Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-28 / 99. szám
1966. április 28. 6 Csütörtök = TUDOMÁNY - TECHNIKA = Az ezüstös felhők „vadászai" A Nyugodt Nap nemzetközi éve programjában befejezésihez közelednek a csillagászok és a geofiA moszkvai úttörőház szakkörében Szasa Pozdnyakov tanuló az 5 hüvelykes teleszkópot állítja. Fotó: L. Gromov zikusok kutatásai. A nemzetközi programiban közreműködő intézmények között ott találjuk a moszkvai úttörőházat is. Itt az ifjú úttörők éjjelente nagy kedvvel kutatják, '„vadásszák” az ezüstös felhőkéit. Képzelhető a gyermekek nagy öröme, amikor sikerült nekik is lefényképezniük a magas légkör e meglehetősen ritka geofizikai jelenségét. Az úttörők gazdag anyagot gyűjtöttek, több száz méternyi filmfelvételt készítettek a még sok mindenben titokzatos ezüstös felhők gyors változásairól. Az úttörőházban négy éve működnek a csillagász szakkörök, de már szép eredményeket értek el különböző jelenségek, például a meteorAz utóbbi 15 évben igen sokat foglalkoztak a kukorica műtrágyázásával. Az eredmények és a következtetések igen eltérőek. Mind a belföldi, mind a külföldi kísérletek bizonyítják: a műtrágyák használatával egyedül is elérhető olyan, sőt nagyobb termés- eredmény is, mint az istállótrágyával. A Kompolton beállított kísérletek nitrogénműtrágyázással — az adag nagyságától függően — holdanként 9—16 százalékos cső többlettermést eredményeztek. A nagy adagú nitrogénműtrágya — a szemtermésben — 65 százalékos nyersfehérjehozam növekedéssel járt. A kukorica nitrogénműtrágyázásét az 1963-as évben 24 hold kísérleten vizsgáltam a kétegyházi Béke Termelőszövetkezetben. Elő- vetemény gabona volt. A szántás ideje 1962 augusztusa. A terület 1960-tól istállótrágyát — addig — nem kapott. A területre 1963 áprilisában 100 kiló 25 százalékos áramlatok, a Jupiter megfigyeléséből szerzett anyagok feldolgozásában. Az idősebb s a legaktívabb úttörőknek lehetővé tették, hogy belépjenek a tudományos akadémia csillagászati-geodéziai társasága ifjúsági szakkörébe. A csillagász szakköröket a Stermberg-in- tézet patronálja. Az intézet tudományos munkatársai felügyelnek az idősebb úttörők munkájára. Néhány úttörő — a legjobbak — az intézetben is dolgozik, ahol szabadon használhatja a csillagászati berendezéseket. A Szovjetunióban több ezer iskolás foglalkozik csillagász szakkörökben. A gyermekek rendelkezésére áll számos jól felszerelt hatóanyagú nitrogénműtrágyát szórattam. A kísérleti parcella 12, a kontroll parcella ugyancsak 12 hold volt. A vetés ideje 1964. április 26-a. Vetés után — közvetlenül az egész területet fogasol- tuk. A növényápolás azonos volt. Holdanként 18 ezer növényt hagytunk. Holdanként 2,9 mázsa szemterméstöbbletet könyvelhettünk el. Érdemes üzemgazadsági számítást csinálni. A műtrágyázott területről 34,8 mázsa terméstöbble- tet kaptunk. Értéke — állami áron — 7516,8 forint. Kiadásaink: a 12 mázsa műtrágya 1800 forint, a műtrágyázás költsége 360 forint. A bevétel és a kiadás közötti különbség 5356 forint, A fentiekből Kétegyházán olyan következtetést vontunk le, hogy igenis érdemes a kukorica műtrágyázásával — gazdaságosság 'szempontjából is — foglalkozni. Zielbauer György mg. tanár pbszervatóriurn és csillagvizsgáló. Hatással van-e a műtrágya a kukoricára? A he tvenötödik Az Elektromos Mérőműszerek Gyára esztergomi gyáregységében elkészült a hetvenötödik enkefalográf a Szovjetunió megrendelésére. A berendezés az agy bioelektromos áramátvizsgálja diagnosztikai és klinikai célokból. A képen: Győri József és Petróczi Károlyné ellenőrzik a hetvenötödik berendezést MTI-iotó — Gere felvétele Százhetvenöt évvel ezelőtt született Morse, a távíró feltalálója 1791. április 27-én született Amerikában Morse Sámuel Finley Breese, az elektromágneses távírókészülék feltalálója. Morse eredetileg festő volt, de figyelme hamar a technika felé irányult. Már 1837-ben kezdett kísérletezni villamos távjelzéssel. 1844-ben végre fáradozását siker koronázta, találmánya végleges formát nyert, elkészítette a Washington —Baltimore közötti elektromágneses elven működő távíróvonalat. Morse előtt több feltaláló foglalkozott a távírás és a hírközlés gondolatával. A kísérletek kezdeti időpontja szinte egybeesik az embei'i társadalom kialakulásával. A hírközlési igényt akkoriban főleg a veszély váltotta ki. Ilyen volt: az ellenség közeledése, a tűzvész, az árvíz stb. A híradástechnika kezdeti formája egészen primitív volt; nappal füst, éjjel tűz fénye, majd kürt, doí>, harangszó. előre megbeszélt jel útján értesültek a hírről. Három évezreddel ezelőtt a legendák szerint egyetlen éjszakán Ida hegycsúcsról 800 km-en át Argosz városából a görögök jelző- tűzzel adták hírül hazájuknak, hogy Trója elesett. Tudomásunk szerint Európában ez volt az első szervezett hírközlő rendszer. Ezek a hírközlési eszközök igen sok embert igényeltek és ezért igen költségesek voltak nagyobb távolság esetén. Sok év telt el addig, míg a tudomány és technika új eszközöket állított a hírközlés szolgálatába. A XVIII. századiban a villamos áram és mágneses hatásának a felfedezése meggyorsította a hírközlő eszközök fejlődését. Gauss, a híres német matematikus és fizikus már egyszerű jelzéseket továbbított egy áramkörrel. Silling orosz tudós 1832-ben gyakorlatban megvalósította Gauss kísérleteit és így létesült távjelző vonal Péter- vár és Péterhof kötött. Magyar- országon 1847-ben épült távíró- vonal Pozsony és Becs között, mely Bain-rendszerü volt. Két csengő kötött egy mágnestű volt elhelyezve és a vezetékben 'evő KEVERÉKTAK ÁRMÁNY = TÖEB TOJÁS = MAGASABB BEVÉTEL, HA tojásértékesítési szerződést köt a földművésszövetkezettelt Kitűnő minőségű keverektakarmán-y kapható cseretakarmány ellenében. 182 Nemcsak a liba tollasodik meg... TÖBB PÉNZE LESZ, ha libahizlalási és toliértékesítési szerződést köt A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETTEL! A libahizlalási szerződést kötők állami áron takarmányt is kapnak. 181 Előnyös! Hasznos! LIBÁRA, KACSÁRA, / PULYKÁRA KÖSSÖN SZERZŐDÉST A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETTEL, Liba után darabonként 15 kg, 'pulyka után 5 kg takarmányjuttatási ELŐLEG. 180 áramiránytól függően a csengőkre ütést mért. A két csengő különböző hangjából állították össze az ábc-t. Ezek a rendszerek igen lassúak voltak, a kezelő által vett jelek alapján írt távirat nem az eredeti levél volt. A kialakulóban levő tőkés rendszer a kereskedelmi és állami élet igényeit nem elégítette ki. A gyorsaság és írásosság követelményeit csak Morse amerikai feltaláló távírója elégítette ki. Morse készüléke nem betűket ír, hanem pontokat és vonásokat, ezeket azonban papírra rögzíti. A pontokból és vonásokból összeállított Morse-ábc segítségével a jeleket át lehet írni rendes írásra az eredeti szalag pedig megmarad az oíkmányszerűség bizonyítására. Morse készüléke igen egyszerű. Az adás kis kézi kapcsoló segítségével történik, melynek egyik végén fogantyú van, ha ezt lenyomjuk, a kapcsoló karján levő fémcsúcs érintkezik az alatta levő csúccsal és zárja a villamos áramkört. A fogantyút elengedve egy rugó a kart visszahúzza és' az áramkör megszakad. A vezetők végén van az írókészülék. Egy óramű egyenletes sebességgel mozgat egy papírszalagot egy kis forgó kerék előtt, mely forgás közben állandóan festéket vesz fel egy edényből. Ha az adó oldalán zárjuk az áramkört, a vételi oldalon az áram egy elektromágnesen folyik árt, amely ilyenkor magához húz egy kis emelőkart. Ennek az emelőnek a másik vége felemeli az írókereket és hozzányomja a papírszalaghoz s így megjelenik a papírszalagon a jeä mindaddig, míg az áramkör zárva van. Pillanatnyi áramkörzáráskor pont, ha hosszabb ideig van az áramkör zárva, vonás jelenik meg a papíron. Morse készüléke a gyakorlatban olyan jól bevált, hogy évtizedeken keresztül szinte egyeduralkodó volt és még ma is nem egy helyen használják eredeti formájában. Lóki Béla mérnök a TIT műsz. szakoszt. titkára
