevője volt. Emberszeretetét. ügybuzgalmát az is jellemzi, hogy minden olyan kezdeményezésben ..benne van”, sőt élenjáró, amely a többre, jobbra való törekvés­ből. az emberi .szolidaritásból fa- i kad. Késze volt a vietnami szó- ; lidaritási műszakok megrendező- | sében csakúgy, mint az ifjúsági radarszolgálat megszervezésében — hogy csak néhányat említsek. Azok közé a fiatalok közé tar­tozik ez a lány. akikre mindany- nvian büszkén tekinthetünk. (—zár) Szerény, de jó megjelenésű, megnyerő .modo-rú, karcsú, csinos lány. Mindössze huszonkét éves életkora enyhe kontrasztban áll bájos, de többnyire, komolyságot tükröző arcával. Persze, a tréfát, vidámságot is szereti, de minde­nekelőtt a korát meghazudtoló komolysága szembetűnő. Most is, hogy éle férő', munkájáról beszél­getünk, szép ívelésű szája csalt nagy ritkán 'húzódik mosolyra. Gyerek volt még, amikor nyolc- évvel ezelőtt ipari tanulóként be­került a Békéscsabai Kötöttáru- gyárba Tóth Jolán, a gyári KISZ- csúcsszervezet mostani szervező . titkára. Az üzemben mindenki Etának szólítja Gyerekkorában ragadt rá e név, maga sem tudja már, hogyan. Azóta, mint mond­ja, sok víz. lefolyt a Dunán. A nyolc év alatt több fizikai és iro­dai munkabeosztásban dolgozott felettesei., munkatársai megelége­désére. Önzetlenül és mindig szí­vesen vállalta a különféle társa­dalmi megbízatásokat. S mind­ezek mellett az önképzés fontos­ságát sem tévesztette szem elől, tavaly tett érettségi vizsgát a közgazdasági technikumban. Etát sok más fiatal bizonyára csak a csinossága, kedvessége és átlagon felüli Intelligenciája mi­att irigyelné, dolgos hétköznapjai miatt viszont aligha. E nagyszerű munkabírású lány ugyanis a .„má­sodik műszakból’’ is alaposan ki­veszi a részét. Mint elmondja, szükség is van erre, hiszen szü­lei is dolgoznak, másrészt meg hatan vannak testvérek, akik kö­zül hárman még iskolások s így odahaza is jócskán kerül tenni­való. Mindezek ismeretében megle­hetősen sutának éreztem a kérdé­semet, hogy mi a kedvenc szó­rakozása. Pedig ilyen sokrétű el­foglaltság mellett is tud erre időt szakítani, ha keveset is. A táncra kevés alkalom nyílik, így hát in­kább az olvasásban lel pihentető kikapcsolódást. Szereti a történel­mi tárgyú dokumentumírásokat és a magyar klasszikusokat. Valamiféle extrém ambíciókat sohasem táplált magában, ám egy titkolt becsvágyát mégis el­árulta: pedagógus szeretett volna lenni. Sok jel arra mutat, hogy ezt a hivatást nagy ügybuzgalom­mal tudná ellátni. Erre vall a DÉL-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT felvesz azonnali belépéssel vontatóvezetőt Jelentkezés: Békéscsaba, VI.. Micsurin u. 10—12. Gyulai származású zeneszerző műve kerül bemutatásra Békéscsabán Az Országos Filharmónia III. bérleti hangversenyén a Buda­pesti MÁV Szimfonikusok Zene­kara szerepel Békéscsabán má­jus 9-én este fél 8 órai kezdettel a Jókai Színházban. A hangversenyen Pécsi István kariTugy vezényel, zongorán köz­reműködik Katona Ágnes zon­goraművésznő. , A hangverse­nyen bemutatásra kerül Schu­mann: A-moll zongoraversenye és Csajkovszkij VI. Szimfóniá­ja. A megyei zenebarátok nagy érdeklődéssel várják Váry Fe­renc gyulai származású — a mai fiatal zeneköltő generáció egyik legtehetségesebb tagjának — A • gyulai vár regéje című szimíoni- j kus költeménye bemutatását is.! A békéscsabai múzeum vándorkiállításai A múzeumok feladata — egyebek között — az, hogy a hoz­zájuk tartozó terület történeti, néprajzi, művészeti értékeit összegyűjtsék, és azokat a tu­dományos feldolgozás mellett a népművelés céljaira felhasz­nálják. Régebben, míg nem veit meg a múzeumok jelenlegi szer­vezettségi formája, ezeket a fel­adatokat más népművelési in­tézményektől függetlenül igye­keztek megoldani, és gyűjtési köreiknek sem voltak határo­zottan körvonalazott célkitűzé­sei. Így volt ez a békéscsabai múzeum esetében is, ahonnan példánkat vesszük ennek a ten­denciának a jellemzésére. A művészettörténeti leltár­könyvben több száz leltári tétel­ként festmények szerepelnek. A Küzdelem az ezüstért Névtelen bolt — Névtelen brigád — Felhívás a kongresszus tiszteletére Azl hiszem, a nők azért állnak i így nyilván jól is tudunk dolgoz­meg a békéscsabai színház mellet- • ni. ti kötött-, fehérneműáru bolt j Azt már nem Palotainétól tu­dott. mert elképzelik, hogy mu- i dóm, hogy bizony a vállalat többi tatna rajtuk a sok szép divatcikk A férfiak pedig... talán erről ne is beszéljünk, legtöbbször úgyis pénztárcájukon érzik, hogy mibe is kerül egy-egy ajándék. Az el­múlt hetekben beszámoltunk ar­ról. hogy az iparcikk kiskereske­delmi vállalat elnyerte a Minisz­tertanács és a SZOT zászlaját. E kitüntetés az egész vállalatnak szólt s hiszem, hogy nem ha­ragszanak meg a többiek, ha a jók közül is most a legjobbak- ról szólunk csak. Ki tud jobban eladni? 48511) i Milyen a jó eladó? Azt hiszem, erre mindenki úgy válaszol, hogy ,.az, aki a vevő ízlésének megfe­lelő árucikket, nemcsak szemre, de úgy is ajánlja, hogy az a vásárló egyéniségének is megfeleljen”. Hogy ez könnyű? Én azt hiszem, a pult másik oldalán állók este, mikor fáradtan hazaérnek lábu­kat fájlalva, tudnák elmondani, mennyire „könnyű" is ez a szak­ma. A bolt havi forgalma általá­ban 700-—800 ezer forint. Bizony ezt nem könnyű elérni és gondol­junk csak arra, egy pár nylon ha­risnya most már csak 38 forint. Néhány évvel ezelőtt, így példá­ul 1960-ban, átlagos havi forgal­muk még csak 280 ezer forint zés, volt. Azóta pedig jó néhány ár- í férj leszállítás, árcsökkenés zajlott le. — Mi az. eredményük titka? — tettem fel a kérdést Palotai Ödön- nének, hisz az újságíró szótárában most még csak a kérdések fogal­mazódhattak meg. 1 — Ismerjük egymást, évek óta együtt dolgozunk. A válasz sok is .és kevés is. Sok nyilván azért, mert az eltöl­tött évek összecsiszolják az embe­reket, de kevés azért, mert az új­ságíró a válaszból bizony nem tudhat meg mindent; mit tehet, újra kérdez. Munkától a szórakozásig A boltban hét asszony dolgo­zik. Most tehát, még ha indiszk­réciót követek is el, akkor is ezt kell megkérdeznem: — S nem veszekszenek? — Nem hát — neveti el magát Palotainé. s mint üzletvezető, bri­gádvezető is egy személyben — válaszol. — És hogy dolgoznak? — S mily buta a kérdés, mar látóm, hisz tudom, hogy most ötödször nyerték el a Szocialista brigád kitüntető címet. Bronz jelvényt kaptak, s mint Palotainé mondot­ta, küzdenek az ezüst jelvényért is. — Rájöttünk arra, hogy egyi­künk eladni, másikunk csomagol­ni, a harmadik esetlég raktári munkában tud a legjobban tevé­kenykedni. Kiegészítjük egymást, üzletében sokszor még kimond­va is elhangzik: „könnyű nekik, hisz Palotai Ödönnének a férje a vállalat központjában van”. Azt is hallottam, hogy Palotai Ödön- nén férje boltügyben akkor se se­gít. amikor eseileg talán tudna, nehogy szó érje a „ház elejét” Azt hiszem, ez válasz is arra, hogy akik esetleg irigykednek, azoknak inkább a jobb együtt­működést kellene ellesniük. Ez sem volna utolsó dolog. A válla­latot ért kitüntetés így lenne biz­tosítható jövőre is. — A munkán túl milyen kao- csolat van a brigádlagok között? — Tessék:'itt a brigádnapló. Mit árulhat el egy brigádnap­ló? Elsősorban azt, hogy a ta­nácskozáson (még akkor is, ha hét asszony tartja) nemcsak a munkáról beszélnek, hanem arról is. hogy ha valahol éppen pikto- rolnak, felkerekedik a brigád és együttesen segítenek a másik asz- szonynak rendet csinálni odahaza. Aztán itt van az asszonyok gond­ja, a bevásárlás. Ha mind a heten szaladgálnának a piacra vagy a boltba, akkor az bizony meglát­szana az üzleten. Ha egy valaki viszont szombaton beszerzi a húst. mindannyian jól járnak. Arról nincs a brigádnaplóban feljegy­hogy vasárnaponként a hét egyforma ebédet eszik-e otthon, de a kollektív nőtanács í nyilván itt is segítséget jelent. Készülődés a kongresszusra A vállalatok, termelőszövetke- 's zetek szocialista brigádjai az egész megyében készülnek pár­tunk IX. kongresszusára. Az el­múlt hónapban ez a brigád leve­let írt a vállalat vezetőségének és szakszervezeti bizottságának. Eb­ben felhívással fordultak a többi szocialista brigádhoz és a boltok kollektívájához, hogy csatlakozza­nak ők is a kongresszusi verseny­hez. Mit vállalhatnak egy bolt dolgozói? Néhány pont a vállalás­ból: a brigád vezetője hetenként egy napon minden olyan vásárlót, aki vásárlás nélkül távozik a boltból személyesen is megkérdez, hogy miért nem tudják kielégíte­ni kívánságát, s a kért árucikket, ha arra a vevő igényt tart (ha egyáltalán beszerezhető), meg­szerzik. Feljegyzik a minőségi hi­bákat, és ha a minőségi hibák olyanok, amelyek ismétlődnek, úgy a nagykereskedelmi vállalat­tal közösen a felsőbb szervekhez fordulnak javaslattal. Figyelem­mel kísérik a hiánycikkeket. Nem utolsó pontja a vállalásoknak az sem. hogy foglalkoznak a megye helyiipari termékeivel, amelyek­kel növelhetik a bolt áruválasz­tékát. A vállaláson túl részt vesznek a „Tegyük szebbé boltjainkat” mozgalomban, s a bolt kollektí­váját dicséri az is. hogy Remzső Ilona tanulójuk két és fél évre felszabadulhatott, hisz az orszá­gos szakmai versenyen a harma­dik helyen végzett. A bolt dolgozói most fogadkoz- nak, hogy a bronz érem mellé jö­vőre megszerzik az ezüstöt is. Aztán az aranyat. — Utána? — Nem tudjuk. — Elnevették magukat és Palotainé egy most érkezett vásárlóhoz fordulva már­— Mit tetszik parancsolni? Dóczi Imre Szarvasi öregdiákok látogatnak Iany ólára, a gimnázium névadójának, Vajda Péternek szülőhelyére Negyven esztendővel ezelőtt a szarvasi öregdiákok olyan közös­séget alakítottak, melynek a di­ákbarátság megőrzésén felül az intézet haladó hagyományainak ápolása is célja volt. A kis kol­lektíva a háború idején széthullt és csak jóval később, 1961 tava­szán alakult meg újra, Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre néven. A kör rendszeres találkozókat tart. Nemrég volt összejövetelük ismét a szarvasi pedagógus klub­ban. Ez alkalommal dr. Gábris József, a gimnázium igazgatója s egyben a kör elnöke, előadást tartott a patinás hírű intézet név­adójáról, a múlt századi íróról, költőről és demokratikus gondol­kodóról, Vajda Péterről s annak haladó pedagógiai munkásságáról. Vajdának a reformkorban az ok­tatás korszerűsítése és az ország felvirágoztatása érdekében kifej­tett jelentős tevékenységét az előadó új oldaláról világította meg. Felelevenítette a továbbiak­ban azt az emlékezetes múlt évi kirándulást, mikor is júliusban az iskola nevelőinek és tanulóinak egy része elzarándokolt a Veszp­rém megyei Vanyolára, felkeres­ték Vajda Péter szülőházát és el­beszélgettek ott élő leszármazot- taival. A kirándulást az öregdiá­kokkal idén is megismétlik. képek az évtizedek folyamán, mint értékes vagy annak lát­szó egyedi darabok kerültek a múzeum gyűjteményébe, rak­tárába. Innen csak nagyon rit­kán és akkor is csak néhány alkotás került a közönség elé, vált valóban közkinccsé. Korunknak a múzeumi gyűj­teményekkel szemben támasz­tott igényei között az is szere­pel, hogy azokat minél aktívabb formában fel kell használni a tudományos ismeretterjesztés­ben, a művészi alkotások eseté­ben pedig a legszélesebb körű esztétikai nevelésre. Okulva más múzeumok szép hagyományőrző példáján, és a területükön élő vagy korábban ott működő képzőművészek iránti aktív érdeklődésén és támogatásán, a múzeumok igaz­gatósága elhatározta, hogy bizo­nyos értelemben profilt szab a képzőművészeti gyűjteménynek, és elsősorban azoknak a művé­szi produkcióknak a gyűjtésére törekszik, amelyeknek alkotói a megyében élnek vagy innen származtak el. Ennek az elhatározásnak az eredményeként az utóbbi né­hány év alatt a múzeumnak olyan szép — gazdagnak még nem mondható — gyűjteménye alakult ki a megyei művészek termésének legjavából, hogy ab­ból lehetővé vált két komplett kiállítás-anyag összeállítása és a megyében való vándoroltatása. Az elmúlt év őszétől ez a két kiállítás — ,,A Békés megyei festőművészek olajfestményei” és „A Békés megyei festőművé­szek grafikái” — több község művelődési otthonában jutott el az érdeklődő közönség elé, és szolgálta a művészeti nevelés szép hivatását. A kiállításokat látogató kö­zönségről szólva el kell monda­ni, hogy a legtöbb helyen vára­kozással fogadják az alkotáso­kat, ami onnan is ered, hogy a művészek közül többet ismer­nek már a tárlatokról és a sajtó­ból, mely művészetüket méltat­ta és népszerűsítette. Koszta Rozália, Ezüst György. Hajdik Antal. Lipták Pál, Miklós István, Sülé István és a többi művész neve egyre inkább Ismert és el­ismert. Sokan nézik meg a tár­latokat, hiszen valamennyi al­kalom jelentős kulturális ese­mény a községekben, mert a legtöbb helyen bizony nem szok­tak hozzá az ilyesmihez. De az érdeklődésre, és az anyag tanul­mányozására jellemző, hogy a vendégkönyvek lapjain szívesen tolmácsolják véleményüket a látogatók. A bejegyzések több­sége köszönetét mond a rende­ző szerveknek, amiért elősegí­tették. hogy a falun élő közön­ség is eljuthat a televízióból most már olyan jól ismert kép­zőművészeti kiállításra. Minél több kiállítást kérnek. Mások boldogan veszik tudomásul, hogy a megyében tehetséges és magas színvonalon alkotó mű­vészek élnek, akiket eddig nem ismertek. Még mások a lakás- kultúra gyakorlati szempontjá­ból érdeklődnek a képek iránt. Mindenesetre nem múlik el nyom nélkül egyik kiállítás sem. A megyében működő kultúr- otthonok közül eddig mintegy negyven igényelte a múzeumi szervezet által ajánlott két ki­állítást. Az érdeklődésnek és a fokozott igényeknek örömmel tesznek eleget. Beck Zoltán A Műszaki Anyag- és Gépke­reskedelmi Vállalat (Műszaki Bizományi) május 10-én (kedden), Bé­késcsabán a MÉH Vállalat Sallai u. 6. szám alatt gépek, motorok, műszerek, műhelyberendezések stb. BECSLÉSÉT. illetve LE B O NYOLlTÁSÁT VÉGZI. 29541

Next

/
Oldalképek
Tartalom