Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-07 / 107. szám
19W. május 7. 4 Szombat A szervező titkár 5£:x:kétszázharmincas létszámú ifjúsági szervezetben kifejtett tevékenysége. Szerei az emberekkel foglalkozni, kiváltképpen kulturális tárgykörben. Legutóbb például egyéni kezdeményezésére ötfordulós Ki mit tud? vetélkedőt bonyolítottak le a gyárban, amelynek nem kevesebb, mint 70 részvevője volt. Emberszeretetét. ügybuzgalmát az is jellemzi, hogy minden olyan kezdeményezésben ..benne van”, sőt élenjáró, amely a többre, jobbra való törekvésből. az emberi .szolidaritásból fa- i kad. Késze volt a vietnami szó- ; lidaritási műszakok megrendező- | sében csakúgy, mint az ifjúsági radarszolgálat megszervezésében — hogy csak néhányat említsek. Azok közé a fiatalok közé tartozik ez a lány. akikre mindany- nvian büszkén tekinthetünk. (—zár) Szerény, de jó megjelenésű, megnyerő .modo-rú, karcsú, csinos lány. Mindössze huszonkét éves életkora enyhe kontrasztban áll bájos, de többnyire, komolyságot tükröző arcával. Persze, a tréfát, vidámságot is szereti, de mindenekelőtt a korát meghazudtoló komolysága szembetűnő. Most is, hogy éle férő', munkájáról beszélgetünk, szép ívelésű szája csalt nagy ritkán 'húzódik mosolyra. Gyerek volt még, amikor nyolc- évvel ezelőtt ipari tanulóként bekerült a Békéscsabai Kötöttáru- gyárba Tóth Jolán, a gyári KISZ- csúcsszervezet mostani szervező . titkára. Az üzemben mindenki Etának szólítja Gyerekkorában ragadt rá e név, maga sem tudja már, hogyan. Azóta, mint mondja, sok víz. lefolyt a Dunán. A nyolc év alatt több fizikai és irodai munkabeosztásban dolgozott felettesei., munkatársai megelégedésére. Önzetlenül és mindig szívesen vállalta a különféle társadalmi megbízatásokat. S mindezek mellett az önképzés fontosságát sem tévesztette szem elől, tavaly tett érettségi vizsgát a közgazdasági technikumban. Etát sok más fiatal bizonyára csak a csinossága, kedvessége és átlagon felüli Intelligenciája miatt irigyelné, dolgos hétköznapjai miatt viszont aligha. E nagyszerű munkabírású lány ugyanis a .„második műszakból’’ is alaposan kiveszi a részét. Mint elmondja, szükség is van erre, hiszen szülei is dolgoznak, másrészt meg hatan vannak testvérek, akik közül hárman még iskolások s így odahaza is jócskán kerül tennivaló. Mindezek ismeretében meglehetősen sutának éreztem a kérdésemet, hogy mi a kedvenc szórakozása. Pedig ilyen sokrétű elfoglaltság mellett is tud erre időt szakítani, ha keveset is. A táncra kevés alkalom nyílik, így hát inkább az olvasásban lel pihentető kikapcsolódást. Szereti a történelmi tárgyú dokumentumírásokat és a magyar klasszikusokat. Valamiféle extrém ambíciókat sohasem táplált magában, ám egy titkolt becsvágyát mégis elárulta: pedagógus szeretett volna lenni. Sok jel arra mutat, hogy ezt a hivatást nagy ügybuzgalommal tudná ellátni. Erre vall a DÉL-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT felvesz azonnali belépéssel vontatóvezetőt Jelentkezés: Békéscsaba, VI.. Micsurin u. 10—12. Gyulai származású zeneszerző műve kerül bemutatásra Békéscsabán Az Országos Filharmónia III. bérleti hangversenyén a Budapesti MÁV Szimfonikusok Zenekara szerepel Békéscsabán május 9-én este fél 8 órai kezdettel a Jókai Színházban. A hangversenyen Pécsi István kariTugy vezényel, zongorán közreműködik Katona Ágnes zongoraművésznő. , A hangversenyen bemutatásra kerül Schumann: A-moll zongoraversenye és Csajkovszkij VI. Szimfóniája. A megyei zenebarátok nagy érdeklődéssel várják Váry Ferenc gyulai származású — a mai fiatal zeneköltő generáció egyik legtehetségesebb tagjának — A • gyulai vár regéje című szimíoni- j kus költeménye bemutatását is.! A békéscsabai múzeum vándorkiállításai A múzeumok feladata — egyebek között — az, hogy a hozzájuk tartozó terület történeti, néprajzi, művészeti értékeit összegyűjtsék, és azokat a tudományos feldolgozás mellett a népművelés céljaira felhasználják. Régebben, míg nem veit meg a múzeumok jelenlegi szervezettségi formája, ezeket a feladatokat más népművelési intézményektől függetlenül igyekeztek megoldani, és gyűjtési köreiknek sem voltak határozottan körvonalazott célkitűzései. Így volt ez a békéscsabai múzeum esetében is, ahonnan példánkat vesszük ennek a tendenciának a jellemzésére. A művészettörténeti leltárkönyvben több száz leltári tételként festmények szerepelnek. A Küzdelem az ezüstért Névtelen bolt — Névtelen brigád — Felhívás a kongresszus tiszteletére Azl hiszem, a nők azért állnak i így nyilván jól is tudunk dolgozmeg a békéscsabai színház mellet- • ni. ti kötött-, fehérneműáru bolt j Azt már nem Palotainétól tudott. mert elképzelik, hogy mu- i dóm, hogy bizony a vállalat többi tatna rajtuk a sok szép divatcikk A férfiak pedig... talán erről ne is beszéljünk, legtöbbször úgyis pénztárcájukon érzik, hogy mibe is kerül egy-egy ajándék. Az elmúlt hetekben beszámoltunk arról. hogy az iparcikk kiskereskedelmi vállalat elnyerte a Minisztertanács és a SZOT zászlaját. E kitüntetés az egész vállalatnak szólt s hiszem, hogy nem haragszanak meg a többiek, ha a jók közül is most a legjobbak- ról szólunk csak. Ki tud jobban eladni? 48511) i Milyen a jó eladó? Azt hiszem, erre mindenki úgy válaszol, hogy ,.az, aki a vevő ízlésének megfelelő árucikket, nemcsak szemre, de úgy is ajánlja, hogy az a vásárló egyéniségének is megfeleljen”. Hogy ez könnyű? Én azt hiszem, a pult másik oldalán állók este, mikor fáradtan hazaérnek lábukat fájlalva, tudnák elmondani, mennyire „könnyű" is ez a szakma. A bolt havi forgalma általában 700-—800 ezer forint. Bizony ezt nem könnyű elérni és gondoljunk csak arra, egy pár nylon harisnya most már csak 38 forint. Néhány évvel ezelőtt, így például 1960-ban, átlagos havi forgalmuk még csak 280 ezer forint zés, volt. Azóta pedig jó néhány ár- í férj leszállítás, árcsökkenés zajlott le. — Mi az. eredményük titka? — tettem fel a kérdést Palotai Ödön- nének, hisz az újságíró szótárában most még csak a kérdések fogalmazódhattak meg. 1 — Ismerjük egymást, évek óta együtt dolgozunk. A válasz sok is .és kevés is. Sok nyilván azért, mert az eltöltött évek összecsiszolják az embereket, de kevés azért, mert az újságíró a válaszból bizony nem tudhat meg mindent; mit tehet, újra kérdez. Munkától a szórakozásig A boltban hét asszony dolgozik. Most tehát, még ha indiszkréciót követek is el, akkor is ezt kell megkérdeznem: — S nem veszekszenek? — Nem hát — neveti el magát Palotainé. s mint üzletvezető, brigádvezető is egy személyben — válaszol. — És hogy dolgoznak? — S mily buta a kérdés, mar látóm, hisz tudom, hogy most ötödször nyerték el a Szocialista brigád kitüntető címet. Bronz jelvényt kaptak, s mint Palotainé mondotta, küzdenek az ezüst jelvényért is. — Rájöttünk arra, hogy egyikünk eladni, másikunk csomagolni, a harmadik esetlég raktári munkában tud a legjobban tevékenykedni. Kiegészítjük egymást, üzletében sokszor még kimondva is elhangzik: „könnyű nekik, hisz Palotai Ödönnének a férje a vállalat központjában van”. Azt is hallottam, hogy Palotai Ödön- nén férje boltügyben akkor se segít. amikor eseileg talán tudna, nehogy szó érje a „ház elejét” Azt hiszem, ez válasz is arra, hogy akik esetleg irigykednek, azoknak inkább a jobb együttműködést kellene ellesniük. Ez sem volna utolsó dolog. A vállalatot ért kitüntetés így lenne biztosítható jövőre is. — A munkán túl milyen kao- csolat van a brigádlagok között? — Tessék:'itt a brigádnapló. Mit árulhat el egy brigádnapló? Elsősorban azt, hogy a tanácskozáson (még akkor is, ha hét asszony tartja) nemcsak a munkáról beszélnek, hanem arról is. hogy ha valahol éppen pikto- rolnak, felkerekedik a brigád és együttesen segítenek a másik asz- szonynak rendet csinálni odahaza. Aztán itt van az asszonyok gondja, a bevásárlás. Ha mind a heten szaladgálnának a piacra vagy a boltba, akkor az bizony meglátszana az üzleten. Ha egy valaki viszont szombaton beszerzi a húst. mindannyian jól járnak. Arról nincs a brigádnaplóban feljegyhogy vasárnaponként a hét egyforma ebédet eszik-e otthon, de a kollektív nőtanács í nyilván itt is segítséget jelent. Készülődés a kongresszusra A vállalatok, termelőszövetke- 's zetek szocialista brigádjai az egész megyében készülnek pártunk IX. kongresszusára. Az elmúlt hónapban ez a brigád levelet írt a vállalat vezetőségének és szakszervezeti bizottságának. Ebben felhívással fordultak a többi szocialista brigádhoz és a boltok kollektívájához, hogy csatlakozzanak ők is a kongresszusi versenyhez. Mit vállalhatnak egy bolt dolgozói? Néhány pont a vállalásból: a brigád vezetője hetenként egy napon minden olyan vásárlót, aki vásárlás nélkül távozik a boltból személyesen is megkérdez, hogy miért nem tudják kielégíteni kívánságát, s a kért árucikket, ha arra a vevő igényt tart (ha egyáltalán beszerezhető), megszerzik. Feljegyzik a minőségi hibákat, és ha a minőségi hibák olyanok, amelyek ismétlődnek, úgy a nagykereskedelmi vállalattal közösen a felsőbb szervekhez fordulnak javaslattal. Figyelemmel kísérik a hiánycikkeket. Nem utolsó pontja a vállalásoknak az sem. hogy foglalkoznak a megye helyiipari termékeivel, amelyekkel növelhetik a bolt áruválasztékát. A vállaláson túl részt vesznek a „Tegyük szebbé boltjainkat” mozgalomban, s a bolt kollektíváját dicséri az is. hogy Remzső Ilona tanulójuk két és fél évre felszabadulhatott, hisz az országos szakmai versenyen a harmadik helyen végzett. A bolt dolgozói most fogadkoz- nak, hogy a bronz érem mellé jövőre megszerzik az ezüstöt is. Aztán az aranyat. — Utána? — Nem tudjuk. — Elnevették magukat és Palotainé egy most érkezett vásárlóhoz fordulva már— Mit tetszik parancsolni? Dóczi Imre Szarvasi öregdiákok látogatnak Iany ólára, a gimnázium névadójának, Vajda Péternek szülőhelyére Negyven esztendővel ezelőtt a szarvasi öregdiákok olyan közösséget alakítottak, melynek a diákbarátság megőrzésén felül az intézet haladó hagyományainak ápolása is célja volt. A kis kollektíva a háború idején széthullt és csak jóval később, 1961 tavaszán alakult meg újra, Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre néven. A kör rendszeres találkozókat tart. Nemrég volt összejövetelük ismét a szarvasi pedagógus klubban. Ez alkalommal dr. Gábris József, a gimnázium igazgatója s egyben a kör elnöke, előadást tartott a patinás hírű intézet névadójáról, a múlt századi íróról, költőről és demokratikus gondolkodóról, Vajda Péterről s annak haladó pedagógiai munkásságáról. Vajdának a reformkorban az oktatás korszerűsítése és az ország felvirágoztatása érdekében kifejtett jelentős tevékenységét az előadó új oldaláról világította meg. Felelevenítette a továbbiakban azt az emlékezetes múlt évi kirándulást, mikor is júliusban az iskola nevelőinek és tanulóinak egy része elzarándokolt a Veszprém megyei Vanyolára, felkeresték Vajda Péter szülőházát és elbeszélgettek ott élő leszármazot- taival. A kirándulást az öregdiákokkal idén is megismétlik. képek az évtizedek folyamán, mint értékes vagy annak látszó egyedi darabok kerültek a múzeum gyűjteményébe, raktárába. Innen csak nagyon ritkán és akkor is csak néhány alkotás került a közönség elé, vált valóban közkinccsé. Korunknak a múzeumi gyűjteményekkel szemben támasztott igényei között az is szerepel, hogy azokat minél aktívabb formában fel kell használni a tudományos ismeretterjesztésben, a művészi alkotások esetében pedig a legszélesebb körű esztétikai nevelésre. Okulva más múzeumok szép hagyományőrző példáján, és a területükön élő vagy korábban ott működő képzőművészek iránti aktív érdeklődésén és támogatásán, a múzeumok igazgatósága elhatározta, hogy bizonyos értelemben profilt szab a képzőművészeti gyűjteménynek, és elsősorban azoknak a művészi produkcióknak a gyűjtésére törekszik, amelyeknek alkotói a megyében élnek vagy innen származtak el. Ennek az elhatározásnak az eredményeként az utóbbi néhány év alatt a múzeumnak olyan szép — gazdagnak még nem mondható — gyűjteménye alakult ki a megyei művészek termésének legjavából, hogy abból lehetővé vált két komplett kiállítás-anyag összeállítása és a megyében való vándoroltatása. Az elmúlt év őszétől ez a két kiállítás — ,,A Békés megyei festőművészek olajfestményei” és „A Békés megyei festőművészek grafikái” — több község művelődési otthonában jutott el az érdeklődő közönség elé, és szolgálta a művészeti nevelés szép hivatását. A kiállításokat látogató közönségről szólva el kell mondani, hogy a legtöbb helyen várakozással fogadják az alkotásokat, ami onnan is ered, hogy a művészek közül többet ismernek már a tárlatokról és a sajtóból, mely művészetüket méltatta és népszerűsítette. Koszta Rozália, Ezüst György. Hajdik Antal. Lipták Pál, Miklós István, Sülé István és a többi művész neve egyre inkább Ismert és elismert. Sokan nézik meg a tárlatokat, hiszen valamennyi alkalom jelentős kulturális esemény a községekben, mert a legtöbb helyen bizony nem szoktak hozzá az ilyesmihez. De az érdeklődésre, és az anyag tanulmányozására jellemző, hogy a vendégkönyvek lapjain szívesen tolmácsolják véleményüket a látogatók. A bejegyzések többsége köszönetét mond a rendező szerveknek, amiért elősegítették. hogy a falun élő közönség is eljuthat a televízióból most már olyan jól ismert képzőművészeti kiállításra. Minél több kiállítást kérnek. Mások boldogan veszik tudomásul, hogy a megyében tehetséges és magas színvonalon alkotó művészek élnek, akiket eddig nem ismertek. Még mások a lakás- kultúra gyakorlati szempontjából érdeklődnek a képek iránt. Mindenesetre nem múlik el nyom nélkül egyik kiállítás sem. A megyében működő kultúr- otthonok közül eddig mintegy negyven igényelte a múzeumi szervezet által ajánlott két kiállítást. Az érdeklődésnek és a fokozott igényeknek örömmel tesznek eleget. Beck Zoltán A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat (Műszaki Bizományi) május 10-én (kedden), Békéscsabán a MÉH Vállalat Sallai u. 6. szám alatt gépek, motorok, műszerek, műhelyberendezések stb. BECSLÉSÉT. illetve LE B O NYOLlTÁSÁT VÉGZI. 29541
