Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-08 / 108. szám
1966. május 8. 6 Vasárnap Békés megye tanyavilága ő néhány esztendővel ezelőtt valamely szerv központjának képviselője járt nálunk és nagy rössel bizonygatta, hogy öt esztendő múlva megszűnik a tanyavilág. Kollégáimmal együtt hitetlenkedve csó- válgattuk fejünket s enyhén szólva e túlontúl merész időmegjelölést óvatosan 20 esztendőre „toltuk” ki. S valami olyasmit vetett szemünkre, ha jspárt e fontos propaganda- és agitóciós eszközének, egy napilapnak a munkatársai ilyen pesszimisták, akkor ez nagy baj. Most utólag persze könnyű mondani, nem a pesszimizmus ömlött ki belőlünk. Arra bizonyára ma már „optimista” barátunk is rájött, hogy akkori „lelkesedése” pium desidérium, csak jámbor óhaj volt. És ma sem lehet úgy tekinteni a tanyavilágot, mint egy elmúlásban levő valamit vagy valakit, hogy már csak a szemét kell lefogni. Vegyük sorra. Az i960, évi nép- számlálás adatai szerint Békés megyének 468 ezer 466 lakosa völt, külterületen lakott 112 ezer 319. A Szarvasi járásban pedig az összlakosságnak jó 46 százaléka a tanyavilágban élt. Különben, hozzávetőlegesen a megyében 32 ezer tanya van. Igen érdekes a megyei statisztikai hivatal 1962. évi próbaösszeírása, mely alkalommal a megye 8 járásának és 3 városának külterületén 417 tanyát kerestek fel. Az derült ki többek közt ebből, hogy a megkérdezett tanyai lakók 41 százaléka be akar költözni a községekbe, városokba. Ki kettő-három, ki öt vagy több éven belük És 10—15 százalékának van a községekben vagy a városokban telke, vagy éppen háza. Bizonnyal az elmúlt öt évben beköltözött 7800—8000 lakos ezekből ered. így szűnt meg az elmúlt öt évben 2300—2400 tanya. Az is csökkenti a tanyai lakosok számát, hogy az iskolák körzetesítésével a tanulóifjúság egy része bent lakik, ott jár iskolába, azok a családok pedig, akiknek bent is van lakásuk, megosztva laknak, egy része kint a tanyán, másik része bent a községben, városban. Olyan is van, hogy csak nyáron laknak a tanyán. Ez körülbelül további 7 ezer lakost jelent. Ez azt is mutatja, ha ilyen ütemű lenne továbbra is a beköltözés, akkor még negyven év szükséges a tanyavilág megszűnéséhez. De azt hiszem, ez a „jóslat” éppen olyan „szilárd alapokon” nyugszik, mint az elején említett barátunk öt* esztendeje. Hiszen a felkeresett 417 tanyának hozzávetőlegesen is 1700 lakója volt, s ennek nagy részének szándéka, hogy községi, városi lakos legyen. Közrejátszik ebben az is, hogy a megkérdezett tanyai lakosok 40 százaléka 2—5 kilométer távolságra jár állandóan dolgozni. Befelé húzó erőként hat, hogy az ifjabb generációból vannak, akik ipari, kereskedelmi vagy más munkában dolgoznak, vagy el akarják ezeket a szakmákat sajátítani. Az anyagi és más feltételekről nem szólok, melyek megléte gyorsíthatja, hiánya pedig lassíthatja e folyamatot. Hozzá kell tenni, hogy a külterületi lakosság kétharmada tanyasorokon, tanyabokrokban, tanyacsoportokban él, ahol 100, 300, 500, sőt ezer ember is lakik. Ez pedig visszatartó erő, mert kialakultak ezeken a helyeken a közösségi kötelékek. Szétszórt tanyákon csak egyharmada él a külterületi lakosoknak, akik bizonyára rövidebb időn belül, hamarabb költöznek be a községekbe, városokba. Mindezeket a tényezőket figyelembe kell venni minden intézkedésnél, aminek célja a tanyai lakosok tömörítése a községekbe, városokba. S umma summárum: állandó lakóhelynek kell tekinteni több évtizedre a tanyákat. Ezért rendkívül fontos, milyen művelődési lehetőségeket biztosítunk, hogyan oldjuk meg a közoktatást, milyen egészségügyi ellátottságot nyújtunk és minden mást, ami a községekben, városokban kézenfekvő. Nem mintha most kezdenénk ehhez hozzá, hiszen a társadalmi változás nem maradt hatástalan a tanyavilágra sem. Gondoljunk csak arra, hogy 1949-ben a hétévesnél idősebb generáció közül 18 ezer 945-en nem tudtak írni, olvasni. Most 4500 ezeknek a száma. (Ezek között vannak azok az idős emberek is, akiktől már nem lehet várni, hogy elsajátítsák a betűvetést.) Most pedig már minden hatéves gyermeket beírattak az iskolába. Ami gond, hogy a ta-. nyai iskolákban egy-két pedagógus mind a nyolc osztályt tanítja. A másik gond, hogy az általános iskolát végzettek továbbképzése nincs megoldva, s ezért sokan még az írást, olvasást is elfelejtik bizonyos idő múltán. Rögvest hozzá kell tenni, hogy az elmúlt öt év alatt szakos tanári ellátásban nagyobb volt az előrehaladás, mint azelőtt 15 év alatt. Ennek forrása, hogy kialakították állami szerveink a körzeti iskolákat, s ezzel jelentősen gyarapodott a szakrendszerű oktatásba bevontak száma. Ezenkívül öt év alatt Békésszentandrás, Csorvás, Elek, Gyula, Kevermes, Mezőberény külterületein tanyai általános iskolai diákotthonokat létesítettek, melyek lehetővé tették, hogy 421 gyereket szakrendszerű oktatásban részesítsenek, 21 nevelő közreműködésével. (A kollégiumokban a hátrányosabb helyzetben levő gyerekeket helyezik el.) Örvendetes az is, hogy a községi tanácsok fedett autóbuszvárótermek kialakításálja törekszenek, hogy a 896 autóbusszal iskolába járó gyereknek könnyítsék ezzel is a helyzetét; vonattal 459-en, gyalog, kerékpárral 1951-en járnak iskolába. Megkezdték most már a tanyai iskolákat korszerű szemléltető eszközökkel is ellátni. Ahol villany van, ott kezdik felhasználni a tévét, a magnót, a lemezjátszót, a diafilmet az oktatásban. Több tanyai iskola a tsz- központok tv-készülékét hasznosítja. M int említettem, sokan még az írást, olvasást is elfelejtik, mert az általános iskola elvégzése után nincs biztosítva a továbbképzés. (Azokról most nem beszélek, akik közép- vagy felsőbb iskolákba mennek.) Persze, nemcsak ebben, hanem egyáltalán a tanyai lakosság általános és szakműveltségének bővítésében is nagy szerepet töltenek be a kialakított tsz-klubok, ahol ilyenek nincsenek, a tanyai iskolák. A megyében 165 tanyai iskola, 51 tsz-klub és a megmaradt 18 tanyai olvasókör vált a tanya világ kulturális központjává. Ezekben 64 helyen fiókkönyvtár van 7922 kötet könyvvel. Eddig 3213 olvasó 36 ezer 137 könyvet kölcsönzött, s a megyei művelődési autó 25 kölcsönzőállomásán 1255 olvasót tartanak nyilván, s tavaly 15 ezer 713 könyvet kölcsönöztek. Ilyen azokon a helyeken van, ahol nincs fiókkönyvtár. A megyei vándorfilmszolgálat 32 helyen, s az öt művelődési autó 45 helyen vetít filmet vagy tart más jellegű kulturális rendezvényt. H ál’ istennek, most már nehéz felsorolni is azokat a rendezvényeket, melyek a tanyavilág lakosságának ismereteit bővítik. Többek között nagyon jó szolgálatot tesznek az egyes községi népművelési otthonok, amikor klub- és irodalmi esteket, kiállításokat, műsoros esteket rendeznek a tanyai kul- túrközpontokban. Távolról sem lehet azonban még mondani, hegy ez a művelődést támogató folyamat minden járásban kielégítő. A szeghalmi, a sarkadi, a szarvasi, a mezőkovácsházi járásban, valamint Gyula és Békéscsaba város tanyai körzetében célirányosabb, mint a többi helyen. Ugyanakkor az is említésre méltó, hogy fejlődést leginkább a szakműveltség megszerzésében lehet látni, a világnézeti, politikai ismeretek megszerzése, bővítése lassúbb ennél. Nyilvánvaló, az egészségügyi ellátás is sokkal nehezebb, bonyolultabb a tanyavilágban, mint a községekben, városokban. S legfőbb feladata az egészségügyi szerveknek egyrészt a gyógyító-, megelőző, másrészt a közegészségügyi szolgáltatás. A gyógyítómegelőző szolgáltatásban legfejlettebb a „klszáílásos” ellátás. Nevezetesen a legnagyobb tanyavi- lágú szarvasi járásban, Csabacsű- dön két külterületi rendelő van, Örménykúton három és még néhány helyen, ahol az orvos hetenként rendel egy-két órát. Hasonlóan van több járásban is. Az itt rendelő orvosok tanyai pótlékot kapnak. A gyógyító-, megelőző munkában sokai segítenek a védőnők, akik rendszeresen látogatják a külterületeket. Az egészségügyi ellátásban jelentős a mozgószakorvosi, szolgálat. Ilyen a fogászati busz, mellyel főként az iskolákat látogatják. Igen örvendetes, hogy ideggondozás is van a tanyavilágban; a nőgyógyászat, gyermekgyógyászat már hagyományos a megyében. A fertőző megbetegedések esetén, a járási egészségőrök fertőtlenítenek, természetesen a körzeti orvosok irányításával. Nagyon jó szolgálatot tesznek az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben az egészségügyi felelősök, akik a megelőzés jó katonái. A ligha lehetne mindazt elmondani, ami szolgálja a tanyavilág lakosságát, ami lehetővé teszi, hogy legalább részben részesüljön a meglevő vívmányokból. Az már mindenesetre örvendetes, hogy valamennyi szerv, intézmény adottnak tekinti, s a maga eszközeivel akarja pótolni azt, amit a tanyai lakosok hátrányos helyzetük miatt mindig nélkülöztek. Azt hiszem, ennek az ellátási hátránynak mindjobb pótlása csA: elősegíti, hogy még nagyobb legyen a községekbe, városokba való költözési törekvés, hiszen a felismerés az embereknél egyenlő azzal, hogy azt az életmódot válasszák, amely előnyösebb számukra. Ezt azért szükséges megemlíteni, mert egyesek szerint, ha olyan 'tanyasor villanyt kapna, ahol még nincs, az a tanyavilág konzerválását jelentené. Márpedig a kultúra, a technika nem konzervál, hanem előbbre lök; löki, húzza az embert mind magasabbra. S nem a jámbor óhajok, mint az én „optimista” barátom gondolta. Cserei Fái (VeM(Líq,LÍq.b<m, dir. rj)app rjámísnáil Tizenegy esztendeje tanít a békéscsabai gimnáziumban. Tanári tevékenysége mellett sikeres helytörténeti munkásságot folytat; 1956-ban kezdte meg a békéscsabai színészet eseményeinek, múltjának feltárását. E munkájából eddig 3 kötet jelent meg, a negyedik — befejező rész — 1967-ben lát napvilágot. Jelenleg egy országos pályázatra készül, Békéscsaba középiskoláinak történetét kutatja. Őszi-téli terveiben Dutka Ákosról írandó monográfiájának folytatása is szerepel, valamint a gimnázium nyomdász-szakközépiskolásaival készített bibliofil Dutka-kötet befejező szerkesztési feladatai. Jövőre ugyancsak bibliofil kiadásra Haán Lajos 1858-ban írott Békéscsaba történetét készíti elő. Haán I ajos ritka':ceaá munkájával. Szenvedélyes hanglemezei liftfl.
