Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-03 / 79. szám
i960, április a. 3 Vasárnap Az élet visszatér Kitüntetések az ifjúsági mozgalomban végzett jó munkáért Ünnepséget tartott a KISZ Békés megyei Bizottsága hazánk felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából. Az április 2-i ünnepségen az MSZMP megyei bizottságának nagytermében Petrovszki István, a megyei KISZ-bizottság első titkára kitüntetéseket adott át. KISZ Érdeméremmel jutalmazták az ifjúsági mozgalomban végzett jó munkájáért Lupsán Károlyt, a zsadányi Búzakalász Tsz KlSZ-titká- rát, Makara Évát, a füzesgyarmati járási KISZ- bizottság propagandistáját, Nagy Jenőt, a megyei KISZ-bizottság termelésszervezési osztály- vezetőjét, Várai Mihálynét, a békéscsabai városi KISZ-bizottság úttörőtitkárát. Aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott: Antali Gábor, az orosházi városi úttörőtitkár, Bállá István, a békéssámsoni Előre Tsz KISZ-titkára, Balogh Ferenc békési területi KISZ-titkár, Eperjesi József, a békési községi KISZ-titkár, Kecskeméti Ilona, a Gyulai Kötőipari Vállalat KISZ-titkára, Kocsis Erzsébet, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium KlSZ-szervezetének revíziós bizottsági elnöke, Kovács Mária, a békéscsabai OTP dolgozója, városi revíziós bizottsági tag, Sipos László almáskamarási községi KISZ-titkár, Sipos Lászlóné almáskamarási községi KISZ-gazdaságvezető, Szatur Géza, a szarvasi gimnázium KISZ-tanácsadó tanára, Váradi Mihály dobozi községi KISZ-titkár. Az említetteken kívül 29-en pénz- és tárgy- jutalmat kaptak, s az Ifjúság a szocializmusért mozgalom öt éve alatti eredményeiért a gyulai városi-járási, a békéscsabai városi és a szeghalmi járási KISZ-bizottsági apparátust pénzjutalomban részesítették. Tanácsülések után A z elmúlt héten gyors egy- másutánban megyei, majd városi és járási tanácsülések egész során vitatták meg és fogadták el a megye, a járások és városok ez évi költségvetését, gazdálkodási tervét. Ebben semmi új nincs, hiszen ez évenként visszatérő feladat, ahol a különböző szakigazgatási szervek ösz- szesítve az adatokat, beszámolnak az elmúlt év eredményeiről, a tervek teljesítéséről és ismertetik az új, soron következő év feladatát. Hogy mégis szólunk e tanácsülések után a tervről, azért tesszük, mert talán a tanácstagokon túl mások is érdeklődhetnek az új feladatok iránt. rF anácstagjaink az elmúlt évek során megszokták, hogy a költségvetési tervek ösz- szeállításakor kikérik véleményüket, s ők pedig közlik nemcsak a saját, hanem választókörzetük véleményét is. Ez így jó. Azonban sok olyan javaslat is napirendre kerül egy-egy tanácsülésen, amely máról holnapra nem valósítható meg. Jelenleg is találkozunk ilyen igénnyel, amelyet nehéz teljesíteni. Néhány példa. A megyei tanácsülésen több hozzászóló elmondotta, hogy nagyobb erőfeszítést kell tenni az egészségügyi ellátás színvonalának emeléséért. Azaz — váltott szenvedélyes hangra a hozzászóló: — Arra kell törekednünk, .hogy szűnjön meg a sorban állás a rendelőintézetekben, hogy ne legyenek olyan túlzsúfoltak a várók, hogy az orvosra váró ne legyen még betegebb. Igaza van ennek a hozzászólónak? Bizony az. Valószínű olvasóink is várakoztak már órák hosszat orvosra, tudják mi az, mikor újra kell jönni, mert éppen nem került önökre a sor?! Ezt az igényt azonban a jelenlegi anyagi eszközeinkkel nem tudjuk még kielégíteni. A megyei tanácsülésen dr. Kertész Márton, a vb-elnökhelyettese az elnökségben helyet foglaló minisztériumi küldötthöz fordulva így szólt: — Arra kérjük a minisztériumot, hogy vegye tekintetbe Békés megye helyzetét jobban, s úgy segítsenek, hogy legalább a közepes ellátottságú megyék sorába kerüljünk minél hamarabb. fLl ire gondolt itt az elnökhe1 lyettes? Elsősorban arra, hogy bár a kórházi ágyszámot jelentős mértékben növeli a belépő új orosházi kórház, de az igények ennél sokkal nagyobbak, sőt a gyulai megyei kórház jelenlegi állapotában ugyancsak javításra vár. Az épület elöregedett, a vezetékek rosszak és a szűkös anyagi lehetőségek csak a tódoz- gatást, foltozgatást teszik lehető; vé. Üj lehetőségről szólt akkor is az elnökhelyettes, amikor elmondotta, hogy az egészség- ügyi szervek mindent megtesznek azért, hogy a gyermekorvosi ellátást néhány év alatt gyökeresen megjavítsák. Azt hiszem, ez a hozzászólás nemcsak a megyei tanácstagok körében váltott ki megelégedést, hanem azt vált ki minden gyermekes szülőnél. Csak egy példa: Békéscsabán az SZTK-ban éjszaka általános orvosi ügyelet van, amely azonban nem elégítheti ki a kisgyermekes szülők igényét. Feltétlenül szükséges tehát itt is a gyermekorvosi hálózat megszervezése ugyanúgy, mint ahogy ma is van olyan járásunk, ahol például gyermekszakorvos egyáltalán nincs. A megyei tanácsülés az évi költségvetési terv tárgyalásakor elfogadta az ez évi községfejlesztési tervet is. Megyénk 1966-ban községfejlesztésből mintegy 113 millió forint értékű munkát kíván megvalósítani. Ebben 8 millió forintnál több a társadalmi munka értéke. Ez a szám önmagában véve a megye összköltségvetéséhez viszonyítva ríem magas. Jelzi azonban azt, hogy a tervet összeállítók, azaz a tanácstagok és a végrehajtó bizottságok •— minden szinten — számítanak a lakosság támogatására. A lakosság támogatása nélkül nem valósulhat meg egyetlen egy város vagy község terve sem. Ezt is tudja mindenki. Mégis sokszor tapasztalnunk kell, hogy baj van még nálunk a társadalmi tulajdon megbecsülésével, sokan úgy tesznek, mintha egy-egy utca, vagy egy-egy tér nem az ő tulajdonuk, hanem valami más bolygón lakók tulajdona- lenne. Nemrégiben Békéscsabán, a Berényi úton több mint 100 kis fát tördelt ki valaki. vagy esetleg valakik. Ma még nem tudjuk megállapítani, kik pusztították el az elmúlt év őszén elültetett fácskákat, de derítsen fényt bárkire is a nyomozás, megérdemli büntetését. Az igények és a lehetőségek sok esetben távol esnek egymástól. De e távolságot éppen azzal lehet csökkenteni, ha megszűnik az, hogy valamilyen munkát évről évre újra el kelljen végezni, mert hiányzik a társadalmi felelősség, a társadalmi megbecsülés. tervek valóra váltásánál elsősorban az kell, hogy népfrontbizottságaink, tanácstagjaink a hétköznapok egymásutánjában éppúgy értsenek szót az emberekkel, mint tették ezt eddig, hogy mindenkor lehessen támaszkodni a lakosság együttérzésére. cselekvő munkájára. (D. L) Szakember-továbbképzés A mezökovácsházi járás termelőszövetkezeteinek szakvezetői korábban kéréssel fordultak a járási tanács mezőgazasági osztályához, hogy részükre szervezzék meg a továbbképzést. Évről évre a mezőgazdaság új termelési módszerekhez jut, ezek széles körű elterjesztése, az új vegyszerek használatának megismerése, a termelt áru szállításra előkészítése mind-mind egyre fokozottabban felveti a vezető és a beosztott szakemberek szakmai tudásának felújítását, bővítését. A járási tanács mezőgazdasági osztálya megvizsgálta a kérést és indokoltnak találta. Ennek megfelelően már ebben az évben sort kerítenek a szakember-továbbképzés szervezésére. Tipizálják a gépeket Egyre több termelőszövetkezet veti fel a többféle géptípus használatával járó üzemi bonyodalmakat. A mezőkovácsházi járásban a termelőszövetkezeti tanács március 31-i ülésén bejelentették, hogy a jövőben a termelőszövetkezetek igényének megfelelően hozzájárulnak a traktorok megfelelő tipizálásához. Erre azért van szükség, mert több szövetkezetben tíz-tizenhárom fajta traktort üzemeltetnek. A könnyű, a középnehéz univerzális traktorokat osztályonként egy típusra cserélik. Ezzel a gépek üzemeltetését, karbantartását, hasznoságát nagyban könnyítik. Jól szervezett hizlalás Kevermesen A szarvasmarha hizlalása, a bébibikák nevelése mind nagyobb méreteket ölt Kevermesen. A Lenin Termelőszövetkezetben férőhelygond miatt 72 bikát hizlalnak. Ugyanakkor Hunyad Péter, a tsz főagronómusa 176 olyan háztáji gazdaságról tud, ahol szarvasmarha-hizlalással is foglalkoznak. A marhahizlalás eddigi színvonalának tartásával egyidőben Kevermesen fokozatosan fel akarják karolni a baromfitartást is. A tsz szakvezetői olyan megoldással foglalkoznak, hogy a háztáji gazdaságoknak a baromfitartáshoz takarmánytápot juttatnak. í A Szabadkígyósa Tangazda- k Ságban májusiban érő, nagy gyümölcsű Surprise szamócadugvány nagy tételekben is kapható 142 Az árvíz Dénesmajortól elvonult. A gyulavári Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezet 2. számú üzemegységében — az állatszálláson — megkezdődött az élet. Az állatállományt visszateiepítették az istállókba, már az ott tárolt takarmányt etetik. Rend van, nyugalom van. Látszatra itt nyoma sincs az árvíznek. De, ha az ember a Dénesmajorba vezető műúton halad, el-elszorul a lélegzete. A megrongálódott út, s az összedőlt tanyák láttán bizony nem kellemes benyomás éri. Az élet azonban napról napra újul. A Dénesmajorba vezető műúton már a közúti üzemi vállalat építőbrigádja egyengeti a megrongálódott szakaszokat. Az erdészethez tartozó telepről az első faszállítmányokat is útba indították. Dé- nesmajorban már 53 házban lüktet az élet. A lakók Gyulaváriból visszaköltöztek. Az ablakokat azonban még itt is tárva-nyitva tartják: szellőztetik a lakásokat, mert még nedvesek. A település középpontjában a kubikosbrigád szállása áll. A kordélyosok még mindig a Körösök térségében tartózkodnak, s a gátszakadásokat tömítik. Jelenleg az 1. számú lokalizációs töltést állítják vissza eredeti formájába. Idős Bcdő Sándor házát elvitte az árvíz. A tetőszerkezet anyagainak összeszedésére mindennap autóbusszal jár Dénesmajorba. Széles Mihály, a Lenin Hagyatéka Tsz kerékpármegőrzőjében hagyja járművét. A dénesmajoriak gondoskodnak ellátásukról. Dénesmajorban és környékén Kubicza Béla, a Gyulavári Községi Tanács V. B. titkára tájékoztatása alapján 35 házban tett kárt a víz. Ezek összeroskadtak. A kárt szenvedettek közül tizenhatan úgy határoztak, hogy Gyulaváriban, a körtöltésen belül építenek új lakást, tizenkilencen pedig Dénesmajorban raknak fészNagy Gy. Erzsébet, a kubikosok szakácsnője kannamosás közben. kel. Az allam kölcsönakcióval segíti a lakásépítőket. Dénesmajorban a 19 házat típusterv alapján az’OTP készítteti el, egészen a kulcsátadásig. A megrongálódott épületek bontása a tanyavilágban is és Dénesmajorban is nagj ütemben halad. Ugyanakkor a felsőbb szervek már intézkedtek 680 ezer tégla Gyulaváriba szállításáról a szükséges kötőanyaggal együtt. Kép, szöveg: Dupsi K. Útépítők a dénesmajori műúton.
