Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-14 / 113. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! rme. május m., szombat XXI. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hal és fél millió forintnál lobbet fordítanak lakóházak felújítására Békéscsabán Ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Elutazott hazánkból a jugoszláv katonai küldöttség Tegnap délelőtt tartotta ülését - Békéscsabán a városi tanács vég­rehajtó bizottsága, amelyen meg­hallgatták a tanácsi vállalatok 1965. évi tervteljesítéséről szóló jelentést és az 1966. évi tervfel­adatok ismertetését. A végrehajtó bizottság a jelentés alapján meg­állapította, hogy az ingatlankezelő vállalat lakóházjavítási tervét 106,8 százalékra teljesítette. Az elmúlt évben az ingatla­nokban lakók 1767 hibabeje­lentést tettek, s — ez dicséri a vállalatok — eb­ből 1748-at ki is javítottak. Mind­össze 19 javítás húzódott át 1966- ra, amelynek oka az volt, hogy a kérdéses munkákat december végén kérték a lakók. A vállalat tervteljesítésének számai így alakultak: mintegy 95 lakásban, azaz 10 lakóépületben végezték el a teljes felújítást, 18 lakóépületet bekapcsoltak a köz­mű-szolgáltatásba, 16 lakásban melegpadlóburkolat-cserét hajtot­tak végre, s mintegy 131 cserép­kályhát építettek, 17 bérlemény­ben pedig 50 ezer forint alatti részleges felújítást végeztek el. 1966-ban 6 millió 600 ezer fo­rintot költenek lakóházfelújí­tásra, s ebből az összegből a Szent Ist­ván tér 9 és Széchenyi u. 5 szám alatti felvonók felújítási munká­ját az ÉM Gép- és Felvonószerelő Vállalat mintegy 200 ezer forint értékben elvégzi. A kertészeti és köztisztasági vállalat elmúlt évi tevékenységéről megállapították, hogy a tervét 109,01 százalékra teljesítette. Újra határozat szüle­tett a végrehajtó bizottsági ülé­sen a már régóta ígért egy darab szemétszállító KUKA-kocsi, vala­mint a fél-pormentes Csepel sze­métszállító kocsi beszerzésére. Ez azért is fontos lenne, mert a vál­lalatnak jelenleg Békéscsabán mintegy 31 744 köbméter szemetet kell évente kiszállítani. Határozat született az Árpád- fürdő részleges felújítására is. Utasították a vállalat vezetőjét, hogy a meglevő tervdokumentá­ció alapján járjon el az 1967 évre szükséges kivitelező kapaci­tás biztosítása ügyében. A végrehajtó bizottság ezután az ipari és mezőgazdasági terüle­tek tűzrendészeti helyzetét vitatta meg, s megfelelő határozatot ho­zott.' Megkezdődött a juhnyírás megyénkben Megyénk termelőszövetkeze­teiben és állami gazdaságaiban megkezdődött a juhnyírás. Ezekben a hetekben összesen A jugoszláv katonai delegáció, amely Ivan Gosnjaik hadseregtá- bomok, a jugoszláv fegyveres erők főparancsnokának helyettese, nemzetvédelmi miniszter vezeté­sével baráti látogatást tett ha­zánkban, pénteken délelőtt eluta­zott Budapestről. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren katonai tiszteletadással, ünnepélyesen bú­csúztatták. Jelen volt a búcsúzta­tásnál Czinege Lajos vezórezre­A magyar cukoripar készül az 1966—67. évi cukorrépafeldolgo- zásd 'kampányra. A gyárak termel­tetési részlegei 191 000 kataszrt- rális hold termésére kötöttek szer­ződést. des, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. * Ivan Gosnjak jugoszláv nem­zetvédelmi miniszter pénteken délben^. B udapestről repülőgépen visszaérkezett Belgrádba. (MTI) évi karbantartás miatt. A kam­pány indulásához szükséges nagy­javításokon kívül folytatódik a cukorgyárak korszerűsítése is. Az idén mintegy 200 millió forintot fordítanak bővítésükre, korszerű­sítésükre. (MTI) Kétszázmillió forint a cukorgyárak fejlesztésére A 11 cukorgyár február óta „szétszedve” áll a hagyományos A panelos lakásépítés lehetőségeiről tanácskozott a MTESZ megyei szervezetének elnöksége Hétezer-ötszáz hold legelőt vontak intenzív gondozás alá Júniusban megyei legelőgazdálkodási bemutató Május 12-én Gyulán tartotta rendes havi ülését a megyei lege­lőgazdálkodási operatív bizottság. Az ülésen megjelentek: Sarkadi István, az MSZMP megyei bizott­ságának munkatársa, Varga La­jos, a megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztályának főagronómusa, dr. Gruber Ferenc, a szarvasi ÖR- KI kutatója, továbbá Gyula vá­rosának legelőgazdálkodási szak­emberei, valamint a szarvasi tár­sulás képviselői. Az értekezleten Nagy Sándor megyei szakreferens beszámolt az 1965. évi legelőgaz­dálkodás eredményeiről. Említette többek között, hogy tavaly 5200 hold legelőt vontak a termelőszö­vetkezetek és társulások intenzív művelés alá. A szénatermés hol­danként — átlagosan — 20—22 mázsa lett. (A megye lucernaszé­na hozama átlagosan 18 mázsa.) Az 1966. évi feladatokkal kap­csolatban elhangzott, hogy 7500 holdra növelik az előbb említett 5200 holdas intenzív legelőterüle­tet. Hogy az érdekeltek ebben az évben is jó eredményeket érhes­senek el, a megyei tanács 13 ezer 700 mázsa 20 és fél százalékos péti­sót tartalékolt műtrágyázásra. Az állam jelentős anyagi támogatást is nyújt a legelőgazdálkodás javí­tására törekvő termelőszövetkeze­teknek. A gyulai legelőtársulás­nak 800 ezer forintnál több, a szarvasinak pedig csaknem egy­millió forint dotációt utaltak át erre a célra. A tanácskozáson állást foglal­tak amellett, hogy a legelők fel­újítására elsősorban a társulások maguk termeljék meg a szükséges vetőmagot. Ennek megfelelően rövidesen valamennyi nagyobb legelővel rendelkező tsz-ben és társulásnál vetőmagtermő terüle­tet jelölnek ki az ősgyepből. Ezt a a munkát a megyei legeltetési szaktanácsadó irányítja. Állást foglaltak amellett is, hogy a gaz­dag fűhozamot adó legelők hasz­nosítását villanypásztorok felsze­relésével tegyék korszerűbbé. Ezenkívül megegyeztek abban is, hogy június első felében Ecseg- falván megyei legelőgazdálkodási bemutatót tartanak. 120 ezer birkát szabadítanak meg bundájától. A juhnyíró brigádok többsége géppel fejti le a kiváló minőségű gyapjút az állatokról. A gyapjúáreme­lés megyeszerte több millió fo­rint pluszbevételt jelent, ezért minden eddiginél gondosabb volt az előkészítés, a juhok ápolása, gondozása. Az első nyí­rások azt mutatják, hogy jó minőségű gyapjút ad megyénk Az utóbbi évtizedekben jelentő­sen fejlődött az építőipar, s mind­inkább szerelőjellegűvé válik. Különösen a lakóházépítkezések­nél tapasztalható rohamos fejlő­dés, hiszen a korábbi esztendők­ben terjedt el a blokkos, illetve a panelos építési mód. Megyénk­ben a lakásépítkezéseknél a vib­rált téglabetétes blokkok alkal­mazásával gyorsították meg az építkezést. 1962-től ebből az építőanyagból csaknem 1200 la­kást építettek a megyében. Ami azonban tegnap még ha­ladó volt, lassan korszerűtlenné válik, s ezért szükségszerű az új megoldások kutatása és kimun­kálása. Az Építőipari Tudományos Egyesület és a Szilikátipari Tudo­mányos Egyesület megyei cso­portjai úgynevezett panel-bizott­ságot hoztak létre, amely a Bé­kés megyei Tanácsi Teryező Iro­da, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, valamint az ÉM Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat közreműködésével kidolgozta a téglapanelos építési módot. A kísérletek eredménnyel jártak, s Békéscsabán összeszerel­tek egy hatlakásos, háromszintes kísérleti épületet. A kísérlet eddigi eredményei biztatóak. A végleges értékelésre azonban csak ezután kerülhet majd sor. Ez a kísérlet adta a gondolatot ahhoz, hogy a panel­bizottság kiterjessze tevékenysé­gét. Az elképzelések szerint kez­detben a téglagyárakban keletke­ző törmelék felhasználásával le­hetőség nyílna téglatörmelékes panel gyártására, később pedig kerámiabetétes panel gyártására. Ezekről a kérdésekről tanács­kozott legutóbbi ülésén a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége megyei szerveze­tének elnöksége, amikor a pane­los lakásépítés lehetőségeit vitat-» ta meg. Az elnökség felkérte a panel-bizottságot, hogy folytassa kísérleteit, majd dolgozza ki ja­vaslatát az új építési mód alkal­mazására, s eközben elemezze a várható költségeket. Az új, hala­dóbb és mindinkább szerelőjel­iegű építkezés feltételeinek ki­munkálására azért is szükség len­ne mielőbb, mert az előzetes szá­mok szerint a harmadik ötéves terv időszakában a megyében 1600—1800 lakást kell felépítenie az állami építőiparnak. Ha a pa­nel-bizottságnak sikerül elfogad­ható javaslatot kidolgozni, s ha azt követi egy falelemgyártó üzem felépítése a megyeszékhelyen, akkor évente mintegy 300 lakás felépítéséhez elegendő panelt gyárthatnának. Ezzel pedig — a mostani vibrált téglabetétes blok­kal szemben — jóval lerövidül­hetne a lakótömbök összeszerelé­sének ideje. az iparnak. Április végén 100 hold műrét dús füvének levágásához láttak hozzá a békésszentandrási Tessedik Sámuel Tsz-ben. A zöldtakarmány etetésével egyben felkészítették a szarvasmarha-állományt a le­geltetésre is. Fotó: Malmos t \

Next

/
Oldalképek
Tartalom