Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-28 / 99. szám
W06. április 28. 4 Csütörtök Az igazság oldalán (Egy értekezlet tanulságai) Nemrég értekezletre ültek ösz- sze a megye vállalatai, üzemei, hivatali munkaügyi döntőbizottságainak felelős' vezetőd, amelyen a tevékenységükről, tapasztalataikról adtak számot. Sok érdekes kérdés felvetődött, amelyek közül néhánnyal érdemesnek látszik külön is foglalkozni. Mielőtt azonban erre sor ^kerülne, vessünk egy pillantást a dolgozók ilyen irányú éidekvé- del mének fejlődésére. A felszabadulás előtt a dolgozók munkaügyi vitákban sehová sem fordulhattak, legfeljebb állam- igazgatási úton intézhették panaszaikat. E kevés védelmet nyújtó ügyintézéshez is előre le kellett fizetni az ülnökök költségeit, ami pedig — tudjuk — legtöbbször szinte lehetetlen követelmény volt. A felszabadulás utáni kollektív szerződések életbe lépésével lényegesen javult a helyzet, alapvető változásról azonban csak 1950. november 1 óta beszélhetünk. amikor a szakszervezetek közremü ködösével megalakított vállalati egyeztető bizottságok döntési jogot kaptak. Ma a munkaügyi döntőbizottságok védik a dolgozók érdekeik Bár nem a közvetlen érdekvédelmi szervük, de az sem engedhető meg, hogy a vállalatok igazgatóinak helytelen értelemben vett szócsövük legyen. Milyen funkciót töltenek be a fflun ka ügyi dön töbizottsá gok ? Az elnevezésiből következik: munkaügyi vitákban döntenek. Közreműködésük akkor válik szükségessé, ha a dolgozó sérelmesnek tartja a gazdasági vezető vele szemben hozott olyan határozatát, amely ránézve hátrányos és emiatt panaszt tesz. A döntőbizottság feladata, hogy az ügyet kivizsgálja, vajon a gazdaságvezető igazságosan, a törvények szerint járl-e el. A megállupítás alapján joga van arra, hogy az igazságtalanságot, törvénytelenséget orvosolja, a vezető határozatát megváltoztassa. Ámde a munkaügyi döntőbizottságok olyan dolgozókból tevődnek össze, akik maguk is függő viszonyban állnak a gazdasági vezetőkkel. Célszerü-e szembekerülni velük olyan ügyek miatt, amelyekhez semmiféle egyéni érdekük nem fűződik? Le kell szögeznünk, hogy a munkaügyi döntőbizottságok eredményes működése politikailag képzett, magas erkölcsi fokon álló, a társadalmi fejlődést híven szolgáló vezetőket feltételez, olyanokat, akik képesek megérteni, hogy ez a fórum akkor sem ellenük dolgozik, ha eltérő a megállapítása és egy-egy ügyben korrigálja a tévedésüket. Az ilyen vezetők nem gáíolják a döntőbizottságok munkáját, hanem segítik, mert tudják, hogy abban végül is több ember véleménye, állásfoglalása kristályosodik ki. tehát elérheti vagy legalábbis jobban megközelítheti az igazság határát. Az igazságosság pedig nélkülözhetetlen követelménye az olyan közhangulatnak, amely jó termelési eredmények eléréséhez szükséges. A munkaügyi dön töbizottsá- gok tevékenységének technikai előfeltételei is vannak. Ide tartozik az adminisztrációs feladatok végrehajtásáról való gondoskodás. ami a vállalatok kötelessége. Ugyancsak a vállalatnak kell rendelkezésre bocsátania a legszükségesebb közlönyöket, hivatalos lapokul, ami az ei-ed- menves működésükhöz nélkülözhetetlen. Mindezekről azonban még több helyen megfeledkeznek, mintha így akarnák meggátolni a döntőbizottságok munkáját. Megállapítható, hogy általában azoknál a vállalatoknál, amelyeknél folyama (osságában vizsgálva jó vagy legalábbis felfelé ívelő a termelési eredmény, viszonylag kevesebb a munkaügyi vita, mint a többinél. Mivel magyarázható ez? Nyilvánvaló azzal, hogy az egyiknél nincs annyi' vitát előidéző ok, mint a másiknál. Alaposabban, körültekintőbben foglalkoznak az emberek ügyeivel, jobban betartják az előírásokat, rendelkezéseket. Érdemes ebből a tanulságot levonni. Sajnos, megtörténik, hogy a dolgozók azért nem kezdeményeznek munkaügyi vitát, mert a bizottság — összetételénél fogva — nem nyilvánít önálló véleményt. sói egyes helyeken retorziótól is tartani lehet. Mégis azt kell mondani, hogy a munkaügyi döntőbizottságok javarészt becsületesen, lelkiismeretesen teljesítik a feladatukat. Munkájukért annál inkább is elismerést érdemelnek, mert nem jár érte anyagi ellenszolgáltatás. És ahol előfordulna, hogy szankciót alkalmaznak azzal szemben, aki nem hajlandó az igazság útjáról letérni, ott a gazdaságvezető önmagáról állítana ki szegénységi bizonyítványt. A munkaügyi döntőbizottságok munkája az egész társadalmat érintő mozgalmi feladat, amit a szak- szervezeti bizottságoknak teljes erkölcsi súlyukkal támogatniuk kell, de nem nélkülözhető a pártszervezetek, pártbizottságok közvetlen segítsége sem. Helyes lenne, ha a hasonló jellegű értekezletekre a jövőben meghívnák azokat a gazdasági vezetőket, akik nem értik meg a munkaügyi döntőbizottságok társadalmi szerepét, jelentőségét és hajlam'osak törvényei fenes intézkedésekre. Ilyen alkalmakkor bizonyára sokat tanulhatnának, tapasztalhatnának. Pásztor Béla Naposbarumfit kapnak szövetkezeteink a szomszéd megyékből A megye vezetői a Baromfifeldolgozó Országos Vállalattal karöltve tárgyalásokat' folytattak más megyékben működő tanácsi és állami gazdasági keltetöálloniások- kal. Ennek eredményeként a Hortobágyi Állami Gazdaság 500 ezer ezer naposcsibét ad megyénk termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai számára. A baromfiipari vállalat 100 ezer kacsa, a megyében működő állami gazdasági keltetők pedig 1,2 millió naposcsibe keltetését vállalták a szönaposgyöngyöst, a Hódmezővásár- : vetkezeti és háztáji gazdaságok helyi Állami Gazdaság pedig 350 J részére. Ezerötszáz úttörő seregszemléje Szeghalmon a Gyarmati Ifjúság Napján Marik György, *». áttörés«»ve*»eg megyei titkára átadja az oklevél eket. jelentkeztek ebben az évben. Jól válogatott csokrot hallhattunk a füzesgyarmati és bucsai pajtásoktól. A két vésztői együttes gyűjteménye már előadásában is kiemelkedett. Különösen Bárdos: Dana-daná-ja aratott nagy tetszést a vésztői 2. számú általános iskola előadásában. Végül is az izgalmas és kellemes versengés győztese két kórus lett egyenlő elismeréssel: a vésztői 2. számú iskoláé és a szeghalmi 2. számú iskoláé. A kamara- kórusoknál is hasonló sorrend alakult ki. Itt ki kell hangsúlyozni, a vésztői gyerekeket példamutató önállóságukkal, muzikális előadásukkal, alkalmazkodó képességükkel. A bábjátszó csoportoknál is szép fejlődést tapasztaltunk. Bár csupán a szeghalmi 1. számú iskola és Bucsa vállalkoztak efélÜnnepélyes színpompával vonult fel április 24-en délelőtt a járás Valamennyi úttörőcsapata. A sportpályán felsorakozó fegyelmezett csoportok gyönyörű látvánnyal ajándékozták meg a kíváncsian várakozó nézősereget, s az 1500 egyenruhás úttörö nemcsak katonás soraival aratott nagysikert, hanem a járási kultúrotthon színpadán is. A kórusok műsorában több „nehéz’ -nek mondható kórusmű szerepelt. Fiatalabb énekkarok is bátran nyúltak Kodály-számok- hoz. A madrigál műfaja szinte minden csoportnál hallható volt, de stílszerű előadásban csak két kórus szólaltatta meg. , A nepd a! feldolgozások gazdagon törekvő műfaj tolmácsolására, mégis tanulságos volt. Végül a népi tánc- j átékok változatos ka- valkádja következett. A díjnyertes bucsai együttes ötletes koreográfiája, szinkronitása a kísérő zenével méltón aratta a bemutató legforróbb sikerét. A második helyezett szeghalmi 1. számú iskola pajtásai pedig légiesen könnyed mozdulataikkal mutatták a szakavatott művész-tanári kéz nyomát. A pajtások másik része gazdag sportprogramban, tréfás vetélkedőkön, rajz-, kerékpárversenyeken vett részt. A dicséretes szervezés a járási üttörőszövetsé- get illeti, a komoly, szakszerű zsűrizés pedig dr. Asztalos Mik- lósné és Szabó Ferenc tanárok vezetésével történt. Vigh Erzsébet A rajzversenynek nagy sikere volt. Fotó: Estté iga ly—Vigh
