Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

V 1966. május 29. 5 Vasárnap A 27. szakmunkás Most kapja kézhez a segédlevelet Farkas János géplakatos szak­munkás. ö a 27., aki Tischlyar János szarvasi kisiparosnál sajátí­totta el a szakmát. Elődei megbecsült dolgozói az állami gazdasá­goknak, gépjavító állomásoknak. Ugyanis a géplakatos szakmán belül megismerkedtek a hegesztéssel, az esztergályozással és minden olyan 'munkával, amellyel Tischlyar János szabadalmazott újítása, a magtisztító berendezés egész sora készült az utóbbi években. Képünkön a mester és az ifjú szakember. Fotó: Malmos .........................................................................................................................................................................in F agyos látogatás — Kedveli ön a sarkköri klí­mát? — Látott-e földiepret, amivel golyózni lehet? Ilyen furcsa kérdések előzték meg ismerkedésemet egyik neve­zetes üzemünk most kezdődő munkájával. Rövidesen megtud­tam, hogy milyen kárt okozhatnak az enzimek, mi a különbség a zabhegyezés és a bab hegy ezés kö­zött, miért lassú az emelőtargon­ca, s mennyire fontos egyes szak­máknál az érettségi bizonyítvány. Megdermed a lehelet Időpont: déli egy óra, egy kü­lönösen meleg májusi napon. Színhely: az ország napsütésben leggazdagabb vidékének központ­ja. Kellékek: két báránybőr bun­da, fülvédős kucsma. Bár Márton Pál. a Hűtőipari Országos Vállalat békéscsabai üzemének igazgatója hozzáedző­dött a hirtelen hőmérsékletvál­tozásokhoz, az elővigyázatosság mégis kötelező. nám, hogy a gép értéke körülbe­lül 100 ezer dollár; a tekintélyes műszerfal számtalan kapcsolójá­val, színes jelzőfényeivel, beépí­tett műszereivel sugallná a véle­ményt: nem lehet akármilyen képzettségű emberre bízni ezt a masinát. Segít a MÍESZ A gyümölcsszemek mínusz 14 fokra mélyhűtve apró piros ping­ponglabdaként pattognak az osz- tályozóban. Innen félautomatikus csomagológéphez vezet az út: egy műszakban 11 ezer légmentesen zárt papírdobozt tölt meg és he­geszt össze. A csomagolás — világszínvona­lú — technológiáját a Kner Nyom­da dolgozóival közösen ügyesked- ték ki, alkalmazkodva a rendel­kezésre álló papírhoz, amely gyengébb minőségű, mint ami­lyenhez a gép készült, — Hogy a tervezettnél előbb működésbe állíthattuk a csomago­lógépet, abban nagy érdemei van­nak a MTESZ helyi szervezetének. Tej és targonca — Tudomásunk szerint az új gyorsfagyasztóval a békéscsabai gyáregység az ország — sőt Kö- zép-Európa — legkorszerűbben felszerelt hűtőüzeme. Mi az, ami mégis gondot, bosszúságot okoz? — Sok még a kézi munka, s a kiszolgáló gépek nem olyan mo­demek, mint a fagyasztóberende­zés. A kettőt nehéz szinkronizálni. Némely targoncák emelővillája olyan lustán mozog, hogy közben — megalszik a tej. Nálunk pedig az idő pénz. (Illetve minőség!) Ebből a kiváló minőségű gyü­mölcsből 10 vagont rendeltek az idén a svédek. Az erre a célra termesztett fajtájú földieper sza­bályos alakú, s olyan tűzpiros, mintha minden szemet zománccal futtattak volna be. Ügy látszik, ínyencek ezek a skandinávok... Vajda János Budapesti kirándulásra utazik ma két szocialista brigád tagsága A curtici határállomáson dolgozó Kossuth szocialista bri­gád a Vörös Október műszaki brigáddal ma, vasárnap reggel Budapestre utazik. A brigádta­gokat elkísérik a fővárosba csa­ládtagjaik is, s így mintegy ki­lenc vénén tesznek kirándulásit Budapestre. Gazdag programot állítottak össze erre a napra. Délelőtt megtekintik a budai vá­rat, a Halászbástyát, a fogadalmi templomot, a vármúzeumot és ellátogatnak a Történelmi Mú­zeumba. Délután az úttörővas- útom tesznek utazást, majd el­látogatnak a Budapesti Nemzet­közi Vásárra. fl járás lakosságának hét és fél százaléka vett részt politikai képzésben A mezőkovácsházi járási párt- vb értékelte az elmúlt pártok- taitásd évad munkáját. Megálla­pította, hogy a járás lakosságá­nak hét és fel százaléka vett részt politikai képzésben, ami a tavalyihoz képest egyszázalé­kos emelkedést jelent. A hallga­tók öt és fél százaléka pártomkí- vüliekből került ki, A propagandisták 37 és fél százaléka egyetemi vagy főis­kolai végzettségű, csaknem 30 százaléka érettségizett volt, több mint 70 százaléka: pártiskolai végzettséggel is rendelkezett. Átlépjük a küszöböt, tompa dör- 1 renéssel csapódik be mögöttünk a nehéz ajtó. A korai kánikulá­ból mintha pingvinek világába ke­rültünk volna. A falakon zúzmara, a lehelet megdermed a levegőben, s a lábunk szárához szinte oda­fagy a nadrág. Láthatatlan ventil­látorok csípős hideget hajtanak. A gyorsfagyasztó berendezés alagút- jában vagyunk. — Mi történne velünk, ha itt- ragadnánk? Az igazgató kivesz két szem duzzadt epret a fagyasztóvályúból és ledobja a padlózatra. Nagyot koppannak és rugalmas sértetlen­séggel gurulnak tova. Csontke­mények. A hideg forradalma Márton elvtárs elmondja, a nemrég felszerelt gyorsfagyasztó berendezés — mely a svéd Fri- goscandia cég gyártmánya — sa­játos premierjének vagyunk ta­núi. Az eredetileg zöldborsó tar­tósítására készített gépet az itte­ni szakemberek különböző gyü­mölcsök feldolgozásához alakítot­ták át, s az első produktum az eper. — Előnyei az eddigi eljárással szemben? — Gazdaságosabb és gyorsabb. A korábbi hat-nyolc órás feldol­gozási idő negyedére csökkent, s maga a fagyasztás folyamata né­hány perc. — Jelentősége? — Óriási. A mi szakmánkban a legfontosabb a gyorsaság. Mi­nél rövidebb a feldolgozás ideje, annál kisebb az áru enzimtevé­kenysége (bomlása), annál jobb, zamatosabb, frissebb a készít­mény. A műszerfal előtt Most „kulminál” az eperszezon. Hajnalban szedik, amint az üzem­be ér, a gyümölcsöt rögtön „hi­degre teszik”. Délre gyűlik ösz- sze annyi, hogy elkezdődhet a fo­lyamatos feldolgozás. Gép mossa, fehér köpenyes lányok, asszonyok csumázzák, válogatják. Később majd a zöldborsót pucolják vagy a babot „hegyezik” — szálazzák. — Vigyázunk, hogy homok ne kerüljön közé, elkülönítjük az érettségben, méretben nem meg­felelőt — közli Frorok Zsuzsa. A gyorsfagyasztó berendezést Csányi Ferenc kezeli. Fiatal, érett­ségizett szakmunkás. Ha nem tud­megismertetésében. Többek között megjelentették Darwin: A fajok eredete című korszakos hatású művét, egyben tág teret biztosí­tottak a magyar természettudo­mány eredményeinek közreadásá­ban is. De felbecsülhetetlen szolgálatot tett a társulat a hazai tudomá­nyos munka alapjainak biztosítá­sa érdekében is. Javasolta a Bu­dapesti Állatkert, az antropológiai múzeum létrehozását, a Balatoni Biológiai Intézet, a csillagvizsgáló intézet felállítását, kérte a termé­szetvédelem törvénybe iktatását, anyagilag támogatta -a tudósok külföldi kutatásait. Bíró Lajos, Üj-Guinea kutatója hálásan em­lékezik meg e segítségről: „hogy el nem buktam, ... a Természet- tudományi Társulat tagjai segít­ségének és nagylelkű tevékeny­ségének köszönhető.” A század elején, 1901-ben meg­alakult Társadalomtudományi Társaság kiszélesítette az isme­retterjesztő tevékenységet a tár­sadalomtudományokra is. Magá­ba tömörítette a haladó polgári radikális és marxista társadalom- tudományokat, akik elsősorban a munkásság körében fejtették ki munkájukat. Mind a természettudományi, mind a társadalomtudományi is­meretterjesztés azonban valójá­ban csak a Tanácsköztársaság idején jutott el a tömegekhez. Az ellenforradalmi korszak pedig szinte vegetálásra kény szeri tette a társulatot. Hogy mégis műkö­dött és szakosztályai szaporod­tak, csupán a tudós vezetők lan­kadatlan, fáradhatatlan munká­ján múlott. A felszabadulás megteremtette a széles körű népművelő tevé­kenység alapját. Ezt a lehetősé­get ki is használták értelmisé­günk legjobbjai. 1946-ban meg­jelentették a máig is népszerű j Élet és Tudomóny-t, ugrásszerű-1 en nőtt az előadások száma. En­nek az egészséges folyamatnak a betetőzése lett a Társadalom ésj Természettudományi Társulati 1953-beli megalakulása. Egységesf szervezet jött létre „a tudománjf és a művészet minden ágának aá eddiginél szélesebb körű népsze­rűsítésére.” Kiépültek a megyei, így a Békés megyei és a járási szervezetek is, s ma már behá­lózzák az egész országot. (1958 óta Tudományos Ismeretterjesztő Társulat.) A magyar értelmiség azon tagjainak lett a szervezete, akik hivatásuknak tekintik az is­meretterjesztést. Több mint 22 000 tagja az alapítókhoz, a nagy elő­dökhöz híven becsülettel, lelke­sedéssel, szívósan és fáradhatat­lanul fejleszti a magyar dolgozók szocialista tudatát, növeli szak­mai ismeretüket és korszerű mű­veltségüket. Ebben a nagy munkában je­lentős részt vállalnak a Békés megyében élő értelmiségiek is. Sajátjuknak tekintik a társulat célkitűzéseit s megvalósítják a nemes eszmeiségű, tettre sarkalló jelszó követelményét: „Tudo­mánnyal a népért!” Dr. Krupa András a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Békés megyei titkára Tavaszi-nyári rejtvénypályázat Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj: egy darab 1800 forintos Orionton táskarádió — Eredményhirdetés: a július 1-i számunkban 13. rejtvényünk Felülről lefelé, balról jobbra: 1. Ta- i karmany. 2. Traktortlpus. 3. Akol. 4. Fényképész. 5. Visit. 6. Ilyen csésze Is van. 7. Erös-e? 8. Az ó-görög hit- regékben az Alvilág kapuját őrző há­romfejű kutya 9. Had. 10. VÖL. 12. Egyik minisztériumunk. 14. Térség. 17. Vissza: 1 távol-keleti népköztársa- | ság (—’). 18. Meztelen (O »= ö). 20. La­katok. 22. Pártfogó. 24. Kényszerű munka. 26. AcéOkötél. 27. Számnév 28. Figyelmeztetem (—’). 29. Roham. 30. Tűzvész megfékezése. 31. Idea. 34 ! Egyik évszak. 36. Királyi ülőhely név. élővel. 37. Sakk műszó. Jobbról balra: 2. 7.EB. 3. Ráma. 4. Építőanyagtárolóhely. 5. Vissza: . . . háza, megyénk egyik városa. 6. Kinyit. 7. Akom Ikerszava. 8. Régen tehetős, jómódú gazda vagy Iparos, főleg Debrecenben használták ezit a kifejezést. 9. Kis ólomgolyó (e = ö). 10. Szinváltozat. 11. Nem egyenes. 13. Lever. 15. Házlszárnyas. 16. Keserű­ség. 19. Nem felnőtt, köznyelven. 21. Rívó (+’). 23. Horgász. 25. Babonás hit valamilyen tárgyban, többes szám­ban. 27. Kinek? 28. Felszólítás az ivásra. 29. Az egyik szülő felé hajlik. 36. Vipera németül. 31. Varrás. 32. Felszabadulás előtt a képviselőválasz­tások szavazatgyűjtő megbízottja. 33. Figyel. 36. Vissza: sakk műszó. 38. Gyakori családnév. Ha a rejtvényt megfejtettük, a szá­mokkal ellátott kockákba Írjuk be a megfelelő betűt. Beküldendő az így megkapott jelmondat. 3 31 1 31 il 33 S 2* <3 '3 if il ¥ 30 19 29 5 S z 30 3¥ f 33 3 33 6* 26 i9 s o . 19 23 Xf XX Xf 1¥ if k ló é U 3 30 2¥ 3 If o Tavaszi-nyári rejtvénypályázat 13. 1966. május 29. i szelvény I

Next

/
Oldalképek
Tartalom