Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-13 / 112. szám

t$66. május 13. 4 Péntek Nem mezítláb — kerékpáron Majd nemhogy isten háta mö­götti hely örménykút, mert a „legnagyobb” települések három­szögében található: Szarvas és Mezöberény felezőjén, Kondoros közelségén. Májusi délidő szép verőfényében kerekpárok küllőin csillámlik a napsugár. Közvetlen örménykút alatt huszonegy „fe­les” kerékpáron huszonegy ötödi­kes általános iskolás kerekezik. Meg egy tanárnő. — Kirándulás? — A szokásos televíziónézés a mai kirándulás is — száll le ke­rékpárjáról Zahorecz Jánosné, a kocogás közben történt bemutat­kozás után. A tanulók is követik példáját, valamennyien szabályos, betanult mozdulatokkal tolják a kétkerekűt. — ..Szokásos televíziónézés” ta­nítási idő alatt? — Persze, iskola-televíziós adás. lométereken át. hogy az isten Nekünk egy kilométerre kell el- háta mögé került néptanító min- menni, tanyai iskolába járnak a den keserűségét beléjük verje a gyerekek. Ilyenkor kerékpárra j pálcával. Vagy még így sem ki­pattanunk, s mint a villám, pár perc alatt oda, illetve vissza­érünk. — Autó dudál, s óvatosan előzi a biciklis karavánt. — A kerékpárokat honnan köl­csönözték? — Nem kölcsönöztük. — Az iskoláé lennének? — A gyerekeké... — néz rám úgy, mintha azt kérdezné tekin­tetével. mi van ebben olyan, ami nem érthető. Visszapillantó tükör most az emlékezés: amikor a kis tanyasi gyerekek egy darab máiéval vagy kihűlt, merev sült krumplival a zsebben, vagy semmivel a zseb­ben. mezítláb csapták a port a dűlőkön, az országúton hosszú ki­Nagy sikerű idényzáró hangversenyt rendezett az orosházi zenei tagozatú általános iskola A megj'e legidősebb zenei tago­zatú általános iskolája az oroshá­zi. Már korábban hírt adtunk ar­ról, hogy kiröppentek az első fió­kák a nyolc éven át biztonságot nyújtó zenei fészekből, s mennek a többiek is utánuk évről évre. Most azonban már annak is ta­núi voltunk, hogy a kirepült öre­gek visszatértek az ifjak közé, abból az ünnepélyes alkalomból, hogy május 7-én idényzáró hang­versenyt adtak. Ismét meghallgat­tuk a kitűnő gyermekkórust, örömmel állapítottuk meg, hogy színvonalas, változatlanul magas, hangzáskultúrája megragadó, elő­adásmódja meggyőző, a hiteles­ség erejével ható és műsorpoliti­kája is minden igényt kielégítő. De talán tartsunk rendet a mű­sor alapján. Elsőként az alsó tago­zat kórusa énekelt két szólistával, zongorakísérettel — a kísérő ma­ga is növendék volt. A kicsinyek láthatóan minden elfogódottság nélkül, felszabadultan dalolták a nekik való kórusdalt. A nagy kórlts Bartók- és Kodálv- csokra igen alapos kimunkálás ulán került a színpadra. Az egyes számok külön-külön remekmű­ként hatottak, s talán ezért nem emelték annak a blokknak han­gulatát. Ügy tűnik, hogy keve­sebb, hatásosabb lett volna. Túl­ságosan sokat kellett megemész­teni a hallgatóknak gyors egy­másutánban. Egv-egy levegősebb szám, mint pl. a Juhásznóta vagy az Urgeöntés ezt a célt szol­gálta volna. Azt a célkitűzést, hogy a mai fiatal'magyar zeneszerzők műveit rendszeresen műsorra tűzik, nem lehet eléggé dicsérni! Bizonyára örömmel hallotta volna Szokolay Sándor vagy Karai József — hogy csak őket említsem többek között — a saját kórusművét ilyen jó előadásban. Az est folyamán két ízben hal­lottuk Elek Tihamér fuvolaszá­mait — ő is növendéke volt az iskolának, s most a debreceni szakiskolában tanul —, kit Jose Fernandez kísért zongorán, kubai diák, ki szintén Debrecenben ta­nul. A mai magyar szerzők iközül Szervánszky Endre és Mező Im­re műveit adták elő. A fiatal Elek Ti hamért érdemes szemmel tar­tani. Az est folyamán kitűnő hang­szeres tudásáról adott számot, mi­vel az előadott művek intonáció­ja. igényessége komoly feladatot rótt az előadóra. Kísérője önálló számokkal is , fellépett. Bartók: Allegro barbaro és Hacsatur ján: Toccata című mű­veit adta elő. Az est mozgatója, tervezője és végrehajtója a vezénylő Dinnyés István igazgatóhelyettes volt, ki jó előre megszabta a tennivalók sorrendjét és adagját addig a pillanatig, amíg a függöny fel ment. Nem csekély munka volt! A kórusműsor felével is mara dandó értékű lett volna a kon­cert. örvendetes volt látni, hogy karmesteri technikája, vezénylési módja mennyire csiszolódott. Mozdulatai harmonikusabbak. a zene értelmezéséhez jobban illők, emberileg érettebbek. Azt az el­képzelését pedig, hogy kórusát valamelyik baráti országba viszi kirándulni, csak helyeselni és tá­mogatni lehet. öröm számunkra, hogy a fel­nőttekből álló orosházi Madrigál- együttes mellett van egy kitűnő kórusa, méghozzá gyermekkórusa Orosházának. A műsorzáró szám­ban részt vettek a régi növendé­kek is. valamint a kicsinyek is. Karai műve nem hagyott bennünk, kétséget: ide kellett a tömeg, az erő. Az utolsó számot meg is kel­lett ismételniük. 'Itt kell megem­líteni Zámbó Zsuzsanna zongora- tanárnőt, ki az igényes zongora- kíséret fölényes megoldásával hathatósan segítette a kórus re­meklését. Sárhelyi Jenő rültek iskolába, hiszen „megőrzi már a marhát is a gyerek, s ami­kor már a lovakat is elhajthatja . .. nem kell az oskola ...” — Nagyon kell az iskola — néz iám a tanárnőjük hangosan ki­mondott gondolatomra —, én is tanulok, biológia és testnevelés szakos leszek. Már a harmadik évet gyűrögetem. gyömoszölgetem. — A körzetesítés? — Olyan bonyolult az, mint amilyen egy ember vagy mint amilyen maga az élet is. Az vi­lágos és törvényszerű, hogy az osztatlan iskolákat felváltják az osztottak, hogy a tanyavilág ta­nyai iskoláival együt eltűnik, de . . . idő kell ehhez, egyik helyen könnyebben megy, másutt nehe­zebben. Sokszor látnak napvilá­got még most is olyan rendelke­zések, amelyek nem a reális fel­tételek. gyakorlati tapasztalatok alapján készülnek. A szülő, aki kerékpárt vesz a fiának vagy a kislányának, hogy megkönnyítse az iskolába menés, iskolából jö- vés mindennapi gondját, jobban érzi azt is, mikor, mit és milyen távra tervezzen... A magyar köz­oktatás sohasem állt ilyen jó tala­jon. mint most. A tárgyi feltéte­lek, a nevelők találékonysága, a kötelező tanterv és utasítás, az órákra tervezett tanmenet mind a tervszerű nevelést, oktatást bi­zonyítja. Magabiztossága. kulturáltsága azt árulja el: nem kell siránkoz­ni. hogy bezzeg a városi pedagó­gusoknak könnyű, mert... Elköszönünk. Nyeregbe pattan­nak, néhány csalinkázó mozdulat után egyenes sorrá alakul a hu­szonegy „feles” meg a tanárnő „felnőtt” kerékpárja. Iskola-tele­víziós adást néztek meg; az utat oda meg vissza nem mezítlábas talpak tapiskolták — kerékpárok küllői szálazták fonalakká a nap­sugár fénykévéit. Ternyik Ferenc Előadások az 1891-es agrárszocialista mozgalmak 75. évfordulója alkalmából A 75 esztendővel ezelőtti nagy agrárszocialista megmozdulások emlékére Békés megyében előadá­sokat, ünnepségeket tartottak és tartanak a következő napokban is. Békéscsabán, a TIT Értelmisé­gi Klubjában az elmúlt héten emlékezitek meg az 1891-es ese­ményekről számos érdeklődő je­lenlétében. Május 9-én az MSZMP I kerületi helyiségében, a IV. ke­rületben és a VI. kerületben hangzott el előadás, ma este pe­házában dr. Szekeres Béla beszél a 75 esztendeje lezajlott békés­csabai eseményekről. A további­akban Battonyán május 20-án, június 3-án, 10-én és 18-án lesz előadás, illetve más ünnepi ese­mény. Eombegyházán ma este Szilágyi Miklós, a gyulai múze­um igazgatója, Magyarbánhegye- sen pedig dr Szabó Ferenc, a me­gyei levéltár vezetője tart előadást a viharsarki földmunkásmozga­dig az MSZMP V. kerületi szék-I lom korabeli eseményeiről. ­Ur. Szekeres Béla előadást tart a TIT békéscsabai Klubjában. Értelmiségi Az agrármozgalmak régi kutatója, Hajas pedagógus az előadáson. Lajos nyugdíjas „Mi, az Egyesült Nemzetek né­pei elhatározván azt, hogy meg­mentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdí­tottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre ... ' — türelmet gyakorolunk és egymással jó szomszédként, bé­kességben élünk együtt, — egyesítjük erőinket a nem­zetközi béke és biztonság fenn­tartására, — biztosítjuk azt, hogy fegy­veres erő alkalmazására, ha csak közérdek nem kívánja, sor töb­bé ne kerüljön, —• megállapodtunk abban, hogy e célok megvalósítására erőfeszítéseinket egyesítjük”. 1945. június 26-án hangzott el San Franciscóban ez a határo­A POLGÁRI VÉDELEM SZEREPE L sekkel rendelkeznek. amelyek egy ellenség által kirobbantott háborúban annak teljes megsem­misítésére képesek. A két világrendszer közötti el­lentét feloldásának nem törvény- szerű eszköze a háború. A gaz­oldja azokat a nemzetközi viszá­lyokat és helyzeteket, amelyek á béke megbontására vezethetnek”... Olyan időben született e meg­állapodás, amikor lezárult egy olyan korszaka a történelemnek, amely alatt hadszíntér volt 4 kontinens és 6 éven keresztül átlátszó és hazug szólamok na- dasági téren folyó versenyben gyón üresen hangzanak, amely- egyre nagyobb léptekkel közelít- lyel még saját országuk népeit jük meg a tőkés országokat és az sem tudják félrevezetni. Megcá- 1964-es adatok szerint a világ folják őket a tények, melyek so- ipari össztermelésének kaságából csak néhányat raga­dunk ki. Az USA ENSZ-politi- kájít, agresszív háborúi — Korea, szenvedtek a háború borzalmai- Kuba. Vietnam —, a szocialista tói az emberek milliói. országok elleni propaganda- és Az elmúlt 20 év külpolitikai kémtevékenység, megtámadásuk- eseményei mindenki előtt ismer- ra részletes tervek kidolgozása, a tek. Az imperialista nagyhalai- leszerelési tanácskozások soroza­tnak — az Amerikai Egyesült tos zsákutcába juttatása, a mili- Államok vezetésével — rövid fié- tarizmus feltámasztása Nyugat­zat, ahol 50 nemzet képviselői _T. , , . , állapodtak meg az Egyesült hany evveI a háború befejezése Németországban, a hadikoltsegve­Nemzetek Szervezete létrehozá­sában és alapokmányának le­fektetésében. Az. alapokmány többek között kimondja: „Az Egyesült Nemzetek célja, hogy 1. fenntartsa a nemzetközi bé­két és biztonságot, evégből har- hatós együttes tegyen a békét fenyegető cse után — a kapitalista államokra tés aránytalan növelése — mind oly jellemző módon — gyökere- azt bizonyítják, hogy egy pusz­sen megváltoztatták külpolitiká­jukat. A nagyarányú fegyverke­zés, az újabb és újabb támasz­pontok felállítása, a tulásra ítélt társadalmi rendszer fennmaradásának egyedüli lehe­tőségét egy , újabb, számára különböző győztes világháborúban látja. Számításaikban azonban fi­gyelmen kívül hagynak két dön­agresszív jellegű katonai tömbök létrehozása mind a hidegháború politikájának célját szolgálták, Az tő tényezőt. Az emberiség nagy intézkedéseket emberiség előtt nyilvánvalóvá többsége megelégelte, • hogy az vált, hogy az imperializmus szán- imperializmus érdekei határoz­iekmények megelőzésére és meg— deka a fejlettebb társadalmi zak meg sorsat es újabb szenve— szüntetésére, a támadó cselek- rendszerben élő szocialista orszá- dés, egy totális atomháború zú­ményeknek vagy a béke más gok megtámadása, a III. világ- dúljon rá. Másrészt azt, hogy a módon történő megbontásának el- háború kirobbantása. E szándé- szocialista társadalmi rendszer tairól, feladatairól — különösen nyomására, valamint békés esz- kukat nem is leplezték és bár országai — a rájuk kényszerített kiemelve ebben a polgári véde­közökkel az igazságosság és a képmutató módon hidegháborús fegyverkezési verseny eredmé- lem szerepét, nemzetközi jog elveinek megfe- politikájukat védelmi intézkedő- nyéként — ma már olyan >esz- (Folytatjuk) lelő módon rendezze vagy meg- seknek nevezik, azonban ezek az közökkel és védelmi berendezé- Dr. Szalay Tibor fhdgy. 37—38 százalékát a szocialista országok adják. Ezekben az országokban a termelés emelkedésének üteme magasabb, mint a tőkés álla­mokban. Ezek a tények azonban önmagukban nem zárják ki a háború kirobbanásának a lehető­ségét, bár kétségtelen, nagy visz- szatartó erővel bírnak. Az impe­rialista hatalmak célja világos és egyértelmű. Ezért kötelességünk és érdekünk, hogy minden olyan intézkedést megtegyünk, amelyet országunk és a Varsói Szerződés országainak biztonsága megköve­tel. Történelmi tapasztalat, hogy egy jól felkészült ország vissza­riasztja és meggondolásra kész­teti a támadót, még mielőtt bár­milyen ellenséges cselekményt elkövet. Jelen cikksorozatunknak az a célja, hogy áttekintést adjon egy feltételezett korszerű háború jel­legéről, lefolyásáról és a hábo­rúra való felkészülés mozzana-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom