Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-10 / 109. szám
M66. május 10, 3 Kedd Épül a szolgáltató ház Bővül Szeghalmon a szolgáltatóhálózat. A járási tanács épülete mellett új szolgáltatóházat építenek. Az emeletes épületben női, férfifodrászat, fényképész-, képkeretező-, szabó- és cipészrészleg kap majd helyet. Fotó: Esztergály Keve Süvítik az aHandó foglalkoztatottság körét A mintegy 4400 hold szántón gazdálkodó dobozi Petőfi Tsz- ben is gondot okoz az, hogy állandó munkát biztosítsanak a szövetkezet idős és fiatal gazdáinak. Tavasztól őszig elég bőséges a foglalkoztatottság, miután több száz holdon foglalkoznak- ipari zöldségtermeléssel, virág- és különböző növénymagok termesztésével. Télen azonban csak az állattenyésztésben van állandó foglalkoztatottság, s természetesén a gépjavítóműhely- ben és egyéb segédüzemben. A szövetkezet vezetőit most az a terv foglalkoztatja, hogy gombatenyésztő telepeket létesítenek az e célra alkalmas pincékben és más helyiségekben. Ezenkívül’ építeni akarnak egy 400 négyzetméteres szaporító- és egy négyezer négyzetméteres zöldséghajtató házat, amelyben a primőr áru előállítása a téli időszakban is munkát-adna jó néhány szövetkezeti gazdának. Rétezer-kilencszáz nyúl átadására kötötted szerződést A Szarvas és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet szarvasi és esabacsűdi nyúltenyésztő társulása 1904-ben alakult, tagjái az első évben 1500 nyálra kötöttek szerződést. Az idén már 2900-ra nőtt ez a szám, s a törekvés az, hogy 2 kiló 60 dekán felüli súlyban adják át a nyálakat, mert azért kedvezőbb árat kapnak. A legnagyobb és legszakszerűbben kezelt nyúltenyészete Lestyán Györgynek és Kriska Györgynek van, amiből mindketten 10—15 ezer forint jövedelemre- testnek szert. A két nyúltenyésztő társulás a tanácstól az idén Szarvason három. Csabacsűdön pedig két hold földet kapott használatra, amit lucernával vetett be. ezt követeli. A döntésre váró problémáik egyre nagyobb része az új tudományos eredményeik hasznosításával, a népgazdaság szerkezetének módosításával, a nemzetközi kapcsolatok célszerű alakításával függ össze. Ezeknek eldöntése és megoldása áltálában ötéves vagy ennél hosszabb időszakokat igényéi. Igen fontos-, hogy a tervcélokat a szabályozandó feladatok időigényessége szerint differenciáljuk. Minden tervben csak az ott szabályozandó kérdéseket döntsük el. Elvileg a tervidőszak hosszát az objektíve reális célok időigénye, illetve az újratermelési folyamatból eredő objektív mozzanatok határozzák meg. Sokoldalú mérlegelés alapján dönthetünk arról, hogy egy-egy adott feladatnak megfelelőn 15—20 vagy 30 éves fejlesztési koncepciók, három-, öt-, hét-vagy tízéves közép lejáratú, vagy éves operatív tervek 'készítése a célszerű. Olyan gazdaságiban, amelyben a speoializáció és a kooperáció a munkamegosztás bonyolult rendszerét alakította ki és amelyben a szükségletek dinamikusan változnak, a központi terv nem képes részleteiben felmérni a társadalom szükségleteit. Még kevésbé lehetséges ez olyan nagyarányú külkereskedelmet folytató országiban, mint hazánk. A terv a népgazdasági összfolyamatok legfontosabb összefüggéseit — a népgazdaság szerkezeti fejlődését, a nemzeti jövedelem növekedését és elosztását, a szakember-szükségletet stb. — ugyan megközelítő pontossággal tükrözheti, de semmiképpen sem. fejezheti ki az újratermelési folyamat valamennyi részletét. A mechanizmus reformjának egyik legproblematikusabb feladata azt megoldani, hogy a központilag nem tervezett — nem tervezhető — részfolyamatok is a központi célok irányába tereljék a népgazdaság fejlődését. Ez csak úgy biztosítható, ha a központi tervezést összekapcsoljuk a köz- gazdasági módszerekkel. Ez nagy fontosságú lépés a szocialista tervezésben, mert ezzel — az eddigiekkel szemben — objektívebb alapokra helyezhetjük az egész népgazdaság központi, tervszerű irányítását. A terv új értelmezése abból indul ki, hogy az egyes gazdasági egységek bizonyos mértékig a maguk autonóm életét élik. Ezeknek a gazdasági egységeknek — vállalatoknak — tipikus reagálásait, törekvéseit érdekeik motiválják. A motivációs tényezők — az ár, a hitel, a bér, az adó. a kamat stb.— azonban éppen úgy a szocialista állam kezében vannak, mint a terv. Ezek a motivációs eszközök. formák azonban a központi tervutasításnál közvetlenebb, gyorsabb és pontosabb reagálásokat váltanak ki a gazdasági élet részfolyamataiban. (FI. a termelés szükséges választéka, a kereslet és a kínálat ingadozása, az állóeszközök pótlási igényei vonatkozásában stb.) Ezért ezek az eszközök hatékonyabban is működhetnek a gazdasági tevékenység bizonyos területén, mint a közvetlen tervutasítás. Ami az üveg csillogása mögött van Az Orosházi Üveggyár a második ötéves terv egyik nagy beruházásaként létesült. Termelését 1963 novemberében kezdte meg — egy kemencével. Ezután folyamatosan további négy kemence lépett be a termelésbe. Az egyes kemencék a hozzájuk kapcsolódó önműködő gépsorok és . egyéb gyártó berendezések hazánk egyik legkors^rukjb üvegipari üzemévé avatják az orosházi gyárat. Létesítése — az eredeti cél szerint — fizetési mérlegjavíló beruházás volt, fő profilként konzerves üvegeket. és hengerelt síküveg gyártását tervezték, melyeket korábban jelentős mennyiségben külföldről voltunk kénytelenek beszerezni. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a múlt hónapban vizsgálta az üveggyár exporttevékenységét. Ezzel kapcsolatban néhány olyan megállapítást tettek, melyek elgondolkoztatok és sok mindenre rávilágítanak, ami az üzem gondjait és lehetőségeit illeti. Alit állapít meg a vizsgálat? Bár 1964-ben Orosházán még jobbára kísérleti gyártás folyt, s lényegileg csak az idei esztendő elejére lépett a termelésbe teljes kapacitással a gyártóüzem — már a próbaüzemek során is számottevő volt a termelés. 1965-ben több mint 238 millió forint értékű terméket állítottak elő, s elérték azt a mennyiségi szintet, amely csak 1967-re volt programozva. Hogy a kemencék és a hozzájuk kapcsolódó gépsorok kihasználása elérte-e az optimális lehetőségek határát, azt mégis nehéz megállapítani. (Az automaták ütemének növelése ugyanis addig a határig fokozódhat, amíg a kemence el tudja látni nyersanyaggal, s a többtermelés nem megy a minőség rovására.) A múlt évben a zárt ciklusú mérések alkalmazásával ilyen kísérleteket végezhettek volna, ez azonban nem történt meg, és statisztikai adatok sincsenek az ütem növeléséhez kapcsolódó kemencekapacitás optimális szintjének meghatározására. A kapacitás kihasználását mindenesetre hátráltatja a gyakori profilváltozás is, mely mindenkor átállásokkal. új szervezésekkel jár, s kedvezőtlenül hat a termelékenység emelésére. * A gépek és termelőberendezések megfelelő kihasználásához tartozik az automaták folyamatos üzeme. A vizsgálat szerint az állás- ót'ák az üveggyártó automatáknál helyenként elég magasak. A különböző okokat vizsgálva az úgynevezett „egyéb” állás és a TMK- javításra fordított idő a legtekintélyesebb. Az illetékes műszakiak tájékoztatása szerint ennek egy részét az alkatrészellátás súlyos zavarai, más részét pedig a gépekhez kapcsolódó üvegolvasztó kádak, kiszolgáló berendezések időszakonkénti kényszerállásai okozták. A selejtkár 60 millió A gyáregységben a selejt alakulása mind az 1964-es, mind pedig az 1965-ös évben az átlag feletti volt. Az előbbi évben magyarázni lehet a magas selejtszázalékot a próbaüzemmel, azzal, hogy voltaképpen teljesen új gyár új berendezéseit kellett zömében újonnan képzett technikai személyzettel megindítani. A múlt évben viszont a gyártmányösszetétel változásai okozták a magas selejtszázalékot. A bázishoz mérten valójában 6,9 százalékkal csökkent a selejtes termékek aránya, s bár a jobb munkaszervezés és a javuló munkafegyelem jelentősen hozzájárult a jó minőségű termékek arányának növekedéséhez — s az előzőekben gyártott konzerves üvegekből a selejtszázalék már nem haladta meg az iparágban elfogadott szihtet —, a profilváltozás megint csak a selejt átmeneti növekedését jelentette. Így a termelés minőségi alakulását elfogadhatóan lehet magyarázni, s egyáltalán nem biztos, hogy * a selejtszázalék szóban forgó színvonaláért a gyár műszaki emberei vagy munkásai lennének felelősek. Ugyanakkor mégiscsak tény, hogy 1965-ben több mint 60 millió forinttal csökkentette a selejt a gyár termelési értékét. Ez pedig nagy összeg. Ha bármilyen kis mértékben, ha bármiféle megelőző intézkedéssel is csökkenteni lehetne, az milliós nagyságrendű hasznot jelentene az üzem — és a népgazdaság számára. Mindebből következik, hogy a népgazdasági terv , szerepét nem lehet azonosítani annak közvetlen parancs- és kötelező (utasítás) jellegével. A terv tartalma és szerepe ennél több, mert mór beleértjük a közgazdasági szabályozás eszközeinek (az áraknak, a hitelfeltételeiknek, a vállalati jövedelmek elosztásának stb.) a tervcélok érdekében történő felhasználását is. A központi irányítás szféráját tehát elhatárolhatjuk úgy, hogy ennek tartalma a központi tervcélok kitűzése és azoknak a feltételeknek, gazdasági viszonyoknak a szabályozása, amelyek a gazdasági szervezeteket e célok megvalósítására késztetik. Hullámzó igények A belföldi igény a gyár termékei iránt igen hullámzó. Bár az üzemet nagyrészt a konzerves üvegek hazai ellátásának hiánya miatt hozták létre, az idén a tervek szerint kétharmaddal kevesebb konzerves üveget fognak készíteni, mint az előző évben. Ez a hullámzás kedvezőtlenül hat a gyár termelésére, kénytelenek sokfélét gyártani, gyakori átállásokkal, s nem tudnak kialakítani fő profilt valamelyik termékfélénél. Pedig az Orosházi Üveggyár a szállítási szerződések szerint Ezért a szocialista országok közgazdászainak többsége amellett foglal állást, hogy a tervekben — elsősorban a közép lejáratú tervekben — foglalt feladatoknak csak kis része lehet utasítás, más részük csupán orientáció a vállalati operatív tervek számára. A központi tervezés tehát mérje fel és tervezze az egész újratermelési folyamatot a termeléstől a végső felhasználásig, de nem szükségszerű, hogy az előirányzott beruházásból, vásárlóerőből és kivi- leiből adódó termelési feladatok és erőforrás (ráfordítás) kombinációk közvetlen tervutasítás formájában jussanak el a vállalatokhoz. Ez a jövőben a szállító és felhasználó vállalatok áru- és! pénzkapcsolatai, a szerződéses! .ormák felhasználása útján való-1- sül meg. űr. Varga György igyekszik jól teljesíteni a megrendelők kívánságait. Az 1965. évi kötbérmérleg erősen atktív, ami azt jelenti, hogy sokkal több kártérítést kapott más vállalatoktól, mint amennyit kénytelen volt kifizetni késedelmes szállítás vagy gyenge minőség miatt. Ugyanakkor 253 fegyelmi határozatot hoztak, azaz a mulasztókkal szemben szigorúan eljárnak. Nemrégiben a legfelsőbb vezetés egyik tagját váltották le a munkában talált különböző hiányosságok miatt. Ilyen körülmények között vajon milyen az üzem exporttevékenysége? Kinek érdeke az export? A furcsa az, hogy az export- iiányad növelése a termelésben nem érdeke sem a gyárnak, sem • • » az üzem vezetőinek és műszaki dolgozóinak. Az értékesítés s a különböző szállítási szerződések megkötése az Üvegipari Országos Vállalat központi irodáin keresztül bonyolódik. Az országos vállalat által kijelölt prémium célkitűzése a termelési értékterv teljesítésére, a megadott költségszint csökkentésére, a különböző technológiák kidolgozására stb. irányulnak és az exportra nem jelentenek semmiféle ösztönzést. Sőt. a különleges kívánságok, az eltérő termékek termelésének bevezetésével kapcsolatos magasabb selejt ellenére az exportnál is a belföldi árak szerint dolgoznak, k így lényegében a külföldi szállítás az üzemnek nemhogy él - deke lenne, de inkább csak külön gondot jelent. Mégis a népi ellenőrök megállapítása az volt, hogy bár az országos vállalattól írásos dokumentumokat nem kaptak, melyek a fizetési mérleg javítására, az export növelésére, az import csökkentésére hívják fel a figyelmet (melyek az üveggyár létrehozásának eredeti céljai voltak), ezt a népgazdasági szempontból is elengedhetetlenül fontos kérdést a gyáregység vezetői mégis ébren tartják, s az anyagi érdektelenség ellenére munkájuk és a műszaki fejlesztés az exportigények kielégítésére törekszik. Mit rejt az „ egyéb ”? A vizsgálat javasolja a gyártásközi selejt csökkentésére a se- lejtanalízis-vizsgálat tartását. A termelékenység növelése, a feldolgozó gépek állásóráinak csökkentése céljából pedig az állásórák részletes feltárását javasolják; különös tekintettel az „egyéb” okokból keletkezett állások beható elemzésére. A megfelelő gyártási profil s az exportigények célszerű kialakítására pedig javasolják a vállalat központjának, hogy az exportkötések tárgyalásaira hívják meg a gyáregységek illetékes vezetőit is. Megyénk az ország egyik legkorsze rűbb üvegipari üzemével büszkélkedhet. , Hogy ennek a létesítménynek óriási lehetőségeit, teljes kapacitását korszerű módon felhasználhassuk, ez nemcsak népgazdasági érdek, de megyénk fejlődése szempontjából sem lebecsülendő. Az ország egyik legjelentősebb földgázfeltárásának közvetlen közelében, munkaerővel jól ellátott vidéken dolgozik egy nagy perspektíva előtt álló üveggyár. Munkálkodjunk azon. hogy ez a perspektíva minél inkább kiterebélyesedő valóság legyen — ez nemcsak az orosháziak, de az ország üvegiparának is érdeke. Vajda János A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége mély fájdalommal közli, hogy VAKadi IMKE, a szövetség egyik alapítója és első elnöke, legutóbb. ügyvezető társelnöke, az AIJP (filatelista újságírók nemzetközi szervezete) aieánöke, az INTERMESS (vásárvárosok nemzetközi űlateiista szervezete) elnöke 1966. május 5-én tragikus hirtelenséggel élhunyt. Váradi Imrét, a magyar füateUsta mozgalom egyik legáldozatkészebb munkását a MABÉOSZ saját halottjának tekinti. Temetése május 11-én fél 4 órakor a Farkasréti temetőben. 214 V
