Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-29 / 100. szám

UN. április 3«. 4 Péntek Ki a Aa elmúlt hetekben többem szóvá tették különböző tanács­kozásokon. hogy felháborító állapotok uralkodnak a bé­késcsabai Csaba-szálló étter­mében. Arról van szó ugyan­is. hogy az építőipari vállalat már több mint négy hónapja felújítási munkálatokat vé­gez. Mint kiderült, öltözők, irodahelyiségek és mosdó- csoport épül. Helyszíni vizsgálódásaink ar­ról győztek meg. hogy a mun­ka halad... így kommentálta az üzlet vezetőjével tett sétán­kat a* egyik építőmunkás: Nem dolgoztunk mi itt min­dig...! Ezt láttuk mi is. Már hegyesre köszörültem a tollat, amely - lyel szúrni akartam az építő­ipari vállalat felé. de az óva­tosság és egyéb tapasztalat ar­ra késztetett, hogy másoktól is megkérdezzem: miért « csiga­lassúság? A Beruházási Irodától a kö­vetkező választ kaptam: „A Csaba-szállóban folyó épít­kezés tulajdonképpen a szín­házi építkezés része és szer­vesen illeszkedik a közgazda- sági technikumi építkezéshez J ► is. A befejezési határidő ez év június 30. Most itt állok egy tény­anyaggal, amelynek egyik ol­dalán a vendégek jogos bosz- szúsága gyűlt össze, másik ol­dalon a hivatalos szervek, adott esetben az építőipari vállalat, a Beruházási Iroda jogos indoka az építkezés el­húzódására. Ki a tettes? Az-e. aki ilyen hosszú határidőre köt egy alig néhány hetes építkezési munkára határidőt, az-e, aki végzi vagy éppen a vendég­látóipar. akinek pedig érdeké­ben áll. hogy korszerűen fo­gadja vendégeit? Ma már olvasóink is nézik a tévét, ismerkednek a krimivel. Nép­szerű totózás megy egy-egy krimi után: ki a tettes? Eb­ben az esetben nem lesz tet­tes (csupán áldozat a vendég, aki két helyiségen keresztül botorkál a mosdóhelyiségig), így egyszerűen a hibát az kö­veti el, aki a Csaba-szálló- ban. azaz annak éttermében éppen mosdót keres. Mert az majd csak lesz június 30-án. „.ha az égiek is segítenek... (—czi.) Sikeres előadássorozat a megyei könyvtárban Békéscsabán, a megyei könyv­tárban sikeres előadássorozatot indítottak Ahogyan én láttam címmel. A sorozat negyedik elő­adása ma. április 29-én, pénteken este 6 órakor lesz a könyvtár ol­vasótermében. Ez alkalommal dr. Bodrogközi Tamás tart filmvetí­téssel illusztrált útiéi meny-beszá­molót Kubáról. A sorozat eddigi összejövetele­in Püski Gábor, a megyei tanács népművelési csoportvezetője fran­ciaországi, Kocsis Pál és Péter László pedagógusok olaszországi, dr. Varga Gézáné Szíriái, libano­ni és jordániai élményeiről tartott előadást. A sorozat következő elő­adásának megtartására Kalász István agronómust kérték meg, aki a Német Demokratikus Köz­társaságban tett látogatásának közgazdasági tapasztalatairól be­szél majd a hallgatóságnak. Ízelítő a modern magyar grafika legjobb alkotásaiból Kiállítás a gyulai múzeumban Megyénkben igazán nem pa­naszkodhatnak a modern grafika kedvelői. Kondor Béla munkáiban nemrég Békéscsabán gyönyörköd­hettünk, Gyulán pedig már az Al­földi tárlat részeként is látható néhány érdekes és szép alkotás. A múzeumban nemrég megnyílt ki­állítás viszont — mely a III. Mis­kolci Grafikai Bienmálé anyagá­ból készült válogatást mutatja be — elsősorban azért tarthat számot érdeklődésünkre, mert lényegében az egész modern magyar grafi­káról képet ad. Márpedig mai képzőművészelünk legfrissebb, legmozgékonyabb s éppen ezért legizgalmasabb ága alighanem éppen a grafika. S hogy a művészeti modernség elképzelhetetlen az emberiség több évezredes kulturális öröksé­gének felhasználása nélkül, azt az itt kiállított művek többsége is bizonyítja. Érdekes megfigyelni például, hogy Feledy Gyula Éne­Alapfokú gáztechnikái tanfolyam kezdődött Békéscsabán A Műszaki és Termesszen ado­mám ,yi Egyesületek Szövetsége Békés megyei szervezetének ren­dezésében alapfokú gáztechnikái tanfolyam kezdődött április 27- én Békéscsabán, a Technika Ha­zában. A tanfolyamra a megyéből 84-en jelentkeztek, elsősorban tervező és kivitelező szakembe­rek. akik a három városban tör­ténő gázbevezetésnél hasznosít­ják majd az itt szerzett ismere­teket. Az előadásokat az ÉM Mélyépítési Tervező Vállalat munkatársai tartják. Hetenként egy napon iönmek össze a tanfo­lyam hallgatói, s egy-egy alka­lommal a különféle témakörök­ből hatórás előadást hallgatnak meg. A tematika szerint a kö­vetkező előadások szerepelnek a tanfolyamon: gázellátási alapis­meretek; gázellátási rendszerek; a gázvezetókihálőzatok méretezé­se: a jgáz mint energiahordozó; gáztárolás: íogadoállomas és kör­zeti nyomásszabályozók; az épü­letek belső gázellátása; távlati 'fejlesztés a gáziparban: a veze­ttetek korrózióvédelme: alapvető ftfcztonsagi szempontok a gázellá- Itáenál és véjgül a kivitelezéssel ^kapcsolatos szempontokról nyer- ixfcnek tájékoztatást a résztve­tfäk. A1 42 órás tanfolyam tp-ám a ^hallgatok jwnuue 14-én vizsgát if esznek: Csak nőknek A gyomai járási nőtanács az utóbbi hetekben a felmerült igé­nyeknek megfelelően ankétokat szervez kizárólag nők részére. Eze­ken nőgyógyászati orvosok tarta­nak előadásokat az asszonyokat érdeklő kérdésekről. Az ankétok érdekessége, hogy a résztvevők az előadás előtt névtelenül levél­ben juttathatják el kérdéseiket, melyekre az ankétem válaszol az előadó. Eddig három helyen tar­tottak ilyen összejövetelt a járás­ban a nők restore, mégpedig igen «agy sikerrel. Az elkövetkező he­gekben további ankétokat szervez­Áz Ország Kiváló Szövetkezete lett a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz Négyezer szövetkezeti, dolgozó vett részt a munkaverseny-mozgalomban Békés megye 38 kisipari terme- i egy a fele — ebbe a kategóriáiba lőszxJyetkezetéből harminchái'om esett. Munkáik általában igen jó résztvevője van a szocialista mun- j minőségűek voltak, kaverseny-mozgalomnak. Több u A második legjobb építő szövet- tránt négyezer dolgozó munkájára i kezet megyénkben a Gyulai Kis- épült a felajánlás, mely 6 millió ; lakásépítő Ktsz lett, a harmadik 900 ezer forint értékű terven fe- pedig a Békéscsabai Építőipari Kisipari Termelőszövetkezet. Ügyszintén a Megye Legjobb Szövetkezete címet érdemelte ki a Békés­csabai Faipari Ktsz. Múlt évi 32 milliós teljes termelési ter­vüket 102,7 százalékra teljesí­tették. exporttervüket 113,4 százalékra. lüli termelést irányzott elő me­gyénkben. Az elmúlt évben azon­ban majdnem kétszeresen túltel­jesítették a munkaverseny-fel- ajánlást kisipari szövetkezeteink, összesen 13 millió 400 ezer forint értékben termeltek többet a ter­vezettnél. A KISZÖV, illetve az országos irányító szervek illetékesei most készítették el a szövetkezetek munkaversenyének értékelését. A Gyulai Fa- és Fémbútor- ipari Ktsz az Ország Kiváló Szövetkezete kitüntető címet kapta. A gyulai szövetkezetben 12 munkabrigád dolgozik, a megyé­ben először ők szerveztek mű­szaki es adminisztratív verseny­brigádokat. Termelésük több mint 68 százaléka exportra megy, ennek a mintegy 24 milliós értékű tevékenységnek a fele tője és or­szágokban értékesített .ter­mék. Helyiiparpolitikai tervüket ugyanakkor 147.2 százalékra tel­jesítették. 'Az elmúlt évben 259 ezer forintot tett ki az üzeni dol­gozóinak újításaiból származó megtakarítás. A gyulai ktsz-nél komoly gondot fordítanak a szo­ciális ellátásra is; nemrég adták át rendeltetésének a Szanazugbap I telet) munkája véj épített ví kend telepüket. A bőr- és textilszakmában a Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz nyelte el a Megye Ki­váló Szövetkezete cimet. Exporttervük teljesítése mellett tevékenységük zömében a lakos­sági javítószolgálatot látják. el, mely az elmúlt évben majdnem 8,5 millió forint értékű volt. öt szocialista brigádjuk dolgozik, korszerűsítették a javítóhálózatot, szalagszerű technológiát vezettek be a javítómunkában. Második, illetve harmadik leg­jobb szövetkezetnek — ebben a szakmában — a Mezőberényi Tex­tilfeldolgozó Ktsz és az Orosházi Cipész Ktsz bizonyultak.. Az építőiparban a Megye Ki­váló Szövetkezete minősítést a Sarkadi Építőipari Ktsz kap­ta. Ez a szövetkezet szintén nagy gondot fordít a lakossági igények kielégítésére. Amíg 1964-ben 1 millió 800 ezer forint értékű mun­kát fordítottak a lakossági építő­ipari tevékenységre, addig a múlt évben 4 millió 230 ezer forint — a teljes termelési tervnek mint­A szövetkezet tíz szocialista bri­gádja 159 dolgozó munkáját egye­síti, a dolgozóknak több mint a fele vesz részt a versenymozga­lomban. Ebben a szakmában a második legjobb a Szarvasi Mű- anyagíeldolgozó és Játékkészítő Ktsz lett. A vasas szakmában — a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz orszá­gos kitüntetése mellett — a me­gye második legjobb szövetkeze­te a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz, a harmadik pedig a Békés­csabai Lakatos és Gépjavító Szö­vetkezet lett. V. J. kék éneke című sorozatán — me­lyet egyébként a biennálé nagy­díjával jutalmaztak — hogyan olvad eggyé a bibliára utaló örök emberi téma: az egymás keresés és megtalálás szenvedélyes lírai- sága az ókori asszír művészet kis­sé merev szépségideáljával épp­úgy, mint a lendületes vonalveze­téssel, a kis figurák és jelenetek berajzolásával s a színes technika adta lehetőségekkel. Würtz Ádám munkáin viszont a népmesék kedvessége és a népi faragások sajátos formavilágának szépsége nyer új értelmet s válik művészetének elidegeníthetetlen részévé, Csohány Kálmán — aki­nek itt kiállított művei közül ta­lán csillagszemű női fejének (Éj­szaka) szomorú szépsége a legmeg- ragadóbb — már áttételesebben és szabadabban kezeli ezt a ha­gyományt. Vele élményében és hangulatában is rokon Hincz Gyu­la művészete (különösen a Va­rázsló és a Holdsaidé című képei), formavilága azonban még kevés­bé köthető egy meghatározott for­ráshoz. Czinke Ferenc Édesanyám ikonja című művén a bánattá ol­dott fájdalom megkapó szépsége gyönyörködteti a látogatót. Huszonhat művész több mint ötven müvét lehetetlen egyenként számba venni, de talán e töredé­kes elemzéssel is sikerült érzékel­tetni, hogy milyen sokszínű es ér­dekes a mai magyar grafika. S ennek csak látszólag mond ellent a’z. hogy az itt bemutatott anyag (néhány kivételtől eltekintve) bi­zonyos értelemben még egységes is: az életből, a környező világból elsősorban a szépet, a harmóniát tárja elénk megragadó érzelmi fűtöttséggel. S ez a közönség meg­hódítása szempontjából sem kö­zömbös, hiszen sajátos emberi vo­nás, hogy a „szépet” még a szá­munkra szokatlan formában is könnyebben elfogadjuk, mint a szenvedés, a rettenet vagy a szét­hullás ábrázolását. Vass István Helytörténetírásunk új nagy eredménye — Az orosházi monográfia első kötetéről — Ha kézbe vesszük a monográ­fiát. az első ámulaton túl — amelyben már az önkéntelen el­ismerés is benne foglaltatik: eay vidéki kisváros ekkora nagy vál­lalkozást (az első kötet kép- és térképmellékletekkel együtt kö­zel IKK) oldal!) tudott sikerrel vé­gigvinni — önkéntelenül is két kérdés vetődik fel: a huszonegy szerző (ennyien írták a2^ első kő­ül is összeáü-e egységes egésszé, és sikerült-e maradéktalanul érvényesíteniük a marxista történetfelfogás követel­ményeit? Az első probléma arra utal. hogy a történettudományok dif­ferenciálódása annyira előreha­ladott. hogy ma már helytörté­neti monográfia megírására is egyre ritkábban vállalkozhat egyetlen kutató, s így az egyes fejezetekben — sőt esetleg kép­zettségének —megfelelően más­más szempontok érvényesülnek. gyelembevételével tudjuk legin­kább megérteni és meghatározni a monográfia jelentőségét. Az első fejezetek az embert kö­rülvevő természeti környezetet mutatják be: a terület mélyföld­tani felépítését (Kurucz Béla), ta­laját (Darók József), éghajlatát (Keller József), valamint növény-, és állatvilágát (Kiss István. Me­gyeri János), mintegy az either örök igényét elégítve ki: számba- venni és megismerni az őt körül­vevő világot — hiszen csak így tudja legyőzni és a maga képére formálni. Ezek a fejezetek persze elsősorban a szakmai körökhöz szólnak, s így értékelésük is azok feladata, de többségükben meg­van az a törekvés, hogy tárgyu­kat és eredményeiket a laikusok számára \s érthetővé és közérde­kűvé tegyék. Az első fejezet pél­dául arra is kitér, hogy a geoló­giai kutatások eredményeként új korszak nyílik Orosháza iparosi­(Ez persze nem feltétlenül jelent tásának és' közművesítésének ^ör­n.ti marxista tendenciákat, mert megnyilvánulhat például abban is. hogy az egyik fejezetben a gazda­ságtörténet. máshol a politikai vagy éppen az eseménytörténet kerül előtérbe.) A másik problé­ma vizsgálata azért fontos, mert ai nemzeti történetírás területén egyre szebb eredményeket felmu­tató marxista történettudomány — néhány tiszteletre méltó rész- tanulmánytól eltekintve — a hely- történetírásban mindeddig nem tudott megnyugtató eredményt produkálni. Ezen szempontok fi­ténetében. De a talajtani és éghaj­lattani fejezetek is az ember te­endőire. s az eddig kihasználatlan lehetőségekre irányítják a figyel­met. A természettudományi feje­seteknek ilyen értelemben vett „emberközpontúsága” teszi lehe­tővé, hogy beilleszkedjenek, egy helytörténeti monográfiába. A következő fejezetek a régé­szet eredményei alapján Orosháza földjének történetét tárgyalják az ember megjelenésétől a magyar­ság megtelepedéséig. A kutatók (Kalicz Nándor, Mócs.v András, Bóna István, Dienes István és Ko- valovszky Júlia) valamennyien budapesti tudományos intézetek munkatársai— az adott terület történetének a lehetőségekhez ké­pest hiánytalan vázolásán túl mintegy összegzik az eddigi kuta­tások eredményeit. A történelmi közgondolkodás és szemlélet for­málásában pedig — hiszen a könyv remélhetőleg nemcsak a szakemberek kezébe jut el — kü­lönösen jó szolgálatot tehetnek az olyan fejtegetések, amelyek az ős­kori termelés és az emberi élet összefüggéseit tárgyalják, ame­lyek a népvándorlás látszólag ér­telmetlen és megfejthetetlen for­gatagában is a társadalmi, gazda­sági mozgató erőket kutatják, ame­lyek a kialakuló magántulajdon­nak a honfoglaló magyar társa­dalomban betöltött szerepére utal­nak, vagy amelyek a középkori jobbágytelepülés mindennapi éle­tének sajátosságait elemzik. Lé­nyegében szorosan idekapcsolódik a középkori Orosháza történetét (Győrffi György) elsősorban ok­leveles anyag alapján tárgyaló fejezet, amely a birtoklástörténet vázolásán túl a lehetőségekhez képest — hiszen nemhogy Oros­házára, de az egész Békés megyé­re vonatkozóan is alig | maradt fenn iratanyag — a társad»lroi, gazdasági problémákat is érzé­kelteti. A honfoglalás és a kora-közép­kor embertani arculatáról szóló fejezet a helyi anyag vizsgálatán és táblázatokban való bemutatá­sán túl a történelmi embertan ál­talánosabb problémáit is ismerte­ti, s a lehetőségekhez képest rész­letesen vizsgálja a honfoglaló ma­gyarok „vezető rétegének” és a „köznépnek” embertani arculatát és etnikai elkülönítésének lehető­ségeit. A kötet harmadik nagy egysége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom