Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-19 / 117. szám
május 19. 5 Csütörtök Megvalósul-e 8 millió 200 ezer forint társadalmi munka? — Hol segíthetünk? — Ütemterv Békéscsabán — Tavasz víjgén évről évre visszatérő feladat, hogy a községekben és városokban a lakosság a tanácstagok és a népfront-aktivisták vezetésével hozzákezd utcájának. körzetének! városának ts falujának szépítéséhez. E tavaszi „nagytakarítás"’ most különösen ráfér lakóhelyeinkre, hiszen a tél és a sok eső kellemetlen nyomokat hagyott maga után. Az elmúlt években a lakosság szívesen vett részt ezekben a munkákban és Tisztítják, meszelik a szeghalmi óvoda épületét. Fotó: Esztergály Mától kezdve a békéscsabai Brigád íilmszinházban játsszák A hétköznapi fasizmus című filmet Lapunkban is több alkalommal beszámoltunk arról, hogy megyénkben hol mutatták ' már eddig be Mihail Romm lipcsei fesztivál díjnyertes filmjét. Mihail Romm magyarországi látogatása alkalmával a Magyar Sajtó Házában tartott sajtóértekezleten többek között elmondotta, hogy a dokumentumok1 nagy részé Goebbels filmarchívumából valók, amit Berlinben zsákmányoltak a szovjet felszabadító csapatok. A film minden egyes kockája dokumentumkép és mind-1, egyikről meg tudják mondani, ki készítette. Mihail Romm és a forgatókönyv írásában részt vevő társszerzők. Maja Turovszkaja és Jurij Hanjutyin az előbb említett sajtóértekezleten" elmondották azt is egy kérdésre válaszolva, hogy most ugyanez a szerzői hármas dokumentumíilmet szándékozik készíteni a szovjet ifjúságról. Ezt a filmjüket cínéma verité módszerrel készítenék. „A hétköznapi fasizmus ’ megyénk filmszínházaiban nagy sikert aratott, s hisszük, hogy Békéscsabán is sokan tekintik majd meg. kellőképpen érzékeltetheti. Tavaly kenyérgabonából minden korábbinál nagyobb volt a termésátlag. Holdanként átlagosan 12.5 métermázsát takarítottak be, de a ténylegesen megtermett mennyiség ezt lényegesen meghaladta. Becslések szerint elérte a második ötéves terv utolsó esztendejére előirányzott szintet: a 13.5 mázsát. Ezt a mennyiséget azonban részben a szokatlanul mostoha időjárás, részben a betakarítógépek hiánya miatt nem tudták a mezőgazdasági üzemek teljes egészében betakarítani. A veszteség mértéke talán azokat is meggyőzi a gépesítés további fokozásának indokoltságáról, akik eddig túlzottnak tartották a mezőgazdaságnak juttatott anyagi eszközök nagyságát. ( A második ötéves terv mező- gazdasági beruházásainak tapasztalatai an “ is alkalmasak, hogy kellő élességgel kerüljön napirendre a beruházások összhangjának és hatékonyságának vizsgálata. A termelőszövetkezetekben például indokolt panasz: csak fél siker, ha felépül egy nagyüzemi tehénistálló, de az igényekhez mérten hiányos vagy korszerűtlen műszaki berendezése. Ugyanígy.: a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítések mellé odakívánkoznak azok az épületek és felszerelések, amelyek lehetővé teszik az áru osztályozását, csomagolását, esetleg feldolgozását. A szőlőtermelő gazdaságokban pincék és borászati gépek kellenek. A gyümölcsösök mellé hűtő-tárolók. És jó utak kellenek, amelyeken nem mennek tönkre a gépek. tehergépkocsik és biztonságosan el lehet szállítani a termékeket. Közismert, hogy ma még nagyon szegényes a mezőgazdasági üzemek úthálózata. Gyakran amiatt is belső szállítási gondokkal küzdenek a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, mert lenne ugyan elegendő vontató- traktoruk, de kevés a pótkocsi. Több termelőszövetkezetben évről évre azért marad az állattenyésztő majorokban sok száz vagon trágya, mert bár van gépi vontatású trágyaszórójuk, de nincs egyetlen markoló-rakodó gépük sem. A félmegoldások tehát ésszerűtlenek, lehetetlenné teszik a megvalósult beruházások kedvező hatásának érvényesülését is. A gazdaságirányítási reform kidolgozása közben sorra veszik mindezeket a felismeréseket, gon dókat. De nem elegendő csak „fönt” gondolkodni. Kevés az. ha csupán a minisztériumokban és a megyei irányító szerveknél törekednek egy új, hatékonyabb beruházási program kidolgozására és megvalósítására. Sikerre csak úgy számíthatunk. ha minden gazdaságban, termelőszövetkezetben! saját termelési körülményeiket, igényeiket is elemzik és beruházásaikat a lehető legkörültekintőbb gazdaságossági s^gmítá-1 sok alapján határozzák el.' Amikor mostanában sok szó esik például a termelőszöveÜkezetek önállóságának növeléséről, akkor ezalatt az ilyen feladatok megoldását is értjük. Csak így biztosíthatjuk, hogy a következő öt évben a növekvő beruházások eredményeként az eddiginél is nagyobb sikereket könyvelhessünk el a mezőgazdasági termelés fejlődésében. Horváth László • ennek alapján szépültek, rendeződtek a községek, városok utcái. — Mit várhatunk ebben az évben? t — A megyei terv ebben az évben — közölték az illetékesek — mintegy 8 millió 200 ezer forint értékű társadalmi munkát irányzott elő. Ebből az összegből nagyobbrészt járdák, csatornák, törpevízművek épülnek, de a lakosság részt vesz a villanyhálózat bővítésében, majd az iskolai tantermek rendbe hozásában vagy éppen építésében, a művelődési otthonok karbantartásában, s van községünk. ahol a sportot kedvelő lakosság a pályák felújításához, az öltözők építéséhez is társadalmi munkát ajánlott fel. — Hallhatnánk-e számokat? — Békéscsabán például másfél millió forint, a békési járásban 1 millió 200 ezer forint, a szarvasi járásban ugyancsak 1 millió forint felett van a vállalt társadalmi munka. Ebből azonban az is kiderül. hogy például Gyulán bár csak 500 ezer forintot vállaltak, de- tavaly is több mint 900 ezer forintot teljesítettek. Nyilván a lakosság ebben az évbén is segít a községi és városi tanácsok feladatainak megoldásában. — Mi a különbség tehát a vállalás és a teljesítés között? — Legjobban talán azzal a számmal lehet érzékeltetni, hogy 1965-ben minden egyes lakosra 24,95 forint jutott társadalmi munka végzésben, s most a tervek szerint 18,26 forintot vállaltak. A vállalások pedig alatta maradnak a teljesítésnek, s mi reméljük, hogy ebben az évben is megközelítjük az egy főre jutó 25 forintot. — Mi a helyzet Békéscsabán? — kérdeztük meg a Hazafias Népfront békéscsabai bizottságát. — A város lakossága az elmúlt évi tervet 107 százalékra teljesítette. És az eddigi tapasztalatok alapján mi hisszük, hogy most is tudjuk teljesíteni terveinket. A második ötéves tervben 8 millió 499 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztünk Békéscsabán, ami annyit jelent, hogy mintegy 40 ezer ember társadalmi úton 567 ezer munkaórát dolgozott, örülünk annak, hogy a lakosság szinte minden hívás nélkül ebben az évben is hozzákezdett tavasz - szál ,a házak előtti árkok és parkok rendbehozatalához, segítette a városszépítés munkáját. A megyei tanács illetékeseitől nyert értesülésünk és a békéscsabai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a megye 8 millió 200 ezer forintos társadalmi munkatervet a lakosság áldozatkészségével, szőkébb lakóhelyének szeretetével valóra tudjuk váltani ebben az évben is. A világ legjobb amatőr - tánccsoportjait várja Szombathely A május 20—21—22-én, Szombathelyen sorra kerülő nemzetközi imatőr táncversenyre külföldről 25 pár nevezett be. A magyar párok száma száz, köztük 16 Békés megyei. A békéscsabai Balassi Művelődési Otthon társastáncklubját 13, a békési ifjúsági ház társastánc-klubját pedig 3 táncospár képviseli. A május 22-i, vasárnapi nagyszabású gálaestről a szombathelyi művelődési és sportházból helyszíni közvetítést ad a televízió. (MTI) FÖLDINDULÁS Kodolányi drámája a Jókai Színházban Az após és a vő összecsapása. (Körösztös István és F. Nagy Imre.) Kodolányi János írói neve, különösképpen pedig a Földindulás — amit könyvtárnyira rúgó írásai közül ő is legkedvesebbnek tart —i méltán érdemelte ki a közönség érdeklődését a Jókai Színház előadása iránt. A közvélemény várakozása és a megyeszerte megnyilatkozó érdeklődés igazolta a színház vállalkozásának helyességét. Az Ormánságban még ma is pokan töprengenek azon a magukra maradt, magatehetetlen idősebbek közül, hogy hol rontották el az életüket. Mai a téma azért is, mert problémáját sokan a mai népesedési viszonyokkal kapcsolatba hozva, kísértetiesen hasonlatosnak találják azt — országos tendenciaként. És jogos „a kicsi vagy kocsi” elnézően mosolygó, cinikus humorizáló hangja mellett megszólaltatni ezt is nehogy újabb ilyen drámákat kelljen írni. A színház előadásának célja persze nemcsak ez volt, hanem színre hozni az év programjában szereplő magyar szerzők legszebb, legmaradandóbb alkotásaként Kodolányi szép, generációkat érintő és intő drámáját is. Az egykés leányos házhoz vőnek ment, ugyancsak, egyke Kántor (Jánost a bennünket sok emlékezetes, szép játékkal eddig is ipeg- örvendeztető Körösztös István jelenítette meg. \A rendkívüli sokoldalúságot kívánó szerep jól talált gazdájára. A .jellemfejlődés; az ön tudatosodás; a határozott egyéniséggé válás és tettre indító bátorság próbára teszi a tehetséget. Körösztös játéka állta a próbát. A sok megaláztatást elviselni kénytelen vő dohogásából a megkövesedett maradiságot megtestesítő apóssal tudatosan szembeszálló, majd a kiközösítés . után következő élet és epizódja — gyermeke halála —, s a nyugtalanságában igazi érzelmekkel, kemény belső harc árán visszatérő Kántor János sokféle hangnemet, magatartást, igán differenciált fölfogást, sok-sok eredetiséget igénylő alakját meggyőző és sikert hozó művészi intelligenciával tolmácsolta Körösztös. Ha azok számára, akik az 1939-es előadásokról hozták élményüket, Páger emlékezetes maradt, leszámítva a kor — mint történeti kor — érzelmeket felfokozó hatását, a mi Kántor Jánosunk érzelemdús játéka is maradandót jelent. A tragédiában és. a megtalált boldogságban felesége (Juli) a művészi játékban méltó partnere volt Szentirmay Éva. A becsületes, egyszerű, szorgalmas, érzékeny, de szüleinek kiszolgáltatott fiatalasszony szomorú sorsát kedves bájjal, őszinte átéléssel alakította. Különösen finom és vonzó volt a harmadik felvonásban, amikor már a cselekmény szerint is felszabadult a szülői ház nyomasztó kényszerétől és magának élhetett. Finoman árnyalt, szép művészi teljesítménye a nézőből azt a kérdést váltja ki, vajon miért nem láthatjuk hasonló szép produkciót kívánó szerepekben? A rátarti, fösvény, egykéző polgár gőgös, hatalmát mutogató, a múlthoz görcsösen és oktalanul ragaszkodó típusát színesen és szemléletesen jelenítette meg Böbék Samu szerepében F. Nagy Imre. „Az én házamban én vagyok az úr, aki vőnek jött, az senkiházi " szemléletet valló, de a tragédiában kétségbeeső és összeomló .ormánsági paraszt a maga valósagában élt a színpadon. Felesége, akit Cseresnyés Rózsa alakít, jól illik az urához. Az urát követő, á világ nyelvétől tartó, a múltat elfogadó — „ha nekem jó volt, legyen jó múlnak is” — életfelfogás képviselője. Dicsérhető színészi teljesítményében mintha megingást jelentene a harmadik felvonásban „megtérő anya” enyhén modorosnak tűnő kedvessége. A családon kívüli szereplők közül tetszett Dénes Piroska sallang- mentes Piókás szüléje, Mátyás Jolán finoman formált Fekete Zsuzsija, Vargha Ilona fontoskodó Mari nénije, a 30-as évek német nemzetiségi előretörését megjelenítő Weintraub szerepében Székely Tamás. A többi szereplő is igyekezettel, becsületesen zárkózott fel az említettekhez, aminek köszönhető hogy a kezdeti rész vontatottnak tűnő indítása és a szerkezetileg is lazábban beépített szektás jelenet fogóssága ellenére a rendezésnek sikerült egységes, kellemes összhatást kialakítania. A rendező — Máté Lajos — ezúttal is a tele megszokott igényes, alapos előtanulmányokon épülő munkát adta. A rendelkezésre álló anyagból a iegszerencsésebbnek mohó ható szereplőgárdát sorakoztat!; fel a feladat megoldására. Az apró részletek, a legkisebb szerepek éppúgy mutatták elmélyült rendezői munkáját, mint a határozottan elképzelt, koncepciódús főszerepek. Egyetlen súlyos feladatot nem sikerült tökéletesen megoldania, szereplőinek a déli nyelv,járású dialektusa szerinti beszélteté- sét. A díszletekkel kapcsolatosan el kell fogadnunk a modern díszlettervezés elveit, egyebek között a nagyvonalú stilizálást. Ügy érezzük azonban, hogy Suki Antal díszletei, melyek a dráma hangulatát egészében jól követik, részleteiben még így is ridegek; nem eléggé átgondoltak. Méreteiben is. jellegében is furcsa például az első jelenet nagy házfala, ami a következő jelenet szobája miatti kényszermegoldásként hat. Bántó a harmadik felvonás kékje, de az apróbb részletek is kívánnák az elmélyültebb előtanulmányokat. Beck Zoltán
