Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-11 / 110. szám
IMS. május 11. 4 Szerda Amikor a vendég és a vásárló sem angyal Gondolatunkban úgy népesítjük be környezetünket, hogy abban önmagunk legtöbbször angyalként szerepelünk. Hiszen régi igazság. hogy más szemében könnyebb észrevenni a szálkát — s most egy meglepő fordulattal így folytatva: könnyebb szidni a vendéglátóipart va.gy a kereskedelmet, mint felfedezni, hogy mi magunk is sokszor kárt okozunk. Rnhu a szatyorban Nagy a forgalom. Az i 'eladók igyekeznek a vásárlók kívánságát teljesíteni s a vállfákról egymás mán repülnek le a divatosabbnál divatosabb könnyű nyári ruháik és ki figyel oda. hogy egy asszony a tömeg szélén, lehetőleg mindig hátat fordítva az eladónak. egy ruhát vizsgál állandóan. A sok vizsgálódás azonban csúfos véget ért. Az osztályvezető-helyettes odalep a vásárló mellé s nagyon udvariasan így szól: — Ezt a ruhát parancsolja? — Nem... azaz... — Akkor legyen szíves, mulatósa meg a táskáját. az élelmiszerboltban egy doboz cigaretta vagy éppen egy kis üveg pálinka vándorol a szatyor mélyére. Sajnos, a tetteseket ritkán lehet kézre keríteni, bár nyilvános megszégyenítésük bizonyára hasznos lenne. Egyetlen mondat tartozik még ide, és ezt is el kell mondani, hogy a lopások többségét bizony nem is gyerekek követik el. Mert mi, felnőttek, mint annyiszor ebben az esetben is, szívesebben kenjük rájuk e ..csínyeket”. Egy villa, egy kanál, egy tányér Folytathatnám a sort: egy kosár, egy mozsár. törülköző, kancsó, hamutálca és újabban laticel-párna. Mi ez a felsorolás? — kérdezhetné a kíváncsi olvasó. Az elmúlt évben a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat százezrekre menő kártételt állapított meg olyan cikkekből, amelyet a „kedves vendég” elvitt, elgek felújítására. De csak az elmúlt évben száz mosdókagylót kellett kicserélni, nyilván azért, mert a közönség nem rendeltetésszerűen használta azokat. Orosházán és Gyulán megyénk két legkorszerűbb cukrászdáját nyitották meg nemrégiben. Az üzletek berendezéséhez nem sajnálták a forintot s a legmodernebb ülőbútort vásárolták meg. Most mégis arra panaszkodnak, hogy „enyves” kezek a kárpitot felszakítva, a műanyag laticelpárnát kitépik az ülésből. Az előző alcím alatt áz üzleti lopásokról, itt pedig a szándékos kárt: okozásról írunk. Végső soron mindkét ügy a társadalmi tulajdonban okozott károkról szól. A példák azt is bizonyítják, hogy sokszor bizony a kedves vendég felelőtlen s a vásárló pedig feledékeny. Azt hiszem, a tanulságok levonását mellőzhetjük és ismerjük el, hogy a pult másik oldalán is emberek állnak, s a fehér kabátban kiszolgáló pincérek is emberek... Dóczi Imre Lej; yi t Sfető k „Ugyan már! Hát ez is valami?! Gyenge dolog!” — mondja, és legyint. Egy lebecsülő kézmozdulattal „intézi el” emberek fáradságos munkáját, alkotásának gyümölcsét, legyen bármilyen tettről vagy eredményről szó. O az a bizonyos örökké legyintgető, aki mindenkor elégedetlen embertársaival, s azok minden tevékenységével. Legyint a maga „felsőbbrendűségével”, nem vesz tudomást az eredmények igazi értékéről. A többinél különbnek képzeli magát, és ezt a lehető legtöbb alkalommal fitogtatni is akarja. Nincs olyan társaság, ahol ha megjelenik, ne mondana valami lekicsinylőt. Néha hisznek is neki. Néha. nagy ritkán... Szerencsére kevés társa van. Napjainkbc-i már kevesen rendelkeznek ilyen tulajdonságokkal, egyre többen belátják, hogy' semmiféle célt nem érnek el az effajta magatartással. Sőt. Csak önmaguknak ártanak. Azzal, hogy nem értékelik megfelelően, hanem lebecsülik az eredményeket, csupán saját hibájukra hívják fel a figyelmet. Kényszerítik az embereket, hogy vegyék észre a legyintgetők képmutató, hamis ajkbiggyesztéseit. Természetesen a túlzott ..rózsaszínben látás” sem helyes, de ne akarjon senki a maga leereszkedő, kedvetlen kézlegyintésével bámulatot. liszteletet, csodálatot kelteni maga körül. Mert hogy szokott lenni a legtöbb ilyen esetben? A legyintgető mások számára túlságosan magasra, szinte elérhetetlenre teszi a mércéi. De a saját magáét...? Az messze a reális szint alatt van. Találkoztam már 20 meg 25 éves fiatallal, aki szintén nagyon lekicsinylő módon nyilatkozott egyes kérdésekről. A megfelelő bírálatnak megfelelő helyet kell adni. De ez nem volt az. Olyan dolgokat becsültek le, amiket még egy felnőtt, munkában megöregedett embernek sem lenne szabad. Legyintéssel reagálni emberek millióinak alkotó tevékenységére?! Ezek a fiatalok elvégezték iskoláikat, nem sokat, alig néhány évet dolgoztak. Parányi idő ez ahhoz a munkához, amelynek nyomán lehetséges tanulniuk, megfelelő körülmények között dolgozniuk, szórakozniuk. Művelődési házak, lakások, mozik, színházak, egyre jobb életkörülmények. Mindmind embermilliárdok szorgalmas munkájának eredménye. Mit tett ezekért az a 25 éves .kézlegyintő fiatal? De azért legyint. Pedig be kell látnia mindenkinek, a néhány legyinlge- tőnek is: megbecsülni a múltból a jót, s reálisan értékelni a ma eredményeit! V. Z. — Mit képzel?! És a táskát a végén az asszony mégis megmutatja. Igaz, ezt már nem az eladótérben, hanem az irodában. A táska aljáról előkerül egy könnyű kis ruha, alig 120 forint értékben és ha tudjuk, hogy ebben az üzletben a tulajdonképpeni hiány évente 5fl—fiö ezer forint is lehet: azt mondhatnánk „bagatell összeg”. És itt álljunk meg egy pillanatra. Mert valóban nincs az. a' kereskedelem, ahol hiány vagy többlet ne jelentkezne. De azt tudomásul kell venni, hogy a kereskedő megőrzésre veszi át az árut úgy, hogy egyhavi teljes jövedelmének összegéig felelősségre vonható. Ez bizony azt is jelenti, hogy a kereskedelem dolgozói nemcsak az áruhiánytól félnek, hanem, mondjuk ki kereken, az áruházi tolvajoktól is. Sajnos, ilyen is előfordul, mint arrftt a példában elmondtunk, de előfordul olyan Ss, hogy a tumultust kihasználva, lass illa tszerből than egy szappan, rontott és összetört. Mert bizony, a harmadik pohár után (van. akinek már ennyi is megárt) könnyen előfordul. hogy a jókedvű vendég csak úgy „játékból” zsebre süllyeszti — mondjuk a sótartót. Mert mit lehet mondani például arról, hogy Békéscsabán, a Csaba presszóban évente háromszor harminc hamutálcát kell venni azért, mert időnként eltűnnek az asztalokról. Arról a tulajdonságáról a hamutálcának még senki nem hallott, hogy felszívódna és szerencsére önálló, repülő életet sem kezdhet. ,,Enyvekezek Van egy rendelkezés, hogy az éttermekben a mosdóhelyiségekben törülközőt kell biztosítani. Megyénkben már a létező összes módozatot kitalálták a vasiánctó) az 5 kilós súlyzóig, hogy megőrizzek a kitett törülközőt. Két- három óránál tovább kevés bírta ki. Továbbmenve... Sokszor „szidjuk” a vendéglátóipari vállalatot azért, hogy évente százezreket költenek régi. ócska üzlethelyiseMegírtuk — intézkedtek Aí Népújiság április 23-i szamában Miért kiéül a telefon? cím alatt arról írtunk, hogy a békési ié® a gyomad téglagyárban a te- Beifon hiánya nagy gondot okoz, műért sem baleset, sem pedig tűz esetén nem lehet azonnali segítséget kérni, A cikkre a Szegedi Postaigazgatóság az alábbiakban válaszolt: ,A Békés megyei Tégla- és Cse- répipatri Vállalat 1905. évben kérte a gyomai és békési téglagyáraikba a távbeszélő bevezetését.. A. lehetőségek felmérése titán nevezett vállalattal közöltem ae. állomások bekapcsolásának költségeit és egyben a«/t is, hogy 90 emei forintnál ! nagyobb munkáról lévén sz>o. a imm- ! ka végrehajtását csak 196«. első negyedében tudom vallatná. A vállalat a távbeszélő állomások bekapcsolásált L966. március 28-án kérte ismételten asozial, hogy a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre all. A munka felvételezése, a költségvetés készítésé folyamatban van. s előreláthatólag' a békési tég latgyárba még a második negyedév folyamán, a gyomai téglagyárba pedig a fennálló műszaki akadályok ethádításához szükséges hosszabb idő miatt, előreláthatólag a negyedik negyedévben tudom a telefont bek após ölni.” GÉPÁLLOMÁSOK! ÁLLAMI GAZDASAGOK! T ER M ELÖSZÖVETK EZETEK! Átveszünk bármilyen mennyiségiben T — 28 traktoroidai-inunkahenoereket o használt (selejtes) vagy új állapotban. Cikközama: T—14—4612—010 0 55. Fizetés módja: inkasszó MNB 504. Szállítási cím: Állama Mezőgazdasági. Gépjavító Állomás Kétegyháaa 48548 Megyénk mozijainak felújításárólbővítéséről Telefonon beszéltünk Békéscsabán a Békés megyei Mozi üzemi Vällalaj műszaki csoportjának vezetőjével, Bóka Józseffel. Kél kérdésünkre kértünk választ, Az első így hangzott: — Tájékoztassa lapunkat a megyében folyó mozifelújitási, bővítési munkákról. — Tavalyról áthúzódóan új kultúrkombinát (művelődési otthon és egyben mozi) épül: Gádoroson, Kétegyházán. Magyarbán- hegyesen és Nagykamaráson. Idén el is készülnek. Ezek a létesítmények minden igényt kielégítően korszerűek lesznek. A falak például műbőr akusztikai burkolást ka pnak. Reprezentatív kivitelű létesítményeket emeltet Újkígyós és Almáskamarás. A meglevő épületeket a tanácsok segítségével felújítjuk, korszerűsítjük fűtés, világítás es teljes kinótechnikai berendezés tekintetében egyaránt. Bél megy eren és Hunyám az izzószálas vagyis fényszegény vetítést ívfényessé alakítjuk át. Idén befejeződik végre a községi tanács teljes anyagi vállalásával a gyomai mozi évek óta húzódó újjáépítése. Dombé,gy'hazén a községi tanács kérésére a filmszínházát átköltöztetjük a művelődési otthonba, normál vetítésről szélesre szereljük át, új akusztikai burkolásról, színpadszcenikai és kinótechnikai berendezésről gondoskodunk. Ecsegíalván új kultúrkombinát építése kezdődik idén a harmadik negyedévben éj jövőre be is fejeződik. Itt jegyezném meg, hogy a moziüzemi vállalat jelen esztendőben 4—5 millió forintot fordít megyénk mozi- parkjának fejlesztésére. — Második kérdésként az iránt érdeklődünk, hogy valóban műkö>- dik-e a műszaki csoport keretében szocialista brigád? — Igen. Szükség is van egy ilyen lelkes munkacsapatra, ha figyelembe vesszük, hogy a megye 47 szélesvásznú mozija az év végére 55 lesz és hozzájárul még a többi normállal való rendszeres törődés. A csoport dolgozói közős elhatározással fél évve! ezelőtt a szocialista cím elnyerése érdekében brigádot alakítottak és azt a már elhunyt nagy magyar filmesztétáról, Balázs Béláról nevezték el. Vezetőjük a példamutatóan szorgalmas és , kitűnő szakember, Hollósi Imre lett, őt választották. A kollektíva csupa fiatal, tetterős szakemberből áll. ök végezték az eleki mozi ■ szerelési munkáit és nagy érdemük, hogy — a tanács 100 ezer és a moziüzemi vállalat félmillió forintjából újjávarázsolt létesítmény szerelési munká-. in 70 000 forint volt a megtakarítás és határidő előtt fejeződött be. Meg kell hagyni, hogy a jó tervezés és a határidő előttiség elősegítője Brandt János, a gyulai járási tanács főelőadója, aki területén minden kulturális intézmény. létesítmény sorsát, gyors megvalósítását szívügyének tekinti. A brigádunkra visszatérve, befejezésül még annyit, hogy a jó munkához való tárgyi Kitételek teljes hiánya keseríti őket. Mindössze 4x4 méteres kis műhelyben javítják a nagy vetítőgépeket. Még az udvaron is raktároznak anyagot. —hr— Megyei matematikai verseny Békéscsabán Érdekes színfoltja lesz az úttörőéletnek az általános iskolás pajtások megyei matematikai vetélkedője. melyet Békéscsabán a X-es számú általános iskolában rendeznek május 15-én, vasárnap. A vetélkedőn.« „Megye legjobb matematikusa” címért versenyeznek a járások és városok elődöntőin részt vett és legjobb eredményt elért pajtások. A megyei első helyezett a megtisztelő címén kívül ingyenes üdülésen vehet részt Csillebércen, az úttörők nemzetközi táborában. Az írásos vetélkedő után a szóbeli verseny nyilvános lesz, melyen a részvevők gyakorlati vonatkozású feladatokat, oldanak meg, különböző villámkérdésekre válaszolnak és ügyességi feladatokat kapnak. A szeghalmi járás általános iskoláinak legjobb matematikusai közül a győztes Szívós Mihály, a szeghalmi Il-es számú általános iskola nyolcadikos tanulója vesz majd részt a megyei versenyen. Fotó: Esztergály
