Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-15 / 88. szám

1966. április 15. 5 Piritek Gazdasági fejlődésünk időszerű kérdései? Gazdaságpolitika 0 A társadalmi, gazdasági folya­^ matok tudatos, tervszerű és társadalmi méretű szabályozásá­nak lehetőségét csak a szocializ­mus teremti meg. Ennek objektív aiapját a főbb termelési eszközök társadalmi tulajdona jelenti. Ezért a gazdaságpolitika is először a szocializmusban jut sokoldalú sze­rephez, elsősorban ahhoz, hogy a legfőbb gazdasági folyamatok fej­lődését átfogja és irányítsa. A szocialista állam gazdaságpo­litikája elsősorban a társadalmi és gazdasági fejlődés törvénysze­rűségeiből vonja le azokat a kö­vetkeztetéseket, amelyeket a gya­korlatba átültet: „A gazdaság­politika eljárásmódja abból álli, hogy a valóságba bevezetnek olyan okokat, amelyek a gazda­sági törvények értelmében a gaz* daságpolitikai célkitűzéseknek megfelelő következményeket idéz­nek elő A gazdaságpolitika bizo­nyos célokat tűz ki magának, amelyeket meg akar valósítani és bizonyos eszközöket használ, ame­lyek e célok megvalósítására szol­gálnak.” Oskar Lange-nak, a*kö­zelmúltban elhunyt nemzetközi tekintélyű lengyel közgazdásznak megállapításából következik te­hát, hogy a szocialista állam egy- részt kitűzi a gazdasági fejlesztés fő irányait, másrészt számba veszi és meghatározza azokat a mód­szereket, formákat és eszközöket, amelyek segítségévéi a kitűzött célt elérheti. Eszerint tehát a gazdaságpolitika — tágabb érte­lemben *— magába foglalja a gaz­daság fejlesztésére irányuló kon­cepciókat, továbbá a koncepciók magvalósításának módszereit. A szűkebb értelemben vett gazdaságpolitika a lehető­ségek, az erőforrások sokoldalú mérlegelése alapján meghatározza a gazdasági növekedés lehetséges ütemét és arányait. A gazdaság- politika tehát az állam által foga­natosított gazdasági intézkedések rendszere, valamint azon koncep­ciók (fejlesztési tervek, a társa­dalom egészét vagy egyes társa­dalmi létegeket érintő gazdasági elhatározások, az ország gazda­sági, nemzetközi kapcsolatait érintő döntések stb.) összessége, melyek a társadalmi szükségletek lehető legjobb kielégítése érdeké­ben meghatározzák az adott or­EN IS BELEPEK ♦ ft BIZTOSÍTÁSI ES ÖNSEGÉLYZŐ CSOPORTBA élet- és baleset biztosítás támasz a bajban 164 A Békés megyei Állami Erdőgazdaság több éves gyakorlattal rendelkező MAGASÉPÍTŐ KERES. TECHNIKUSI szag gazdasági struktúrájának ala­kulását és a fejlesztés ütemét. Ezek az intézkedések természete­sen nemcsak átfogó, az egész nép­gazdaság fejlődését meghatározó jellegűek lehetnek, hanem csak az ipart vagy csak a mezőgaz­daságot stb. érintőek. Eszerint az intézkedések bizonyos körét iparpolitikának, mezőgazdasági politikának stb. nevezzük. A gaz­daságpolitikának tekintettel kell lennie a szocialista termelési vi­szonyok erősítéséle, a szocialista társadalom politikai céljainak megvalósítására, számolnia kell a nemzetközi erőviszonyok alakulá­sával stb. Ezek a tényezők és fel­tételek tehát bizonyos értelemben eltéríthetik a szűkebb értelemben vett gazdaságpolitikát a gazdasági törvényektől, az újratermelés tör­vényszerűségedből fakadó követél­mények érvényesítésétől. A fon­tos az, hogy tisztában le­gyünk az eltérés feltétlenül indo­kolt és lehetséges mértékével, más szóval, hogy ez az ,.eltérés” tudatos, irányított legyen. A tágabb értelemben vett gaz­* ' daságpoütd kának egy része a gazdaságirányítás rendszere. A szocialista társadalomban a' gaz­daságirányítás lényege a központi tervcélok rendszere, továbbá mindazon eszközök, intézmények összessége, amelyek a tervben fog­lalt célok megvalósítását szolgál­ják. A gazdaságirányítás rendsze­rét tehát a gazdaságpolitika által meghatározott fejlesztési felada­tokkal összhangban kell kialakíta­ni. A szűkebb értelemben vett gaz­daságpolitika és a gazdasági me­chanizmus kölcsönhatása abban is kifejezésre jut, hogy a konkrétan érvényesülő gazdaságirányítási módszer maga is aktívan befolyá­solja a gazdaságpolitika megvaló­sítását. A „jó” mechanizmus: érzékeny jelzőrendszer, amely a gazdaság- irányításhoz információkat köz­vetít a központi döntések helyes­ségéről. (Például bizonyos termé­kek jelentős áremelkedése arról informálja a központi irányítást, hogy a termék iránt nagy a ki­elégítetlen kereslet, hogy az erő­forrásokat ennek megfelelően át kell csoportosítani stb.) A mecha­nizmus csak abban az esetben töltheti be a jelzőrendszer szere­pét, ha a népgazdasági és a részér­dekek lényegében egybeesnek; különben a mechanizmus téves jelzéseket adhat vagy mint jelző- rendszer közömbös a gazdasági élet eseményeivel, kilengéseivel szemben. A gazdaságirányítás rendszere tehát nem egyszerűen passzív köz­vetítője a gazdaságpolitikának, hanem arra aktívan visszahat; te­hát az irányítási rendszer reform­ja bizonyos értelemben maga után vonja a gazdaságpolitikai koncepciók — s ez alatt az adott fejlesztési célokat értjük — mér­legelését, ismételt megfontolását is. Dt. Varga György Alakítsanak kulturális bizottságokat a termelőszövetkezetekben Ülést tartott a Megyei Népművelési Tanács A Megyei Népművelési Tanács szerdán tartotta meg ülését Bé­késcsabán dr. Kertész Márton el­nökletével. Első napirendi pont­ként Nagy Ferenc, a Megyei Nép­művelési Tanács titkára előadói beszédében a népművelési célra fordított anyagi eszközök egységes felhasználásával foglalkozott. Az ülés részvevőinek részéről számos hozzászólás hangzott el, melyek során felmerült annak szükséges­sége, hogy valamennyi termelő­szövetkezetben kulturális bizott­ságokat kell létesíteni. Ezeknek a bizottságoknak fő feladata len­ne a kulturális alap rendeltetés- szerű felhasználásának biztosítá­sa a közös gazdaságokban, s ez­zel a falvak és tanyaközpontok la­kói számára a művelődés szerve­zettebb formájának megteremté­se. Határozatot hozott a Megyei Népművelési Tanács a népműve­lési célra fordított, illetve terve­zett összegek nyilvántartásba vé­teléről, mely valamennyi terme­lőszövetkezetre, földművesszövet­kezetre, üzemre és vállalatra vo­natkozik. Határozat született ar­ról is, hogy az ilyen összegek fel- használására tervet készítenek. Második napirendi pontként a népművelési tanács a megyei nép. művelési intézmények felszerelé­sének vizsgálatáról szóló jelentés: vitatta meg, amelyet Nagy Ferenc MNT-titkár terjesztett az ülés elé. Elhatározták, hogy a megye művelődési otthonainak berende­zési és felszerelési hiányait a já­rási vezetők tudomására hozzák, mert különben ezek pótlásáról nem történhet kellő időben gon­doskodás. Végül, de nem utolsó­sorban az ülés részvevői elhatá­rozták a vásárlások tervszerűbbé tételét, valamint intézkedések be­vezetését a berendezési és felsze­relési tárgyak állagának megóvá­sára. I (M.) Első számvetés — újabb feladatok A békéscsabai Kulich Gyula Lakótelep Ifjúsági Járőrszolgálata aktiválna k tanácskozása Hogy ifjúságunk nevelésének ügye mindinkább társadalmi üggyé válik Békéscsabán, ezt bi­zonyítja az immár fél éve mű­ködő Kulich Gyuia Lakótelep Ifjúsági Járőrszolgálata is. Nem­régiben tanácskoztak a szolgálat aktívái a X. sz. általános iskolá­ban, ahol az eddigi eredmények felmérése alapján megvitatták az elkövetkezendő idők feladatait. A tanácskozáson képviseltette ma­gát a nőtanács III. kerületi szer­vezete is, a városi rendőrkapi­tányságot pedig a kapitányság vezetője, dr. Bácsmegi Gábor elv­társ képviselte. A jó idő beálltával — hangoz­tatta az iskola igazgatója — még inkább ügyelni kell a lakótelep területén arra, hogy a rendbontó gyerekek ne zavarhassák a pi­henni vágyó dolgozók nyugalmát, hogy kulturáltan töltsék otthoni szabad idejüket. Bus László rendőrszázados sze­rint az eddigi munka azt bizo­nyítja, hogy kellett ez a mozgalom és életrevaló. A szülői értekezleten merült fél — mondotta —, hogy a gyerme­kek gyakran visszafeleselnek a felnőtteknek, ha azok megszólít­ják őket helytelen magatartásuk miatt. Különösen a nőknek, ezért üdvös és kívánatos lenne, ha mi­nél több apa kapcsolódna be a jövőben a mozgalomba, mivel a férfiaknak általában nagyobb a tekintélyük a gyermekek előtt. Különösen a parkvédelemmel kapcsolatban lesznek problémák a jövőben, éppen ezért nagyon nagy szükség lenne egy íutball- pályára, melyet a városi tanács illetékes osztálya már meg is ígért; de ideje lenne most már ! valóra váltani az ígéretet. Igen jótékony hatású volt a járőrszolgálat eddigi működése, állapította meg az ÁBC-áruház vezetője. Ezt bizonyítja az is, hogy az utóbbi fél évben szinte megszűnt a szabálysértés (kisebb lopások!), kevesebb gyer­mek feledkezik meg magáról. Ez annak tulajdonítható, hogy a jár­őrszolgálat munkájának eredmé­nyeként megszűnt az áruház kö­rüli csellengés, így kisebb a „kí­sértés” lehetősége. Igen sokat tett a mozgalom a lakótelep tisztasá­gáért is, amiért csak köszönet illetheti azokat, akiknek része van e munkában. Az egyik felszólaló szerint in­dokolt lenne a szolgálatot most már későbbi időpontokra is ki­terjeszteni, mivel még most is gyakran hallani a lakótelepen, hogy eltűnik a pincékből egy-egy kerékpárlámpa vagy dinamó, s véleménye szerint ezeket a cse­lekményeket zömmel 14—16 éves fiatalok . követik el, leginkább nyolc óra után. Egy másik szülő arról számolt be, hogy a gyermekek általában értenek a szép szóból, s csak na­gyon ritka esetben kell alkalmaz­ni szigorúbb eszközöket. Nagy baj, hogy az építőipari vállalat nem gondol arra, milyen csábí­Jelentkezés: Gyula, Megyeház u. 2. Személy­zeti előadónál. 82264 Gyulai sikerek a szövetkezeti együttesek területi vetélkedőjén (Tudósítónktól) A szövetkezeti művészegyütte­sek népitánc-csoportjai közül a legjobban szereplők megyei, majd területi vetélkedőkön elért helye­zésekkel juthatnak el a Pécsett megrendezésre kerülő országos fesztiválra. Idén a Dél-Alföld me­gyei vetélkedőin első helyezést el­ért együttesek: a kalocsai, hód­mezővásárhelyi, túrkevei, mező­túri, makói, valamint megyénk­ből a tótkomlósi és gyulai szövet­kezeti népitánc-együttesek Gyu­lán, az Erkel Művelődési Otthon­ban találkoztak, népi zenekaraik­kal együtt. nyéknek is magasabb mércét kel- | lett állítani. Nemcsak a bemuta­tott táncok koreográfiáját, hanem j a ruhájc, a hajviseletek és a zene stílusát, összhangját is értékelték,) n pontozták a tánctechnikai tudás ] ségsikere mellett. A zsűri döntése alapján az országos döntőre mehetnek a kiemelkedően jó felkészültségű gyulai együttes, a makói, túrke­vei és a kalocsai együttesek ki­emelt táncprodukciói. Külön sikere volt az itt első ízben bemutatott Born Miklós: Gyulai táncszvit-jének. amelynek zenéjét Dányi György állította össze. A harmadik gyulai siker a A bírálók álláspontja szerint olyan j népi zenekar szerepléséhez fűző­ugrásszerű fejlődést mutattak az I dik. Ez volt a legjobb, ekkor mu- együttesek, hogy a követeimé- ji tatkozott be az új vezető prímás: Suki Rudolf. Tetszett a Szilágyi Lajos által kialakított zenekari fülkés, gyulai háziipari szőnyeggel díszített színpad is. A díszbemutatón igazi közön- a gyulai együttesnek volt, minden számot meg kellett ismételni. A népi zenekar önálló számot is adott. Hasonló sikere a pompás ruhákban táncoló kalo­csai együttesnek volt. Megjelent a bemutatón és gra­tulált a gyulai együttesnek Tadeus Rokicki, aki a lublini báb­együttessel részt vett a békéscsa­bai vetélkedőn. A gyulai együtli s az 1064. évi lublini turnét az . szervezésében bonyolította le. Mórái György tásnak és veszélynek teszi ki a lakótelep népes gyermekhadát akkor, amikor hónapokon keresz­tül ott állnak a félig lebontott romépületek, nem tudni miért. Vagy bontsák le őket, ha hozzá­fogtak a bontásukhoz, vagy hagy­ják őket épségben addig, amíg az általuk elfoglalt területre nincs szükség, mert így a gyermekek komoly baleseteket szenvedhet - nek a félig ledöntött falak között játszadozva. Fazekas József, a járőrszolgálat tanárvezetője arról beszélt töb­bek között, hogy új és komoly problémaként jelentkezik a 16— 18 évesek gyakori rossz példamu­tatása/Utalt ezzel kapcsolatban a lakótelepen gomba módra szapo­rodó „gitáregyüttesekre”, me­lyeknek spontaneitásánál csak szabadszájúságuk nagyobb, s bi­zony nagyon gyakran tapasztalni, hogy ott vannak közöttük az ál­talános iskolás korú gyermekek is. Leginkább azok, akiknek ma­gatartásával az iskolában is baj van, akiknél? erkölcsi fejlődése igen problematikus. Semmi jót nem tanulnak ezekben a „gitár - együttesekben”, mert ezekben sok mindenről van szó, ami ellen az iskola intézményesen harcol. Éppen ezért kell keresni a közel­jövőben a mozgalom kiszélesíté­sének lehetőségét, ehhez azonban föltétlenül szükség van a KISZ segítségére. Felszólalt a ' tanácskozáson Bácsmegi Gábor elvtárs is. Hely­telenítette, hogy eddig alig hall- latott magáról ez a mozgalom a sajtó hasábjain, pedig néha a jó bornak sem árt a cégér. Jobban kell a jövőben propagálni ezt a hasznos és egészséges kezde­ményezést. A lakótelepen már mintegy háromezer ember lakik, kevés tehát az a huszonnégy szülő, aki eddig tevékenykedett. Véleménye szerint is föltétlenül részt kellene venni ebben a mun­kában a KISZ-nek, s a legköze­lebbi feladat a mozgalom kiszé­lesítésében éppen az, hogy a mozgalom vezetői építsék ki a kapcsolatot a városi KlSZ-bizot.t- sággal. A szocializmus építésében mindig az újat keressük, a járha­tóbb utakat. Ez a kezdeménye­zés is új, és nagyon járhatónak tűnik az eddigi eredmények tük­rében. Nagyon nemes, figyelemre méltó a, cél, amit a járőrszolgálat maga elé tűzött: a társadalmi tu­lajdon védelme s a fiatalok ne­velése — mondotta. A megbeszélés a havi munka­terv kidolgozásával ért véget, najd kiosztották az új igazolvá­nyokat a járőrszolgálatban részt vevők számára. . —fm—

Next

/
Oldalképek
Tartalom