Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-11 / 110. szám

1966. május 11. 2 Szerda Pártnapok a megyében májusban BÉKÉSI JÁRÁS: Bélmegyer, Kiss István 27-én; Tarhos, Szilágyi Gábor 27-én; Ko- í'üstarcsa. Inokai János 26-án; Csárdaszállás, Váczi Mária 27-én; Mezömegyer, Kasuba János 27- én; Murony, Vass József 20-án; Kétsoprony, Márkus János 25-én; Kamut, Szlaukó János 25-én; Mu- ronyi Állami Gazdaság Bakucz- üzemegység, Kovács József 24-én; Blanka-üzemegység, Barta István 25- én; Csárdaszállás, üzemegység, Gajdács András 26-án; Békés, Október 6. Tsz, Minya János 25- en; Békés, IV. kerület. Fekete Mi­hály 29-én; Békés, kosárüzem, Veszelka György 25-én; Békés, kisker vállalat, Varga Imre 20-án; Békés, KIOSZ, Becsei József 26- an; Mezöberény, fmsz, Zolnai László 23-án; Mezöberényi Gép­javító, Molnár Lajos 24-én; Me- zöberényi tahács, Szőnyi Ernő 24- én; mezőberényi Aranykalász Tsz, Kocka Sándor 25-én. GYULAI JÁRÁS: Gyulavári, Zalai György 27-én; Gyulaújvári, Bozó Józseíné 27-én; Bénesmajor, Tóth Mihály 25-én; tJjkígyós, Molnár János 18-án; Szabadkígyós, Balogh Imre 23-án; Telekgerendás, Kereki üzemegy­ség, Bobvos János 20-án; Doboz, Arany Tóth Lajos 27-én; Elek, pedagógus pártalapszervezetek, Simon György 30-án; Elek. ktsz, Janecskó János 26-án; Elek, tég­lagyár, Fazekas József 27-én; Elek, József Attila Tanyaköz­pont, Lovász Mária 20-án; Gerla, Perei András 26-án; Lökösháza, vasút és vám, Finta János 26-án; Lökösháza, tsz-ek, Pesti István 26- án. GYOMAI JÁRÁS: Endrőd, cipész ktsz, dr Szabó Sándor 13-án; Endrőd, Újtelep, Fülöp Imre 18-án; Endrőd, Gyo­mai út végi iskola, Hunya Mik­lós 18-án; Endrőd, pedagógus alapszervezet. Borbél v Sándor 18- án: Endrőd, Szarvasi úti iskola. Kulik István 18-án: Endrőd, Üj Barázda Tsz, Cikkely Miklós 18- án; Endrőd, Kocsorhegy, Balázs Vincze 19-én; Endrőd, öregszőlő, Gyebnár József 19-én. MEZÖKOVÁCSHÁZI JÁRÁS: Almáskamarás, Cseszkó Sándor 20-án; Dombegyház, Földi János 20-án; Kevermes, Nagy Ferenc 20-án; Kisdombegyház. Hupuczi Ferenc 20-án; Kunágota, Liptak András 20-án; Medgyesegyháza, Angus József 20-án; Nagykama­rás, Bajusz László 20-án; Puszta- "ottlaka, Vészeli József 20-án; Bánkút, Csicsely János 20-án; Dombegyházi Állami Gazdaság, Ökrös Mátyás 20-án; Battonya, Borsos Béla 23-án; Dombiratos, Seres Ferenc 19-én; Magyarbán- hegyes, Gabnai Sándor 19-én; Medgyesbodzás, Teklesz János 17- én; Mezőhegyes, Gyulavári Pál 25- én; Mezőkovácsháza, Vincze János 30-án; Nagybánhegyes. Ko­vács Ferenc 30-án; Református- kovácsháza, Dovalovszki Mihály 16-án; Végegyháza, Tímár Bene­dek 23-án; Magyardombegyház, Farkas István 30-án. OROSHÁZI JÁRÁS: Békéssámson, Kovács János 20- án; Csorvás. Dumitrás Mihály 20- án; Tótkomlós, Moharos József 20-án; Csanádapáca. Klaukó Má- tvás 20-án; Pusztaföldvár, Pár­kány János 20-án; Kardoskút, Szekeres János 20-án: Nagyko­páncs, Éliás György 20-án; Gá­doros, Csatári Béla 20-án; Nagy­szénás, Antali Károly 20-án; Ge­rendás, Bagyinka György 20-án; Pusztaszőlősi Állami Gazdaság, Bányai Lajos 20-án. SARKADI JÁRÁS: Sarkad, Kesztyűs Lajos 27-én; Sarkad, járási tanács, Káplár Ká­roly 27-én; Okány, Lestyán Ist­ván 27-én; Zsadány, Putnoki Gyula 30-án; Biharugra, Boros Gergely 27-én; Körösnagyhar- sány, Csicsely Mihály 27-én; Geszt, Borbély Gyula 27-én; Me- zőgyán, Fazekas Imre 27-én; Sar- kadkeresztúr, Hlobocsányi János 27-én; Méhkerék, Sarkadi István 27-én : Kötegyán, Vichnál Pál 27- én: Űjszalonta, Boross Gáborné 27-én. SZARVASI JÁRÁS: Szarvas, Garamvölgyi Károly 27-én; Békésszentandrás, Csepre- gi Pál 27-én; Csabacsűd. Karka- lik András 26-án; Kondoros, Lau- kó György 27-én; Csabacsűd, Le­nin Tsz, dr. Danáé Mihály 25-én; örménykút, Petőfi Tsz, Glózik János 25-én; örménykút, Béke Tsz, Rózsa Béla 26-án; Örmény­kút, Egyetértés Tsz, Roszik Mi­hály 27-én. SZEGHALMI JÁRÁS: Bucsa, Lehóczky Mihály 20-án; Kertészsziget, Fekete Gyula 27- én; Füzesgyarmat, Vörös Csillag Tsz, Supala Pál 27-én; Füzesgyar­mat, Aranykalász Tsz, Márta Ká­roly 26-án; Füzesgyarmat, közsé­gi alapszervezet, Bálint József 27- én; Körösladány, Űj Barázda Tsz, Fazekas Benjámin 26-án; Körös­ladány, községi alapszervezet, Ko­vács Lajos 26-án; Köröslaáány, Dózsa Tsz, Csaba János, 27-én; Körösladány, ÄMG, Papp Lajos 26-án; Körösújfalu, Kiss Gyula 26- án;' Vésztő, Petőfi Tsz, Márta Károly 27-én: Vésztő, Béke Tsz, Kiss Gyula 27-én; Vésztő, Arany­kalász Tsz, Kovács Lajos 27-én; Vésztő, községi alapszervezet, To- bai László 27-én; Szeghalom, Pe­tőfi Tsz, Fekete László 20-án; Szeghalom, Rákóczi Tsz, Fazekas Benjámin 20-án; Szeghalom, köz­ségi alapszervezet, Fekete László 27- én. BÉKÉSCSABA VÁROS: Hűtőház, Kruzslitz Tibor 19-én; Forgácsoló, Lipták Pál 17-én; Megyei tanács, dr. Kertész Már­ton 20-án; Téglagyár, Szűrős Má­tyás 25-én; Kötöttárugyár, Futaki László 26-án; Ruhagyár, Köpöczi Dezsőné 19-én; Malomipari válla­lat, Bocskai Mihályné 13-án; Szőrme- és kézműipari vállalat, Nagy Antal 20-án; Posta, 2-es, dr. Maurer József 16-án; Kórház, Kendra János 26-án; II. kerület, dr. Ávár Zoltán 27-én; IV. kerü­let, Vrbovszki György 27-én; Iparcikk kisker. vállalat, dr. Tú­rák Vince 20-án; III. kerület, Orosz György 27-én; Víz- és csa­tornamű vállalat, Polonka György 27-én; BARNEVÁL, dr. Vági József 18-án; I. kerület, dr. Bácsmegi Gábor 27-én; MÁV pá­lyafenntartás, Hortobágyi Ádám 30-án; Konzervgyár. Such János 20-án, Téglagyár-központ, Bo- tyánszki Pál 25-én; Tatarozó vál­lalat. KáváSi Ferenc 26-án. GYULA VÁROS: Városi összevont, Losonczi Pál 13-án; Megyei kórház, Jámbor István 19-én; II. számú általános iskola, Végh Andor 27-én: Föld­művesszövetkezet, Nun Mihály 30-án; Vízügyi igazgatóság, Kiss i Sándor 31-én. A békési Egyetértés Tsz kongresszusi vállalása A elmúlt hetekben tartotta a bókés-rosszerdei Egyetértés Tsz pártalapszervezete kibővített tag­gyűlését, melyen megjelent és felszólalt dr. Sós Sándor, a járá­si tanács elnöke is. A tsz kommunistái megvitat­ják a gazdasági vezetőkkel együtt az 1965. évi önköltség alakulását. Határozatot hoztak, hogy az el­ért szép eredmények alapján az 1966. évi országos termelési ver­senybe való bekapcsolódást — a párt közelgő IX. kongresszusa tiszteletére — munkafelajánlá- sokkal, jobb munkaszervezéssel segítik elő. A vállalás értelmé­ben a mezőgazdasági munkát időben és jó minőségben végzik el és a tsz-tagok jövedelmét a terven felül több százalékkal nö­velik. Koszigin vezetésével Kairóba érkezett a szovjet kormányküldöttség Május 10-én Koszigin miniszterelnök vezetésével Nasszer el­nök meghívására szovjet kormányküldöttség utazott Kairóba. Képünkön: a vnukovói repülőtéren búcsúztatják a küldöttsé­get. Balról: Selepin, jobbról Koszigin, középen Kirilenko. Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat Kairó Nasszer elnök és az EAK kor­mányának meghívására kedden különrepülőgépen szovjet kor­mányküldöttség érkezett hivata­los látogatásra az Egyesült Arab Köztársaság fővárosába Alekszej Kosziginnek, a szovjet miniszter- tanács elnökének vezetésével. A magas rangú vendégeket Nasszer és az EAK kormányának tagjai fogadták a kairói repülő­téren. Koszigin szovjet kormányfő kedden látogatást tett Gamal Abdel Nasszernél, az Egyesült Arab Köztársaság elnökénél. Nasszer elnök és Koszigin mi­niszterelnök között szívélyes ba­ráti hangulatban megbeszélés folyt. A megbeszélésén részt vett Gromiko szovjet külügyminisz­ter, Pozsidajev kairói szovjet nagykövet, az EAK részéről pe­dig Sajei alelnök és Galeb, az EAK moszkvai nagykövete is. (MTI) Kedden reggel fél hétkor, ami­kor rövid időre elállt a monszuih- zápor és az emberek megindultak munkahelyükre, Saigon belváro­sában fülsiketítő robbanás hallat­szott és a levegőbe repült Suzi Wong női divatszalonja. Az üzleti negyedben néhány perccel a robbanás után elszaba­dult a pokol. Az amerikai kato­nák és katonai rendőrök özönlöt- ték el minden irányból az útke­reszteződést és vaktában félórás pusztító lövöldözésbe kezdtek, miközben a járókelők - kétségbe­esve kutattak búvóhely után. A géppisztoly- és revolvergolyók csak úgy záporoztak a házfalakra és a járdára, s egyéni akciókat le­bonyolító amerikai katonákat le­hetett látni, akik minden mozgó célpontra tüzet nyitottak. Indira Gandhi kész találkozni Nasszerrei és Utóval Üj Delhi Az új-delhi rádió jelentése sze­rint Indira Gandhi indiai minisz­terelnök kijelentette, hogy öröm­mel találkozna Naszerrel, az EAK elnökével és Tito jugoszláv el­nökkel, hogy megvitassák a mind­három felet érdeklő kérdéseket. Gandhi asszony hozzáfűzte, hogy India hajlandó tárgyalásokat kez­deni a Kínai Népköztársasággal, amennyiben előzőleg sikerül meg­teremteni a tárgyalások alapját. (MTI) Bombázások Vietnamban Saigon Amerikai harci repülőgépek kedden folytatták Észak- és Dél- Vietnam terrorbombázását. Az észak-vietnami területek fölött húzódó alacsony felhőzet elle­nére az amerikai vadászbombá­zók kedden összesen 49 bevetés­ben vettek részt és a Hanoitól 110 kilométernyire délre fekvő Phat Diem kikötőt támadták is­mét. A laoszi határ közelében, a Mu Gia hágó térségében is bom­báztak az amerikai gépek. (MTI) Az amerikai hadsereg szóvivője beismerte, hogy egy tábori csend­őr kezdte a kedd reggelt értelmet­len lövöldözést, amely vérfürdő­be torkollott és ártatlan emberek életét oltotta ki. A legutóbbi adatok szerint a pánikszerű lövöldözésben öt dél- vietnami halt meg. Valamennyien polgári személyek voltak: négy nő és egy gyerek. Megsebesült nyolc- amerikai katona és legalább 21 dél-vietnami polgári személy is. Kártérítést helyezett kilátásba a szóvivő az elhunytak családtag­jai és a sebesültek számára és azt mondta, hogy „szívünk az ártat­lan áldozatokért dobog”. A repeszakna robbanása egyéb­ként — nyugati hírügynökségek jelentései szérint — senkit sem sebesített meg. (MTI) Lövöldözés Saigon belvárosában Tudomány a vezetés szolgálatában i. A legértékesebb termelőerő „karbantartása" A társadalom anyagi folyama­tait jól ismerő emberek a meg­mondhatói: nem elég megtalálni a legjobb, legképzettebb szakembert valamely munkakörbe, hanem meg kell keresni azokat az esz­közöket is, amelyekkel a munka a legerédményesebben elvégezhe­tő. Ezek között az eszközök kö­zött korunkban a Szellemi eszkö­zök is méltó helyet foglalnak el. A műszaki -vagy a kémiai, de ma már a közgazdaságtudomány eredményeit ' vitathatatlanul elis­merjük olyan mindennapos esz­közökként, amelyekkel munkánkat korszerűbbé, tehát könnyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá tehetjük. Nem ez a helyzet néhány más tu­dományágnál, amelyek pedig ép­pen a technikai és tudományos forradalom következményeként bontakoztak ki az utóbbi három évtizedben. E tudományok kö­zött is az egyik legfiatalabb és legizgalmasabb: az üzemszocioló­gia. Holott éppen ez a tudomány­ig adja a legértékesebb, s leg­fontosabb termelőerő megválasz­tásához, „karbantartásához”, irá­nyításához és hasznosításához a legjobb ismereteket. Ez a legfon­tosabb termelőerő pedig maga az ember. Senki sincs, aki ne tartaná a legelemibb követelménynek egy géppel szemben azt, hogy annak minden része, kereke, csavarja pontosan illeszkedjék egymáshoz, harmonikusan működjön együtt. Vitatná-e bárki, hogy azokat, akik e gépekkel dolgoznak vagy az íróasztalok mellett ülnek, nem tekinthetjük csupán egy vállalat „kerekeinek”, „csavarjainak”, konstrukciós részeinek? Mégis: arra általában kevés gondot for­dítanak ma még, hogy ezek az „alkotóelemek” vajon pontosan illeszkednek-e egymáshoz, olajo­zottan dolgoznak-e együtt? A leg­tökéletesebb gépnél is többet pro­dukálhat az örömmel végzett munka, a közös érdeket látó és azzal azonosulni tudó ember, aki érzi, mert éreztetik vele tevé­kenysége értelmét, fontosságát. Az üzemszociológiának tehát el­sősorban a munkaerőgazdálkodás­ban és a személyzeti politikában van döntő szerepe — a munkapa­doktól a vezérigazgatói székig. A munkaerőgazdálkodónak, a sze­mélyzeti vezetőnek akkor van szüksége a szociológiára, ha ar­ra kíváncsi, hogy milyenek az emberi viszonyok, kapcsolatok a vállalatnál, milyen a munka­kedv, s ha nem kielégítő, akkor miért nem az, ha nagy a fluktu­áció, akkor mi annak az oka,' vagy ha a szakembergárda — is­mert képességeit figyelembe vé­ve — kevesebbet nyújt az indo­koltnál. Legyünk őszinték: válla­latainknál hányszor kell szembe­nézni olyan tényekkel, hogy nö­vekszik a fluktuáció, egyes rész­legekben hirtelen megcsappan - a munkakedv, s így tovább. Persze, ha már idáig eljutnak, az a job-, bik eset, viszont néha ezek a kérdések el sem hangzanak, csak következményüket firtatják, mert az a szembetűnő. Így fogalmaz­nak: miért ugrott fel hirtelen a selejtszázalék? Vagy: miért csök­kent a termelés mennyisége? Az­tán meg is találják rá a választ, hiszen valamit tenni kell. S kiderí­tik: rossz volt az anyag, vagy: új a gyártmány, még nem idegződtek be az új gyártási fogások stb. Va­lóban, lehet ez is magyarázat, de nagyon gyakran a selejt növeke­dése mögött a munkakedv csök­kenése áll, vagy az üzemrészben megromlott légkör, esetleg a bri­gádon belüli torzsalkodás. Ilyen­kor azután valamilyen műszaki, vagy szervezési intézkedéssel, vagy esetleg valamilyen apróbb beruházással igyekeznek segíteni a bajon, pedig lehet, hogy elég lenne egy kiadós beszélgetés a munkásokkal, gyáregységvezetők­kel, s tüstént javulnának az ered­mények. Egy példa: egy norvég ruha­gyárban kicserélték a géppar­kot. Ez a munkásokból ellenke­zést váltott ki: agresszívek lettek, sokan elhagyták a gyárat, meg­nőtt a betegállományban levők I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom