Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-15 / 114. szám
/ 1SW5. május 15. : - v 7 Vasárnap A lakosság Gomba módra szaporodnak a televíziókészülékek megyénk városaiban és falvaiban. A rengeteg készülék , közül időnként sok hibásodik meg, azért, mert nem hozzáértően kezelik, vagy azért, mert már eleve valamilyen rejtett hibával került ki a gyárból. Az ilyen rejtett hibák elhárítására szolgál az úgynevezett garanciális javítás, ami egyelőre szinte csak a GELKA monopóliuma. Nos, ez a monopólium ' sok bosszúságot okoz azoknak a tv-tulajdonosoknak, akik nem abban a városban, községben laknak, ahol a GELKÁ-nak szervizkirendeltsége van, hanem attól jóval távolabb. íme néhány példa. A békés- szentandrásiaknak tilos a négy kilométerre levő' Szarvasra vinni garanciális javításra a készülékeiket, mert ott csak a helyiekét javíthatja a kisipari szövetkezet. Szakmai sovinizmusból a GELKA machinációjának központi irányítói arra ítélték a szentandrásiakat, hogy pénzt, időt, fáradságot áldozva, csak a 25 kilométerre levő Kunszenl- mártonban javíttathatják garanciálisán készülékeiket. Kondoroson is létesített a kisipari szövetkezet egy javílórészleget, ám a garanciális javításhoz ragaszkodó Kondoroslak ehhez csak Békéscsabán juthatnak hozzá. A GELKA irányítói arról is gondoskodtak, hogy a tv-tulaj- donosok még véletlenül se meb lőzzék bármilyen messze levő szervizüket — egyszerűen nem adnak a javításhoz szükséges anyagot a kisipari szövetkezetek részlegeinek!? Többek között Mezőberényben is kénytelen volt a szövetkezet lehúzni a jól berendezett tv-javító részlel; rolóját, s most már a mezőberényi- ek is útiköltségkiadásra, tv-ciérdekében pelésre vagy arra vannak kárhoztatva, hogy hetekig várjanak, amíg a javítószolgálat kocsija elviszi és visszahozza a készüléket. Nem jól van ez így. Nem bizony. mert akárkinek az autója szállítja is keresztbe, hosszába a készülékeket kisebb-nagyobb távolságra, végső fokon a népgazdaság pénzét és üzemanyagát emészti feleslegesen. Ráadásul sok bosszúságot okoz ez a módszer a tv-tulajdonosoknak is. Ne akarja az ég bemeszelését, vagyis a megye minden tv-ké- szülékének kizárólagos javítását vállalni a GELKA, mert erre már most sem képes rövid úton, s később sem lesz képes, mert nem tud olyan ütemben újabb javítórészlegeket nyitni, mint amilyen ütemben a készülékek száma szaporodik. Éppen ezért ne ragaszkodjon görcsösen a garanciális javítás kizárólagos jogához. Oldja fel a lakosság rovására menő, értelmetlen anyag- ellátási embargót. Ne féljenek a konkurreneiától a GELKA vezetői, mert az csak egészségesebb irányba, a mind gondosabb, jobb minőségű javítás felé tereli a javítószolgálatot. Ezt a mondanivalónkat egyébként alátámasztja a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén elhangzott állásfoglalás is. Eszerint azokon a helyeken, ahol a GELKA sem most, sem később nem tud gyorsjavítószolgálatot teremteni, ott a kisipari szövetkezeteknek kell átadni a tv-készülékek garanciális javítását is. Ezt az állásfoglalást a lakosság érdekei követelik, s ezzel' nem helyezkedhetnek szembe semmilyen megfontolásból a GELKA központi irányítói sem. K. I. „llizottSítg'OMdl’5’ Az elmúlt napokban felháborodott ügyfél rontott be szobámba és elfulladó hangon, szinte szitkozódva kezdte ócsárolni a békéscsabai városi tanács egyik osztályát. —• „Majd megmutatom én" — s a szóáradat végül is ezzel a mondattal zárult: „Mehetek én a bizottsághoz is, úgyis ők döntenek”. Ki dönt, és miről dönt a bizottság? A legtöbbet vitatott és a legtöbbször bírált- tevékenység az igazgatási osztályoké. Számtalan panasz, bejelentés ad munkát az ügyintézőknek, a bíróságoknak, nem utolsósorban a felsőbb szerveknek is. Mindenki eiőtt ismer., hogy az igazgatási eljárások során az ügyintéző megpróbál a legtárgyilagosabban dönteni, fel szeretné deríteni a körülményeket, s a teljes ismeret birtokában hozni határozatot. Mit lehet tenni? Azt szoktuk mondani, hogy tanácsaink azért a legdemokratikusabb államigazgatási szervek, mert itt nem egyes emberek óhaja és akarata dönt. hanem .támaszkodnak a tanácstagok a bizottságok véleményére is. Az1- az, a bizottságokkal teremtve meg az élettel való szoros kapcsolatot és ezen keresztül valósul meg az emberek beleszólása az államigazgatás munkájába. Nem kívánok statisztikai adatokat idézni, de tény, hogy jelenleg egyre több állandó bizottságban nő a hiányzó tagok száma, azaz a megválasztottak, a bizottsági tagok elkedvetlenedve nem végzik el munkájukat. Mi játszhatott közre az elkedvtele- nedősben? Elsősorban az, hogy az állam- igazgatás úgynevezett ügyintézői. azaz mondjuk meg kereken; a fizetett államigazgatási alkalmazottak időnként abba a hibába esnek, hogy lebecsülik a választott szerveket, lebecsülik a bizottságokat Mondjuk tehát ki. hogy abban az esetben, ha a bizottság tud segíteni az államigazgatásnak. akkor arra szükség van. Ha az ügyek jellege egy személyi döntést, rendeletalkalmazást kíván meg csupán, akkor feleslegesen ne hozzunk létre „tanácsadó”, „véleményező”, „bólogató” bizottságokat. Kevesebb bizottságot, de a meglevőkbe életet és tartalmat. És nem utolsósorban teremtsük meg azt a légkört, amelyben a bizottság tagjai alkotóan tudják biztosítani a dolgozó nép részvételét az államigazgatás munkájában. Ha ezt nem tudjuk megteremteni, akkor ne áltassuk sem a bizottság tagjait, sem azokat, akik a bizottságokhoz fordulnak, még akkor sem. ha a legkényesebb, a legnehezebb lakásügyi kérdésekről van szó. Sem Békéscsabán, sem másutt. Dóczi Iinr<j Megjelent az új Általános balesetelhárít» és egészségvédő A SZOT kiadta az új Általános balesetelhárító és egészség- védő óvórendszabályt, amely július 1-én lép életbe. A függelékben találhat^ fogalommeghaíárazások, magyarázatok hasznos segítséget nyújtanak a vele foglalkozóknak. Az óvórendszabályok az eddigieknél nagyobb követelményeket óvorendszabály támasztanak a gazdasági vezetőkkel és dolgozókkal szemben, ezért elengendhetetlenül fontos azok mielőbbi tanulmányozása, megismerése. A könyv beszerzésének megkönnyítésére a SZMT körlevelet küldött ki a vállalatokhoz, üzemekhez, de megkap- ] ható közvetlenül a Táncsics í Könyvkiadónál is. Sikerült! Hősies munkával elfojtották a pusztaszőlősi gázkitörést Ma egy hete pirkadatkor kezdtek hozzá a Psz—26-os fúrásnál a kiépítéshez, hogy a több mint 1640 méter hosszú rudazat végére új fúrót illesszenek. Óvatos körültekintés előzte meg ezt a munkát, nyomáspróbát tartottak az elzáróberendezésnél, ami 120 atmoszférát is kibírt, magas fajsúlyú iszapot préseltek a lydkba, s megkezdődött a rudazat „kiszórása”. A Diesel-motorok játszi könnyedséggel húzták fel a mélyről a 30—35 méter hosszúságú, ötmázsás acélcsőfüzéreket, s úgy látszott, minden a legnagyobb rendben lesz.... Lent a mélyben azonban, ahová emberi tekintet nem hatolhat, már kitörni készült a roppant erő. S minderről ott fenn nem lehetett tudomást szerezni. Csak későn .... A mint az utolsó szakasz súlyosbító elindult, tovább nem a( gép húzta, nem az ember irányította, hanem a gáz nyomta, dobta fel a torony tetejére, ahonnan hat papon át gyertyaszálként hajplt kifelé. Az emberek biztos kézzel nyúltak a monstrum elzárószerkezethez, automatikusan összeszorították a kapcsokat. A kameron azonban nem zárt. Szabad lett a kitörő gáz útja... <1 A kitörés hírére Orosházára jöttek az Alföldi Kőolajfúrási Üzem mérnökei, szakemberei, az OKGT fúrási főosztályának vezetői, s megkezdődött a heroikus küzdelem. Már vasárnap hozzáláttak a negyven mázsa súlyú kameron leszereléséhez, amelynek helyébe újat hoztak. S ez a szerelési művelet a negyven méter magasra szökellő, fülsiketítő zajjal dübörgő gáz kiáramlási helyén, a béléscsőn folyt, ahonnan teljes szelvénnyel — mintegy húszcentiméteres átmérőn — tört fel a föld melyének ereje. A különleges mentőbrigád tagjai, Újvári Béla, Csontos Sándor, Plaukity Ferenc, Láposi Ferenc gumiruhában, sisakban es fülvédővel dolgoztak az aknában, lazították az elzárószerkezetet rögzítő csavarokat. Fejük felett tombolt a százegynéhány atmoszférával feltörő gáz, lebegett — De- moklész kardjaként — a kiröpített és a torony koronájában megakadt harminc méter hosszúságú, húszmázsás súlyosbító szakasz. Néhány száz méterrel odébb zsebre tett kézzel ácsorgók kíváncsiskodtak, s közülük az egyik fázósan összehúzta magán a kabátot, szidva az időjárást... Azok, ott lenn az aknában, a dübörgő óriás mellett, izzadtak és csak jelekkel érintkeztek... e A hibás zárószerkezetet sikerült leemelni. Azután pihenőre tértek a fáradt emberek, s talán a több száz kilométerre levő családjukról álmodtak. De csak hajnalig, akkor új csata kezdődött. A másik kameront kellett felszerelni. Az emberek izmai, idegei, a traktorok kötelei nekifeszültek, s már úgy látszott, sikerül helyreilleszteni, amikor az egyik karvastagságú kötél elszakadt, a negyvenmázsás súly lezuhant. Baleset nem történt, újrakezdték. Az ember is bírta, a kötél is állta, de a süvítő gáz kiröpítette a biztosítókarikát. Újrakezdték. Lenn az aknában hat ember illesztette, a felszínen négy traktor eresztette a kameront. És pénteken délelőtt tíz órára sikerült... Csapzott, borostás arcú emberek jöttek fel az aknából, mintha ki tudia milyen mélyről,.'-i- lyen távolról kerültek, volna elő. Pedig nem voltak mélyen, távol sem, csak egy néhány napra nem vettek tudomást semmiről, számukra csupán a kitörés létezett, amit el kellett fojtani. Hősi munka volt!... Q A görög mitológia szerint Zeus egy szelencébe rejtette a föld szellemét, amit Pandóra kíváncsian kinyitott, s kiengedte a szellemet. Az ember azóta már sok szelence zárját felkattintotta — de nem kíváncsiságból — és ismeretlen magasságok, mélységek felé hatolt. Sokszor ki is szabadultak a rejtett „szellemek”, az ember azonban visszaszorította és. szolgálatába fogta őke' Most is ez történt... Seleszt Ferenc Eltiltják a kapanyéltől? Egy csöndes mellékutca foghíjas portái között áll egy családi ház. Az épületre nyomasztó hangulat nehezedik. A benne lakó Serfőz& Mihálynénak még véres a szeme a sírástól. A háziasszony, az édesanya tavaly 405 munkaegységet szerzett a ref. kovácsiházi Dózsa Tsz-ben. Néhány héttel ezelőtt mégis olyan hangulatot szítottak ellene, hogy még a tsz-ben se legyen továbbra helye. Ki ez az asszony és mit vétett? « Serfözőné közéleti ember. A helybeli Dózsa Tsz igazgatóságának tagja,’ a tsz fegyelmi bizottságának elnöke. Ezekbe a funkciókba azért választották, mert jó munkájával, leplezetlen őszinteségével, szókimondásával a nem lehet helye a A soron következő igazgatósági ülésen bizottságot hoztak létre, hogy „a lázító Serfözőné” ügyét a tsz jogászával együtt vizsgálják ki. A Vizsgálat befejeződött és a soron következő közgyűlésen egy '3 oldalas jegyzőkönyvbe írtak alapján javasolja majd a fegyel- „ mi bizottság: Serfőzőnét fosszák . meg bizalmuktól és hívják vissza az igazgatóságból és a fegyelmi bizottság éléről a Dózsa Tsz gazdái. Meglepő, hogy'a ref. kovácsházi Dózsa Tsz-ben egy igazgatósági tagot munkája ellátása közben lázítónak kiáltanak ki, továbbá az is meglepő, hogy egy szorgalmas, a szövetkezetét két keze munkájával támogató emberben — egyesek — a mozgalom ellenségét vélik. Sajnos, a szövetkezet pártalap- szerVezetében sem a jó szándékot tsz közgyűlésének egésze alkalmasnak találta! És most ezt a szövetkezeti gazdák megalázták. Márciusban az egyik igazgató- sági ülésen kérte, hogy a tanulmányi szabadságát töltő brigádvezető helyére olyan embert állítsanak, aki meg tudja szervezni és irányítani is képes a brigád munkáját. 0 javaslatot is tett, de erre választ nem kapott. Harmadnapra — március 19-én —, amikor mindenki munkába állt, Ser- főzőné felkerekedett és bekerék- pározott az elnökhöz. Meg akarta tőle tudni, miért nem az igazgatósági ülésen elmondottak alapján oldja meg a szervezést? A szövetkezet elnöke, párttitkára ezért a tettéért csaknem lázítónak bélyegezte. Vasárnap, március 20-án már széltében-hosszá- ban arról beszéltek, hogy Serfő- zőnének szövetkezetben ! i keresték Serfözőné megnyilvánulásában, noha az asszonyt ez vezette! A fegyelmi vizsgálat helyett el kellett volna gondolkodniuk a tsz kommunistáinak azon, amit ez az asszony többször is szóvá tett: tavaly megromlott a hagyma, talán még mindig ott bűzlik az egyik ólban. Tönkre- ázo‘t a cirokszakáll. Ezek és más miatt a tervezett jövedelem kevesebbre sikerült. Serfözőné ezeket a mulasztásokat látta és látja. A maga módján hadakozik a hibák ellen Intézkedéseket szorgalmaz, hogy évről évre ne csökkenjen a munkaegység értéke. Az ilyen meglátású és szókimondó tsz-gazdákra nagy szükség van ebben a faluban is. Lipták András, a párt járási bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője említette, hogy a ref: kovácsházi Dózsa Tsz-ben felnőttek az emberek gondolataik nyílt kimondásáig. Szenvedélyesen bírálják a vezetést, sőt a felsőbb szerveket is, ha valahol mulasztást látnak. Ez mindenesetre pozitív jelenség. A történtek megítélésében egyesek azt látják, hogy Serfözőné az embert, nem pedig a hibát, a fogyatékosságot támadja. Miután Serfőzőnének a tsz-ben végzett munkája ennek ellenkezőjét tanúsítja, nem helyes, hogy az esetből ügyet erőszakoltak! Nem helyes ez különösen azután, hogy Serfözőné is elmondotta, lehetséges, akkor indulatos . volt. De rögtön tegyük hozzá: vajon személyes érdekéért volt indulatos? Nem! Szót akart érteni — mint igazgatósági tag — az elnökkel, mindjárt melegében, hogy miéi” nem a megbeszélés értelmében intézkedett. Ez viszont nem róható bűnéül egyetlen igazgatósági tagnak, df még a tsz-gazdának sem. Lehetséges — amit Serfözőné is elismer —, nem kellett volna azon nyomban félbehagynia a munkát. Azok az események, melyek ezzel az egész üggyel kapcsolatban Ref.-kovácsházán történtek — meggyőződésünk —, túlhajtottak. Serfözőné nem elmarasztalast érdemel, hanem elismerést, megbecsülést. Banálisán hangzik, de le kell írni, ő nem ellensége a mozgalomnak, hanem egy olyan ember, aki a tsz-ből, évről évre javuló munka- és kereseti lehetőségek közepette akar családjával együtt élni. Ez az alapállása. Ezért bírál. Ez nem bűn, hiszen ez nálunk minden tsz-gazda joga, sőt kötelessége! Dupsi Károly i
