Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-31 / 127. szám

1946. május 31. 3 Mennyi zöldárut visznek központi ellátásra Békés megyéből? Látogatás a budapesti SZÖVÉRT központjában A szövetkezetek országos felvá­sárló szervéhez, a SZ'jVÉRT-hez látogattunk el Budapesten, aBaj- csy-Zsilinsaky út 3-ban. Ötemele­tes épületben működik a SZÖ­VÉRT. Itt mérik fel a tízmilliós ország zöldáru- és gyümclesszük- ségieíét és itt kapnak tiszta ké­pet arról is, hogy mit, milyen mennyiségben lehet exportálni. Csattognak a számológépek és percenként érkeznek az ország minden részéből a hivatalos je­lentések a mezőgazdasági termé­kek adatairól. — Mennyi zöktárm és gyúmo4-< csőt várnak Békés megyébői? — kérdeztük. — Burgonyából az ország szük­séglete meghaladja a 32 200 va­gont. Szerződésileg biztosítottak is sikerült szerződést kötni. A legkevesebbet termelnek Békés megyében tökből, csak 8 vagon­nyit tudnak átadni, viszont sár­garépából 97 vagont és uborkából 34 1 27 vagonnyi mennyiséget. Bé- 146 vagonnyit adnak át a köz kés megyében máris leszerződtek 638 vagon burgonya szállítására. Ugyancsak szerződést kötöttek 1579 vagon vöröshagyma, 425 fe­jes ' káposzta, ISO vagon paradi­csom és 1537 vagon vegyes zöld­ség szállítására. Ezeken kívül 498 vagon zöldpaprika, 258 gö­rögdinnye, 211 egyéb zöldség és 209 vagon du ghagy .ma szállítására-: flz idén mákot, uborkát és köztesként babot is vetettek A kaszaperi Lenin Tsz-ben azf keziik. Ugyancsak először — a Bé­etmúit két évben a vártnál gyen­gébb termést hozott az étkezési hagyma. A kieső érték pótlására az idén először 40 holdon vetet­tek mákot, ami igen szépen fej­lődik. A tervezett mennyiség öt mázsa, de ennél jóval többre le­hel számítani. Uborkát magnak 79 holdon vetettek, amit az Or­szágos Vetőmagtermeltető és El­látó Vállalat vesz majd át. Az uborka kapálása megkezdődött, a termés ebbői is igen jónak ígér­Teljesitik vállalásukat A kondorosi Lenin Termelő­szövetkezetben 50 kiszes lány és fiú vesz részt az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére in­dított versenyben. Ebben a ve­télkedésben a baromfitenyész­tők különösen jó eredményeket értek el már eddig is. Vállalták, hogy az idén összesen 60 ezer csirkét nevelnek fel. Eddig 32 ezer csirkét gondoztak, neveltek fel. Vállalták azt is, hogy 4 szá­zalékra csökkentik az elhullást s ez eddig 3,5 százalékra sike­rűit. Az egy kilogramm hús elő­állításához pedig 3,5 kiló takar­mány helyett 3,3 kilogrammot használnak fel. késcsabai Konzervgyárral történt szerződéskötés alapján — 40 hol­don termelnek zöld uborkát. Az idén köztesként 24 holdon babbal is kísérleteznek, amelyből 100 mázsára kötöttek szerződést a Mezőkovácsöázii Föidmüvesssso- vetkezettel. fogyasztásra. Gyümölcsfélékből vezet a/ sali­va 100 vagonnal, az alma 42, a kajszibarack 20, szőlő 10, meggy 10 és vegyes gyümölcs H)9 va­gonnal. Megyénk őszibarack ter­melése egészen minimális. Igaz, a talaj sem mindenhol megfelelő hozzá. Összesen 1 vagon őszi­barackot ajánlottak fel szerző­désre. Érdekesek a korai zöldáruk adatai is. Korai zöldhagymából 100 ezer, hónapos retekből 50 ezer, korai karalábéból 250 ezer csomóra kötöttek átvételi szerző­dést, noha nem egy cikkből en­nek többszörösét is megtermelik a Békés megyei gazdaságok. Az sem érdektelen, hogy áttelelö kel­káposztára nem is számítanak, így ebből nem is kötöttek meg­állapodásokat. A felbecsüli zöld­borsótermés ebben az évben 2880 mázsa. Átvételi szerződést csak ennek a felére kötöttek. Korai kelben 700 mázsát várnak a me­gyétől, s ebből is csak 400 má­zsát vesznek át. Zsolnai bősek) Kielégítő az eddigi árufelvásárlás üteme megyénkben Az éves szerződéskötéseién még sok a lemaraxtás A napokban összesítette a me­gyei tanács vb felvásárlási osztá­lya a kivásárlási terv első felé- J nek eddigi teljesítését, s az ez ! évre szóló különféle nevelési, hiz- I látási és szállítási szerződésköté- i sek állását. Az értékelésből az tűnik ki, hogy jo a felvásárlás eddigi üteme. Hízott sertésből ed- édig 70 ezer 841 darabot adtak át {.megyénk szövetkezetei és háztáji ' gazdaságai, s ez a félévi terv 61,9 5 százalékának felel meg. A gyomai j járás féléves tervét 75,5, a gyulai ! 68,5, az orosházi pedig 65,9 száza- | lókra teljesítette hízott sertésből, i Vágó ma rhából a fél évre tervezett- i nek az 54,9 százalékát vásárolta .Akkor érted mindem meg kell tenni, de neked is bármikor bár­mit a többdekért. Ha tehát én veled ma este beállítok hozzá­juk, hogy: „Marci bátyám, ei kellett jönnöm hazulról, mert megkaptam a SAS-behívót, s a barátommal szeretnék ittmarad­ni, hisz máshová nem mehe­tünk ...” — azt a választ fog­juk kapni: „öcsém, hozott Isten benneteket.. — Még tapsolni is fognak az örömtől — szúrta közbe Laci. — Mer% tapsolni nem fognak. Tele lesznek súlyos aggodalom­mal, de a család va&törvénye úgy fogja őket, mint egy csap­da. Gyötrődni fognak a félelem­től, hogy az igazgató úr nehogy megtudja, a szobalány nehogy kiszagolja —, de mindennap megnyugtatnak minket; milyen jó, hogy ott vagyunk, ugyan ho­va is lettünk volna... S Papír Marci szüntelen törni fogja a fejét, hogy lehetne belőlünk is valami hasznot kicsikarni. Na­gyon hamar rá fog jönni, mii­lyen sokat érünk majd a számá­ra, ha itt lesznek az oroszok, — Nem valami vonzó szituá­ció — tűnődött Laci. — ... de hát jobb. mint a csendőrök puskatusa alatt — tette hozzá Magda. Alkonyodott, amikor tovább indultak a csőszkunyhöból. Baj Tiélkül elérték a kis állomást, a vonaton meghúzódtak a pero­non. Az elsötétített szerelvényen senki sem törődött vetek. Mel­lettük egy SS-ikatona á&t, szót­lanul cigarettázott, a feddzzó pa­rázs megvilágította hideg kopó- arcát, a semmibe meredő közö­nyös szemét. Lacit idegesítette a jelenléte: „az isten verje meg. pont egy SS-sel kell együtt utaz­ni, menne már a nyavalyába, : vagy talán nekünk kéne odébb ! hurcoMcodimmifc, de akkor meg j gyanússá válhatun k ...” Min- J denféléket elképzelt, hátha ez a j fickó a következő állomáson ki- J hajol az ajtón s ismt a csend- j őröknek, vagy egyszerűen pisa- j tolyt fog rájuk. Kiverte a verejték, a háta á*- í izzadt. — Meleg van itt nagyon, eső után — suttogta Magdának. — Talán ki lehetne nyitni egy ablakot — mondta a lány. — Áh nem, akkor meg huzat lesz,.. — De legalább gombold ki az ingnyakadat. ...Phű, ez az „SS" ...A vonatke­rekek egyhangúan kattogtak, a j kocsi ütemesen himbálózott, a i katona hagyta magát ringatni, csak szú'ta-szívta a cigarettáját, ! kis idő múlva másikra gyújtott, j soha nem akart ez az utazás véget érni. Aztán csak befutottak Pestre, a szerelvény csikorogva lassított, megállt. Az „SS” előreengedte Magdát: (Folytatjuk) fel az állatforgalmi. A mezőko- vácsházi járás 63,6, a gyomai pe­dig 65,6 százalékra teljesítette fél­éves tervét. Baromfiból 6117 mázsát, a féi évre tervezett 42,5 százalékát ér­tékesítették a szövetkezeti és ház­táji gazdaságok. Ennek többségét, csaknem 5400 mázsát a szövetke­zetek adták át. A féléves terv teljesítésében első a mező kovácsházi .járás 61,1, második a szeghalmi járás 51,6, harmadik a szarvasi járás 50,4 százalékos teljesítménnyel. Az első fél évre beütemezett 62,5 millió darab tojásból eddig csak­nem 40 milliót értékesítettek már. Ebben a háztáji gazdaságok jeles- j kedtek, az eddig felvásárolt meny- nyiségből ugyanis azok adtak át több mint 34 millió darabot. Az ez évi állatnevelési, hizlalá- si és iparinövény-termelési szer­ződéskötés nem a legmegnyugta­tóbb. Hízott sertésből csupán a békési és a sarkadi járás szerződ­te le a kívánt mennyiséget vagy annál valamivel többet. A megye szövetkezetei és ház­táji gazdaságai együttesen 219 ezer 809 sertés hizlalására kö­töttek szerződést, a várt mennyiség 81,4 százaléká­ra. A szükséges vágó marha meny- nyiségnek már csak 9,3 százaléká­ra kell megkötni a szerződést. Baromfiból a szövetkezetek ed­dig 47 586, a háztáji gazdaságok pedig 16 430 mázsára kötöttek az j szerződést, ez az ez évben kívánt mennyiség 64 százalékát teszi ki. A baromfi-szerződéskötés legjob­ban a szeghalmi, a sarkadi és a szarvasi járásban haladt előre, ahol 71 és 77 százalék között tar­tanak már. Tejből a szükséges j mennyiség 77,4 százalékára kötöt- j ték meg eddig a szállítási szerző- I dóst. A kenyérgabonára egyedül a i gyomai járásban nem sikerült még a kért mennyiségié leszer­ződni, a többi járásban azonban néhány százalékkal túl is szer­ződték. Nem sikerült megkötni a ter­melési szerződést a gyárak igénye szerinti cukorrépate­rületre. A kívánt 27 300 hold helyett 24 051 holdat szerződtek le a szövetkeze­tek. Seprűcirokból is kevesebbet szerződtek a szükséges memnyiség- i nél 3366 holddal.­A korszerű legelőgazdálkodás megyei úttörői Az utóbbi években nagyon még sok szó esett arról, hogy miként lehetne növelni megyénkben a mintegy 90 ezer hold legelő fű- térmését. Az eddigi próbálkozások csffik azt eredményezték, hogy 'itt-ott valamivel több gondot for­dítottak a legelők műtrágyázásá­ra, gyomtalanítására, ápolására, s vagy ötezer holdat beépítettek öntözésre is. Ez azonban néhány százzal. Ugyanis nem minden szövetkezet bo- csájtotta a társulás pásztorainak gondjára még a juhokat, a növen­dék marhákat és a csikókat. Azon­ban, ha növekszik is a kihajtott állomány, a lehetőség szeri»*, máris jól gondozott és szakaszok­ra beosztott legelők bőséges fűter­mést és jó fejlődési lehetőséget csepp i biztosít. Különösen a csikók szá- a tengerben. A szarvasi járásban! mára nélkülözhetetlen' ez, mert is ennyinek számított eddig az,! akármilyen erőfeszítéssel is pró­Pillanatok alatt teleszívja friss vízzel a hatalmas vályúkat szivattyúmotor. hogy a szövetkezet tulajdonában f bálkoztak eddig egyes saövetke- levő 15U0 hold legelőből Csaba- csűd határában öntöztek 330 hol­dat. A többin ugyanúgy' Árpád apánk korabeli viszonyok ural­kodtak, mint máshol. Ha csapadé­kos volt az időjárás, akkor tovább tartott a legeltetési lehetőség, ha nem, akkor már július közepén ráillettek Arany János sorai, hogy: „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, Tikikadt szöcskenyájak legelésznek rajta.-’ Őszig ugyanis qsak a juhok találtak itt-ott táp­lálékot, a szarvasmarhák azonban nem. Most már jó gazdára találtak a legelők a szarvasi járásban: meg- 1 való vízhúzás nemcsak azért alakult 12 szövetkezet részvételé- ! mert mentesíti a gulyásokat zetek. legelő nélkül nem tudtak jó lábú. minden szempontból egészséges es jól fejlett csikókat felnevelni. A legeltetés érdekessége az, hogy a 160—200 darabból álló gu­lyát két ember őrzi az eddigi négy helyett. Eddig ugyanis azért volt szükség ennyi emberre, mert másképpen a gémeskutakból nem tudták volna megoldani az itatást, A társulás vezetői elhatározták, hogy a legelőkön levő kilenc kút mindegyikehez vásárolnak egv- egy szivaUyúmotort. négyet már sikerült beszerezniük. A motorral jó, a vei a legelőgazdálkodási társulás. I vízhúzástól, hanem azért is. mert Ősi, de nélkülözhetetlen módja a legeltetés a csikónevelesnek. íme néhány részlet az ez évi és a későbbi tervekről. A társulás ren­delkezésére álló mintegy kétmillió forintból MTZ-traktort, fűkaszát, rendsodrót, műtrágyaszórót, talaj- szellőztetőt vásárolnak. Az öntö­zött legelőre holdanként 3, a töb­bire pedig másfél mázsa vegyes műtrágyát szórnak. Ezenkívül, ha hozzájutnak, akkor holdanként 150—200 mázsányi szerves trágyát is adagolnak. Már ezek is olyan nagy tettek, amiket külön-külön egyik szövetkezet sem tudott vol­na megtenni. A további terv az, hogy öntözésre eddig berendezett 330 hold legelőt jövőre 300, az azt követő esztendőben pedig újabb 360 holddal növelik. Az öntözés és a műtrágyázás jelentőségéről alig­ha kell különösebben beszélni. Az öntözött területből az idén 150 | hold fű termését kaszálták le, s a í betakarított széna holdanként in- kább fölötte, mint alatta van a a tíz mázsának. A társulás legelőin jelenleg hét "vendék gulya, 100 növendék i ikó és 3 ezer juh legel. Az állatok száma most 4500-at tesz ■ki, s minden bizonnyal szaporodik ezek birtokában meg lehet köve­telni tőlük, hogy mindig friss és ne megkotusodott, megmohásodott víz legyen az itatóvályúkban. A szarvasi járás termelőszö­vetkezeteit joggal nevezhetjük a korszerű legelőgazdálkodás úttö­rőinek. Örvendetes, hogy a gyulai termelőszövetkezetek is hasonló társulások létrehozásával akarjak fontosságához és nélkülözhetet­lenségéhez méltóan megoldani a legelőgazdálkodást. Volt szervez­kedés, társulásalakítási készség a sarkadi és a szeghalmi járásban is. Azért mondjuk, hogy volt, mert állítólag az átszervezés mi­att lanyhult az ilyen irányú törekvés. Ha ez így van, veszteség éri a szövetkezeteket, mert a le­gelők Árpád-kori viszonyainak felszámolása, a korszerű legelő- gazdálkodás megteremtése csakis akkor képzelhető el, ha több szö­vetkezet összefog, s közösen vál­lalják az alapok lerakásának költ­ségeit. hogy azután együttesen részesüljenek az elérhető jó ered­ményekben. K. I. Fotó: Malmos

Next

/
Oldalképek
Tartalom