Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

1966. május 8. 6 Vasárnap Békés megye tanyavilága ő néhány esztendővel ez­előtt valamely szerv köz­pontjának képviselője járt nálunk és nagy rössel bizonygat­ta, hogy öt esztendő múlva meg­szűnik a tanyavilág. Kollégáim­mal együtt hitetlenkedve csó- válgattuk fejünket s enyhén szól­va e túlontúl merész időmegje­lölést óvatosan 20 esztendőre „tol­tuk” ki. S valami olyasmit vetett szemünkre, ha jspárt e fontos propaganda- és agitóciós eszközé­nek, egy napilapnak a munkatár­sai ilyen pesszimisták, akkor ez nagy baj. Most utólag persze könnyű mondani, nem a pesszimizmus ömlött ki belőlünk. Arra bizonyá­ra ma már „optimista” barátunk is rájött, hogy akkori „lelkese­dése” pium desidérium, csak jámbor óhaj volt. És ma sem le­het úgy tekinteni a tanyavilá­got, mint egy elmúlásban levő valamit vagy valakit, hogy már csak a szemét kell lefogni. Vegyük sorra. Az i960, évi nép- számlálás adatai szerint Békés megyének 468 ezer 466 lakosa völt, külterületen lakott 112 ezer 319. A Szarvasi járásban pedig az összlakosságnak jó 46 százaléka a tanyavilágban élt. Különben, hoz­závetőlegesen a megyében 32 ezer tanya van. Igen érdekes a me­gyei statisztikai hivatal 1962. évi próbaösszeírása, mely alkalom­mal a megye 8 járásának és 3 városának külterületén 417 ta­nyát kerestek fel. Az derült ki többek közt ebből, hogy a meg­kérdezett tanyai lakók 41 száza­léka be akar költözni a közsé­gekbe, városokba. Ki kettő-há­rom, ki öt vagy több éven be­lük És 10—15 százalékának van a községekben vagy a városokban telke, vagy éppen háza. Bizonnyal az elmúlt öt évben beköltözött 7800—8000 lakos ezekből ered. így szűnt meg az elmúlt öt évben 2300—2400 tanya. Az is csökkenti a tanyai lakosok számát, hogy az iskolák körzetesítésével a ta­nulóifjúság egy része bent lakik, ott jár iskolába, azok a családok pedig, akiknek bent is van laká­suk, megosztva laknak, egy ré­sze kint a tanyán, másik része bent a községben, városban. Olyan is van, hogy csak nyáron laknak a tanyán. Ez körülbelül további 7 ezer lakost jelent. Ez azt is mutatja, ha ilyen ütemű lenne továbbra is a beköltözés, akkor még negyven év szükséges a tanyavilág megszűnéséhez. De azt hiszem, ez a „jóslat” éppen olyan „szilárd alapokon” nyug­szik, mint az elején említett ba­rátunk öt* esztendeje. Hiszen a felkeresett 417 tanyának hozzáve­tőlegesen is 1700 lakója volt, s ennek nagy részének szándéka, hogy községi, városi lakos legyen. Közrejátszik ebben az is, hogy a megkérdezett tanyai lakosok 40 százaléka 2—5 kilométer távol­ságra jár állandóan dolgozni. Be­felé húzó erőként hat, hogy az ifjabb generációból vannak, akik ipari, kereskedelmi vagy más munkában dolgoznak, vagy el akarják ezeket a szakmákat sajá­títani. Az anyagi és más feltéte­lekről nem szólok, melyek meg­léte gyorsíthatja, hiánya pedig lassíthatja e folyamatot. Hozzá kell tenni, hogy a külterületi la­kosság kétharmada tanyasoro­kon, tanyabokrokban, tanyacso­portokban él, ahol 100, 300, 500, sőt ezer ember is lakik. Ez pedig visszatartó erő, mert kialakultak ezeken a helyeken a közösségi kö­telékek. Szétszórt tanyákon csak egyharmada él a külterületi la­kosoknak, akik bizonyára rövi­debb időn belül, hamarabb köl­töznek be a községekbe, városok­ba. Mindezeket a tényezőket figye­lembe kell venni minden intéz­kedésnél, aminek célja a tanyai lakosok tömörítése a községek­be, városokba. S umma summárum: állandó lakóhelynek kell tekinteni több évtizedre a tanyákat. Ezért rendkívül fontos, milyen művelődési lehetőségeket biztosí­tunk, hogyan oldjuk meg a köz­oktatást, milyen egészségügyi ellátottságot nyújtunk és minden mást, ami a községekben, váro­sokban kézenfekvő. Nem mintha most kezdenénk ehhez hozzá, hi­szen a társadalmi változás nem maradt hatástalan a tanyavilág­ra sem. Gondoljunk csak arra, hogy 1949-ben a hétévesnél idő­sebb generáció közül 18 ezer 945-en nem tudtak írni, olvasni. Most 4500 ezeknek a száma. (Ezek között vannak azok az idős em­berek is, akiktől már nem lehet várni, hogy elsajátítsák a betű­vetést.) Most pedig már minden hatéves gyermeket beírattak az iskolába. Ami gond, hogy a ta-. nyai iskolákban egy-két pedagó­gus mind a nyolc osztályt tanít­ja. A másik gond, hogy az álta­lános iskolát végzettek tovább­képzése nincs megoldva, s ezért sokan még az írást, olvasást is elfelejtik bizonyos idő múltán. Rögvest hozzá kell tenni, hogy az elmúlt öt év alatt szakos taná­ri ellátásban nagyobb volt az előrehaladás, mint azelőtt 15 év alatt. Ennek forrása, hogy kia­lakították állami szerveink a kör­zeti iskolákat, s ezzel jelentősen gyarapodott a szakrendszerű ok­tatásba bevontak száma. Ezenkí­vül öt év alatt Békésszentandrás, Csorvás, Elek, Gyula, Kevermes, Mezőberény külterületein tanyai általános iskolai diákotthonokat létesítettek, melyek lehetővé tet­ték, hogy 421 gyereket szakrend­szerű oktatásban részesítsenek, 21 nevelő közreműködésével. (A kol­légiumokban a hátrányosabb hely­zetben levő gyerekeket helyezik el.) Örvendetes az is, hogy a közsé­gi tanácsok fedett autóbuszváró­termek kialakításálja törekszenek, hogy a 896 autóbusszal iskolába járó gyereknek könnyítsék ez­zel is a helyzetét; vonattal 459-en, gyalog, kerékpárral 1951-en jár­nak iskolába. Megkezdték most már a tanyai iskolákat korszerű szemléltető eszközökkel is ellát­ni. Ahol villany van, ott kezdik felhasználni a tévét, a magnót, a lemezjátszót, a diafilmet az okta­tásban. Több tanyai iskola a tsz- központok tv-készülékét haszno­sítja. M int említettem, sokan még az írást, olvasást is elfelej­tik, mert az általános isko­la elvégzése után nincs biztosít­va a továbbképzés. (Azokról most nem beszélek, akik közép- vagy felsőbb iskolákba mennek.) Per­sze, nemcsak ebben, hanem egy­általán a tanyai lakosság általá­nos és szakműveltségének bőví­tésében is nagy szerepet töltenek be a kialakított tsz-klubok, ahol ilyenek nincsenek, a tanyai isko­lák. A megyében 165 tanyai isko­la, 51 tsz-klub és a megmaradt 18 tanyai olvasókör vált a tanya vi­lág kulturális központjává. Ezek­ben 64 helyen fiókkönyvtár van 7922 kötet könyvvel. Eddig 3213 olvasó 36 ezer 137 könyvet köl­csönzött, s a megyei művelődési autó 25 kölcsönzőállomásán 1255 olvasót tartanak nyilván, s tavaly 15 ezer 713 könyvet kölcsönöztek. Ilyen azokon a helyeken van, ahol nincs fiókkönyvtár. A me­gyei vándorfilmszolgálat 32 he­lyen, s az öt művelődési autó 45 helyen vetít filmet vagy tart más jellegű kulturális rendezvényt. H ál’ istennek, most már ne­héz felsorolni is azokat a rendezvényeket, melyek a tanyavilág lakosságának ismere­teit bővítik. Többek között na­gyon jó szolgálatot tesznek az egyes községi népművelési ottho­nok, amikor klub- és irodalmi esteket, kiállításokat, műsoros esteket rendeznek a tanyai kul- túrközpontokban. Távolról sem lehet azonban még mondani, hegy ez a művelődést támogató folyamat minden járásban kielé­gítő. A szeghalmi, a sarkadi, a szarvasi, a mezőkovácsházi já­rásban, valamint Gyula és Békés­csaba város tanyai körzetében célirányosabb, mint a többi he­lyen. Ugyanakkor az is említés­re méltó, hogy fejlődést leginkább a szakműveltség megszerzésében lehet látni, a világnézeti, politikai ismeretek megszerzése, bővítése lassúbb ennél. Nyilvánvaló, az egészségügyi ellátás is sokkal nehezebb, bonyo­lultabb a tanyavilágban, mint a községekben, városokban. S leg­főbb feladata az egészségügyi szerveknek egyrészt a gyógyító-, megelőző, másrészt a közegész­ségügyi szolgáltatás. A gyógyító­megelőző szolgáltatásban legfej­lettebb a „klszáílásos” ellátás. Ne­vezetesen a legnagyobb tanyavi- lágú szarvasi járásban, Csabacsű- dön két külterületi rendelő van, Örménykúton három és még né­hány helyen, ahol az orvos he­tenként rendel egy-két órát. Ha­sonlóan van több járásban is. Az itt rendelő orvosok tanyai pótlé­kot kapnak. A gyógyító-, megelő­ző munkában sokai segítenek a védőnők, akik rendszeresen láto­gatják a külterületeket. Az egész­ségügyi ellátásban jelentős a mozgószakorvosi, szolgálat. Ilyen a fogászati busz, mellyel főként az iskolákat látogatják. Igen örven­detes, hogy ideggondozás is van a tanyavilágban; a nőgyógyászat, gyermekgyógyászat már hagyo­mányos a megyében. A fertőző megbetegedések esetén, a járási egészségőrök fertőtlenítenek, természetesen a körzeti orvosok irányításával. Nagyon jó szolgá­latot tesznek az állami gazdasá­gokban, termelőszövetkezetekben az egészségügyi felelősök, akik a megelőzés jó katonái. A ligha lehetne mindazt el­mondani, ami szolgálja a tanyavilág lakosságát, ami lehetővé teszi, hogy legalább rész­ben részesüljön a meglevő vívmá­nyokból. Az már mindenesetre örvendetes, hogy valamennyi szerv, intézmény adottnak te­kinti, s a maga eszközeivel akar­ja pótolni azt, amit a tanyai la­kosok hátrányos helyzetük mi­att mindig nélkülöztek. Azt hi­szem, ennek az ellátási hátrány­nak mindjobb pótlása csA: elő­segíti, hogy még nagyobb legyen a községekbe, városokba való köl­tözési törekvés, hiszen a felisme­rés az embereknél egyenlő azzal, hogy azt az életmódot válasszák, amely előnyösebb számukra. Ezt azért szükséges megemlíteni, mert egyesek szerint, ha olyan 'tanyasor villanyt kapna, ahol még nincs, az a tanyavilág kon­zerválását jelentené. Márpedig a kultúra, a technika nem konzer­vál, hanem előbbre lök; löki, húz­za az embert mind magasabbra. S nem a jámbor óhajok, mint az én „optimista” barátom gondol­ta. Cserei Fái (VeM(Líq,LÍq.b<m, dir. rj)app rjámísnáil Tizenegy esztendeje tanít a békéscsabai gimnáziumban. Tanári tevékenysége mellett sikeres helytörténeti munkásságot folytat; 1956-ban kezdte meg a békéscsabai színészet eseményeinek, múlt­jának feltárását. E munkájából eddig 3 kötet jelent meg, a negye­dik — befejező rész — 1967-ben lát napvilágot. Jelenleg egy or­szágos pályázatra készül, Békéscsaba középiskoláinak történetét kutatja. Őszi-téli terveiben Dutka Ákosról írandó monográfiájának folytatása is szerepel, valamint a gimnázium nyomdász-szakkö­zépiskolásaival készített bibliofil Dutka-kötet befejező szerkesz­tési feladatai. Jövőre ugyancsak bibliofil kiadásra Haán Lajos 1858-ban írott Békéscsaba történetét készíti elő. Haán I ajos ritka':ceaá munkájával. Szenvedélyes hanglemezei liftfl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom