Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-14 / 87. szám
M68. április 14, 3 Csütörtök Egyre többen kapcsolódnak a versenymozgalomba Az Orosházi Üveggyár szb-munkájáról tárgyaltak az SZMT legutóbbi ülésén Az SZMT napokban megtartott ülésén az Orosházi Üveggyár szakszervezeti bizottsága szervező és irányító tevékenységéről tárgyaltak. A beszámoló többek között tájékoztatást adott a munkaverseny fejlődéséről, amely az 1962-ben alapított gyárban kezdetben még sok ellenzőre talált. 1964- ben tűzte célul az első brigád a szocialista cím elnyerését, amihez több is csatlakozott és 1965- ben már 5 brigád (55 taggal) érdemelte ki, 17 pedig (211 dolgozóval) bekapcsolódott a mozgalomba. II szakszervezeti bizottság az üzemvezetők bevonásával irányelveket dolgozott ki az éves versenyfeladatokra, ami alapja a versenyszervező munkának. Ma már egyre többen csatlakoznak a versenymozgalomhoz. A tavalyi féiliéves terv eredményes teljesítése bizonyította először, hogy lehet és szükséges is a munkaversenyre alapozni. A harmadik negyedévben ismét lemaradás mutatkozott, ami veszélyeztette az éves terv teljesítését is. A vezetők ekkor is a dolgozókhoz for-i dúltak, akik a verseny keretében három hónap alatt pótolták az elmaradást, Ehhez a megfelelő, műszaki intézkedések is hozzájá-i rultak. A művezetők most már segítik, patronálják a szocialista brigádokat, igyekeznek a műszaki feltételek biztosításával eredményessé tenni a munkájukat. Ha az üzemvezetők közül is mindenki belátná, hogy a szocialista, brigádokkal való törődés nem elfecsérelt idő, akkor bizonyára még kedvezőbb helyzet teremtődne a mozgalom kibontakozásához. Javul! a msenymozgalom propagandája is. A gyári termelési híradó naponta mutatja a termelési eredményeket. A hutákban szintén megtalálható a versenytábla. Minden üzemrésznek van versenyzászlója, amelyet negyedévenként a legjobb brigád vagy műszak nyer el. A termelési tanácskozásokon megvitatják a munkaverseny helyzetét is. Kezd gyakorlattá válni, hogy az üzemvezetők a társadalmi szervek bevonásával havonta értékelik a szocialista brigádok munkáját és a többi felajánlást, egyéni vállalást. A dolgozók április 4. és november 7. alkalmával részesülnek jutalomban. Tavaly 36-an kaptak Kiváló Dolgozó oklevelet, 140- en pedig igazgatói dicséretet. Most április 4-én 49-en kaptak Kiváló Dolgozó oklevelet vagy jelvényt. Az idén az igazgatói algpból 80 ezer forintot fordítanak jutalmazásra. fiz Újítómozgalom is fellendülőben van. 1965-ben 104 újítást nyújtottak be a dolgozók, melyből 49-et fogadtak el. Az újításokat a szakszervezeti bizottság mellett tevékenykedő műszaki bizottság értékeli, szorosan együttműködve a termelési munkabizottsággal és a fiatal műszakiak taná«sával. A műszaki bizottság tavaly két alkalommal szervezett ankétot, egyszer pedig tapasztalatcsere-látogatást To- kodra. Az idén Csehszlovákiába j szervez hasonló látogatást. A i gyár 1965-ben és az idén is készített éves újítási feladattervet. Az szb termelést segítő és ellenőrző munkája más formában is megnyilvánul. Ezt világítják meg az alábbiak. Januárban és februárban több mint 9 millió forint elmaradás következett be, mert a kemencék állapota akadályozta a termelést. Márciusban két kemence tönkrement, a harmadik pedig felújítás alatt állt. A szakszervezet a dolgozókat a kemencék gyors felújítására mozgósította, akik a határidő megrövidítésére felajánlásokat tettek. Télen a raktározás okozott gondot, mert a termelés folyt, s az üvegszállítás csupán néhány vagonra korlátozódott. A belső szállítást a hóakadályok gátolták. Sokan a kedvezőbb idők beálltával társadalmi munkában és vietnami műszakok tartásával segítették a belső rend kialakítását. Mindez azt is bizonyítja, hogy három év alatt sokat fejlődtek a dolgozók. Kialakult a törzsgárda, mely magának érzi a gyárat és arra törekszik, hogy minél eredményesebb legyen a munkája. P. B. Méhészankét a battonyai művelődési otthonban Vietnami műszak a konzervgyárban sok és nagy a felhozatal. S ha a piac telítődik, azért a kész, az eladatlan áru nem vész el. A termelők feleslegeiket a felvásárló- telepeken értékesítik. Nyilvánvaló, tha a termelő, a háztáji gazda minden kötöttség nélkül .juthatna naposcsibéihez, libáihoz, a szerződéses állattartással járó gondja megszűnne. Ái-ufelesle,gével ugyanakkor valahol jelentkezne. Ehhez azonban a termeltető intézményinek is elsősorban kereskednie kellene, olykor még a szabadpiacon is. Valamilyen módon, de tovább kellene lazítani a háztáji gazdaságokkal szemben tá- ■ masztott — helyi — kötöttségeket, hogy a termelés a korábbi legmagasabb szintnek megfelelően — bizonyos állatfajok tartásával — gyors ütemben felújulhasson. Lehetőség van erre, hiszen tavaly ősszel is tapasztaltuk, hogy a közösben termett érték egy része a tárolás szervezetlensége miatt tönkrement. így, ahol a tsz közös állatállományának szükségletén felüli takarmánnyal rendelkeznek, kapcsolják be az árutermelésbe a háztáji gazdaságokat is. Aí utóbbi öt esztendő felvásárlásában igazolódtak az előbbiek. Gazdasági kötöttség nélkül óriási energiák szabadultak fel, fordítódtak — helyesen értelmezett gazdaságpolitikáink révén — a helyi ellátásra, a központi árualap növelésére. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy a termelés lehetőségeinek kihasználásában a háztáji gazdaságok jó része elmaradt. Szinte falunként meg kellene találni a helyes arányt és utat a háztáji gazdálkodás támogatására, a termelőszövetkezeti árutermelés növelésére. Az egyre több árunak csakis a termelés lehetőségeinek kihasználása lehet és kell is, hogy legyen az alapja! Az ország mezőgazdasági termelésének új vágányon való elindítása végső soron egy hosszú és egy igen küzdelmes folyamat. Ennek ágya, gyökere meglevő termelési lehetőségeink ' maximális kihasználásában van. A termelés magas színvonaláért folytatott küzdelem csak abban az esetben érlel mindannyiunk számára gyümölcsöt, ha a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztéséhez a háztáji árutermelésben rejlő lehetőségeket is mindenhol kihasználják. Dupsi Károly A Békéscsabai Konzervgyár KXSZ-íiataljai több vasarnap vietnami műszakot tartottak. Megmozdulásukhoz csatlakoztak a felnőtt dolgozók és együttesen Imin tégy 15 ezer forinttal járultak ,a vietnami nép megsegítéséhez. Képünkön a gimnazisták egy csoportja vasárnapi gyakorlati munkán tésztát csomagol. Fotó: Varga A battonyai művelődési otthon méhész szakköre és a földművesszövetkezet méhész-szakcsoportja március 29-én jól szervezett, színes keskeny filmek vetítésével egybekötött előadást szervezett, melynek első részében Az egészséges gyümölcstermesztés, A vándorméhészek, és a Méhek a mezőgázdaságban című filmet vetítették le. Mindhárom film fontos, időszerű tudnivalókról tájékoztatta a résztvevőket. A filmek közötti szünetet is hasznosan töltötték a megjelentek. Beke János, a Battonyai Földművesszövetkezet ügyvezető elnöke a földszöv tulajdonát képező különféle mezőgazdasági szakkönyveket kölcsönzött ki számukra, melyek áttanulmányozás céljából több hétig is az olvasóknál maradhatnak. A szakiroda- lom megszerettetésének egyik nagyon jó színhelye a művelődési ház, ahol a rendszeresen megtartott különféle szakköri foglalkozásokon (nyúlász, galambász, méhész) sokan megfordulnak olyanok is, akik a szakirodalom olvasásának hasznosságára így szoknak majd rá. Vincze János megyei méhész-szaktitkár előadása á harmadik filmhez kapcsolódott. Előadásában a mézelő méhek közvetlen és közvetett hasznáról, a helyes növényvédelemről és a méhészetek védelméről beszélt. Elmondotta. hogy az ember egyik legősibb tápláléka a méz. A magyar méz, melyből államunk évente 5—600 vagonnal exportál külföldre (főleg nyugati államokba), különösen értékes népélél- mezési cikk. A Békés megyében működő 50 —52 tsz-méhészet és 44 méhészszakcsoport jó munkájával eredményesen járul hozzá ezen fontos exportcikkünk mennyiségének növeléséhez. A méz, illetve a viasz a méhek közvetlen haszna. Sokkal nagyobb jelentőségű azonban a méhek közvetett haszna, az a haszon, melyet a mézelő méhek a különféle növények megporzásáhan. megtermékenyítésében kifejtenek. A megporzás biztosítására a növények táplálékot (nektárt, virágport) nyújtanak. A színes, illatos virágok csalogatják a rovarmegporzókat, amelyek a növények kb. 80 százalékát porozzák meg. A rovarmegporzók által végzett munka 70—80 százalékát a mézelő méh. 20—30 százalékát a vadméh végzi el. A vadméhek száma — az intenzív talajművelés, a legelők feltörése, a mezsgyék felszántása, az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése, a rovarölőszerek sokszor mértéktelen, helytelen időpontban való alkalmazása miatt — állandóan csökken. A mézelő méh, miközben egy kilogramm mézet gyűjt, kétmillió virágot keres fel. Testén néha hárommillió virágporszemcse is található. Megporzó tevékenységének közvetett haszna — amely a különböző növények vetőmagvagy gyümölcstermésének lényeges növelésében jelentkezik — tíz-tizenötszöröse a méz- és viasztermés értékének. Ezt a külföldön (három különböző országban), valamint Magyarországon a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen és Mosonmagyaróvárott végzett tudományos kísérletek igazolják. 1 kh vöröshere méhek nélkül 57 l—20 család méh porzása után 88 21—40 „ 160 41—60 „ 168 61—100 „ „ „ 200 Méhek nélkül Méhek megporzó munkájával Többlet kg magot adott Értéke: 2280 Ft 3520 Ft 6400 Ft 6720 Ft 8000 Ft 1 kh repce 16,— q 21,42 q 5,42 q A rovarmegporzók munkája . nómusokat, nemcsak mannyisétglileig, hanem minőségileg is döntő módon befolyásolja a virágos növények mag- lenn es z-tésén ek eredményességét. A tudományos kísérletek azt is bizonyítják, hogy a vöröshere- és lucernamag csírázóképessége rovarmegporzók munká ja nélkül 1« "/« • kevés rovarmegpor/o esetén :w % sok rovarmegporzo esetén i» % Az előadó az eimondotitak alapjám arra kérte a megjelent agroKözkedveltté vált a szeriás hajtatóház a békési járásban is Sok vitát váltott ki egyes szakemberek, főleg a szakigazgatásiak között az. hogy mennyiben érdemes Újkígyóson és máshol szer- fás hajtatóházat építeni. Azóta ezek a hajtatóházak bebizonyították hasznosságukat és olcsóságukkal életképességüket is. A békési járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetői először külön nézték meg Újkígyóson a kertészetet, aztán a termeleszö- I vetkezeti vezetőkkel és építkezési ! szakemberekkel együtt. A mező1 gazdasági osztály építészeti előadója tíz tervet is készített a bajtatőházról, s ezeket kiosztották a szövetkezeteknek. Az eredmény az lett, hogy épített ilyen típusút a bélmegyeri új Barázda, a békési Vörös Csillag, az Egyetértés és a Viharsarok Tsz is. Ezek a szövetkezetek 55 és 90 hold közötti területen termelnek zöldséget. A hajtatóházat nemcsak palántanevelésre, hanem primőr áru előállítására is felhasználják. A békési Egyetértés Tsz-bén már csaknem piacérett, vagyis 5—6 centiméteres nagyságúra nőtt a zöldpaprika. 1 kh napraforgó 6,— q 10,70 q 4,70 q magot adott. hövényporzó munkásokat, hogy a mezőgazdasági növények permetezésekor az érvényes rendelkezéseket a mind- annyiunik számára értékes, hasznos mézelő méheink megóvása érdekében tartsák be. Ne bontsák meg a biológiai kiegyensúlyozottságot nem megfelelő időben végzett por zásukkal, permetezésükkel. Vier ez Ádám gimnáziumi tanár Létszámemelés nélkül Nagy erőfeszítéseket követelt a gyomai vasútállomás dolgozóitól az az időszak, amíg a Gyula—Sarkad közötti vasúti forgalom az árvíz miatt szünetelt. Korábban havi kétezer-háromszáz kocsit érkeztettek és indítottak, az árvíz miatt elterelt forgalom időszakában azonban 11 ezer 494 kocsit továbbítottak. A raktári árumozgatók 12 mázsa helyett óránként átlagosan több mint 16 mázsa súlyt rakodtak. Többletmunkát jelentett az árvízi korlátozás a kocsi- rendezőknek, a váltókezelőknek és az egyéb szolgálattevőknek is. Harmincegy helyett például 59 vonatot állítottak össze és továbbítottak a vésztői vonalon. A többletmunkát az állomás dolgozói létszámemelés nélkül oldották meg.
