Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-30 / 101. szám

1966. április 30. 3 Szombat Világ népei! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Fogjatok össze az imperializmus ellen _____a békéért, a demokráciáért, a szabad emberi életért vívott harcban! O z új tervidőszak első három hónapjában nyolc százalékkal növekedett a szocialista ipar termelése 4 Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye első negyedévi gazdasági, szociális helyzetéről A termelőágazatok eredményei­ben, a szociális és kulturális hely­zetben 1966 első három hónapjá­ban bekövetkezett főbb változáso­kat az alábbi adatok .jellemzik: Ipar gyedévben azokból a fontosabb cikkekből, amelyekből az orszá­gos termelésihez viszonyítva is je­lentős mennyiséget állítottak elő — néhány cikk kivételével — töb­bet termeltek, mint egy évvel ez­állami iparban az első ne- előtt A lakosság készpénzébe vétele az Az 196« l. negyedévi termelés első negyedév folyamán 1965 ha­Cikk z 1965 I. sonló időszakához képest 12 szá­negyedévi az országos zalékkal emelkedett; a bérből felvásárlás %-ában élőké 9,4, a parasztságé 13,3 szá­Kőolaj 101,7 9,3 zalékkal. Munkabérekre 6,3, tsz­Földgáz 136,9 9,5 munkaegységekre 8,8, táppénz, Égetett tégla 96,2 13,4 családi pótlék és egyéb személyi Égetett cserép 111,4 35,2 jellegű kifizetések címén 36,3, Öblös üveg 158,1 30,9 felvásárlásra 22,6 százalékkal töb­Öntött síküveg 32,1 45,1 bet fizettek ki, mint 1965 első há­Kötöttáru 99,6 10,4 rom hónapjában. Férfiing 84,0 16,4 A kiskereskedelmi forgalom* Liszt 105,3 8,8 (folyó árakon számolva) az 1965 el­Takarmánykeverék 100,1 8,6 ső negyedévinél 16,3 százalékkal Kolbászfélék 117,1 18,6 volt több. Legnagyobb mértékben Vágott baromfi 67,2 15,2 a vegyesiparcikk-lörgalom nőtt. Feldolgozott tojás 113,9 15,0 A forgalomnövekedés — a bolti ¥ A szocialista ipar termelése 1966 első három hónapjában — élelmiszeripar nélkül számítva — 8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül az ál­lami ipar termelése 6, a szövet­kezeti ipar^ 13 százalékkal emel­kedett. Az élelmiszeripar terme­lése ugyanakkor 13 százalékkal csökkent. A termelés növekedése ellenére néhány fontos termék mennyiségi termelési tervét nem teljesítették. Az 1965. évi jelentős exportnöve­kedés 1966 első negyedévére már nem volt jellemző. Az összes kül­kereskedelmi értékesítés 2 száza­lékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szocialista iparban átlagosan 33 600 munkást és alkalmazottat foglalkoztattak, 7,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés 4 százalékkal csökkent, ugyanakkor a munkások átlagos havi keresete 1541 forint volt, 4,3 százalékkal több, mint 1965 első három hónapjában. Építőipar Az állami építőiparnak 1966- ban 323 millió forint értékű mun­kát kell elvégeznie, az 1965. évi­nél közel 2 százalékkal többet. Az első negyedévre előirányzott 15,7 .százalékkal szemben az éves terv­nek 16,8 százalékát valósították meg. Az állami építőipar 1966 első negyedévében 28 nagyobb épít­ményt adott át rendeltetésének, tizeneggyel többet, mint amennyi építmény kivitelezését 1966-ban elkezdte. Az építőipari munkások száma 1965 első három hónapjához ké­pest több mint 7 százalékkal nőtt. Az egy építőipari munkásra jutó napi átlagos termelés azonban 9.4 százalékkal csökkent. Az építő­ipari munkások átlagos havi ke­resete az állanái építőiparban 1564 forint volt, 1,3 százalékkal több. mint egy évvel ezelőtt. Mezőgazdaság — Je l vasú rl ás A főbb tavaszi mezőgazdasági munkákban a korábbi évekhez es az előirányzotthoz képest a ta­nácsi szektorhoz tartozó területe­ken lemaradás van. Főként az ár- és belvizek hátráltatták a mun­kák időben történő elvégzését. A megye összes gazdaságában 1966. március 31-én — 1960-hoz képest — a négy fő állatfaj állo­mánya (számosállatban kifejezve) kismértékben csökkent, az 1963. évivel pedig azonos szinten volt. Az állatállomány összetétele azon­ban megváltozott. Emelkedett az állati terméket biztosító állatok száma és aránya. 1966. március 31-én 135 200 szarvasmarhát, Termék 528 900 sertést, 23 600 lovat, 222 400 juhot, 2,3 millió felnőtt és nö­vendék, valamint 2,1 millió na­posbaromfit tartottak a megyé­ben. 1966 első három hónapjában nőtt a szocialista nagygazdaságok­ban az állati eredetű termékek termelése és kedvezőbb volt az állategészségügyi helyzet is. Az állatok és állati eredetű termékek felvásárlásának együt­tes volumene a megye összes gaz­daságában 21 százalékkal nagyobb volt, mint 1965 első három hónap­jában. A főbb termékek felvá­sárlása a következőképpen ala­kult. A tanácsi szektor gazdaságai­ban a felvásárlás volumene na­gyobb mértékben (24 százSlék) nőtt, mint az állami ' szektorban. A lakosság jövedelme és vásárlásai Nagyszerű eredményekkel és tervekkel jubilált a gyomai halász szövetkezet Csaknem nincstelenül fogtak össze 1945. október 25-én — majd lesz valahogy megfontolás alap­ján. Az összes közös felszerelésük két kenderháló és két ladik volt. Közös pénz semmi. Egeresi László kiskerékpáron házalt náluk végig a Körösök partján, amikor vala­mit ki kellett fizetni. Nem min­denütt járt szerencsével, mert aki 1947-ben lépett a szövetkezet­be. Csicselyné most a gyomai Vi­harsarok Halászati Tsz .csabai halboltjának a vezetője. Helyette a húga és a bátyja dolgozik a ha­lastónál. Van halászutánpétlás is, de egyelőre még kevés. Pedig 60 fo­rintot osztottak munkaegységen­ként és nyereségrészesedést is. A élelmiszerek kivételével — min­den árufőcsoportban meghaladta az országost. Város­és községgazdálkodás A lakossági villamosenergia- és vízszolgáltatásban az utóbbi évek­ben jelentős fejlődés következett be. 1965-ben a háztartások ré­szére több mint 25 millió kw/ó villamos energiát szolgáltattak, 80 százalékkal többet, mint 1961- ben. A vízvezetéki csőhálózat hossza 444 km, több mint kétsze­rese volt az 1961. évinek. 1966 elején 8320 lakás volt bekapcsol­va a vízhálózatba, az összes la­kásnak 6 százaléka. ISépmüvelés A második ötéves tervidőszak­ban a népművelés főbb területei között a közművelődési könyvtá­rak tevékenysége igen sokat fej­lődött, ugyanakkor a művelődési otthonok munkájában bizonyos mértékig visszaesés volt tapasz­talható. A tervidőszakban a könyvtári kötetek, a beiratkozott olvasók, a kölcsönzött kötetek száma megkétszereződött. Id. Szálkái Mihály egyik halász fiával és a hálókötésben sokat segítő menyével. nem volt mindegyik alapító tag­nak tehene, mint Szálkái Mihály­nak, hogy eladja és odaadja az árát a vízbérletbe... De l ég volt ez már ! Szálkái Mi­hály három fia, János, Jóska és Misi még kisgyerek volt. Szíve­sebben játszottak volna akkor még a porban, minthogy hálót kössenek és varsázni járjanak az apjukkal. Azóta János vízirendőr a Balatonon, a másik kettő pedig családos ember és hivatásos ha­lász a húszéves szövetkezetben. Most már érdemes hivatásos halásznak lenni, mert a közös vá­gyón 9,2 millió forintot ér. Kez­kiosztott jövedelem egymillió fo­rinttal volt több tavaly, mint 1964- ben. S ha nem is öröm, de jó a szövetkezet nyugdíjasának lenni, mert az 500 forinttal egészíti ki a nyugdíjat. A betegek táppénzét pedig napi 18 forinttal. Most. a zárszámadási és jubileumi köz­gyűlésen is jó példáját adták a betegekről való gondoskodásnak: jó adagot vittek az ünnepi ebéd­ből Kovács László sarkadi halász­nak, akinek munka közben mind a két lába eltört. Hetvenéves már, de nem tud munka és a szö­vetkezet nélkül élni... A megye lakosságának halellá­az országos Vágómarha Vágósertés Baromfi Tojás Tehéntej Az 1966 I. negyedévi felvásárlás az 1965 I. negyedévi felvásárlás %-ában 160,4 6,6 111,8 9,2 77,5 8,3 106.3 10,4 132.3 7,0 a kosárfonás 70 éves fejlődését mutalja be a Békésen ma megnyíló kiállítás Ma délután 1 órakor nyílik meg Békésen, az Erdőgazdaság Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalata, valamint a Békési Kosárfonó Há­ziipari Szövetkezet közös rende­zésében a vállalat kultúrházában az a kiállítás, melyen a békési kosárfonás 70 éves fejlődését mutatják be. 1896-ban létesült az első állami kosárfonó iskola a községben, azóta ennek az iparnak országo­san Békés a központja. A kosár- ipari termékek csaknem 50 szá­zalékát a vállalat és ^ szövetke­zet állítja elő. A kiállításon a kezdeti idők egyszerűbb használati tárgyaitól a mai korszerű bútorokig sok­fajta terméket és számos kora­beli dokumentumot is láthat a közönség. 1 Kiss Antal halász-vadász lányával es fiavai. detben és azután is évekig csak keresgélte a halat Szabó János, Kneifet Antal, Kertész Gábor, Mastala Gergely és a többi alapí­tó tag. Aztán mióta halastavat lé­tesítettek, meg mióta rendszere­sen ivadékot telepítenek a folyók­ba és holtágakba, akkor fognak halat, amikor akarnak. Például 1954-ben. -gmikor még csak 125 ezer forint volt a közös tiszta va­gyona, 939 mázsával kegyeskedett a szerencse, tavaly pedig már 3806 mázsa volt a zsákmány. A Köröstarcsán levő hatalmas ha­lastó holdanként 515 kiló halat „termelt”. Ennél a tónál nevelt halászt és vadászt a lányából, Csicsely Dezsőnéből Kiss Antal, fásáról is mindjobban gondosko­dik a szövetkezet. Békéscsabán csupa» a Halászcsárda 256 mázsa halat készített el különféle étel­nek az elmúlt esztendőben. Nagy forgalma volt Csabán a halbolt­nak és a halsütödének is. Az a tervük, hogy az eddigi 16 eláru­sítóhelyet tovább növelik, s s^ó van arról is, hogy a gyulai vá­rosi tanács kérésére a csabaihoz hasonló halászcsárdát nyit a szö­vetkezet. Amint a fentiekből is látszik, nagyszerű eredményekkel és ter­vekkel ünnepelték a húsz­éves jubileumot a viharsarki ha­lászok. K. I. Fotó: Malmos

Next

/
Oldalképek
Tartalom