Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! »66. április 10., vasárnap XXI. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM Ara: 80 fillér A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG. ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az igazi moszkvai szenzációk A büszkeségtől elszoruló szívvel hallgatták a moszkvai kongresszusi palotában a küldöttek és a testvérpártok képviselői a Hold közeléből érkező dallamot, a Luna—10 jelet, az Internacionálé kezdő akkordjait. Az olasz jobboldali lap, a Mes- saggero, keserű öngúnnyal ismerte be; hogy szenzációkat vártak az SZKP XXIII. kongresszusától, de nem olyanokat, mint a Luna— 10 felbocsátása vagy mint a Szovjetunió határain kialakult' áttör- hetetlen védelmi övezet meglétének bejelentése, vagy akár az a szenzáció, hogy a szovjet atommeghajtású tengeralattjárók a víz alatt teljes föld körüli utat tettek meg— Igen, a nyugati polgári sajtó, a „lélektani hadviselés” specialistáinak sugalmazására, zavarkeltés céljából, a pártkongresszus összeülte előtt telekürtölte a világot effajta próféciáival: vissza fog térni a Szovjetunióban a „kemény vonal”. Az SZKP legmagasabb fórumán elhangzott minden egyes felszólalás, a kongresszus egész munkája azt igazolta, hogy szó sincs a szovjet párt és a kormány politikai vonalának változásáról. A tanácskozás éppen azt bizonyította be, hogy a XX. és a XXIII. pártkongresszuson kidolgozott fő irányvonal megszilárdult és a Szovjetunió párt- és állami életének ez az alapja. A kongresszus két nagy referátuma egyaránt azt tűzte ki feladatul, hogy emeljék a szovjet nép életszínvonalát. Az emberről, a szovjet emberről való gondoskodás elsőbbsége biztosította a pártkongresszus munkájában az igaz humánumot. Tény, hogy a kongresszus a megfeszített munka további szakaszait készítette elő, de az új szovjet ötéves terv a kommunizmus építésének újabb fáradságos időszakában nemcsak áldozatvállalást kér, hanem megadja a jobb és szüntelen javuló élet lehetőségét is a szovjet dolgozók tömegeinek. Nem irányozza-e elő, hogy az elkövetkező öt esztendőben 65 millió ember költözhetik új lakásba, a reáljövedelem átlagban 30 százalékkal emelkedik, a kiskereskedelmi árakat leszállítják, a munkások és alkalmazottak kereseti adóját tovább csökkentik, egyes vonatkozásokban pedig meg is szüntetik. A kongresszus munkáját éppen a realizmus, a valóság keresése és megállapítása jellemezte. A tényleges lehetőségeket kutatták a beszámolókban, a hozzászólásokban. Nyoma sincs az adottságok túlbecsülésének, a maximalista követeléseknek. A Központi Bizottság beszámolója, amelyet Brezsnyev terjesztett a küldöttek elé, valamint Koszigin miniszter- elnök expozéja számba vette a párt munkájában vagy a népgazdaság egyes ágaiban még megmutatkozó fogyatékosságokat. Az és a terv grandiózus előirányzatának. A kongresszus munkájában érezhető nyugalom és derűlátás nem marad hatástalan még a nyugati polgári megfigyelőkre sem. A nagy tekintélyű londoni Times, a konzervatív angolok lapja húzta alá: optimista a szovjet pártkongresszus... A Luna—10 tudományos diadal volt, Malinovszkij marsall bejelentése a szovjet határokat védő áthatolhatatlan övezetről a katonai erő bizonyításának könyvelhető el, akárcsak az a nagy feltűnést keltő közlés, amely a szovjet atomtengeralattjárók világ körüli útjáról szólt. A pártkongresszuson vezetők és küldöttek nem rejtették véka alá, hogy a Szovjetunió és a szocialista tábor megvédésére továbbra is mindent megtesznek, mert az imperialista agresszorok fenyegetései nem hagytak alább, inkább növekedtek a jelen időszakban. Nyíltan beszéltek arról a teherről, amelyet a fegyverkezés jelent, rámutatva, hogy az imperialisták által diktált fegyverkezési hajsza következménye ez. Viszont a szovjet embereknek csakúgy, mint a szocialista országok közösségének meglehet az a biztos tudatuk, hogy a szovjet fegyverek meg tudják védeni a háborús kalandorok minden támadási kísérletétől. A XXIII. kongresszus a szovjet párt és a Szovjetunió nemzetközi tekintélye növelésének bizonyítékává vált azzal, hogy 86 országból érkeztek küldöttek. A külföldi delegációk jelenléte rendkívüli jelentőséget biztosított a szovjet párt, a ma törekvésének, hogy kialakítsa és megerősítse a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, minden haladó erő egységét és összefogását. Különösen nagy fontosságot tulajdonított a világközvélemény annak, ahogyan a Vietnami Demokrati- j kus Köztársaság képviselői kiálltak a szovjet párt és a Szovjetunió politikája mellett. Moszkvában a magyar pártdelegáció is hitet tett — Kádár János szavaival — a szocialista tábor egysége mellett. Megállapítható volt, hogy az MSZMP és az SZKP értékelése a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről teljességgel megegyezik. Kádár János pedig nemcsak a i magyar párt, de egész népünk nevében jelenthette ki a kongresz- szus szónoki emelvényéről: „Az internacionalizmus próbaköve ma is a Szovjetunióhoz való elvi, elvtársi viszony — szovjetellenes kommunizmus nem volt, nincs és nem is lesz sohasem”. Kádár Jánosnak azt a megállapítását is magunkévá tehetjük, amellyel a XXIII. kongresszus munkáját jellemezte: „Ez a kongresszus új fejlődés kezdete és lendítőereje”. Ez az új fejlődés nemcsak a szövet pártot, a Szovjetuniót erősíti, de az egész szocialista tábort is, amelyben hazánk, népünk töretlen hűséggel küzd és dolgozik a őszinte önbírálat lenini alkalmazása csak még nagyobb nyomaté- kot adott a hibák feltárása után szovjet népekéivel azonos célo- az eredmények megvilágításának j kért. Pálfy József A gazdasági és társadalmi helyzet alakulásáról a második ötéves terv időszakában A Központi Statisztikai Hivatal Jelentése Az 1961—1965. években, a második ötéves terv időszakában tovább növekedtek a termelőerők, a termelés szervezetében egyre inkább előtérbe jutottak a koncentráltabb nagyüzemek: az iparban és az építőiparban ez a koncentráció iparszervezósi intézkedések révén jött létre, a mezőgazdaságban pedig a tervidőszak kezdetére befejeződött szocialista átalakulás alapozta meg a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. A gazdasági fejlődéshez nagymértékben hozzájárult a nemzetközi munkamegosztásba való fokozottabb bekapcsolódásunk is. 1961—1965. években, a második ötéves terv időszakában a népgazdaság fejlődését, a lakosság élet- körülményeinek változását a következő főbb adatok jellemzik: A nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem 1965- ben — az ötéves tervben előirányzott 36 százalékos növekedéssel szemben — kib. 25 százalékkal volt nagyobb, mint. 1960-ban. Az évenkénti növekedés a tervidőszak végén lassúbb lett. Az ötéves tervidőszakban —az összesen 813 milliárd forintot kitevő nemzeti jövedelemiből — fogyasztásra összesen 601 milliárd forintot, az állóalapok és a folyamatban levő beruházások állományának növelésére 154 milliárd forintot, e célokra együttesen 92,9 százalékot (755 milliárd forintot) fordítottunk. A nemzeti jövedelem 7,8 százalékának megfelelő érték a készleteket és a tartalékokat növelte. A fogyasztásra, az állóalapok bővítésére, továbbá a készletek és tartalékok növelésére fordított összeg öt év alatt együttesen kb. 0,7 százalékkal több volt, mint az ötévi nemzeti jövedelem, ezt behozatali többlettel kellett fedezni. Ipar A szocialista ipar termelése öt év alatt lényegében a tervnek megfelelő mértékben, kb. 47 százalékkal emelkedett, ezen belül az állami ipar termelése 47 százalékkal, a szövetkezeti ipar termelése mintegy másfélszeresére növekedett. Ipari beruházások céljaira az elmúlt öt esztendőben 86 milliárd forintot, az összes beruházások 42 százalékát fordították. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1965-ben másfél millió volt, 200 000 fővel, 15 százalékkal több, mint 1960-ban. 1960—1965 között az ipari munka termelékenysége 27 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésének — a tervben előirányzott 70 százalék helyett — 64 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből és 36 százaléka a foglalkoztatottak számának növekedéséből. A tervidőszak folyamán a kitűzött céloknak megfelelően változott az ipari termelés szerkezete: az átlagosnál gyorsabban nőtt a vegyipar termelése (91 százalékkal) és a gépiparé (59 százalékkal). Ezzel a vegyipar aránya az ipari termelésben 8 százalékról 10 százalékra, a gépiparé 26 százalékról 28 százalékra növekedett. Mexőgazd a »ág A mezőgazdaság teljes termelésének értéke az elmúlt öt évben átlagosan mintegy 10 százalékkal volt több, mint a tervidőszakot megelőző öt évben. 1965-ben a mezőgazdasági termelés 8 százalékkal volt több, mint 1960-ban. öt év alatt mezőgazdasági beruházásokra összesen 40 milliárd forintot, az összes beruházások 19,4 százalékát fordítottuk. A mezőgazdasági beruházásokra öt év alatt fordított összeg kétszerese volt annak, mint amennyit e célra a megelőző öt évben fordítottunk. A mezőgazdasági termékkibocsátás továbbra is nagyobb mértékben nőtt, mint a mezőgazdaság teljes termelése: 1965-ben a mezőgazdaság 27 százalékkal több terméket adott át hazai felhasználásra és exportra, mint 1960- ban. Ez egyrészt abból a folyamatból adódott, hogy a mezőgazdasági keresők számának csökkenése folytán a saját termelésből származó fogyasztás is csökken, másrészt pedig abból, hogy rendszeresen növekszik az ipari feldolgozásra átadott, de a mezőBrezsnyev fogadta a magyar pártküldöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára szombaton fogadta Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, az SZKP XXIII. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség vezetőjét, valamint a küldöttség tagjait: Biszku Bélát és Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, a Központi Bizottság titkárait és Szipka Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, hazánk moszkvai nagykövetét. A megbeszélésen jelen voltak: Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt találkozón megvitatták a két testvérpártot érdeklő kérdéseket. (MTI) gazdaság által egyébként visszavásárolt termékek aránya, öt év átlagában a mezőgazdaság termékkibocsátásából körülbelül 8ö százalék jutott ipari feldolgozásra és közvetlenül a kereskedelmi hálózatba. A mezőgazdasági termékek mintegy 15 százaléka változatlan formában került kivitelre. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari feldolgozáson átment termékek exportja együttesen 1965-ben 78 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A második ötéves terv időszakában a növénytermelés 6 százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal volt több, mint 1956— 1960. években. A főbb növények termésátlaga a második ötéves terv időszakéban általában magasabb volt, mint a megelőző öt évben. A kenyérgabonából a tervidőszak utolsó két évében — részben a vetésterület, részben a hozamok növekedése révén — az ellátás hazai termelésből fedezhető volt, 1965-ben a tavaszi állatszámlálás adatai szerint a szarvasmarha- állomány 1 964 000 darab, a sertésállomány 6 963 000 darab, a juhállomány 3 400 000 darab volt. öt év átlagában a sertés- és baromfiállomány mintegy 11—14 százalékkal, a juhállomány 47 százalékkal volt több, mint a megelőző öt évben. A szarvasmarhaállomány kismértékben, a lóállomány csaknem felére csökkent. 1961—1965. években a hústermelés (élősúlyra átszámítva) és a tojástermelés mintegy 20—20 százalékkal, a gyapjútermelés körülbelül 33 százalékkal volt több* mint 1956—1960. években. A tejtermelés nem változott. Közlekedés Az ötéves tervidőszakban vasúton 534 miliő tonna árut, tehergépkocsin 500 millió tonna árut szállítottak. 1965-ben a vasút áruszállítása 19 százalékkal, a tehergépkocsi-közlekedési vállalatoké 67 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. A szállítási teljesítmények (árutonna kilométer alapján) öt év alatt a vasútnál 30 százalékkal, a tehergépkocsi-közlekedési vállalatoknál 89 százalékkal nőttek. A vasút szállítási teljesítményét az átlagosnál jobban növelték a külkereskedelemmel kapcsolatos és a tranzit-szállítások. A belföldi forgalom öt év alatt 22 százalékkal nőtt. 1961—1965-ben vasúton 1 976 millió, távolsági autóbuszokon 1624 millió fő utazott. 1965-ben a vasúton utazók száma 17 százalékkal, a távolsági autóbuszok utasainak száma 58 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A városi közlekedésben a villamosok utasainak száma 1960— 1965 között lényegében nem változott, az autóbuszon utazók szá- (Folytatás a 2. oldalon)
