Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-06 / 106. szám
1M6. május 6. 5 Péntek U Áz ember A z idei egészségügyi világnap alapgondolatául az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Az ember és városa című témakört választotta. Az egészségügyi világnap megszervezésének célja az, hogy áldozzunk legnagyobb kincsünknek, az egészségnek, ébresz- szük fel mindenkiben a vágyat arra, hogy megismerje az egészséget fenyegető okokat, tanuljon meg védekezni a betegségek ellen, tehát fejlesszük egészségügyi kultúránkat. Az állam erőfeszítése és felelősségteljes gondoskodása mellett szükség van azonban az egészségvédelem társadalmi formájá- \ra is. A most már éveken keresztül április hónapban induló és a Vöröskereszt által irányított tisztasági mozgalom tömöríti egységbe azokat, akik egészségesebbé, kulturáltabbá akarják tenni nemzedékünket, városainkat, falva- inkat. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ennek nyomán megyénkben már sok szép eredményt értünk el. Mindenki tudja és érzi azt, hogy az emberre milyen rendkívül nagy hatással van környezete, azzal kölcsönhatásban áll. „AZ ember és városa”, tágabb értelemben lakóhelye egységes egészet képez, Az ember mindennapi tevékenységével szennyezi, fertőzi környezetét, a fertőzött környezet pedig visszahatásként veszélyezteti az emberek egészségét, kulturált környezetünk kialakításáért nagyon sokat tehetünk és kell is tennünk. Az ember legközelebbi környezete a lakás, a ház, amelyben él. A lakás tisztán tartásának fontossága mindenki előtt ismert. Ennek a követelménynek az emberek nagy része eleget is tesz. Több már a probléma a házak környékével, udvarával, a nagy bérházak közösen használt területeivel. Nagyon fontos az, hogy a tavaszi nagytakarítást ne fejezzük be lakásunk küszöbénél, hanem udvarunkat is rendezzük. N e feledkezzünk meg munkahelyünkről sem. hiszen Időnk jelentős részét töltjük ott. A szerszámokkal, selejtanyagokkal teleszórt üzemrész nemcsak balesetveszélyes, hanem ugyanúgy, mint a poros, piszkos, rendetlen udvar látványa, kedély- állapotunkra is rossz hatást gyakorol, ami munkakedvünket csökkenti. Tudott dolog, hogy a termelékenységre milyen kedvezően hat a jó munkahely, a szép, tiszta műhely és környezete. Természetesen a munkahely tisztán tartásának szükségessége nem csupán az ipari üzemeknél jelentkezik, hanem a mezőgazdaságban is. Nincs lehangolóbb, mint egy rendezetlen, kopár, poros majorság meg nem felelő helyen és körülmények között elhelyezett szeméthalmokkal és trágyakupacokkal. Mezőgazdasági üzemeinkben feltétlenül ügyeljünk ivóvizünk tisztaságára. Szennyes munkát ne végezzünk a kút körül. Az istállókban keletkező trágyát folyamatosan hordassuk ki a megfelelő Naponta ötezer kiló ruhát tisztítanak Az elmúlt napokban a szolgáltató ktsz Tótkomlóson megindította új vegytisztító részlegét. A szogáltató ktsz most tárgyalásokat folytat majd a MESZÖV-vel is, hogy azokban a községekben, ahol szolgáltatóház működik, felvevőhelyeket hozzanak létre. így a községek lakosságának is lehetősége nyílik a gyors vegytisztítás- ra és mosatásra. A Tótkomlóson beállított trigép naponta 3 ezer kiló ruha száraz vegytisztítását, valamint 2 ezer kiló fehérnemű mosását képes elvégezni. Mint arról értesítettek bennünket, az első időben hat nap a vállalási idő, de ezt igyekeznek majd a későbbiek folyamán csökkenteni. és városa" helyen levő trágyatelepre. Ezzel népünk legfontosabb táplálékát, a tejet védjük a szennyeződésektől. M em lehet közömbös számunkra az utcák, járdák, közterek, parkok állapota sem. Tisztán tartásukról a helyi tanácsok több-kevesebb sikerrel gondoskodnak, tőlünk függ viszont az, hogy mikorra és milyen mértékben szennyeződnek. Ne szórjuk szét az utcán a szemetet, ne öntsük nyílt csatornákba a szennyvizet, kíméljük meg a járdaszegélybe ültetett virágokat, fiatal csemetéket, a parkok gyepét. Folyamatosan törődjünk környezetünk tisztaságával, mert ez az egészségesebb életet^ jelenti. Dr. Kelemen Borbála higiénikus orvos A Lengyel Kultúra képzőművészeti, filmművészeti és kísérleti rövidfümjei a TIT Értelmiségi Klubjában A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat művészeti klubja és a Békés megyei Moziüzemi Vállalat közös klubestet rendez Békéscsabán a TIT Értelmiségi Klubjában május 9-én. hétfőn este 7 órai kezdettel. Ezen a Lengyel Kultúra legújabb képzőművészeti, film- művészeti és kísérleti rövidfilmjeit mutatják be. A hét rövidfilm — A szem nyitása, zárása; Öröm, bánat; Szép 1 az élet; Az ajtó; Csetepaté; Tass- i izmus és Tíz perc a világ körül — j í bemutatása után a művészeti * klub tagjai vitát tartanak. Új bútor — szebb otthon Miért elégedetlen a párttitkár ? Erdős Zsigmond, a Dévaványai Gépjavító Állomás párttitkára markáns arcú, szigorú tekintetű ember. Első benyomásra úgy tűnik, hogy szinte a veséjébe akar látni annak, akivel beszél. De egyszeriben megváltozik minden, amikor elmosolyodik. Ilyenkor csak úgy sugárzik a derű róla. Mindent szívből csinál, nem tud alakoskodni. Hol is tanult volna mást, amikor egész életét munkások között töltötte? A beszéde megfontolt, határozott. Nem helyesbíti és nem is vonja visz- sza, amit egyszer kimond. Ügy rakosgatja egymás mellé a szavakat, mintha jegyzőkönyvbe diktálná. — A 4-es szántó- vető brigád vezetője vagyok, a dévaványai Lenin Tsz-nél dolgozunk, aratáskor az ecsegfalvi Egyetértésnél is — mondja, amiből megtudhatjuk, hogy nem függetlenített. Idejének legnagyobb részét a határban tölti, azután siet a központba vagy oda, ahol éppen szükség van rá. — Naponta átlag 10—12 óra kell ahhoz, hogy mind a két feladatnak valahogy eleget tegyek. Még a függetlenített párttitkárnak is éppen elég munkája akadna — vélekedik, s ezt a megállapítását csak igazolja, hogy rövid fél óra alatt is hárman keresik a pártirodában. Hogy milyen problémával, az éppen nem derül ki, de vitathatatlanul sok a gond olyan üzemben, ahol a „kerítést” a járás határa képezi. Ezen belül 12 termelőszövetkezettel tart munkakapcsolatot a gépjavító állomás, amelynek két üzemegysége van: az egyik Dévaványán, a másik Gyomán. Ilyen körülmények között valóban „megfeszülhet” a párttitkár, akkor sem képes egyedül intézni az ügyeket. De mit csinálnak a pártvezetőségi tagok? — Közülük kettő brigádvezető, egy kihelyezett szerelő, egy műhelyvezető, egy pedig anyaggazdálkodási előadó. Az öttagú vezetőség ilyen összeállítása nem a legcélszerűbb, mert a gazdasági munka mindegyiküket túlságosan leköti — válaszol a kérdésre Erdős Zsigmond és hozzáteszi még, hogy szerinte a pártvezetőségnek legalább 7 tagúnak kellene lennie. Kifogásolja, hogy a párttagok nem elég aktívak. Ez megmutatkozik abban, hogy a taggyűléseken az átlagos megjelenés 60—80 százalékos. Véleménye szerint hozzájárul ehhez, hogy nem sok újat hallanak, hiszen újságot olvasnak, tv-t néznek, mindenről tájékozódnak. Érdekesebb ' témákat kellene a taggyűlés elé vinni. Jó lenne a pártéletről, a célkitűzésekről, a testvérpártok kapcsolatáról és sok más , hasonló kérdésről beszélni. Az is akadályozza a taggyűléseken való megjelentést, hogy a párttagok többsége traktoros, nem a központban dolgozik. Szóval, ez is gondja a párttitkárnak. De hát rajtuk múlik, hogy változtassanak rajta. | Elégedetlen a pártcsoportok tevékenységével is. Emiatt ugyancsak a pártvezetőséget és önmagát hibáztatja: — Nem ellenőrizzük kellően őket. Főleg a felvilágosító és nevelő munka terén mutatkoznak hiányosságok. Csak annyit szoktunk mondani a pártcsoportvezetők- nek: foglalkozzatok ezzel is, azzal is! Persze, nem könnyű kapcsolatot tartani velük, mert sokan kint dolgoznak a határban, távol egymástól. 30—100 ezer hold körüli területen. A gépjavító állomáson azon- : ban —- bárki meggyőződhet róla j — helyükön állnak a pártcso- I portok. Talán nincs az életnek i olyan területe, amiről a kommu- i nisták ne lennének tájékoztatva, i — Mivel foglalkoztak az utóbbi I időben? — kérdezem Csatári Je- ! nőtől, az egyik pártcsoport veze- j tőjétől. | Nem is tud hirtelen válaszolni, ] annyi minden történt. A sok kö- ! zül választ egyet-kettőt. | — A községi tanács az állami j tartalékföldekből — hogy ne ma- j radjanak bevetetlenül — néhány ] holdat a gépjavító állomásnak : átadott. Ennek az elosztását ja- | vasoltuk a .dolgozók között. A : szociális helyzetet vettük figye- í lembe, így aztán senki sem mél- . tatlankodhatott. ! Egv másik igen érdekes kérdés: kihelyezték a karbantartás- ! hoz a tsz-ekbe a szerelőket, mel- j léjük pedig hegesztőt is beosztot- I tak. Miért, amikor a szerelők he- I gesztői vizsgabizonyítványt is kaptak? Szükségtelen, és most már a szerelők egyedül mennek., Sorolná még Csatári Jenő, ha győzné valaki jegyezni. A művezető szinte erkölcsi kötelességének tartja, hogy mindent először a kommunistákkal beszéljen meg, %z ő véleményüket kérje. Miért ne használná ki ezt a lehetőséget, ha az az egész műhelyrész életének, munkájának a javára válik? Vad Lajos traktoros, aki ugyancsak pártcsoportvezető, éppen bent tartózkodik a gépjavító állomáson. Egy kicsit meg is lepődik, amikor Erdős elvtársnak a pártcsoportokról alkotott véleményét és az ezzel kapcsolatos önkritikáját elmondom neki. — Sokszor találkozunk és el nem megy mellettem, hogy valamit meg ne beszélne Persze, azért mindent nem lehet; az képtelenség. De hát nekünk önállóan is kell kezdeményeznünk. — Mi a véleménye? — fordulok most már Erdős elvtárs felé. — Tudja, én úgy szeretném, ha minden a legjobban menne, vagy legalábbis jobban, mint eddig. A kommunisták nagyobb aktivitására volna szükség. Igaza van, ne is legyen megelégedve. De talán éppen Vad Lajos találta fején a szeget, amikor az önálló kezdeményezésről beszélt. Ne akarjon mindent egyelőül a párttitkár megoldani. Ossza meg a feladatokat a pártvezetőségi tagokkal és a pártcsoportokkal, akkor nyilvánvalóan nagyobb lesz az aktivitás, neki pedig kevesebb a gondja, baja. Erről beszélgetünk még egy ideig, aztán kezdődik a taggyűlés. A gépjavító állomás és a termelő- szövetkezetek kapcsolatáról tárgyalnak a kommunisták, amelyen részt vesznek a tsz-ek vezetői, megbízottai is. Bírálatok hangzanak el: jobb munkát kérnek a gépjavító állomás dolgozóitól. Az ember azt várná, hogy a pártalapszervezet tagjai is hozzászólnak, sajnos azonban, a több mint háromórás taggyűlésen csak a vendégek és a vezetők hangját lehet hallani. Pedig milyen jó lenne, ha a műhelyek és a szántó- vető brigádok kommunistái is véleményt nyilvánítanának vagy — mopdjuk — vállalást tennének a kijavított gépek minőségi ellenőrzésére! Mert a gépjavító állomás és a tsz-ek kapcsolatának erősítése igazi politikai munka. Na, de térjünk csak vissza az előző beszélgetésre! Erdős elvtársnak bizonyára igaza van: a kommunisták nagyobb aktivitására volna szükség. De azért mégiscsak azt lehet megállapítani, hogy a Dévaványai Gépjavító Állomáson él a pártszervezet. S ha a pártvezetőség jobban megosztaná a feladatokat, akkor várhatóan megélénkülne a párttagok aktivitása is. . Pásztor Béla Sokan megállnak a békéscsabai bútorbolt kirakatai előtt, mikor egy-egy új, tetszetős garnitúra látható. Az üzlet igen nagy forgalmat bonyolít le, s mindig tud a vásárlóknak valami szép, modern, új formájú berendezést nyújtani. Vásárlás előtt, azonban érdemes „kipróbálni”, elég kényelmes-e a fotel? Fotó: Malmos Tizenhat pásztor csaknem 3 ezer jószágra felügyel Csabacsűdön A téli időben legelőgazdálkodási közös vállalkozás alakult Csabacsűdön 1586 katasztrális hold- nyi legelőre. A vállalkozás célul tűzte ki, hogy a rét feljavításával a község állatállománya részére jól karbantartott, műtrágyával gondozott legelőt biztosit. A közö§ társulás eredményeképpen csütörtökön megkezdődött az állatkihajtás a legelőre, ahol 16 pásztor 920 szarvasmarhára, 1600 juhra és 150 csikóra fog felügyelni. FIGYELEM! FIGYELEM! Megkezdték működésüket A NAGYKAMARÁSÉ KUNÄGOTAI, KASZAPERI, MEZÖKOVACSHAZI, MEDGYESBODZÁSI ktsz-ek szolgáltatóházai, ahol női, férfifodrászattal; női, férfiszabósággal és háztartási kisgépek javításával állnak a lakosság szolgálatára. FENTIEKEN KÍVÜL MEZÓKOVACSHA- ZÁN, KASZAPEREN, VALAMINT MED- GYESEGYHAZÁN MÉG RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓ-SZERVIZ IS ÁLL A LAKOSSÁG RENDELKEZÉSÉRE. BIZALOMMAL KERESSE FEL A KTSZ-EK SZOLG ÄLTATÖHÄZAIT ÉS RÉSZLEGEIT, AHOL MINDENKOR ELŐZÉKENY ÉS PONTOS KISZOLGÁLÁSBAN RÉSZESÜL! 107
