Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-23 / 95. szám
1§66* április 23. \ Szombat 3 Lökösi háztájak Lökösházán senkinek sem keli szégyenkeznie a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználásáért. Miért? A faluban élő csaknem 600 család egyhar- mada tehenet tart, szerződéses alapon nevel továbbtenyésztés- re szarvasmarhát, a családok • egyharmadának valamivel nagyobb része kocával is rendelkezik, baromfit pedig minden ház udvarában találni. Tóth Pál, a községi tanács vb- e inaké említette, hogy a népgazdaság és a falu között szoros a kapcsolat. Az frnsz üzleteiben a falu mindennapi életéhez szükséges kellékek megvásárolhatók. Általában jól öltözöttek és tápláltak az emberek, sőt mi több;, a községi takarékpénztárban már 1 millió forint körüli a betét összege. Az ! ember bármerre tekint, új házak ; — kétszobásak — sorjáznak centrum körül. Az utcákban víz- . vezeték, a csöveket egy hatalmas j Glóbusz-víztorony táplálja. A lökösházá emberek dolgosak, szorgalmasak. A termelőszóvetke- j zetből élnek. Minden gazdasági | eredmény ebben a faluban» itt í gyökerezik. Az emberek csak azért építhetnek új lakásokat, vá- ! sárolhatnak új bútort, öltözködhetnek pestiesen. járathatják j gyermekeiket „grófi sorba”, mert j szeretnek dolgozni, dolgoznak is a tsz-ben is és a háztájiban is. A tanácselnököt arra kértem, mondjon néhány nevet a legszorgalmasabb szövetkezeti gazdák és a legerősebb háztáji gazdasággal rendelkezők közül. A válasz elől így tért ki: — Mondjak három nevet, sértsem meg a többieket? Talán úgy kellene fogalmaznom, hogy tavaly a falutól 1700 hízott sertést várt az ország. Mi 528 darabbal többet értékesítettünk. — Részletezi. — A helybeli Haladás Tsz 1270-et, a többit a háztáji adta azután, hogy 1200- at a falusiak saját szükségletükre leöltek. A háztáji gazdaságokban azonban nemcsak sertéstartással foglalkoznak. Ebben az évben 14-gyel szaporodott a tehéntartók száma. Kedvelik az üszőakciót. Tavaly a falu 360 mázsa baromfit értékesített, s az idén 400 mázsát szeretnénk eladni. Hatezer naposcsibét, 000 libát, '250 pulykát és 4 ezernél is több kacsát rendeltek. A legutóbbi na- poskacsa-szállítmányból a tanácselnök felesége 30-at vitt haza. Nem csoda tehát, hogy az asz- szonyok pillanatok alatt elkapkodták a messziről idehozott jószágokat. És még az asszonyok panaszkodnak: — Hat évvel ezelőtt 4500 csibét igényeltek a gyulai keltetőtársulástól. A társulás vezetősége — említette Tóth Pál — később lemondta szállítását, majd háromezer tojást kért, ezeket azután kikeltették és visszajuttatták a faluba. Ezzel a csibeigényt távolról sem elégíthették ki. Ennél jóval több kellene. A lökösházi háztáji gazdaságok árutermelő tevékenysége azért is érvényesülhet, mert erre az évre jó a takarmányalapjuk. Tavaly — ilyen tájban — a házak ablakából kommendálták a kukoricát és a szénát, pedig akkor kevesebb takarmány volt, mint most. A kukoricát mázsánként 350 forintért adták, most pedig 250 forint az ára. Tavaly takarmány volt eladó, most pedig egy- egy tehénért, kocáért, hízónakva- lóért szinte versenyeznek a vásárlásban. Az ablakokból eltűnt: kukorica és árpa van eladó. Ennek ellenére a falu szövetkezete támogatja a háztáji gazdálkodást. Ilyen tájban 100 négyszögöles lucernaparcellákat mérnek, beleszámítják a háztájiba, hogy legyen friss zöldtakarmány a jószágnak. Nyáron szalmát — korlátlan mennyiségben — adnak, hiszen trágya lesz belőle. S ezt a közös tábláin hasznosítják. Ösz- szel a cukorrépakupakot, ingyen adták a tehenet tartóknak, csak a fuvart téríttették meg. A kapásnövényeket munkaegységre művelik, s az össztermésből részesednek 10 százalék erejéig. Háztáji kukoricának — ez a tagság kikötése — a legjobb minőségű földet adják. Ennek köszönhető, hogy tavaly a badacsonyi dűlőben holdanként 60 mázsa csöves • kukoricát termett a föld. Keresztes Jánosnak kereken 00 mázsa kukoricát vittek haza a háztájiból és a közösből. — Ö egy grammot sem adott el — mondotta Finta János, a falu párttitkára. — Tehenet tart, növendék marhát nevel, kocája ■van, sertést hizlal, jó'a törzsállománya baromfiból is. A háztáji termelés szükségességét azonban nem mindenki akként ítéli meg, mint a falu két vezetője. Vita a daráló körül r Elüzemavató ünnepség a békéscsabai vasúti csomóponton Amint már hírt adtunk lapunkban, a békéscsabai vasúti csomópont dolgozói múlt évi munkájukkal kiérdemelték az Élüzem címet, az Alföldi Kisvasút békéscsabai fűtőháza pedig eredményei alapján vezérigazgatói dicséretben részesül. A békéscsabai vasúti csomópont elüzemavató ünnepségét április 25-én. hétiön i este 6 órakor tartják meg a békéscsabai téglagyár .kultúrtermében. Az AK békéscsabai fütőházá- ban április 30-án, szombaton este 6 órakor rendezik meg az ünnepséget, amelyen átveszik a vezér- igazgatói dicséretről szóló okleveOtt, ahol jelenleg áll, tovább nem maradhat, mert iskolai tantermet építenek. Át kell építeni, de hová? A szövetkezet — miután a tanács a darálót átadta — a tsz- majorba akarta vinni. Ebben az esetben a falu daráló nélkül maradt volna. Végül is a tsz igazgatósága elé került az ügy, szót értetitek s a daráló a faluban maradt. Lökösházán azért is kedvező és egyre kedvezőbb a háztáji gazdaságok termelése, mert vele nemcsak a falu vezető testületéiben foglalkoznak, hanem a tsz-gaz- dák választotta háztáji bizottságban is. Szántó Lajos, a háztáji bizottság elnöke lelkes ember — így a párttitkár. A tanácselnök megerősíti Szántó lelkességét s hozzáteszi: — A háztáji bizottságban többféle gondolatot vitattak meg. Osztották volna a földet kocánként, tehenenként, míg végül a háztáji bizottság is megértette, hogy a törvényesen járó egy hold háztáji föld hasznosabbá tétele a feladata. Nincs is azóta gond. Szántó Lajos jól szervezi a munkát. Helyes törekvését bizonyítja az állatlétszám növekedése. Á csuda sem tudja, hogy a szükségleten felül termelt áru értékesítésének szervezésével miért nem foglalkoznak? A háztáji gazdálkodás jó ütemben gs a tsz alapszabályának törvényes keretein belül izmosodik Lökösházán. A párt községi bizottságán, a tsz-ben és a tanácsnál nem feledkeztek meg a ház körüli árutermelési lehetőség kihasználásáról. Valószínű, hogy a lökösháziak anyagi jólétének a szövetkezettel együttesen ez ad ja a legbiztonságosabb alapot. Dupsi Káróly let. Talajvíz gátolja a tavaszi munkákat a békéscsabai Május 1 Tsz-ben A tavaly ősszel lehullott sok csapadék következtében annyira összetorlódtakmunkák Békéscsabán is, hogy több száz holdon nem érkeztek elvégezni a szántást. A tavaszra maradt talaj- munkát aztán újabb esőzések, s ennek következtében talaj- és belvíz gátolta. Április közepéig a szántanivalónak csak 87 százalékát végezték el a csabai szövetkezetek. Legtöbb föld. 540 hold, a Május 1 Tsz-ben vár forgatásra azért, mert a talaj még mindig olyan nedves, hogy nem tudnak r a merem a gépek. A kora tavasziak vetésével, de főleg az őszi vetésű gabonák fej- trágyázásával és a vegyszeres gyomirtással jól elhaladtak a szövetkezetek. Valamennyi őszi vetésre s a lucernások egy részére is kiszórtak 100—150 kiló hatóanyagot,. Jó ütemben halad a gabonavetéseken a vegyszeres gyomirtás is. A szövetkezeteknek az a céljuk, hogy az 5300 hold búzából az idén is elérjék a tavalyi 18 mázsás átlagtermést, A kukorica vetéséhez lényegében csak a múlt héten láttak noz- zá a szövetkezetek. Addigra 720 hold kukoricaföldre Hungazint permeteztek ki. Tervük az, hogy még további 3—400 holdon alkalmazzák a Hungazint, s aztán az időjárástól függően, a lehető legnagyobb területen Dikomirttal gyomtalanítják a kukoricaföldeket. A borsóföldek egy részét is vegyszerezik, mert hiszen az üzemek felszívó hatása miatt megyénkben talán a békéscsabai szövetkezetek rendelkeznek legkevesebb munkaerővel. Nagyüzemi permetezés Eleken Az eleki Lenin Tsz gyümölcsösében elkezdték a lombkártevók elleni küzdelmet. Korcsok István és Péter József Zinebbel a sodrómoly kártétele ellen védi a fiatal levélkéket Fotó: Dupsi A tavaszi béke- és leszerelési hóuap programját tárgyalták Békésen A békési járás Béke Operatív Bizottsága április 20-i ülésén a tavaszi béke- és leszerelési hónap programiját beszélte meg. Az ülésen részt vettek a párt-, a tanács-, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, a nőtanács és egyéb szervek képviselői. A már hagyományos tavaszi békehónap az idén a leszerelés és a vietnami néppel való szolidaritás jegyében zajlik le. Legelőgazdálkodás! társulás alakult a szarvasi járásban A szarvasi járás termelőszövetkezetei a legelőgazdálkodás eredményesebbé tételére a tavasz folyamán Legelőgazdálkodási Önálló Közös Vállalkozást (LEKÖV) hoztak létre. Ezt szükségessé tette egyrészt az a tény, hogy a járás viszonylag kevés, mindössze 1572 ich nagyüzemi legelőjének fele, 885 kh a csabacsűdi Lenin Tsz tulajdonában volt. Viszont jelentős állat- állománnyal rendelkező nagyüzemek, pl. a kondoros) tsz-ek egyáltalán nem rendelkeztek legelővel. Másrészt a legelőfűhozamok növelése is szükségessé tette ezt a megoldást, mivel ezeken a legelőkön több évre visszamenően csak 4—5 mázsa szénaátlagtermésnek megfelelő fűhozamot tudtak az idáig gazdálkodó termelő- szövetkezetek és legeltetési bizottságok elérni. A vázolt tarthatatlan helyzet gyökeres megváltoztatását csak úgy érhetjük el, hogy a járás valamennyi termelőszövetkezete ösz- szefogott anyagi erejük egyesítésével. továbbá jelentős állami támogatás igénybevételével, hogy olyan intenzív legelőt létesítsenek, ahol elsősorban a tenyész-szarvas- marhák utánpótlását biztosító nö- vendékmarha-állomány edzett, egészséges felnevelése megoldható. ■ Ezért a 850 kh csabacsűdi és 150 „h örmén.ykúti legelőterületeken a kapott 940 ezer forint állami támogatás és a társuló termelőszövetkezetek 490 ezer forint saját erejének hozzáadásával olyan intenzív legelőt létesítünk, amely a termelőszövetkezetek mintegy 900 darab növendék szarvasmarhájának és néhány háztáji szarvas- marhának is öt hónapon keresztül bőséges takarmányozást biztosít. E cél elérését teszi lehetővé részint a felsőbb szervektől kiutalt 25 vagon nitrogénműtrágya, mely még nem érkezett meg, de a társuló termelőszövetkezetek már összeadták a legsürgősebben fejtrágyázandó területekre szükséges műtrágyamennyiséget. Ezenkívül az említett legelőterületből 681 kh területet már ez évben öntözhető- vé fogunk tenni. Ezért a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság segítségével mintegy hat kilométer hosszú magas vezetésű csatornát építenek, mely a szükséges víz- mennyiséget gravitációs úton biztosítja majd. A gazdálkodás színvonalát emeli még a tervezett karámépítés,. kutak létesítése, erő- és munkagépek beszerzése, villanypásztorok alkalmazása. Vegyszeres gyomirtás stb. A Legelőgazdálkodást' Közös Vállalkozás legfőbb ügyintéző szerve az igazgatótanács, melynek tagjait a résztvevő termelőszövetkezetek delegálták. Az igazgató- tanács ülései közötti időszakban héttagú igazgatóság intézi az ügyeket, melynek elnöke Ladnyik Mihály, a kondorost Dolgozók Tsz elnöke. A 12 tagú ellenőrző bizottság elnöke pedig Hegedűs Zoltán, a szarvasi Dózsa Tsz elnöke. A társulásnak függetlenített vezető agronómusa és főkönyvelője van. A társulás székhelyéül az igazgatótanács Csaba- csűd községet jelölte ki. Az igazgatóság kéthetenként rendszeresen ülésezik. Ez ideig megtárgyalta a fejlesztési tervet, a legelőre termelőszövetkezetektől kihajtható állatok létszámát, az egyes legelők üzemelésének mikéntjét, fűbért stb. .A legelőtársulás eddigi eredményeinek eléréséhez nagy segítséget kaptunk a szarvasi ÖRKI kutatóitól, elsősorban dr. Grúber Ferenc elvtárstól és a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság igazgatójától. Nagy József elv társ tói. továbbá az intézet és a gazdaság szakembereitől, akik a közvetlen irányítást is gyakorolják. Nagy segítséget jelent a gyakorlati munkában még' az is, hogy a szarvasi ÖRKI gyakorlott öntöző szakmunkásokat bocsát mindé.) ellenszolgáltatás nélkül a társulás rendelkezésére az egész legeltetési idény tartamára. Hajós Lajos termelési csoportvezető Szarvas i
