Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-05 / 105. szám
1966. május 5. 3 Csütörtök íratlanul ín A csirkeborítótól lehet ez tört én« *y Ki tudná már pontosan megmondani, hogy a megye korábbi 20 gépállomása közül melyik határozta el elsőnek azt, hogy a kijavított erő- és munkagépeket be is festi. Azért, hogy eltüntessék a gépek rozsdamarta foltjait, hogy szebb legyen a szemnek az úton és a határban is, s hogy könnyebben lehessen lemosni, tisztán tartani azokat. — „Tán csak nem mutatós festéssel akarják takarni a felületes javítást?” — gúnyolódtak ezen egyesek. Mások pedig egyenesen azt mondták, ha az első napokban valami baja esett a kijavított gépnek, hogy „inkább a javításra fordították volna a festéssel eltöltött időt”. Nem kevesebb csipkelődést es gunyoros megjegyzést kaptak azok a gépállomások sem, amelyek elsőnek vettek bátorságot arra, hogy az iroda, a konyha, a fürdő és öltöző meg más, sokak által látogatott épületek előtti ki- sebb-nagyobb térségre díszfákat, cserjéket, virágokat ültessenek, vagyis más szóval: parkosítsák az ndvar nélkülözhető részét. — „A határban kellene ilyen szép munkát végeznetek”! — vágták a szemükbe nem kis éllel. A gépállomási vezetők és dolgozók megsértődtek a festés és parkosítás miatti rosszmájúsko- dásért, de azért folytatták. Elvégre ők élik ott életük felét a gépállomáson, s miért lássanak lépten-nyomon ásító kerékvágásokat, sártengert? Elég abból annyi, amennyi elkerülhetetlenné vált abban az időben, amikor még nem jutott kövesútra, betonjárdára és még sok minden másra. Az utóbbi években, főleg mióta gépjavító állomásokká alakultak át, már jut bekötő útra is, és az udvar egy részének parkosítása olyan szokássá, íratlan törvénnyé vált, mint minden kijavított erő- és munkagép befestése. Most már mindenki ehhez szokott hozzá és azért szólnák meg a gépjavító állomást, ha nem parkosítana, s nem festene. Ha már ezt így szóvá tettük, akkor megemlítjük azt is, hogy milyen kellemes látvány volt a Szarvasi Gépjavító Állomás azoknak, akik az élüzemavató ünnepségre mentek, de azoknak is, akik különböző jármüveken elhaladnak az állomás előtt elvezető országúton. Amint hallottuk, az állomás dolgozói ragadtak meszelőt, hogy most a kettős ünnepen, vagyis az élüzem- avatón és május 1-én ne csak nagyszerű munkájuk, hanem tisztaság- és rendszeretetük híre is bejárja a megyét és az orszá- got. A szarvasiak példájára hivatkozva mondjuk: váljon íratlan törvénnyé az, hogy gépjavító állomásaink, állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink mindegyike állandóan — tehát nemcsak kitüntetés átvétele alkalmával — tisztán tartsa épületeit és azok környékét. Ez nemcsak táplálja az ott dolgozó többség szépérzékét, rendszere- tetét, hanem erre neveli azokat is, akik hajlamosak — még otthon is, nemhogy a munkahelyükön — a szemetelésre, a rendetlenség eltűrésére. K. I. Az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére indított versenyt beszélik meg Békésen a szocialista brigádvezelők A szocialista brigádvezetök május 6-án Békésen járási tanácskozást tartanak. A versenybizottság meghívta erre a járás mező- gazdasági nagyüzemeinek pártós gazdasági vezetőit is, valamint olyan tsz-ek brigádvezetőit, amelyekben adott a szocialista brigádmozgalomban való részvéte) és egy versenyző kollektíva kialakításának feltétele. A tanácskozáson a tavaszi és nyári munkákkal kapcsolatos tennivalókat, valamint az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére indított versenyből adódó feladatokat beszélik meg. a hajlított nádbútorig Hetvenéves a Békési Kosáripari Vállalat A napfényes Nápolyban, a gon- kenyérkosarakat csináltak, ma pe- dolákat ringató Velencében, aj fel- dig manilai nádból luxusibúto- hőharcolók fellegvárában, New rókát hajlítanak, dísz- és alkalmi Yorkban, a kaliforniai tengerpart kosarakat, tálcákat készítenek. Az üdülőiben, a francia Kiviérán, a akkori egy telep helyett már háAz egy őri termékek: csirkeborító és kas. Püski Gergely 1923 óta kosaras. A kosáripar öregei küldetésük, vállalkozásuk kibontakozásának ködös Londonban, a fehér éjszá- kák városaiban: Malmőben, Stockholmban, Leningrád'ban, a svájciak lakásaiban, Berlinben, Drezdában, Prágában szinte mindenütt ismerik a békési konárfonó terrom áll és épül a negyedik is! A fonás művészete 18 évvel ezelőtt száz, most pedig ezerszáz békésit foglalkoztat. Ha a negyedik telepet is üzembe helyezik, ezerötteljében láthatják a mai életet. Fáradozásuk nem volt hiábavaló. A csdrkebarítótól a manilai nád hajlítású, luxus ülőgarnitúra gyártásáig jutottak a békésiek. mékeit: a kosárkát, kaskát nádból és fűzvesszőből font bútort. A békési termékek — túlzás nélkül állíthatjuk — a világban jobban ismertek, mint idehaza. A kosáripari vállalat gyártmányainak 98 százalékát exportálja. Ebben az évben 42 millió forint értékű új terméket állítanak elő. Az export és a belföldi értékesítés aránya az 1965. évihez hasonló lesz. Ezt várják a vállalat vezetői. Nádiból hajlított bútorokat, fűzfából kenyérkosarakat, az angoloknak kutya- kosarat, alkalmi és díszfonatokat, tálcákat gyártanak. Az országnak kevés olyan vállalata van, mint ez. Itt mindent kézzel állítanak elő. A vesszőfo- náshoz legalább olyan nagy hozzáértés és ügyesség szükséges, mint a herendi porcelánok festé- „ . , , . , . .... ., ... ___, . ,__... s éhez. Minden egyes munkadarab itt is, ott is mara külön költemény százra növelik a foglalkoztatottak Ez az út, ez a fejlődés a békési lett. A fejlődés követelménye ez. számát. emberek szorgalmát, ügyességét A gyümölcs és zöldáru szállításához kifogástalanul tiszta vasúti kocsik szükségesek A Szegedi MÁV Igazgatóság tePusztad Imre, a vállalat párt- A fejlődés számszerűsége azon- szervezetének titkára ennek iga- ban itt lényeges minőséget takar, zolására a kosarasok kiállításának A dolgozók brigádokba tömörül- Tnegtekintését ajánlja. Ezen az él- tek, így versenyeznek a szociaA kiállított termékek közül néhány ízléses kosár és kenyértálca. ni létén nagy gondot okoz a vasúti kocsik megfelelő tisztán tartása. Az ömlesztett állapotbán szállított műtrágya például rendkívüli I módon szennyezi a kocsik rakodóterét. Az építkezésekhez szállított cement és égetett mész szintén sok „takaritanivalót” okoz a vasútnak. Márpedig a mindinkább növekvő mennyiségű gyümölcs, zöldségféle kifogástalan tisztaságú és az egészségügyi követelményeknek megfelelő teherkocsikat igényel. Ugyancsak ügyelni kellene az egészségügyi szabályok betartására tenyész- vagy vágóállatok szállításánál. A kiürült és elszennyeződött, valamint a fertőtlenítésre váró kocsikat a szegedi Rókus állomás területén levő mosótelepre irányítja a forgalmi szolgálat. Az itt dolgozók — bár a munkaviszonyok nem a legkorszerűbbek — egy műszak alatt 50—60 kocsit mosnak ki, tesznek újra alkalmassá küldemények fuvarozására. Megnehezíti az itteni munkát — különösen a téli időszakban — a kocsik padozatára fagyott vagy erősen rátapadt szeny- nyező anyag eltakarítása. Meg le- ; hetne könnyíteni a mosótelep | munkáját, ha a kirakóállomá-; sok vasutasai és a szállíttató fe- j lek a szennyező küldemények és i az élő állatok kirakása után elő- í takarítást végeznének. Egy-egy mosásra váró kocsi rendbe hozása 30—40 perc helyett 15—20 percre csökken, ha a kirakóállomáson előzőleg eltávolítják a szennyeződések zömét. Igen fontos hát az előtakarítás, hiszen a múlt évben például majdnem 20 ezer 'kocsit kellett kimosni. Sziládi Sando. Szeged múlt hetven év nagyszerű fejlődését reprezentálja a vállalat Akkoriban kocsi kasokat (a mai fiatalság talán már falun sem ismeri), csirkeborító, hal-, zöldségszállító fedett és takarmányhordásra alkalmas kasokat fon- jtak. Késeibb fűzfából bútorokat, lista címért, sőt szocialista címmel többszörösen kitüntetett kollektíváik is vannak. A dolgozók 65 százaléka nő, s az összes foglalkoztatottak többsége fiatal, új szakmunkás. Őket már a vállalat tanította a fonás művészeté- re. tanúsítja. Kép, szöveg: Dupsi K. Hogyan áll az 1966. évi építkezési program? Megyénk termelőszövetkezetei ebben az esztendőben 105,5 millió forintot fordítanak építkezésre. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya ezen a héten hozzálát az 1966. évre tervezett építkezési program ellenőrzéséhez. Ebben a munkában a megyei tanács, a járási tanácsok, az illetékes terme-" lőszövetkezetek, az építőipari vállalat és a Magyar Nemzeti Bank dolgozói együttesen vesznek részt. Részletesen megbeszelik majd az építőkkel a beruházás terv szerinti kivitelezésének körülményeit, hogy máris tisztázzák, miként teljesül 1966-ban a beruházók igénye. Amennyiben a mostani felülvizsgálaton néhány létesítmény építésétől, anyag vágj' egyéb ok miatt a kivitelező elállna —, gondoskodnak az engedélyezett összeg célszerű felhasználásáról.
