Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-28 / 125. szám

IW6. május 28. 5 Szombat P avilomól — patiU&nra — Képek a festvérország kiállításáról — A csehszlovákok által kiállított SD—080 típusú önjáró daru. Gyors, könnyű mozgású, különféle átrakodási, szerelési és épí­tési munkák elvégzésére alkalmas. Nyolcezer kiló tehernél forgási szöge még eléri a 360 fokot. Négy m. magasságig emel és fordul. Kombinálni lehet kanalas mélykotró, kanalas ma­gassági kotró és különleges átrakó darugémmel. Jugoszláv fröccsöntő automata. Segítségével sokféle műanyag cikk, háztartási felszerelés tetszetős kivitelben termelékenyen készít hető. Világérdeklődésre tarthat számot a lengyel gyártmányú plaz­mavágó berendezés. Plazmasugarának a szuperkemény fémek sem tudnak ellenállni. Regős István felvételei Amíg a tíz ágyból 1167 lett... — 120 éves a megyei kórház Gyulán — KÓRHÁZ! Ha ezt a szót hallom a minap, amikor a megyei kór- j ahol nincs fogszakorvos s főleg s vagy olvasom, mindig gyermek- ! ház udvarán sétálgattam. Gyulán ] gyermekek, terhes anyák fogápo- korom jut eszembe. Olyan isten j épük fel, pontosan 120 évvel j lásában, fogpótlásában segítenek háta mögötti kis faluban születtem! ezelőtt a megyei kórház, ami az és nevelkedtem, ahol nemhogy: ország középkeleti részének egyik orvos, de még patika sem volt. Ha gazdaember betegedett meg, hintóval hozták a több kilomé­terre levő nagyközségből az or­vost, a szegény ember pedig vagy belepusztult a bajába, vagy felrak­ták a szalmával, dunnával bélelt ökörszekérre s eldöcögtek az or­voshoz. Ha mentőautó érkezett nagy ri t- kán a faluba, nemcsak a gyerme­kek, de a felnőttek is megcsodál­ták. Szinte irigyeltük, ha valaki kórházba került, titokban arra vágytunk, hogy egyszer mi is el­jussunk abba a gyógyszer szagú nagy épületbe, ahol fehér köpe­nyes orvosok és íityulás nővérek szerető gondossága veszi körül a beteget. Talán ez az élmény okozza, hogy ma sem tudok meghatódott- ság nélkül átlépni egy kórház küszöbén. Még a hangomat is lehalkítom, önkéntelenül ügyelek, hogy a cipőm se kopogjon. Orvo­sokkal, ápolókkal — akik az em­berek gyógyítását választották élethivatásul — a legnagyobb tisztelettel beszélek. A megható- dottság csak fokozódott bennem 1966. május 21-én nem csupán egy iskolai évad lezárása és produktumainak bemutatása volt, hanem az ének-zenéi szakcsoport több éves, tervszerűen felépített munkájának teljesítményeit, egy szervezetten irányított zenei mű­hely kiérlelt termését is nyújtot­ta az ünnepi hangulatban egybe- gyült közönség számába. A műsor gerincét és egyben legkiemelkedőbb csúcsait a II. év­folyam kórusszámai alkották Oláh Emiid intézeti tanár avatott irányításával, aki — mint karve­zető — ezen az estén emlékeze­tesen vitte sikerre a keze alatt rpűködö apparátus körültekintő­en összeállított műsorszámait. A műsort indító Bartók- és Kodály- művek máris széles skálán mozgó dinamikai potenciált ígértek, amelyet a későbbiek során foko- zatosan bontottak ki Juhász— 1 Gárdonyi: Munka és Borgulya: Hálaének című szerzeményei. A beteljesedést — és az első siker­petárdát — Lassus: Visszhangkó- rus-a hozta meg; az eredetileg ve­gyeskari művet Oláh Ernőd ül­tette át női karra az eredeti ef­fektusok gondos megóvásával és a „visszhang” ötletes, rejtett meg­szólaltatásával. Liszt „Weimari népdak'-a a tökéletesen beérett alkotás biztonságával szólalt meg, míg a „Santa Lucia” című olasz dal (szintén Oláh Ernőd átirata), valamint Novikov: „Volgái leány- kesergő”-je és Koposzov: „Szállj fecskemadár” kezdetű kórusa a kitűnő szólista, Székely Ildikó közreműködésével vált jelentőssé. A műsorban helyet kapott az I. évfolyam kórusa, a jövő évad ígérete is, akik Lipták Mihály ta­nár finom rajzú vezénylése mel­lett Békés megyei népdalokat mutattak be Dutkon László szak­vezető tanár gyűjtéséből, majd lendületes felfogásban adták elő Kodály: „Lengyel László”-ját. A kórusszámok közötti hangu­lati pihenőkben az intézet vonós­négyese által előadott „Kis éji zene”-részletet említjük, valamint, legjelentősebb egészségügyi intez- ménj’évé fejlődött. A 11 HOLDAS ŐSPARKBAN egy tucat épületben gyógyítják a betegeket. Elnézem az ódon fala­kat, a hűvös árnyat adó évszáza­dos fákat, s találgatom: vajon mennyi ember fordult már meg ebben a kórházban, hány édes­anyának adták vissza életét, akit odahaza aggódva vártak a gyer­mekek, hány gyermeket hoztak be félelemmel, de bizakodva a szülők? Mennyi éjszakát v irr osz­tottak súlyos betegek ágyánál az orvosok, az ápolók? Bizony nehéz volna megmonda­ni. Hisz 120 évvel ezelőtt csak tíz ággyal indult ez az egészségügyi intézmény, ma pedig egyszerre 1167 embernek tud ágyat adni. A gyógyászatban a legújabb mód-, szereket alkalmazzák. Izotóp­laboratórium, drága műszerek, gépek egész sora könnyíti az orvosok munkáját. Arról nem is beszélve, hogy a szakrendeléseken évente csaknem negyedmillió járóbeteget vizsgálnak meg, vilá­gítanak át, ezenkívül mozgóió- gászatuk eljut olyan helyekre, Schubert D-dúr szonatiná-ját Scheiben Ferenc intézeti tanár (hegedű) és Láng Gusztáv zongo­raművész átgondolt, elmélyült előadásában. A sokrétű műsor eszmei és konstrukciós egységét fölényesen biztosította Baka János intézeti tanár gondosan összeállított és sok szívvel elmondott összekötő- értelmező szövege. sokat. Az elmúlt évben például 22 ezernél több fekvő beteget ápoltak az ódon falak között. Az orvosol; ápolók állandó továbbképzését megszervezték, a kórház könyv­tára pedig az ország legjobban felszerelt kórházköny vtáraina k egyike. Több ezer könyv, 100 hazai és külföldi szakfolyóirat áll a szakemberek rendelkezésére. Látogatásom alkalmával beszél­tem orvosokkal, ápolókkal és be­tegekkel egyaránt. Egyöntetű a vélemény, hogy az öreg kórház bizony fiatalításra, korszerűsítésre szorul. Sok mindenben hátráltatja az orvosok munkáját a korszerűt­lenség. Néha előfordul, hogy be­szerzik a legmodernebb gépet, gyógyító eszközt, de az ósdi épü­letekben hónapokig kell várni, amíg helyet találnak a beszerelés­hez. Arról nem is szólva, hogv amikor épültek, igen korszerűek voltak az épületek, de nem szá­moltak arra, hogy háromszorosá­ra emelkedik a személyzet. Eh avult a villanyhálózat, a vízháló­zat. Kilenc kazán fűti a kórházat, évente 1000 vagon szén fogj', s ennek a tárolása, a felhasználása sok gondot, munkát és rengeteg piszkot ad. ÖRÖMMEL HALLOTTAM. hogy tanulmányterv készül az öreg kórház felújítására. Kijelöl­ték a bontásra ítélt épületeket is. a javítást, a karbantartást már a távlati tervekbe beleillesztve végzik. A parkok, utak felújítá­sát például két részletben oldják meg, s ami kész, ott egyszerre korszerű a hálózati világítás is. Tervezik többek között, hogy olaj- vagy íöldgázfűtésre rendez­kednek be, így tisztább, kényel­mesebb lesz a melegvízszolgáltatas és a termek fűtése. A tervek per­sze nem valósulnak meg máról holnapra, de orvosok, ápolók és betegek egyaránt nehezen várják a 120 éves kórház korszerűsítését Ary Róza Herbály András Tavaszi-nyári rejtvénypályázat Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj: egy darab 1800 forintos Orionton táskarádió — Eredményhirdetés: a július 1-i számunkban 12. rejtvényünk Emlékezetes sikerű szovjet film egyik jelenetét látják. Kérdés: mi a film címe, és ki a női főszereplő? Tavaszi-nyári rejtvénypáiyázai 12. 1966. május 28. szelvény A Szarvasi Óvónőképző Intézet évzáró koncertje

Next

/
Oldalképek
Tartalom