Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

' 1966. március 13. 5 Vasárnap Felépül-e az új szálloda Békéscsabán? V békéscsabai szállo­da Kossuth Lajos téri homlokzata. Készült a Típustervező Inté­zetben. Néhány évvél ezelőtt, ha valaki feltett ilyen kérdést, mint amilyen az írás címében szerepel, akkor legyen bármilyen illetékes is a vá­laszadó, legtöbbször legyintett. Va­lóban úgy tűnt, hogy csak óhaj a megyeszékhely szállodaigénye. A jogosságát viszont senki sem vi­tatta. impozáns épületet alkottak. A Kossuth tér homlokzati részét kö­zölt rajzunkon jól láthatjuk. A szállodában a földszinten foglal helyet a kávézó, a 400 helyes ét­terem, nyitott terasz, bár és esz­presszó. A teljes beruházás mint­egy 14 és fél millió forintot vesz igénybe. Áz új szálloda 120 ágya me­gyénk idegenforgalmában bizo­nyára sókat jelent. De nem utol­sósorban azért is jelentős ez a beruházás, mert városképileg végre méltó módon zárja le a Szé­chenyi utcát és a Kossuth teret. (d. 1.) Az előzmények Békéscsabán a felszabadulás előtt négy szálloda szolgálta jól- rosszul az idegenforgalmat. Min- <1 ínesetre a Kakas, a Nádor, a Csaba és a legkisebb, a Korona négyszáz férőhelyével jelentős he­lyet foglalt el a szállodák adatában. Ismert, hagy a Kakast lebombáz­ták, a Nádor más célra lett fél­ti asznál va, a Korona pedig eltűnt. Maradt a. Csaba. És ha valaki hét elején felhívja a Csaba-szálló por­táját, akkor biztos ilyen választ kap: — Kérem, férőhelyünk nincs. — Hol tudna ajánlani? — Talán Gyulán. , Ha az illetőnek nem tetszik Gyula, akkor van a íízetővendég- szolgálat, amely mintegy 15 férő­hellyel rendelkezik, de a Csabá­ban is tudnak még tíz címet aján­lani, ahol egy éjszakára befogad­ják az idegent. Épül a szálloda iniiiiuiiuiiuiirtHiHiimNiniiiimiiiiiiiiiiiuimiuniimiiimiiMMiimiiiiiiuimmiiiiiiiiiiiimmuiiHiiMiuiiimiiiiiuuiiiiiiituiuiiMiiiiiHiiiiii A Medicor gyártmánya a lipcsei vásáron Lipcse: Kiállították a lipcsei vásáron a Medicor Röntgenmü­vek új gyártmányát, az MB—BII légzés vizsgáló készülékét is, amelynek segítségével a tüdő működését vizsgálhatják. Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat Hétezer kommunistaellenes per anyaga a Párttörténeti Intézet új szerzeményei között A válasz ma már a -címben fel­lett kérdésre egyértelmű: felépül a szálloda, mégpedig 1967 harma­dik negyedévében kezdenek hoz­zá és befejezik 1969 első negyed­évében. Ebben az évben elkezdik a Kossuth tér régi épületeinek le­bontását, a lakók kiköltöztetését. Milyen lesz az új szálloda? A tervezők: Szabó Iván és Papp Gábor külső megjelenésében is A Tanácsköztársaság és az ille- , gális kommunista mozgalom tör­ténetének új, nagyrészt ismeretlen j dokumentumaival gazdagodoti nemrégiben a Párttörténeti Inté- j zet archívuma. Az új szerzemények sorában megtalálható mintegy 7000 olyan per teljes anyaga, amelyeket a Tanácsköztársaság bukását köpető fehérterror időszakában indítot­tak a kommunisták, köztük a Ta­Jól sikerült a békési zeneiskola első nyilvános műsora Megyénk ötödik zeneiskoláját avatták az elmúlt ősszel Békésen. Az első fél évben már igen sókat tanultak a zenekedvelő gyerekek. Az eredményekről nyilvános hangversenyen adtak számot. Harminc gyerek szerepelt, Bar­tók-, Kodály-, Bach-műveket, nép­dalokat játszottak zongorán. A szülők és hozzátartozók zsúfolásig megtöltötték a nagytermet és őszinte örömmel tapsoltak a zené­lő gyerekeknek. A hangversenyt Fejes Antalné . zenetanár rendez­te. nácsköztársaság népbiztosai, ki­emelkedő politikusai — így Alpá­ri Gyula, Korvin Ottó, Kelen Jó­zsef, Szamuely Tilbor, Lengyel Gyula, Nyisztor György — ellen A peranyaghoz annak idején bizonyítókként csatolt iratok kö­zött is több értékes dokumentum­ra bukkantak a kutatók. A Budaörs—Fejér megyed útszakasz építési munkáihoz felveszünk KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. Szállást, üzemi étkezést, kü- lönélési pótlékot, valamint kedvezményes utazást bizto­sítunk. Jelentkezés: Betonút­építő Vállalat Budaörsi Fő­építésvezetőségénél, Budaörs, Kamaraerdő. 3274 Csak húsz esztendőt tévedtek Jogosan panaszkodott vagy in­kább mérgelődött a békési járá­si művelődési ház igazgatója szerdán este a Jókai Színház tájelőadása után. „Ha a mi mű­kedvelő csoportunk mutatna be ilyen tömény giccset, mint ez a Duna-parti randevú-nak elke­resztelt bohózatféle, megkap­nánk a magunkét. Persze, ne­künk eszünkbe sem jut ilyesmi, mert azt hiszem, elég pontosan tudjuk, mit követel tőlünk a szo­cialista népművelés.” A kultúrigazgató felháborodá­sa — szó, ami szó — jogos. Szán­tó—Széesén—Fényes: Duna­parti randevú című zenés bohó­zata a 30-as évek jellegzetes torz- szülötte, és akkoriban Paprikás csirke címen futotta pályáját a népelnyomó rendszer üdvére és az emberek butítására. A eél világos volt: az ilyen „művek­kel” eljutni a legszélesebb töme­gekhez. azokat rabul ejteni, szellemileg, esztétikailag rest­ségre szoktatni és beléjük oltani egy hazug álomvilág illúzióját. Vajon most is ezt a célt kí­vánták szolgálni azok, akik ki­gondolták és színpadra vinni engedték? tJgy gondolom. a Duna-parti randevú — alias — Paprikás csirke-ügyből nem le­het kis ügyet csinálni, nem lehet körülbástyázni az engedékeny­ség és a közönyös kézlegyintés falaival. Ezt a fércmüvet — tes­sék megfogózni — a falusi-köz­ségi tájelőadásokon, mint mai történetet játsszák jobb sze­repekre érdemes művészeink. Ma már nem zavarhatják az irodalom tisztuló vizeit Szeder­kényi Annák, Harsányi Zsoltok, Bozzay Margitok; a hivatalos képzőművészeti élet is felszá­molta a giccs publikálhatóságát; műkedvelő színjátszóink is meg- lögóztak már az igazi műalkotá­sok bemutatásából eredő szép­ség-élményben — és most, 1966- ban ezt a 30-as években főzött Paprikás csirké-t a falusi embe­rekkel kívánják elfogyaszlatni, akik a „történik napjainkban Budán, egy rózsadomb} villá­ban” megjelöléssel vonalasított- nak vélt darabban meglepve ve­szik észre, hogy az egyik szerep­lő tőkés gyárigazgató, a másik méitóságos asszony, majd színre lép egy amerikai milliomos és leánya, plusz egy inas és egy szobalány — a cselédek —, akik jószerével éppen egy grófnál szolgáltak azelőtt. Mennyit beszélünk, cikkezünk az egységes művelődéspolitika megteremtéséről, mely nélkül el­képzelhetetlen a szocialista kul- túrforradalom, a nép tudatának formálása; hivatásos és nem hivatásos népművelőink gondja, baja, öröme mindaz az erőfeszí­tés, amelyet érte tesznek, és ak­kor megjelenik községükben a művelődési otthon színpadán egy torzszülött és kinyújtja rá­juk a nyelvét. Tény, hogy a békési tájelőadá­son elvesztettem az időérzéke­met, nem is kis mértékben, per­cekben vagy órákban számítva, hanem évtizedekben. A végén már csak azon töprengtem, hogy a zsebemben lapuló naptár a hamis, mely 1966-ot mutat, vagy a darabot hirdető plakát? Elő­fordulhatott egy harmadik eset is, hogy a színház vezetői vesz­tették el egy pillanatra tájéko­zódásukat térben és időben, és esekély húsz esztendőt tévedtek. Mégpedig milyen húsz eszten­dőt! Most már csak az a kérdés: helyes lenne-c tovább is étlapon tartani a Paprikás csirké-t és nem utolsósorban: megkeresik-e az illetékesek azt, hogy ki a fe­lelős ezért az — enyhén szólva — műsorpolitikai tévedésért, mert ez szokatlannak tűnő eset még a Békés megyei Jókai Szín­háznál is. Sass Ervin Furcsa" ajánlat Egy asszony érettségizett lá­nyával elment az egyik békés­csabai gyárba, hogy munkahe­lyet keressen számára. Az igaz­gató meghallgatta a kérését és közölte, hogy fizikai munkára lehetőség van. Ha megfelel, más­nap már dolgozhat. Az asz- szony bizonyára íróasztalra gon­dolt, mert láthatóan meglepte a „furcsa” ajánlat. Nem is tár­gyalt toválbb, csak megfogta a lánya kezét és miközben az ajtó felé húzta, azt mondta neki: „Gyere, nem azért taníttattalak, hogy itt dolgozz”. Még könnyek­re is fakadt közben. Vajon méltatlan-e egy gimná­ziumot végzett fiatal lányhoz a fizikai munka ? A mi társadal­munkban semmiképpen sem, mert nincs olyan kategorizálás, ami az irodai munkát a fizikai fölé helyezné, b ez az anyagiak­ban sem jut kifejezésre. Azt pe­dig mindenki tudja, hogy a fizi­kai munka mellett sokan tanul­nak is. Legtöbben valamilyen szakmát. Szép számmal asszo­nyok, akiknek gyermekük van és a nevelés, valamint a háztar­tás gondja nehezedik a vállukra. Mennyivel könnyebb az olyan, lánynak, aki érettségizett és az édesanyja mentesítheti az ottho­ni munkától? Nincs senki egész életére a fizikai munkához kötve, a gyá­ron belül is van lehetőség, hogy valaki irányító munkakörbe ke­iül jön, ha van akaratereje a tanuláshoz. De még akkor is csak előnyére válik, hogy megis­meri a fizikai munkát szépségei­vel, nehézségeivel együtt. Így válhat később olyan szakember­ré, aki igazán ért a mesterségé­hez. Így tanulja meg becsülni a munkást, akinek tevékenységé­ről egyelőre még fogalmat sem tud alkotni magának. Ha pedig fizikai munkás marad, akkor sem lesz kevesebb a becsülete. De annak igen, aki lenézi ezrek­nek és tízezreknek dolgos éle­tét. pb — Az előrelátás mindig különösen, ha tüzelőanyag-szükségletének kellő időben történő beszerzését segíti elő. Éppen ezért keresse fel a megye bármelyik földművesszövetkezeti TÜZÉP-telepét, jó minőségű és megfelelő választékú szénfélesége­ket vásárolhat. 37651

Next

/
Oldalképek
Tartalom