Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-18 / 116. szám
1966. május 18. 3 Szerda Melegágyi primőrökből 20 millió forint bevétel A primőrök dömpingje az elmúlt napokban megkezdődött me- gyénkben. A MÉK felvásárlód most már folyamatosan veszik ást a salátát, az uborkáit, retkeit, zöldpaprikáit és egyéb termékeket. Medeigágyi salátából eddig 1 millió 50 ezer fejet vásároltak fel, ebből 700 ezer menit exportra. Retekből 300 ezer csomót adtak át a termelőszövetkezetek, melynek egy részét szintén exportra, a szomszédos államokba szállították. Uborkát viszont egyelőre csak a belföldi piacra adtaik, ösz- szesen 400 mázsát. A jövő héten kezdődik meg ebből a termékből Keserű sor Ezt a nem mindennapi címet nem mi találtuk ki. A valóság az, hogy Békésen, a II. kerületben neveztek el így egy utcát, ki tudja mikor. Nem tévedés, utcát és nem házsort. Az egyik kiskapun kilépő nénikétől megkérdeztem, hogy miről és mikor nevezték így el. Azt telelte, ő nem tudja, már így hívták az utcát akkor is, amikor ők 1928-ban odaköltöztek. Lehetséges, hogy abban az időben nagyon keserű volt azoknak a sora, akik a községinek ebben a szélső utcájában laktak, sőt biztos is. Manapság azonban ilyesminek szinte semmi jelét nem látni. Bármelyik udvarba néztem be, szőlőlugas futott a háztető felé, az udvarok cááknem mindegyikében kiskacsák, kislibák, csirkék, tyúkok, s malacok sokasága. Egyszóval, aligha érdemli meg ez a jó közepes életmódról tanúskodó utca a Keserű nevet. Miután ezt így megállapítottam, elhatároztam, hogy átfutom a község térképét, mondván, bizonyára akad még jó néhány alaposan idejét múlta utcanév. Hát akad. Többek /között a Kereszt utca. Ez a név arról ragadt rá, hogy jókora feszület áll valahol a közepe táján. Van itt Borz, Kopasz utca, Szentpál sor és Libazug utca. Ez az utóbbi két kilométernyi hosszú, ezért nem tudni, hogy mi benne a zug? Jellemzőül hagytuk utoljára a Névtelen utcát. Ez is azt bizonyítja jó néhánnyal e»ütt, hogy nem fordítanak élig gondot arra, hogy az utcák megfelelő nevet viseljenek. Védekezésül mondhatják, hogy tiszteletben tartják a régi hagyományokat. Erre mi azt feleljük: történelmünknek jó néhány olyan kiemelkedő alakja volt, akik sokat tettek népünk anyagi, politikai és kulturális felemelkedéséért Szebb is, jobb is lenne, ha történelmi személyek nevét viselnék az utcák, a Keserű sor, a Kereszt, a Borz, a Kopasz, a Libazug, a Szentpál sor és a Névtelen helyett. K. I. az exportszállítás. Az idén Békés megye termelőszövetkezetedből és a magánikertészektől ősz- szesen 5 ezer mázsa medeigágyi uborkáit vesznek áf a felvásárlók és ebből 3 ezer mázsát szállítanak külföldre. A zöldpaprika felvásárlása is megindult, bár ebből még keveset, mindössze 100 ezer darabot adták át. Az idén összesen 3 millió darab melegáigyi zöldpaprikát vásárolnak fel s ennek 50 százaléka megy exportra. Kiváló termelési eredményeket érték el megyénkben a Gyula környéki termelőszövetkezetek, valamint a medgyesegyházi, újdd- » gyósi, békési és békéscsabai gaz- S daságok. A MÉK az idén melegágya termékek felvásárlási áraként összesen 20 millió forintot Űzet majd ki megyénk nagyüzemi gazdaságainak. | Csatornaépítés Békéscsabán. . ‘ - -oc.'.X Fató: Kiss A. Bella és társai Naigyon falánk, s nagyon szapora a patkány. Befészkelődésü- ket a különböző gazdasági épületekbe, összedyuggalt falak, kirágott zsákok, felitört tyúktojások és megölt naposcsibék sokasága jelzi csakhamar. E naigy pusztítás gyakran azzal is jár, hogy ezek a veszedelmes rágcsálók különböző betegségeiket, többek között pestist és tífuszt hurcolnak a haszonnem indítanának ellenük irtóhad- j áraitot. A Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság örménykútd kerületében minden évben megvadásztat- ták a patkányokat a majorban. Csakhogy ez nagyon sokba került. Tavaly nyáron például napi 900 forintért végezte az irtást egy fegyvernek! ember kutyákkal és idomított görényekkel. Egy rnáPigler Sándor kerületi állattenyésztő és Lustyik Pál, a vadászkülönítmény örménykúti szállásán. Fotó: Malmos állatok közié. Falánkságukra egy jellemző példát; A Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság Rózsési kerületében tavaly egy éjszakára fél zsák kukoricadarát öntöttek egy üres helyiségbe azzal a céllal, hogy hozzávetőlegesen lemérjék a patkányok pusztításának a mértékét. Reggelre egy szem dara sem maradt. Képzelhető, mennyit pazarolnak el évente, ha Megtárgyalták a TIT nemzetközi szakosztálya jövő évi tervét Hétfő délután Békéscsabán, az Értelmiségi Klubban tartotta megbeszélését a TIT nemzetközi szakosztálya. Bevezetőben Vizs- nyiczai János megyei elnök tartott tájékoztatót az országos TIT- váiaszitimány májusi üléséről. Ismertette, hogy az 1966—67-es ismeretterjesztési évadban az ösz- szefüggő nemzetközi események magyarázatát elvi, ideológiai vonatkozásban az SZKP XXIII. és az MSZMP IX. kongresszusa megállapításaira kell alapozni. Békés megye nemzetközi ismeretterjesztő munkája országosan elismerést váltott ki. Tovább kell aaoniban növelni a szervezeti élet stabilitását, és az előadók széles körű politikai felkészítését. Az eseményeket nemcsak az „időszerűség” oldaláról, hanem elsősorban összefüggésükben, elemzően és határozattan kell magyarázni. A jövő évadra vonatkozóan a szakosztály vezetősége vita alapján elhatározta, hogy 3—6 előadá- sos sorozatokat, 4—5 előadásból álló akadémiákat, előadói konferenciákat és 3—6 esetben reprezentatív előadást szervez. Külön figyelmet szentelnek — elsősorban a fiatalság és a nők szempontjából — a mindennapi igények kielégítésére gyors és érdekes előadások megtartásával. síik kerek 5000 forintot kért egy hétre. Az okozott kár igencsak arányban van ezzel, ha ugyan nem nagyobb. A kerület vezetői azonban azt mondták: — Miért ne oldjuk meg olcsóbban is, ha lehet? Megoldották. Még tavaly vásároltak egy sima szőrű foxipárt és öt idomított vadászgörényt. Ez a kis „különítmény” öldöklő csatában vagy húszezer rágcsálót semmisített meg azóta a gazdaság kerületeiben. Ennyi patkány kiirtása maszek alapon mintegy 100 ezer forintba került volna. Ezzel szemben a kiadás minimális annak ellenére, hogy a vadászgörények kimondottan csak baromfihússal és tojással hajlandók táplálkozni, meg hogy Lustyik Pál, a vadászkülönítmény parancsnoka és gondozója minden beszolgáltatott patkányfarokért 50 fillér célprémiumban részesül. A kisebb költség mellett most már előny az is, hogy a tangazdaságokban is vállalnak patkány- irtást. Mi több, adnak is el az idén kutyákat és görényeket, mert nagyon elszaporodtak. Bella, a nőstény foxi már a második szaporulatból származó három kölykét neveld. A görénycsalád is másodszorra szaporított. Azt, hogy mennyiért adják az eladó négy kutya és nyolc görény darabjait, nem árulták el. Csak any- nyit mondtak, hogy megvan az ára, de ez sokszorosan visszatérül, ha meggátolják a patkányok elszaporodását és alig felmérhető kártételeit. Ha most itt pontot tennénk e tudósítás végére, akkor adósai maradnánk a patkányirtásnak ezt a módszerét még nem ismerőknek. Olyan természetű ez, amit inkább ért meg jobban az ember akikor, ha látja. Egyébként a vadászat úgy történik, hogy a ketrecben kiszállítják azokhoz az épületekhez a görényeket, amelyekbe a rágcsálók befészkelték magukat. A szabadon eresztett görények fúriáiként bújnak be a patkánylyukaikba, s menekülésre késztetik őket. Csakhogy nincs menekülés, mert a foxik árgus szemekkel lesik a kártevőket, s abban a pillanatban végeznek velük, amint elhagyják rejtekhelyüket. Kukk Imre Se dicséret, se prémium Napjainkban megyénkben is mind több munkaversenyrői, kongresszusi felajánlásról értesülünk. E mozgalomban a dolgozók a munkatermelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére használják fel a jobb szervezést, a „rejtett tartalékokat”. A Békéscsabai Kner Nyomda KISZ-fi altaljainak felhívásához csatlakoztak a Szarvasi Műanyag- és Játékkészítő Ktsz dolgozói is. Vállalták, hogy a IX. pártkongresszus tiszteletére három munkabrigádot alakítanak tizenöt dolgozóval a nyers- és játóktermeléssel, illetve a dobozbevonással foglalkozók közül. Az alakulás már meg is történt, melyről Lázár Lajos művezető tájékoztatott. — Vállaltuk, hogy hulladék papíranyagból 100 ezer forint értékben a Szentesi Kontakte Gyárnak rekeszeket, illetve máshová logarléctokokm, ingnyak- léceket, nyafcpdllét és kisebb méretű dobozokat gyártunk. Jelenleg már 60 ezer forint értéket teljesítettünk, és ennek alapján reméljük, hogy őszig az eredeti vállalást 50 ezer forinttal túl is teljesítjük. A brigád egyik dolgozója. Batte Erzsébet elmondotta: — Az 1965-ös évben terven felül hulladékanyagból csaknem 400 ezer forint értéket állítottunk elő. A létszámunk csökkent, de jobb szervezettséggel termelékenyebb a munkánk. Kongresszusi vállalásunk is — bízunk benne — terven felüld túlteljesítéssel végződik. Jó lenne azonban, ha a ktsz vezetői jobban figyelembe vennék munkánkat, eredményeinket. Jelenleg az az igazság, nemhogy prémiumot,/ de jóformán erkölcsi elismerést sem igen kapunk. Helyes volna, ha a vállalásukat a ktsz vezetősége nagyobb figyelemmel kísérné, és érdemben el is ismerné azokat.. . P. I. es A jó vezető a hozzászólások A jó vezető nemcsak tartalmuk szerint vizsgálja a termelési értekezleten elhangzott bírálatokat, hanem azt is megnézi, ki mondja azokat, amikor a hangzik: — Azt lenne Előford-ul, bírálat így hiszem, jó megnézni, rendben van-e minden a szerszámkiadóban. Tegnap is említette az egyik szaktárs, hogy késve kapott meg egy kqrre- szelőt. Elnézést kérek, hogy ilyen hosszúra nyúlt a hozzászólásom. A jó vezető a bírálóra tekint, és arra gondol: — Már megint szemétdomb az a szerszámkiadó. Ha már ez a Fakó Ferenc is kifogásol valamit, ott nagy baj lehet. Még ma elrendelem az alapos vizsgálatot. Kerecsen Pál, a széplelkű technikus így beszél: — A műszaki rajzok között találtam egyet, amelyen kisebb pontatlanságok voltak. Bocsánatot kérek a rajzolóktól, de arra kérem őket, hogy valamivel gondosabban dolgozzanak, nehogy pótmunkára küldjenek vissza néhány géprészt. Az sem lenne hasznos, ha véletlenül a rajzok miatt adódna selejt... A jó vezető így gondolkodik: — Gyáva ember ez a Kerecsen, soha senkit nem akar megsérteni. Tudom, most is azt mondaná legszívesebben, hogy felelőtlen fuserálók dolgoznak a rajzirodán. No, majd utánanézünk. A harmadik felszólaló Bikay János, az esztergaműhely technikusa. Dörgő hangja betölti a tágas helyiséget: — Kedves elvtársak és szaktársak! Mégiscsak felháborító, hogy népi demokráciánk huszonegyedik esztendejében, a szocialista építőmunka közepette, a kommunizmus küszöbén, ”,mikor pártunk Központi Bizottságának irányelvei, a szaktanács plénumának határozatai, valamint a KISZ felhívásai oly élesen aláhúzzák a takarékoskodás és a munkaidőkihasználás fontosságának jelentős kérdését, még mindig előfordulhat, ami a szomszédban, a lakatosoknál annyira megdöbbentett. Több mint egy órán át figyeltem az embereket, és láttam, hogy ezalatt többen beszélgettek egymással, sőt olyan, magát dolgozónak nevező egyén is akadt, aki ezalatt kétszer gyújtott cigarettára. Határozott intézkedést követelek a munkafegyelem megsértőivel szemben. A jó vezető gondolatban ezúttal is gyorsan határoz: — Igaza van ennek a Bikaynak. Elbánunk a fegyelmezetlenekkel. ' Holnap reggel berendelem, és kérdőre vonom: miért őgyelgett több mint egy óra hosszat a lakatosműhelyben, amikor semmi keresnivalója sincs ott? K. A.
