Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-17 / 115. szám

HW6. május 17, 4 Kedd Ifjú szakmunkások versengése a Kner Nyomdában A Szakma ifjú mestere ver­senyben 1965. május 1-én har­minc ifjú szakmunkás indult a békéscsabai Kner Nyomdában. A nemrég megtartott értékelésen a bizottság az eredmények alapján helyesnek és szükségesnek ítélte meg a verseny szervezését, me­lyet közösen végzett és értékelt havonta a szakszervezet, a KISZ és a vállalat. A versenyiclőszaik alatt a résztvevőik száma 23-ra csökkent. Ennek oka a vállalattól kilépés 2, katonai szolgálatra be­vonulás 3, visszalépés 1, igazolat­lan mulasztás miatti kizárás 1. Az összefoglaló vizsgán 21 -ee vettek részt és igen jó felkészült­ségről tetteik tanúságot, illetve készítették el a vizsgamunkát. -A végső értékelés szerint aranyjel­vényt kapott egy versenyző: Ve­ress Gyula gépmester, ketten kap­tak ezüst jelvényt, Szemenyei Jó­zsef monószeáő és Lipták András gépmester, 16-an pedig bronz jel­vényt éredemeltek ki, ketten ok­levelet kaptak. Ezenkívül Bo- tyánszky Pál, a vállalat igazgató­ja 6100 forint pénzjutalomban ré­szesítette a Szakma ifjú meste­reit, a/kiik jó munkájukkal jelen­tősen hozzájárultak a vállalat szép eredményeihez, öten közü­lük április 4-ón Kiváló dolgozó oklevelet is kaptak. A jól sikerült mozgalomnak olyan vonzó hatása van, hogy má­jus 1-től a Szakma ifjú mestere mozgalomba már negyvenen ne­veztek be. A siker bizonyára nem marad él, mert ebberf az évben is a vállalat, a szakszervezet, a KISZ és a MTESZ a legtelje­sebb összhangban segíti a fiatal szakmunkásnemzedék nevelésé­nek ezt a nagyszerű formáját. s. i. Olvasónk írja: flIX. pártkongresszus tiszteletére A békéscsabai pályafenntartá­si főnökség dolgozóinak jelentős többsége bekapcsolódott a mun­kaversenybe. Kiemelkedő ered­ményekre a lehetőségek adva vannak. A kongresszus tisztele­tére a vállalásokat a kétegyházá V. és Békéscsaba IV. pályames­teri szakasz »dolgozói az elsők között tették meg. Terven felül vállalták, hogy a pályatest alá- zúzalékolását, az őrhelyeknél a virágoskor tok helyrehozatalát s azok rendben tartását elvégzik. Most van alakulóban egy női brigád, mely a szocialista cím elnyeréséért versenyez. A békéscsabai szakasz dolgo­zói vállalták, hogy átépítik az állomás 17-es vágányát, s ezzel nagyban elősegítik a szerelvény- rendezést. A többi szakaszok vállalásai is folyamaiban van­nak. Boldizsár Gyula Ki gondolná, hogy Békés megyében nyolc különböző válla­lat, illetve szövetkezet üzemeiben olvasztanak vasat, öntenek acélt. A múlt évben például majdnem 3500 tonna szürke-öntvényt is gyártottak. Így kimondva elég tekintélyes ez a szám, természe­tesen nagy ' vasipari üzemeink termeléséhez viszonyítva elenyé­sző mennyiségnek számít. Az or­szág vas- és acélöntvény ellátásá­ban azonban mégiscsak szerepet játszik ilyen módon Békés me­gye is. Vajon milyen technológiai feltételek, miféle műszaki körül­mények és megfelelő szakirányí­tás mellett dolgoznak-e a szóban forgó üzemek? Elöljáróban annyit, hogy a nyolc üzem irányítását 6 külön­böző szerv intézi, s így az önt­vénygyártás összehangolt fejlesz­téséről nem beszélhetünk. Jellem­ző a megye öntődéire, hogy azok egy-egy üzem saját szükségletei­nek kielégítését szolgálják. A szét­tagoltságból származik, hogy he­lyenként nincsen "kihasználva ka­pacitásuk, másutt viszont úgyne­vezett „szűk keresztmetszeted’ képezve, nem tudják megfelelő ütemben öntvényekkel ellátni sa­ját vállalatukat. Az esetek többségében eléggé mostoha körülmények között ter­melnek. Többnyire nem az eredeti célnak megfelelően épült helyisé­gekben, küszködve a munkavé­delmi és munkaegészségi követel­mények elemi betartásával, nehéz fizikai munka igénybevételével. A második ötéves terv idősza­kában nemcsak az egyes vállala­tok saját öntvenyszükséglete nőtt, de megjelentek külső megrende­lések is — különösen a ktsz-ek- nél —, s időszerűvé vált az ön­tödék kapacitásának bővítése. A BÉKÉSCSABAI LENIN TSZ MEGVÉTELRE KERES EGY DARAB HASZNÁLT cipész karos varrógépe* 48618 Elsősorban korszerűbb, a célnak megfelelő helyiségek építésével, másrészt gépesítéssel. A legtöbb öntödénél — a rendelkezésre álló lehetőségekhez képest — igyekeztek bizonyos gyártásfejlesztést elérni. Elsősor­ban a héjformázási eljárás beve­zetésével léptek előbbre, s a kor­szerűbb technológia a minőség javulását is eredményezte. A gyártásfejlesztésben figyelemre méltó előrehaladást ért el az Orosházi Vafe- és Fémipari Ktsz, amely kifejlesztette és két éve üzemszerűen alkalmazza a precí­ziós öntést. A műszaki fejlesztés természetesen nem volt zökkenő­mentes. Rendszerint a kellő felté­telek hiánya vagy a nem megfe­lelő szakértelem hátráltatta. Az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalatnál például a héjformázás mellett a másik jelentős változta­tás a gépi formázás bevezetése lett volna. Az ehhez szükséges két rázó-formázó gépet még 1964-ben beszerezték, azonban hely hiányá­ban a gépek még ma sem lettek üzembe helyezve. Az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat békéscsa­bai öntödéje az ugyancsak két éve beszerzett wXX-as kúpolóke- mencét csak úgynevezett „hideg- tartalékként” tudta beállítani, mivel a formázótér szűk kereszt- metszete miatt a folyamatos üze­meltetésre nincs lehetőségük. Általában az utóbbi években a beruházások, a műszaki fejlesztés, a felújítások csak részben hozták meg a várható gazdasági eredmé­nyeket, aminek a megvalósítás elhúzódása, és az elavult épü­letek, szűk területek, korszerűtlen berendezések, a város belterületén való elhelyezkedés stb. voltak az okai. Milyen fejlődés várható a harmadik ötéves tervben? Főként az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalatnál, valamint a szarvasi, a gyulai és az orosházi vasipari szövetkezeteknél terveznek na­gyobb beruházásokat. A Gyulai Vas- és Fémipari Ktsz új öntödéje ha elkészül, 1600 tonnát termel évente, ami a jelenlegi 300 tonnás kapacitáshoz viszonyítva figye­lemre méltó fejlődés. A beruhá­zási program sajnos, elhúzódik. Az eredetileg jóváhagyott, 1966. július 1-i befejezés kedvező eset­ben is egy évet "késik. Hasonló gondok vannak a többi beruhá­zással. Szükséges volna a megyében dolgozó öntödéket, azoknak mun­káját. s a fejlesztés összehangolt lehetőségeit illetékes szerveknek felülvizsgálni. Nyilván, egyes he­lyeken megfelelő lehetőségeket találnának az öntödék fenntartá­sára és modernizálására, haté­konyságuk javítására, másutt pe­dig megfelelő átszervezés vagy összevonás révén legjobb lenne a kisebb részlegeket szakvállalat kezelésébe átadni. Ezt indokolja, hogy sok helyütt a szakmunkások, de különösen a műszakiak aránya igen alacsony, a megfelelő szak­vezetés — a technikai körülmé­nyekhez hasonlóan — nem a leg­ideálisabb. Ma már az ipar legtöbb te­rületén a gyártástechnológia olyan magas fokon áll, hogy — régi kisüzemek hagyatékaként — „kézműipari módszerekkel” labo- rálni túlzottan drága mulatság. A meglevő kapacitások ésszerű ki­használásának, ahol lehet, moder­nizálásának lehetőségét felmérni és az országos igényekkel egy­behangolni viszont időszerű fel­adat, . V. J. Szálkái Imréék háztájija A Békésről Maranyba igyek­vők tekintete több mint egy hét óta pihen meg az út mentén le­gelésző, sárgapihés 120 kislibán. Az öt évvel ezelőtti baleset kö­vetkeztében rokkanttá vált Szál­kái Imre és felesége terelgeti az apróságokat. A keltetőéllomás- tól vették és 100 darabra mind­járt meg is kötötték a hizlalási szerződést. — Nem újság ez nálunk — mondják —, az utóbbi években, a baleset óta az állatneveles je­lenti főfoglalkozásunkat. Tavaly is 70 kövér libát adtunk át a földművesszövetkezetnek. A tollat? Azt nem adtuk el, s elő­reláthatólag az idén sem adjuk el, mert kell a csalódnak, az unokáknak. Búcsúzóul mintegy tévhit él- hessegietésére, hogy csak liba- nevelésből élnek, Szálkái Imre elmondta, hogy 4 üszőt is nevel szerződésre és vemhesen adja majd át az Álíatforgalmi Válla­latnak. Negyvenkét játék és dokumentumfilm a mozik III. negyedévi műsorán A moziüzemi vállalat igazgatójának sajtótájékoztatója A napokban érkezett meg a Békés megyei Moziüzemi Válla­lathoz a harmadik negyedévben bemutatásra kerülő játék- és rö­vidfilmek jegyzéke. Borka Jó­zsef, a vállalat igazgatója lapunk munkatársát részletesen tájé­koztatta a várható filmekről, filmszínházaink július—augusz­tus—szeptemberi bemutatóiról. — A negyedév során előrelát­hatólag 35 új, öt felújított já­tékfilm és két egész estét be­töltő dokumentumfilm, összesen 42 film érkezik bemutatásra Bé­kés megyébe — mondotta a vál­lalat igazgatója. — A keskeny- í-ilmes mozikban 26 filmet ját­szunk. Ha a bemutatásra kerülő filmek nemzetiségi elosztását vizsgáljuk, akkor a harmadik negyedév statisztikája szerint hét szovjet, öt magyar, négy lengyel, öt olasz, három angol filmet vetítünk, a többi jugo­szláv, cseh, bolgár és francia film lesz. A műfaji megoszlás ezúttal a filmdrámák többségét mutatja, 16 filmdrámát, 10 víg­játékot, 2 zenés filmet, 4 törté­nelmi filmet, 3—3 szatírát és ka­landos filmet, valamint 2—2 if­júsági és dokumentumfilmet vetíte­nek majd a megye filmszínházai. A továbbiakban Borka József, a vállalat igazgatója elmondotta, hogy a különösen nagy érdeklő­désre számot tartó filmalkotások közül is ki kell emelni a Két nap az élet című érdekes francia fil­met, melynek főszerepét a nép­szerű Belmondo alakítja és cse­lekménye 1940-ben játszódik a francia tengerparton az emléke­zetes Dun'kerque-i összeomlás időszakában. Kitűnő színészi já­ték és megragadó rendezői kon­cepció teszi hitelessé ezt a há­borúellenes filmet, melyet szink­ronizálva mutatnak be széles­vásznú filmszínházaink. Igen ér­dekes lesz A domb című rendkí­vül erőteljes angol filmdráma, mely a második világháború ide­jén egy angol katonai büntetőtá­borban játszódik. Ebben a tábor­ban embertelen módszerekkel igyekszenek átnevelni az ide be­kerülőket; a film ennek kapcsán is felhívja és tiltakozásra készteti a nézőt mindenfajta kegyetlenség, a háború testet-lelket megnyo­morító hatása ellen. Az Éljen a köztársaság! című csehszlovák filmdráma egy kisfiú emlékein keresztül idézi fel a felszabadu­lást közvetlenül megelőző idő­szakot, az új társadalom meg­születésének körülményeit. A Hideg napok című magyar film Cseres Tibor nagy sikerű regénye alapján készült. A film az em­lékezetes újvidéki vérengzés napjait idézi. A Hűség című színvonalas szovjet film is meg­különböztetett figyelmet érdemel. Az 1965, évi velencei filmfeszti­válon díjat nyert, rokonszenves- humanista alkotás. Szereplői fia­talok, akik a szerelem, a hűség, az emberség és a helytállás- problémáival vívódnak. — Színvonalasnak ígérkeznek — mondotta a vállalat igazgató­ja — a harmadik negyedév rö­vidfilmjei is. Júliusban a Kíván­csiság, a Gusztáv fellázad, Ami­ért a nő mindent elkövet című rövidfilmeket, augusztusban töb­bek között az Erdei pillanatok, a Miért? és a Gusztáv, a prakti­kus, szeptemberben a Monumen­tális művészet, az Indián trófea, a Portré (Kodály Zoltán) és Az ő világuk című rövidíilmekre szeretném különösen felhívni a mozilátogatók figyelmét. Még annyit: a rövidfilmeken kívül a harmadik negyedévben megjele­nik hat Világhíradó és előrelát­hatólag három Sporthíradó is. S. E. Jelentős fejlődést igazolt megyénk zeneiskoláinak szolfézsversenye A szolfézs a zenei tanulás elmé­leti alapja: tájékozódás és eliga­zodás a hangok birodalmában. Erre épül fel aztán mind a hang- SiZiertanulás, mind az éneklés. Ko­dály Zoltán írja egyik tanulmá­nyában: ,,Én mindjárt ószreve- szem, hogy a hangversenyző elő­adóművész tanult-e szolfézst vagy nem. Aki- tanult szolfézst vagy a hangszeres előadása is bizto­sabb, összefogottobb és tökélete­sebb, mint azé, aki nem tud szol­mizál ni.” Ezért van kiemelkedő jelentő­sége, hogy megyénk zeneiskolásai mit fejlődtek a szolfézstanulás te­rén, mert az fokmérője elméleti tudásuknak. Hasznos és tanulsá­gos mindig egy ilyen megyei ve­télkedő, ahol a fejlődés szintje mgállapíthaitó és lemérhető. A gyulai állami zeneiskolában zaj­lott le szombaton délután me­gyénk zeneiskoláinak második szolfézsverseríye. Békéscsaba, Békés, Gyula, Orosháza és Szarvas zeneiskoláinak ,1.—VI. osztályát végző tanulói zárt borítékban a szegedi szakiskolától kapott téte­lek felbontása után. énekléssel és írásbeli dolgozattal versenyeztek. A zeneiskolák tanáraiból alakult zsűri szerint is komoly és nehéz feladatok elé állították a tételek a versenyzőket. Éppen ezért érté­kesek az elért helyezések, melyek az egyes iskolákban folyó szolfézs­tanítás nívóját is tükrözik. I. osztályosok közül: 1. Kiss Te­réz (Gyula), 2. Egri Anna (Békés), 3. Dankó Erzsébet (Szarvas). II. osztályosok közül: 1. Pribolyszki Jolán (Békéscsaba), 2. Povázsad Mihály (Békéscsaba), 3. D. Kiss János (Szarvas). III. osztályosok közül: 1. Vass Mária (Gyula), 2. Székely Júlia (Békéscsaba), 3. Hajdú Éva (Békéscsaba). IV. osz­tályosok közül: 1. Bagossy Erzsé­bet (Gyula) 2. Pataki Ibolya (Bé­késcsaba), 3. Fazekas László (Szarvas). V. osztályosok közül: 1. Vásárhelyi Emília (Békéscsaba) 2. Erdélyi Mária (Békéscsaba), 3. Nagy Judit (Gyula). VI. osztályo­sok közül: 1. Marik Erzsébet (Bé­késcsaba), 2. Bondár Anikó (Gyu­la), 3. Nátor Éva (Békéscsaba) lett. A helyezettek értékes könyvjutal­mat kaptak. Márai György

Next

/
Oldalképek
Tartalom