Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-26 / 123. szám
1W6» május 26. 6 Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA Száz magyar találmányt mutatnak be az 1966. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron A találmányok pavilonja hét' évvel ezelőtt, 1909-ben. jelentkezett először, az akkor még Budapesti Ipari Vásáron. Fejlődése rohamos volt, a hazai és külföldi műszaki és kereskedelmi szakemberek minden évben fokozott érdeklődéssel tekintették meg a kiállított magyar találmányokat. Az 1966. évi kiállításon 275 négyzetméter fedett és 150 négyzetméter szabad területen már száz találmány jelentkezik. Mi az, amely alapját képezi a kiállításnak, minőségben és számszerűségben is megteremti a fejlődés lehetőségét? A válasz általános vonatkozásban: dolgozó népünk, kétkeziek, műszakiak, technikusok, mérnökök, és még sorolhatnánk a szakmai ágazatokat, jelentős, termékeny alkotókedve. Alapot jelent a kiállítás megrendezéséhez az a tény is, hogy csak az elmúlt évben magyar feltalálók 1438 bejelentést tettek, az engedélyezett hazai szabadalmak száma pedig 437 volt. Jelentősek újítómozgalmunk számszerűségei is: 1965-ben 192 691 javaslatot nyújtottak be, ebből 102 848-at fogadtak el és 81.839-et valósítottak meg. A kifizetett újítási díj 62 411 500 forint volt, az eszmei díjazás öszesen 46 340 800 forint. És még a számszerűségekhez tartozik, hogy csak 1966. április 4-e alkalmából 1046 újító és 141 feltaláló kapta meg országos viszonylatban a Kiváló Üjító és Feltaláló kitüntetés arany, ezüst és bronz fokozatát. M indent összevetve, nagy az alkotókedv, sok az új műszaki megoldás. Arra természetesen sohasem lesz mód, hogy valamennyi új találmány összegyűjtve, grandiózus kiállítás keretében .kerüljön bemutatásra, de egyre gyakrabban hangzik el olyan észrevétel, hogy egy kicsit lehetne tágasabb is a pavilon, mert sok olyan találmány hiányzik belőle, amely jelentőségénél fogva helyet kérne a nemzetközi vásáron. A találmányoknak a nemzetközi vásáron való szerepeltetésénél azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni egy lényeges szempontot; nevezetesen azt, hogy nemcsak ebben a pavilonban, hanem minden iparág termékei között szép számmal akadnak olyanok, amelyeknek a létrehozásában a feltalálók közreműködtek. Ha nem is a kiállított tárgy vagy termék teljes terjedelmében, csak egy kicsi, de fontos alkotórészében szerepéi szabadalommal vé- ■ dett eljárás, vagy szerkezeti elem. A találmányok pavilonjának közönsége minden évben arra számít, hogy valami kuriózum is akad a kiállított tárgyak között. Ilyen kérdések hangzanak el már a kiállítás előtt is a sajtó képviselői részéről: mi az, ami érdekes a pavilonban? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre csak úgy válaszolhatunk, hogy minden tárgy érdekes, mindegyikben van valami, ami világviszonylatban új és haladó, hiszen ezen feltételek nélkül nem lehetett volna szabadalmaztatni egyiket sem. Mégis, anélkül, hogy bármelyik .találmányt magasabbra értékel nénk a többihez viszonyítva, te hát rangsorolás nélkül szeretnénk néhányat az 1966. évi kiállítás anyagából bemutatni. Patkós László és Szalai Mihály találmánya a mélyfúrási paraméterek helyszínen és a telephelyen történő mérését, az adatok regisztrálását végzi. A műszer embertől függetlenül, teljesen automatikusan és folyamatosan, saját áramforrással működik a fúrótorony felállításától, annak ledöntéséig. Külön érdekessége, hogy a helyszínen hat paramétert — vésőterhelést, vésőforgatási sebességet, öblítőiszapnyomást, fúrási előrehaladási segességet, a csigasor állását, üzemanyagfogyasztást — mér. A telephelyen levő műszer pedig, például elektromos üzemnél: „nem üzemel”, „üzemel üresjáratban”, „üzemel be-ki épít”, „fúrás”, „fúrási előrehaladás dm/perc”, „visszahúzások”, „után- iúrás” — jelez. A regisztrátum alapján a gépi berendezés kihasználtsága megállapítható és a fúrásszelvény kőzetkeménységű diagramja egyértelműen elkészíthető. A z elmúlt évi kiállításon sok érdeklődőt vonzott Kerekes József találmánya, a gyermekjátékként is használható rajzoló- és gravírozógép. Az elmúlt egy év alatt a feltaláló továbbfejlesztette a konstrukciót és kialakította a bútorgravírozót és a nyomdaipari klisékészítő gépet. Ezekkel a gépekkel korlátlan mennyiségű, szemre tetszetős, bonyolult mintázatú rajzok különböző nagyságban állíthatók elő. Elkészítésükhöz előtervezés szükségtelen és a paraméterek beállításával a minták tetszés szerinti alkalommal reprodukálhatók. Az ipar különböző helyein, ahol a levegő szennyezettsége a megengedettnél nagyobb mértékű, az eddigieknél hatásosabb, és főleg olcsóbb berendezés alkalmazható a diszpergált anyagok kiszűrésére Török Dezső találmányával. A Szellőző Művek által eddig legyártott berendezések teljes mértékben igazolták az elméleti számításokat és alkalmazásuk lényeges devizamegtakarítást eredményezett népgazdaságunknak. A Lakk- és Festékipari Vállalat kutatókollektívája évről évre újabb szabadalmazott termékekkel lepi meg a szakembereket. Ezek közül minden évben bemutatnak néhányat a találmányi kiállításon is. Ebben az évben dr. Kovács Lajos és társainak a korrózió ellen védő, kétkomponensű bevonóanyag szabadalmát mutatják be, amely a kereskedelemben KATEPOX néven ismeretes. A szabadalmazott eljárással készített bevonóanyaggal képzett védőbevonat korrózió elleni védőha- túsa kimagaslóan jó. A bevont csövek, lemezek, fémszerkezetek, tároló- és szállítóberendezések tartósan ellenállnak szennyvíz, ásványvíz, sóoldatok, tengervíz, savak, lúgok és egyéb vegyi anyagok behatásának. Felhasználási területe igen széles, gazdaságossága jelentős. N em kívánunk további felsorolásba bocsátkozni, mert kivétel nélkül lehetne valameny- nyi kiállításra kerülő találmányról méltatást írni, hiszen megvalósításuk, külföldi értékesítésük a népgazdaság érdekeit szolgálja. A vásár nyilvánosságától azt várják a kiállítás rendezői, hogy ne csak a puszta érdeklődés vezérelje a pavilonba a nézőket, hanem próbálják a gazda szemével nézni az újdonságokat és a saját munkahelyükön való hasznosítás lehetőségeit kutatva, váljanak maguk is e mozgalom terjesztőivé, a tapasztalatcsere tevőleges résztvevőivé. Minden szerénytelenség es nagyképűség nélkül állíthatom, hogy már gyerekkoromban lelkes úttörője voltam a magyai* űrhajózásnak. Eredményeim, igaz, nem voltak világraszólók s valószínű, hogy nevem sem lesz megemlítve majdan az űrkutatással foglalkozó lexikonban, de a világűrkutatásban végzett áldatlan tevékenységem családon belül és a szomszédok körében mindenképpen jelentős. Munkámat szigorúan maszek alapon végeztem, segítség nélkül. Egyedül Münchhausen báró holdíbeli utazása során szerzett tapasztalataira támaszkodtam és élénk fantáziámra. Verne Gyula elképzeléseit nem tudtam hasznosítani anyagi okok miatt. Rakétakiiövő szerkezetnek egy óriás csúzlit konstruáltam. Elkészítéséhez a család egyetlen kerékpárjának tartalék belső gumiját használtam fel mely élénk vihari; kavart családi berkekben. Rovásomra írható még bátyám fél magas szárú ünneplő cipőjének özvegyi sorsra juttatása, ugyanis a másik fél pár cipőnek levágtam a szárát a csúzli bőrrészének. Abban az időben már ez maga óriási áldozat volt a magyar űrhajózás oltárán, de én is áldoztam. A szárnyas Fifi Egyetlen filmet sem tapsolt meg olyan elragadtatással a közönség Cannes-ban, s egyiket sem minősítette olyan rossznak és olyan egyhangúan a kritika, mint a Szárnyas Fifit. Hogy kinek van valójában igaza, azt mindenki maga döntheti majd el. (Bemutatja a békéscsabai Szabadság mozi május 26-tól 30-ig.) MÁJUS 2«. Békési Bástya: Galapagos. Békéscsabai .Brigád: Minden kezdet nehéz.. Békéscsabai S.zabadság: A szárnyas Fifi. Békéscsabai Terv: idéntől keletre. Gyulai Petőfi: A vonat. Mező- kovácsházi Vörös Október: Az atrany- osetmpész. Orosházi Partizán: Nyomoz a vőlegény. Sarkadi Petőfi: Szent Péter esernyője. Szarvasi Táncsics: Sándor Mátyás. Szeghalmi Ady: A kőszívű ember fiai I., n. u sora Május 26-áin, este fél 8-íkor, Gvornan SZEGÉNY KIS BETÖRÖ A PTM FROTTÍRGYÁR Bp., XIII., Fáy u. 81—83. sz. FELVÉTELRE KERES SZÖVŐIPARI TANULÓT / (leány vagy fiú, 15. életév betöltése, 8 ált. isk. elvégzése szükséges), jelentkezés 1966. július 31-ig. Munkásszállás nincs, a tanulók részére lakást nem tudunk biztosítani. 5783 A Magyar Televízió műsora MÁJUS 26-AN, CSÜTÖRTÖKÖN 8.05—9.45-ig ISkola-tv. 9.45 Üvöltő szeleik. Magyarul beszélő angol film. (14 éven felülieknek). 11.20 Mi gazdaságosabb? 1/1.40 Jugoszlávia legszebb útjain. J-ugoszdáv kásfiíLm. 13.35—17.10- ig Iskola-ív. 17.110 Hírek. 17.1)5 Csak férfiaknak! Kisfilm. 17.25 Budapesti Nemzetíközi Vásár — 1966. Helyszíni közvetítés. 17.56 Sorsok, emberek. Ménes a hegyek között. 18.20 Teie- sport. 18.45 A nevető Müller. Dokumentumban. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 A fűszál. Magyarul beszélő olasz kis játékfilm. 29.13 Van kedve táncolni ? Közvetítés a Budapesti Nemzetközi Vásárról. 20.55 Róma rejtelmei. Magyarul beszélő olasz riportfilm. (16 éven felülieknek.) 22.no Tv-híradó — 2. VITA mert a szomszédok, nem méltányolva kutató elmémet és természetemet, követelték az összetört tetőkben okozott cserépkárok megtérítését. Én kiskorú'és vagyontalan lévén, csak megveretéssel tudtam fizetni. Természetesen akkor úgy éreztem, jogtalanul lettem megcsapatva, mert ki lövő-be rende zésemet tökéletesnek tartottam, s az ökiömnyi kavicsokat tele- hold idején és akkor indítottam parittyámból, amikor a hold alacsonyan járt az ég alján. Kizártnak tartottam, hogy a hold helyett a harmadik szomszéd háztetejét találtam el. Arra azonban gyanakodtam, hogy kavicsaim gellert kapva a holdon. visszapattantak szomszédaink háztetejére. Ez egy kis büszkeséggel töltött el és némi gyógyírt jelentett fájó sebeimre. Ebből persze már régen kigyógyultam, de az űrkutatás ma is kedvenc témám és e téren szerzett tapasztalataimat szívesen rendelkezésre adnám — nemzeti érzés miatt — elsősorban a magyar űrhajózás szám - - ra. Az egész dolgot soha eA nem mondtam volna — (nem szeretek dicsekedni) —, ha örökké elégedetlen ismerősöm nem hiányolta volna azt, hogy Magyarország nem foglalkozik komolyabban űrkutatással. Főleg azt kifogásolta, hogy mi miért nem lövünk fel űrhajókat? — Megmagyaráztam neki. — Mondtam neki, hogy* a mi szputnylkjaink az új gyáróriások, űrhajóink új szocialista városaink és az a nemes, történelem- formáló törekvés, hogy utolérjük a fejlett országokat. Ez az — mondta ő —, hiszen ezen a téren máris lemaradtunk. Mi már csak turistaként, vízummal mehetünk majd a holdba vagy máshova, mert mindenütt megelőznek bennünket. Hát miért nem igyekszünk területet foglalni és gyarmatot alapítani? Figyelmeztettem, hogy mi elvből elítéljük a gyarmatosítást. Különben is jelenlegi szántóterületünk elég munkát ad termelőszövetkezeteinknek, s egyébként is legjobb tudomásom szerint a hold felülete alkalmatlan bánkúti búza és földimogyoró termesztésére. Érveimet figyelmesen A román tv műsora CSÜTÖRTÖK 18.00 Esti tv-híradó. 18.10 Gyermekeiknek: Az első vakáció. 18.30 Bemutatkozás. 19.30 Nőknek. 29.00 Három kép a hétről. 20.15 Francia film: Egy egér a férfiak között. 21.45 A tv éjszakai híradója. 21.55 Időjárásjelentés. 22.00 Kis televízió: koncert Prágából. hallgatta, de láttam rajta, gyanakodik, hogy ugratom, Ezért; a dolog anyagi oldalát kezdtem neki magyarázni. Elmondtam, hogy az űrhajók indítását — anyagi okok miatt — nem minden állam engedheti meg magának, de megnyugtattam, hogy eljön az az idő, amikor farmotoros, csuklós Ikarusz-rakéták menetrendszerűen fognak közlekedni a Föld és a Venus között, sőt az IBUSZ hétvégi Föld—Hold járatokat fog indítani. — Csak azt ne mondja, hogy a Marsra meg szak- szervezeti beutalóval fogunk utazni jegyezte meg ismerősöm epésen. — De — mondtam —, ez is eljön egyszer. — De nem családos beutalóval. — Azzal. — Lehet, de nem a főszezonban. hanem januárban vagy novemberben. — A főszezonban, érti? A legnagyobb kánikulában és protekció nélkül. — Hát idefigyeljen, nekem előbb lesz gebines tejcsárdám a Tejúton. minthogy ezt megérje valaki — mondta gúnyosan, majd köszönés nélkül otthagyott. Hát láttak már ilyen pesszimista, türelmetlen, elégedetlen alakot? Dobra Sándo-r
