Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-10 / 58. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA m#. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK Ár» 6(1 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Most már látszik, hogy fogy a víz a Fehér- és Fekete-Kőrös deltájából Szigetek Dénesmajor térségében — A határszakasz környékéről kormányozzák a vizet — A műszaki szakértők és az egészségügyiek munkához láttak Színháznyitás 1879. március 8. Ez az a dátum, amikor az egykori magyar köz­művelődés nagy eseményeként felavatásra került Békéscsabán a Vigadó, „benne egy olyan szín­házteremmel, amilyennél bizony még a miénknél nagyobb városok közül is csak kevés dicsekedhetett ekkor” — írja a csabai színészet történetének krónikása, Papp Já­nos tanár több kötetes tanulmá­nyában. A megnyitás óta eltelt majdnem kilenc évtized alatt neves és névtelen társulatok; rendezők és színészek egész sora szerepelt .színpadán. A már klasszikussá vált nevek közül Üjházi Ede, Kre- esányi Ignácz, Fáy Szeréna, Já- szay Mari, Blaha Lujza, Alapi Nándor, Lábass Juci, Harsányi Rezső, Somlay Artúr, Turay Ida. A repertoár is ehhez méltóan változatos és tartalmas, az akkori világ komor légköréinek ködét át­törő volt. Nemcsak A milliárdos kisasszony meg a Piros bugyel- láris, de Csíky Gergely: Proletá­rok című darabja is színre került itt. Érthető, hiszen nem egy tár­sulat azért kényszerült „megelé­gedni a vidékkel”, mert radikális szellemű színjátszásuk nem tet­szett a Pesten székelő mindenkori kultuszminiszternek. A Csabán fellépő társulatok műsorpoilitikája akarva, akaratlanul Is kölcsönha­tásba került a viharsarki forradal- mi sággai. Békéscsaba színháztörténete — az országos egésznek a részeként — a felszabadulás után a szocia­lista közművelődés elősegítését tükrözi. Jól tudjuk, hogy a mai ünnepi eseményig megtett két évtizedes út nem volt töretlen, köziben mind követelőbb szükség­gé vált, hogy szebbé, korszerűbbé tegyük a kultúrának ezt az egyik klasszikus, de igen-igein ódon, kopott, korszerűtlen hajlékát. Néhány esztendővel ezelőtt, a közkívánat tervvé vált, a mai ün­nepi megnyitóval pedig testet ölt. igaz, hogy a fejedelemre ezután kerül még a palást, az épületre az uj külső, de a szív már újra do­bog, az agy működik, a tüdő lé­legzik, s a friss falak között, a for­góvá alakított színpadon ismét szétterül a derű, s drámai erővel áradnak súlyos gondolatok. Joggal várja el a közönség a jó és még jobb műsorpolitikát, és előadáso­kat, hiszen az alkotó erő nyakát szegte a gyakran hangoztatott ellenvetésnek, hogy „őskori körül­mények között csak botladozik az ihlet és a kedv”. Államunk 16 millió forintot áldozott azért, hogy nézők és színészek országos mércével mérve is a legkorsze­rűbb környezetben és körülmé­nyek között élvezhessék a színját­szás embernemesítő örömét, szép­ségét. Köszönet jár az ÉM Békés megyei vállalata itt tevékenyke­dett brigádjainak, akik mindent elkövették azért, hogy mielőbb átadhassák a régi helyén az újat. A víztelenítési problémáik és ka­pacitászökkenők okozta időelto­lódásról ők tehetnek a legke­vésbé. A közönségtől és a társulattól egyaránt megbecsülendő, újjászü­letett Békés megyei Jókai Szín­ház kitárta kapuit, kezdődhet az előadás! Huszár Rezső Az Ár- és Belvízvédelmi Terü­leti Bizottság legutóbbi ülésén Nagy Tibor, a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság főmérnöke be­jelentette, hogy most már látszik, hogy a Fehér- és a Fekete-Körös deltájából fogy a víz. A Fekete- Körös két átvágásánál mért leg­magasabb vízszint 60—70 centi­méterrel csökkent. Dénesmajor térségében már összefüggő szige­tek emelkednek ki a korábban ár­vízzel elöntött területből. Ezek is tanúsítják, hogy a víz gyors ütemben vonul le. A határmenti szakaszon a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgatóság mérnökeinek, technikusainak irá­nyításával hozzáláttak a bent re­kedt vizek kormányzásához. A korábbi védővonalak, töltések, melyek több napon át' útjában álltak az árnak, egyik-másik he­lyen több tíz centiméter vízréte­get tartanak vissza. A töltéseket átvágták, hogy a víz lefolyását elősegítsék. A Fehér- és a Fekete-Körös ta­lálkozásától néhány száz méter­nyire nagy teljesítményű szivaty- tyútelepet rögtönöztek. Húsz gép emeli át a vizet a deltából a Fe­hér-Körös medrébe. A vízügyi igazgatóság intézkedett még to­vábbi 16 nagy teljesítményű szi­vattyú felállítására, hogy a víz eltávolítását gyorsítsák. A veszély múltával hozzáláttak az árvédekezésre felhasznált anyagok összeszedéséhez — je­lentette be Kurta József igazgató. Gyulavári körtöltéséről mintegy 120 ezer földes zsákot ürítenek ki. A fóliát is felszedik. A zsáko­kat, mosás után a termelőszövet­kezeteknek értékesítik. Az árvíz sújtotta Dénesmajor- ban — miután a víz levonulóban van — munkához láttak a mű­szaki kárbecslők és az egészség­ügyi szervek. Az utóbbi napok­ban többen felkeresték a gyulai járási tanácsot és a Gyulavári Községi Tanácsot: engedélyt kér­tek a visszaköltözésre Dénesma- jorba. A kérést mindkét tanács vezetői az Ar- és Belvízvédelmi Területi Bizottság elé terjesztet­ték. A testület állást foglalt amellett, hogy az esetleges bal­esetek elkerülésére és egy jár­vány fellépésének megakadályo­zására addig senki sem léphet be, nem költözhet vissza Dénesma- iorba, ameddig az egész területet a törvényes előírásnak megfelelő­en egységesen nem fertőtlenítik. Az utóbbi napokban a megyei tanács építési, közlekedési és víz­ügyi osztálya — amint arról Ta­kács János osztályvezető beszá­molt — tárgyalt az Élelmiszer és Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat békéscsabai fiókjával, továbbá a TÜZÉP-pel. A fertőtle­nítéshez szükséges vegyszerek raktári készletéről, továbbá az árvíz miatt lakás nélkül maradt családok lakásépítési akciójáról tanácskoztak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága arra kérte a TÜZÉP-et, hogy az építkezéshez szükséges faanyagot, meszet, ce­mentet tartsa továbbra is készen­létben és a későbbiek során bo­csássa a lakosság rendelkezésére. (dupsi) ♦ Az MSZMP megyei bizottságá­nak mezőgazdasági osztálya az időszerű mezőgazdasági munkák­kal kapcsolatban tegnap, március 9-én a párt megyei bizottságának épületében megbeszélést tartott a párt városi és járási bizottságai­nak mezőgazdasági osztályvezetői részére, továbbá az erre az alka­lomra meghívott tsz-eflnököknek. Az értekezleten részt vett Zalai György, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára, Supala Pál, az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője, továbbá Csomós István, a megyei Magyar újságíróküldöttség Moszkvában Moszkva A Szovjetunióban tartózkodó magyar újságíróküldöttség Ke­len Bélának, az Esti Hírlap fő- szerkesztőjének vezetésével kedden este a Moszkvai Nagy Színházban részt vett a nem­zetközi nőnap alkalmából ren­dezett ünnepségen és díszhang­versenyen. A magyar újságírók szerdán délelőtt látogatást tettek az ál­lami tudományos és műszaki bizottságnál, majd felkeresték a Novosztyi (APN) hírügynöksé­get, ahol B. Sz. Burkov, a hír- ügynökség elnöke fogadta őket. (MTI) tanács vb mezőgazdasági osztályú­nak vezetője. Miután a járási és a városi mezőgazdasági osztályvezetők egy része beszámolt a területükön fo­lyó mezőgazdasági munkákról, a tavaszi feladatokról, a zárszám­adásról és a tervkészítésről, Cso­mós István osztályvezető az 1965. évi gazdálkodásban elért megyei eredményeket ismertette. Supala Pál a pártszervezetek és a gazda­ság irányításában dolgozók mun­kakapcsolatáról, a gyenge terme­lőszövetkezetek helyzetéről, a zárszámadás és a tervkészítés so­rán tapasztalt eredményekről, ész­revételekről adott tájékoztatást. Felszólalt Zalai György elvtárs is. Értékelte a termelőszövetkezeti mozgalom öt év alatt megtett eredményét. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek tiszta va­gyona a tervidőszakban kétszere­sére nőtt, az egy tagra jutó jö­vedelem pedig megyei átlagban 4 ezer forinttal több az 1960. évi­nél. A gyenge termelőszövetkeze­tek aránya a korábbi 35 száza­lékról 15 százalékra csökkent. Ezek az eredmények félreérthetet., lenül azt tanúsítják, hogy a ter­melőszövetkezeti mozgalom beváL, tóttá a hozzá fűzött reményeket. Békés megye mezőgazdasága 1965-ben 60 százalékkal több nö­vényi terméket és 30 százalékkal több állati terméket produkált, mint 1960-ban. A párt megyei végrehajtó bizottsága ezért a jó termelésszervezésért elismerését fejezi ki mindazoknak, akik e kimagasló eredmények elérésében közreműködtek. Az értekezlet résztvevői a dél­utáni órákban megtekintették a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz életéről készített dokumentum­filmet, melyet rövidesen megyénk filmszínházaiban műsorra tűznek. U. K. Aczél György, a művelődésügyi miniszter helyettese is részt vesz a mai színháznyitó ünnepségen Ünnepélyes keretek között avat­ják ma a 16 millió forintos költ­séggel felújított ’Jókai Színházat Békéscsabán. Délelőtt 11 órakor a városi tanács dísztermében Nagy Ferenc elvtárs, a megyei tanács művelődésügyi osztályának veze­tője jelképesen a színház művé­szeinek adja át a korszerűsített színházépületet. Az este 7 óra­kor kezdődő ünnepségen Bízó Gyula, a Művelődésügyi Miniszté­rium Színházi Főigazgatóságának vezetője tart ünnepi beszédet. A díszelnökségben helyet foglal Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, a Köz­ponti Bizottság tagja, valamint a párt- és állami szervek megyei képviselői. Magyar bemutatók a lipcsei vásáron Az idei tavaszi lipcsei vásáron szerda délutánig négy magyar szakmai bemutató zajlott le. Ked­den délután a NIKEX az ipari elektromos kemencéket, a TECH- NOIMPEX pedig a legújabb ma­gyar szerszámgépeiket mutatta be. Különösen nagy sikere volt a Me­dicor külkereskedelmi vállalat szerdai filmbemutatóinak az uni­verzális baleseti műtőasztalról és a savbi llen ty űátülte tűsről. A rövid ünnepség után a Jókai Színház művészei Bródy Sándor: Tanítónő című művét mutatják be. nmimiiimraitimiiiiintiHHiiiimoiiiimiiiiiimimtifuiiliimniiiiiiiiiiiinHiiiiiiiiiiiiiiiiniiiHiitiiiKiiiiiimtiiiiiiiniiiuiiMiiiiiiiiiiiKM s • Gépátadás—gépátvétel A Szarvasi Gépjavító Állomáson naponta adják át a termelő­szövetkezeteknek a jól felújított lánctalpas traktorokat. Ké­pünkön a helybeli Táncsics Tsz vezetői egy DT—54-es felújí­tott traktort vesznek át. Fotó; Malmos Számottevő eredményeket értek el isz-eink az elmúlt öt esztendőben Partbizottsági osztályvezetők és meghívott tsz-elnökök értekezlete Békéscsabán

Next

/
Oldalképek
Tartalom