Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-02 / 78. szám
iám. április 2. 3 Szombat T echníkumépítkezés Szarvason Ebben az évben hozzákezdenek Szarvason a technikum építéséhez. Az építőipari gépek felvonulása és ezzel egyidőben az építkezés, mint képünkön látható, megindult. Fotó: Malmos Békéscsabai tanár előadása az Eötvös Lóránd T udomány egyetemen Nagy megtiszteltetés érte a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium helytörténeti szakkörének vezetőjét, dr. Virágh Ferenc tanárt: fővárosi előadás tartására kapott meghívást. A Bvidapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának helytörténeti munkacsoportja április 5- én tudományos tanácskozást tart a történelemtudományok 'művelői számára. Az országos szintű tanácskozáson dr. Virágh Ferenc tanár a Rózsa Ferenc Gimnázium helytörténeti szakikörének szervezéséről, tevékenységéről tart módszertani I előadást. Sóik pénze van és az a gyanúm. 4 pártbizottság megtárgyalta: Hogyan fejlődött Békéscsaba ipari és mezőgazdasági termelése hogy az üzlet csak' amolyan szeszély nála. Dolgozni akar. A feleségem járt nála mór valami apróságért, de neki nem rokonszenves a nő: nem őszinte és nagyon sokra tartja magát. — Jó emfoerismerő a felesége Mr. Thompson — szólt közbe Crawford. — Az utolsó név. amit felírt — folytatta Thompson, mintha nem is hallotta volna Crawford meg. jegyzését, — Becker doktornő? — Igen. Megmondom őszintén, nagyon sajnálom, hogy a neve itt szerepel. A férje osztrák orvosprofesszor volt, akire nagyon büszke, olyannyira, hogy német hangzású nevét sem akarja elhagyni. Amellett ügyes gyermekorvos s valósággal csodákat tesz a szegény kis betegekkel. Nem valami jól mehet a sora, mivel sok embert elriaszt a német neve. Meg aztán sok- mindent összefecsegnek rólb. Persze ennek elsősorban a sógo. ra az oka. — Micsoda? — Crawford felugrott a helyéről. — Elhunyt férjének az öcs- cse, éppen származása miatt, szintén elmenekült a nácik elől, Ottó Beckemek hívják és kémikus. Azt mondják, kiváló szakember. Csak nagy nehezen tudott bejutni a Charters Művekhez. Egyszer csak megindult a hadjárat ellene. Ki kell tenni ezt a német származású embert! — hangoztatták egyesek. A leghangosabban ágált emellett Nor- thon ezredes. — Ügy látóm, az öreg mindenhová beüti az orróit — jegyezte meg Crawford. — Northon -ezredes túlbuzgó hazafi. Nagy befolyású ember, de néha bizony nagyon erőszakos. Földbirtokos és a művelt igazgatósági tagja. Valamikor Berlinben volt •'katonai attasé, de valami folytán hazarendelték a háború kitörése előtt. Ö volt az, aki annak idején ellenezte Otto Becker felvételét a gyárba. Véleménye szerint hadi. üzemben osztrák vagy német származású egyén, még ha zsidó is, nem dolgozhat. Később mások is csatlakoztak a véleményéhez az'igazgatósági tagok közül. Talán egy hónapja van. hogy kirobbant az ügyi Otto Beckernek felmondtak és felszólították, hogy azonnal hagyja el a gyár területét. A kémikus eleget tett a felszólításnak, aztán máról holnapra nyomtalanul eltűnt. Annyit tudunk, hogy otthon összecsomagolta a holmiját és azzal, távozott, hogy Londonba utazik. De kiderült, hogy sem Londonban, sem másutt nem jelentette be magát. Eltűnt. — Sógornőjénél lakott? — kér dezte Crawford. (Folytatjuk) Fontos téma került a Békéscsabai Városi Pártbizottság legutóbbi kibővített ülése elé. A pái t-végreha j tóbizottság jelentése alapján a.megyeszékhely iparának és mezőgazdaságának múlt évi munkájáról és ezzel együtt idei feladatairól tanácskoztak. A második ötéves tervidőszak utolsó esztendejének tapasztalatai általában kedvezőek voltak. Ám, a vizsgálatok során néhány figyelmeztető jelenséget is észleltek, s ezekből a jövőre hasznosítható tanulságokat lehet levonni. Többnyire eredményes volt az üzemek és vállalatok munkája Békéscsaba ipari termelésének fejlődése tavaly jelentősen meghaladta az országos átlagot, mivel a bázisidőszakhoz képest nyolc százalékkal növekedett. A legjelentősebb fejlődést a minisztériumi iparban érték el, ahol ez az arány kilenc százalékot tett ki. A 15 vállalat közül 13 teljesítette tervét, hárommal több, mint 1964-ben. Ebben kétségtelenül jelentős szerepe volt annak is, hogy javult a pártszervezetek politikai tevékenysége, több gondot fordítottak a termelés pártirányítására, a tervek teljesítésének politikai előkészítésére. A párt- végrehajtó-bizottság értékelése szerint különösen kitűnt az üzemek közül tavalyi eredményeivel a Békéscsabai Kötöttárugyár, a Kner Nyomda és a ruhagyár, ahol ennek kifejezője a kimagasló nyereségrészesedés is. A Békéscsabai Konzervgyár, bár a kedvezőtlen időjárás miatti nyersanyaggondok következtében nem tudta teljesíteni tervét, gazdasági mutatói mégis jól alakultak. 1964- hez képest 12 százalékkal többet termelt, ugyanakkor jól gazdálkodtak a költségekkel és bérekkel. S ami szintén figyelmet keltő, hogy javult a termékek minősége. Távolról sem ennyire megnyugtató a tégla- és cserépipar múlt évi termelési tapasztalata. A téglagyárban nem teljesítették a tervet. A fentről kapott és az időjárással kevésbé számoló intézkedések miatt tavaly Békéscsabán mintegy hatmillió nyers tégla ment tönkre. A minőséggel is gondok vannak, szinte évről évre nagyobb arányokat ölt a selejt. A tanácsi ipái és a szolgáltató- tevékenységet ellátó vállalatok bár öt százalékkal túlteljesítették tavalyi termelési, illetve árbevételi tervükét, mindezzel azonban csak egy százalékkal haladták meg az egy év előtti eredményeket. A tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok közül kettő nem teljesítette a tervét, a szőrme- és kézműipari vállalat és a vegyesipari vállalat. Különösen elmaradt a várakozástól a szőrme- és kézműipari vállalat, amely tavaly annyit sem termelt, mint egy esztendővel korábban, Az exportált áru értéke meghaladta a féimilliárd forintot A parthatározatoknak megíele- .: n a vállalatoknál és üzemekben sok erőfeszítést tettek a termelékenység arányának javítására és az exportáruk termelésének növelésére. Nem volt eredménytelen ez a törekvés, mert a termelés növekedését szinte 100 száza1 ékig a termelékenység emel- ,c lésével érték el. A múlt esztendőben 12 vállalat •termelt exportra. Közülük a t...ivWEVÁL termékeinek '56,3, a konzervgyár 69,4, a hűtőház 72, a kötöttárugyár pedig 25 százalékát exportálta. A megyeszékhely üzemeinek tavalyi exportterve 473 és fél millió forint volt. Az exporttermelés fontosságát jól szemlélteti az, hogy az üzemek 17 százalékkal túlteljesítették a tervet, s ennek eredményeként 552,8 millió forint értékű árut exportáltak. A vállalatoknál — a párt- és kormányhatározatok szellemében — törekedtek a gazdálkodás javítására, az önköltség csökkentésére. Mindennek eredményeként az idén 10 millió forintot meghaladó nyereségrészesedést fizetnek a munkásoknak és alkalmazottaknak. Ez az összeg csaknem hárommillió forinttal haladja meg az egy év előtt kifizetett nyereséget. Javult a munkaszervezés, amit az is bizonyít, hogy tavaly a megyeszékhely vállalatai és üzemei csaknem 80 ezer túlórát takarítottak meg. Amennyire helyeselhető ez a törekvés, annyira nem lehetett egyetérteni azzal, hogy a bérmegtakarítás elsősorban a közvetlenül termelésben részt vevőket érintette. Növekedtek a termésátlagok Bár a foglalkoztatottságot tekintve Békéscsabán a mezőgazdaságnak jóval kisebb a szerepe mint az iparnak, mégsem hanyagolható el a mező- gazdasági dolgozók eredménye, munkája. Azért sem, mivel tavaly a termelőszövetkezetekben az összhozamérték mintegy 17, százalékkal haladta meg az 1964. évit. Igen kedvezőek voltak a termésátlagok. Búzából 3,2, kukoricából 2 (májusi morzsolt), cukorrépából 27, kenderből 7,4, őszi árpából pedig 1,3 mázsával többet termeltek katasztrális holdanként, mint a megelőző esztendőben. A zöldségtermesztés is fejlődött, s a számítások szerint az egy katasztrális holdra jutó hozamérték 22,9 százalékkal növekedett egy év alatt. A növény- termesztésből származó bevételek ennek eredményeként kilencmillió forinttal haladták meg á ttervezettet. Nem volt ilyen kedvező az állattenyésztésből származó bevétel. A száj- és körömfájás, az önköltségek növekedése és egyéb okok miatt a mezőgazdaságnak ebből az ágából mintegy négy és fél millió forinttal csökkent, a tervhezTképest: a bevétele. Mindez arra int, hogy az állattenyésztés fejlesztésére legalább annyi gondot szükséges fordítani, mint a növénytermesztésre. Ennek egyik feltétele és segítője lehetne többek között a nagyobb termelésre 'A Békés megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya mellett működő versenybizottság és a megyei nőtanács rendezésében tegnap, április elsején baromfitenyésztési tanácskozást rendeztek Békéscsabán. Erre az alkalomra száznál több termelőszövetkezeti munkacsapatvezetőt és háziasz- szonyt hívtak meg az 1965-ben elért termelési eredmények értékelésére, az 1966. évi feladatok meghatározására. A tanácskozást Nagy Gábor, a megyei versenybizottság titkára nyitotta meg, majd Boross Gó- bo.rné, a nőtanács megyei titkára értékelte a nőmozgalom baromfitenyésztési tevékenységét. Elmondotta többek között, hogy a Magyar Nők Országos Tanácsa 1961- ben védnökséget vállalt az ország baromfitenyésztése felett. 1963-ban meghirdették a baromfitenyésztési versenyt, mely igen szép eredményeket produkált. Ebben az időszakban Békés megye szerepe az ország baromfitermékellátásában majdnem elérte a 20 ösztönző premizálás és bérezés alkalmazása. Amint a párt-végrehajtóbizottság megállapította: jónak ítélhető meg a tsz-tagoa múlt évi jövedelme. Az egy tagra eső évi jövedelem átlagosan 16 092 forint, a földjáradékkal együtt viszont elérte a 16 760 forintot. A háztáji jövedelmet is figyelembe véve, az egy tsz-gazdára jutó évi jövedelem megközelítette a 22 ezer forintot. Bátrabban éljenek a nagyobb önállósággal! A kibővített pártbizottsági ülés vitáján tizenegyen szólaltak fel. Többen javaslatot is tettek, többek között arra, hogy a városi pártbizottság brigádok kiküldésével segítse az üzemekben a párt- szervezetek tevékenységét. Szóltak arról, hogy az új gazdasági irányítási rendszer adta nagyobb önállóságot már most próbálják jól felhasználni az üzemekben. Törekedjenek arra, hogy a gyárak termékeikkel elsősorban a valóságos szükségleteket elégítsék ki és ne raktárra termeljenek olyan cikkeket, amelyeket azután nehéz értékesíteni. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban indítványozták a felszólalók: helyes lenne, ha termelőszövetkezetekben többet tennének a fiatalok helyzetének javításáért, s ahol mód és lehetőség van ipari jellegűvé változtatnák a munkafolyamatokat. Hasonló igényeket támaszt a tsz- ekben a pártpolitikai munka színvonalának javítása. Ez azért, fontos, mert gátat vetne az itt- ott tapasztalható megnyugvásnak, s elősegítené a gyorsabb ütemű fejlődést. a’ pártpolitikai munka javítása azonban nemcsak a szövetkezetekben, hanem az új gazdasági irányítási rendszer fokozatos alkalmazásával a vállaltoknál és gyárakban legalább ennyire szükség- szerű. Ügy is mondhatnánk: ez az alapja a nagyobb vállalati önállóság bátrabb felhasználásának, a merészebb felelősség- és kockázatvállalásnak, ami nélkül a jövőben aligha lehet majd eredményesen és gazdaságosan dolgozni. Ehhez a törekvéshez sok hasznos gondolatot és ötletet adott a résztvevőknek: pártbizottsági tagoknak, gazdasági és műszaki vezetőknek a városi pártbizottság kibővített ülése. Podina Péter százalékot. A termeléssel kapcso-. latos feladatok évről évre nőttek. Ebben az évben többek között ezer vagon vágóbaromfit vár az ország megyénktől. Ezt a feladatot csak abban az esetben teljesítheti a megye, ha az asszonyok az. 1964—65-ös évhez hasonlóan összefognak és a tőlük telhető legtöbbet teszik a tenyésztés színvonalának növeléséért, az árubaromfi értékesítéséért. Boross Gáborné ezután kihirdette a megyei versenybizottság határozatát, melynek értelmében a 85 termelőszövetkezeti munkacsapat versengéséből, mint legjobb tojástermelő gazdaság a békési Kossuth Tsz került ki győztesnek. Az árubaromfi-nevelésben a békéssámsoni Előre és a tótkomlós» Alkotmány Tsz bizonyult sorrendben is a legjobbnak. A pénzjutalom átadása után Szűcs István mezőgazdasági mérnök, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának főelőadója a baromfitenyésztés időszerű tennivalóiról tartott előadást. Baromfitenyésztők tanácskozása Békéscsabán ♦
