Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-15 / 88. szám
U66, április 15. Péntek 3 Jó kulcs az értelemhez és az érzelemhez Vitathatatlan tény az, hogy a szövetkezetnek azok a dolgozó parasztok a gazdái, akik tagként belépve bevitték földjeiket, fölös számú állataikat, gazdasági felszereléseiket és rendszeresen részt vesznek a közös munkában. Törvény adta .joguk, hogy azokat válasszák ki soraik közül vezetőiknek, js addig hagyják meg őket tisztségükben, amíg bizalommal viszonozzák a bizalmat és minden tudásukkal a közös gazdaság fejlődésén, a szövetkezeti gazdák jövedelmének, jólétének növekedésén fáradoznak. A választott szövetkezeti vezetők nagy többségének irányító munkájában nincs is különösebb kifogásolni- és kivetnivaló. Egész sor elnök iránt már egy-másfél évtized óta ismétlődik újra a bizalom, mert azóta is a szövetkezeti gazdák közül valóknak érzik magukat s közülük valóknak tartja őket a gazdák többsége is. Még akkor is, ha a közös cél érdekében néha keményen vagy szigorúan, a törvény betűi szerint kell fellépjen az elnök egyesek ellen. Azonban az elnök a legnagyobb erőfeszítés árán sem tud egymaga rendet tartani, különösen nem a szövetkezet legfontosabb fói*ma. a közgyűlés nélkül. Közüfck egyesek mégis enélkül próbálgatják. * Szövetkezetek egész sorát tudnánk felsorolni, amelyekben tavaly mindössze kétszer hívták össze a közgyűlést. Az igazgatóság is csak ritkán ülésezett, s ráadásul nem tartották meg rendszeresen sem az üzemegységenkénti, sem a brigádonkénti értekezletet. Mikor, hol találkozzon az elnök a szövetkezet gazdáival? Itt-ott, véletlenül? Vagy úgy, hogy egyes emberek eltökélt makacssággal egy fel vagy egész napot várjanak rájuk az irodája előtt? Több helyütt az elnökhelyettesek, az üzemegységvezetők és a brigádvezetők önállóságot kaptak abhoz, hogy a szövetkezeti gazdák kisebb-nagyobb ügyeit felelősséggel, rövid úton elintézzék. Azonban vannak szövetkezeti gazdák, akik csak mit kérdezni tőlem. Hát, ha már az igazat kell mondanom, bevallom, nyomban észrevettem rajta, hogy alaposan be van csípve. Mindenféle badarságot összebeszélt. Megkérdezte, milyen pletykákat hallottam róla a bárban, mit fecsegnek róla a katonatisztek meg ilyesféléket. Megmondom őszintén, nekem nem nagyon tetszett a dolog. Ö vezetett. Nagyon sötét volt, alig lehetett látni valamit. így aztán eltévesztettük az utat... — Folytassa! — szólt rá Thompson nyersen. — Eleinte magam sem vettem észre, hisz mondom, olyan sötét volt, amellett őrá is figyeltem, mit beszél. Fél egy lehetett, amikor észrevettem végre, hogy még mindig a parkot kerülgetjük. Akkor megkértem, állítsa le a kocsit, én kiszállok, mert fáradt vagyok és haza szeretnék menni. Szót fogadott. Kiszálltam és gyalog haza jöttem. — És mi lett a hölggyel? — kérdezte Thompson. — Azt hiszem, megharagudott 'rám. Mikor kiszálltam, észrevettem, hogy dühöset) becsapta az ajtót és elindította a kocsit, lefelé a domboldalon. Mintha nem is figyelné az utat és nem bánná, merre ' megy. Nagyon be volt csípve. — James sokat sejtetően rámosolygott a felügyelőre, mintha azt mondta volna, hát istenem, ilyen már a részeg ember! akkor tartják jól elintézettnek ügyes-bajos dolgaikat, ha személy szerint az elnök intézi azt. Másoknak meg éppen az üzemegység vezető, vagy a brigádvezető ellen van kifogása, panasza. Ezek miatt van az, hogy egész sor központi irodában gyakran találunk az elnökre várakozó szövetkezeti gazdákat. Sok esetben hiába várnak, mert vagy hosszabb értekezletre ment, vagy csak rövid időre a határba, de ott hosszú órákat igénybe vevő dolga akadt. Ezért jó és általánosan elterjesztésre ajánlható a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-ben évekkel ezelőtt meghonosított gyakorlat. Az elnök ebben a szövetkezetben meghatározott s mindenki által ismert időben fogadónapot tart a szövetkezeti gazdák számára. Ilyenkor elnézést kér, de nem foglalkozik a különböző járási, megyei szervek képviselőivel, hanem kimondottan az ottani emberek gondjának, bajának, javaslatának vagy bírálatának szenteli egész napját. Tévedés ne essék, a fogadónapot nem a közgyűlés vagy a brigádértekezlet helyett tartja, s nem azért, hogy aztán más napokon egyetlen szövetkezeti gazda se állítsa meg a határban, hanem ezek mellett. Azért, mert más íze van a beszélgetésnek akkor, ha többen vannak együtt és megint más akkor, ha senkitől sem zavartatva csendes kettesben öntik ki egymásnak a szívüket. Ilyenkor a rideg hivatalos, valahova sietős, kurta szavakat emberséges mondatok váltják fel. S ebből az utóbbiból kell sok és mindig több ahhoz, hogy minél kevesebb legyen a meg nem értés, a sértődöttség, hogy minden gazda valóban sajátjának érezze a szövetkezetei, s a közös gondok, feladatok ismeretében, gátlások nélkül, egész emberként dolgozzanak az év minden munkanapján. A munkakedv, az akaraterő serkentője vagy gúzsba kötője a jó vagy rossz értelem és érzelem. Használják ki szövetkezeti vezetőink e két legfontosabb emberi tulajdonság kedvező irányba tereléséhez a fogadónapokat is. Kukk Imre — Látta magát valaki, amikor kiszállt a kocsiból? — kérdezte Thompson. — Nem tudom. Én nem láttam senkit a közelben, y — Hol szállt ki a kocsiból? írja le pontosan a helyet. James habozni látszott, mint aki valami hazugságon töri a fejét. Crawford megfordult és kiment a szobából. Az előszobában megtalálta a mixer cipőjét és a fogason kiválasztott egy fekete felöltőt. Benyúlt a zsebébe. Az egyikből egy pár bőrkesztyűt, a másikból egy rövid, de nehéz gumifütyköst húzott ki. Mind a kettőt zsebre dugta. Ezután egy kis gépkenőcsöt kent a cipőre és visszament a szobába. De vigyázott, hogy ne lássák meg a cipőt a kezében, ezért a háta mögé rejtette. Odabent még mindig a holtponton álltak. James csökönyö sen ragaszkodott a meséjéhez, hogy fél egykor kiszállt Betty Watson kocsijából a park közelében. —Éppen most közöltem vele — fordult Thompson Crawford- hoz —, hogy Betty Watson kocsija a csatornába zuhant a Charters Művek közvetlen közelében. De azt állítja, hogy semmit sem tud a dologról. Crawford James elé állt, de a cipőt még mindig a háta mögött rejtve tartotta. (Folytatjuk) A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság napirendjén: a műtrágya és a növényvédöszerek felhasználásának tapasztalatai, a Biharugrai Halgazdaságban folyó építés vizsgáláta Tegnap délelőtt Békéscsabán a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megtárgyalta a műtrágyáik és a növényvédöszerek felhasználását a mezőgazdasági termelésben. Elsősorban arra volt kíváncsi a Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy vajon mennyiben biztosítottak mezőgazdasági üzemeinkben a kemizálás hatékonyságának, fejlesztésének feltételei. Mintegy öt esztendő adatait vizsgálták nyolc járási Népi Ellenőrzési Bizottság bevonásával 23 termelőszövetkezetben, négy állami gazdaságban. Megállapították, hogy a megye műtrágyafelhasználása 1962jtől folyamatos emelkedést mutat, kivéve a káliumműtrágyát, amelyből azonban az igények is csökkentek. Megállapították azonban azt is, hogy az emelkedés nem a megkívánt arányok szerint történt. Pedig javítani keli az arányokat egyrészt az intenzív búzafajták elterjedése, valamint a nagyobb területen alászántott kukoricaszár és ennek káros volta miatt. Megállapították azt is, hogy a növényvédelem helyzete kedvezőbbnek ítélhető meg hatásában és alkalmazásában is a műtrágyázásnál, örvendetes, hogy a termelőszövetkezetek saját növényvédelmi gépparkja évről évre bővül és ez megteremti a feltételeit a nagyobb arányú és optimálisabb időben történő növényvédelemnek. A kalászosok vegyszerezése az elmúlt években egyre nagyobb területen történt. A növényi kártevők elleni védekezés azonban még sok kívánnivalót hogy maga után egyrészt a minőség, másrészt a használt növényvédőszereket illetően. Sajnos, hiányzik a meg>- felelő szakpropaganda is. A megyei NEB összefoglaló jelentést hallgatott meg az OVF Vízügyi Építő Vállalat Gyulai Főépítésvezetőségén a Biharugrad Halgazdaságban folyó rekonstrukciós munkákkal kapcsolatos vizsgálat fontosabb megállapításairól, s a feltárt hiányosságok megszüntetésének módjairól. A gyümölcsfák permetezői gondoljanak a méhekre Az utóbbi években fokozottan jelentkeznek gyümölcsöseinkben gombabetegségek. Egy részük ellen hatásosan csak a gyümölcsfák virágzásakor tudunk védekezni. Azonban a gombabetegségeket virágzás idején csak olyan szerekkel szabad pusztítani, amelyek a hasznos rovarokra nem ártalmasak. Ugyanis a hasznos rovarok egy része pusztítja a kártevőket, másik része pedig megporozza a virágokat és lehetővé teszi a gyümölcs- és magkötést. Tekintettel aura, hogy a gyümölcsfák virágait látogató és meg- porzó rovarok 85—95 százaléka a mézelőméh, a permetezés vagy porozás szakszerűtlen végrehajtásakor a méhészetek szenvedik a legnagyobb kárt. Ha pedig a mé- zelőméheket elpusztítják, akkor a gyümölcskötés, de a termés is elmarad. Növekszik a kár még azzal is, hogy ilyen mérgezés után a mézelőméhek szántóföldi növényeink (repce, bíborhere, vöröshere, lucerna, napraforgó stb.) megporzását sem képesek kielégítően elvégezni. így a gyümölcs- és magtermést veszélyeztetjük, ha a gyümölcsfák gombabetegség elleni védekezésekor nem járunk el körültekintően. A gyiimölcsvirágzás idejére engedélyezett gombaölőszerek nem mérgezőek a mézelőméh egyetlen fejlődési alakjára (álca, kifejlett méh) sem. Hogyan állhat elő mégis a mérgezés ? A gombaölöszerv ugyanazokkal a gépekkel juttatjuk a gyümölcsfákra, amelyekkel a rovarölő szereket. Ezeknek a gépekben visszamaradó része szennyezi a gombaölőszeres oldatott és súlyos méhpusztulást okoz. Mielőtt tehát a gombabetegség elleni védekezést megkezdik, a növényvédő gépeket a leggondosabban ki kell tisztítani. Gombaölőszert csak előzetesen gondosan kitisztított géppel szabad virágzó gyümölcsfára juttatni. Súlyos méhmérgezést okoz, ha a virágzó gyümölcsfák gombabeI fggseE elleni védekezését költség- .úmélés végett más védekezési eljárással kapcsolják össze és en- ’nek érdekében méhekre veszélyes mérgező szert is kevernek az oldatba, vagy a táblán tömegesen vi- rágzS gyomnövényt, illetve a tábla körül virágzó gyomszegélyt méhekre veszélyes szerekkel permetezik. Amennyiben a permetezés méhekre veszélyes szerekkel történik, azt a 8/1964. (VII. 25.) *z. FM-előírás szerint, a permetezés előtt az előírásnak megfelelően kell közhírré tenni és a méhek védelmére tett szükséges intézkedésekről meg kell győződni. Ha a kezelendő gyümölcsösben vagy közvetlen közelében méhészet van és a virágzás idején a permetezés méhekre nem veszélyes szerekkel történik, a méhészet melletti területek permetezését kora reggel, vagy estefelé — amikor a méhek nem repülnek — kell elvégezni. A gombaölőszerbe kevert rovarölőszer vegyi úton a ki nem tisztított gépből kipermetezett anyagban, az ezzel érintkező mé- hekben egyaránt kimutatható. A szakszerűtlenül eljáró gazdaság szabálysértést követ el és a mé- hekben okozott kár megtérítésére kötelezhető. De szabálysértést követ el az is, aki a növényvédelmi tevékenységet az előírásnak megfelelő időben nem hajtja végre. Továbbá fontosnak tartjuk felhívni a növényvédőszert alkalmazók figyelmét, hogy tartsák be a 8/1964. (VTI. 25.) számú rendeletnek azon részét is, amely a „Hasznos élő szervezetek védelmére” vonatkozik: gondoljanak a méhekre. Alig változott a vetésszerkezet a békési járásban A korábbi években előszeretettel hivatkoztak kifogásként a járási tanácsra egyes szövetkezetek, ha valamely ipari növény termelése nem úgy sikerült, mint ahogyan tervezték. Ilyenkor azt mondták, hogy „a járás erőszakolta ránk”. A valóság az, hogy a békési járásban a gyengébb talajadottságú szövetkezetek már a korábbi években is önállóan határozták meg azt, hogy miből mennyit termelnek. Most az irányító szerveik köz- beavatkozása nélkül döntik el azt, hogy miből mennyit termelnek a járásban, és lényegében nem változott a vetésszerkezet. Csupán'a fajta borsó- és a cukorrépaterületet csökkentettek, viszont az eddiginél még egyszer annyi mákot termelnek. Válasz cikkünkre: Büszkék vagyunk búzatermesztési eredményeinkre A szövetkezeti gazdák érdekében címmel április 4-én cikk jelent meg a Békés megyei Népújságban. Ez érintette szövetkezetünket, a körösladányi Dózsa Tsz-t. A cikkre nem olyan szándékból reagálok, hogy nálunk a kenyérgabona termesztése hiányosságoktól mentes, hanem el szeretném mondani, hogy vezetőségünk hogyan vélekedik a gabonatermesztésről. Szövetkezetünkben a közös szántó 36 százalékán termelünk búzát. 1963-ban 6,1, 1964-ben 11,1, 1965-ben pedig 9,6 mázsa átlagtermést takarítottunk be. A búza- termesztés gazdaságos. Egy mázsa önköltsége 1965-ben 181,68 forint volt. Annak ellenére, hogy területünk a szeghalmi járásban a legrosszabb adottságú, termésátlagaink nem a legalacsonyabbak. A jövőben lényegesen előrébb szeretnénk lépni a műtrágya fel- használásában. A cikkben írtakat ezzel kapcsolatban elfogadjuk. Évek óta keressük a megoldást. Köztudott, hogy a kötött és a savanyú kémhatású talajokon a műtrágya termésfokozó hatása csak akkor jelentkezik, ha az adagolás szakszerű. Eddigi tapasztalataink — már ami a műtrágyafelhasználást illeti — nem megnyugtatóak. Ezért is fordultunk segítségért a karcagi kutató- intézet igazgatójához. Tekintettel arra. hogy kérésünkre nein reagáltak, a Dél-alföldi Kutató Intézethez fordultunk. Erre az évre őszi kalászosainkon 900 hold vegyszerezést terveztünk. Ebből 400 holdra repülőgépet veszünk igénybe. Ezzel egyidőben 400 hold búzán elvégezzük a karbamidos levéltrágyázást. Szövetkezetünk vezetősége a búzatermesztésben elért eredményeinket elsősorban az idejében való vetésnek és a megfelelően előkészített magágynak tulajöo nítja. Emiatt járási vezetőinktől az utóbbi három évben nem kaptunk bírálatot. Sőt prémiumot utaltak ki a termelőszövetkezetnek. Lehetséges, hogy termésátlagaink a megyei szintnél alacsonyabbak, de a felszabadulás előtt környékünkön — ha jól emlék- fi szem a számokra — holdanként 1(5—6 mázsa búzaátlagtermést éltek el. Sánta Imre i a körösladányi Dózsa Tsz elnöke
