Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-10 / 58. szám

1966. március 10, 6 Csütörtök eeeee TUDOMÁNY - TECHNIKA ^eeeee Egy neves magyar világjáró emlékezetére — Az Afrika-utazó Teleki Sámuel — m m«*w»üBmOUHjOOBt Riói kaland A „Riói kaland” nem szokványos kalandfilm, hanem a műfaj szellemes, ötletes paródiája. Főszerepében: Belmondo. (Bemu­tatja a csorvási Május 1 mozi március 10-én. A Magyar Tv műsora 1886-ot mutatott a naptár. Itt­hon, Magyarországon tél volt, de ott, az egyenlítő táján, a magas­földön és zárt medencéiben, tik­kasztó a forróság... Egész hadseregnyi karaván — igen különleges összetételű társa­ság — indult útra a még mindig i.agy területen „Ismeretlen föld­rész”, „fekete Afrika” belsejébe. Kétszáz teherhordó, kilenc asz- Kárial-tiszt, szomáli testőrség élén 1rá rom, már sok kalandot próbált és tapasztalatot szerzett érdekes egyéniség: egy magyar vadász, egy pozsonyi születésű osztrák tengerésztiszt, kitűnő tér­képész, Ludvig Höhnet, és egy arab, aki angolul, hindosztáni és szuahéli nyelven beszélt anya­nyelvén- kívül, s aki már részt vett Stanley, a híres utazó társa­ságában Kongó felkutatásában, sőt Angliában is járt: Dualla Id- risz. A magyar: Teleki Sámuel volt. Eredetileg „csak” vadászni in­dultak. A föld, amerre az irányt vették, Kelet-afrikai Hátság fennsíkokkal, medencékkel, vulká­nokkal, tavaikkal tarkított, igen változatos jellegű tája, vadban gazdag vidék. Füves pusztaságo­don, őserdőtől tokon, kopár, oly­kor félelmetes hegyóriásokon, sós mélyedéseken hatoltak át. Űtjpk az egyenlítő két oldalán, a mai Tanzánia tájairól Kenyán ke­resztül Felső-Szudénig, Abe&z- színiáig vezetett; a déli félteke nyári esős övétől (itt a nyár a ml telünk idejére esik és nem any- nyira a hőmérséklet változásában, mint; a nagyobb csapadókbőség- ben jelentkezik) — az északi fél­teke nyári esős övéig terjedt: fenn a fennsík azonban még az egyenlítő vonalában is inkább szavanna, sztyepp, sőt félsivatagi jellegű, mint dús tenyészetű őser­dő, s a vadászzsákmány, amire számíthattak, sok egyéb apróvad mellett főleg orrszarvú, zsiráf, zebra, bivaly, antilop és gazella volt A deréksereg vitorlás dereg­lyén kelt át Zanzibár szigetéről január 21-én — nálunk ez az év leghidegebb napja — s két nap múltán követték őket a zanzibári szultán hajóján Telekiék. Panga- niból északnak vették útjukat. Első céljuk a Kilimandzsáró, Af­rika legmagasabb hegyének a le­győzése volt. Lábánál még sza­vanna-táj, derekán őserdő, vul­káni koronáján gleccserek. Csú­csát előttük még soha senki meg nem mászta. Első éjjel már 1670 méteren ütöttek tábort; 1900 mé­ter magasságban sűrű őserdőben, elefántcsapáson bukdácsoltak fel­jebb; második táboruk 2700 mé­teren... Aztán fagyos eső lepi meg őket, 3000 méteren 3 napig vesz­tegelnek, 4200-nál már 11 fokos a hideg., az araib nem bírja, a tengerésztiszt is lemond 5000 mé­ter alatt, de Teleki az örök jég határán légzési zavarokkal küzd­ve följebb hatol, 5310 miéterig — egyedül, télikabétbain, egy szál sétabottal... de a jégzajlásos tűz­hányó csúcsa előtt pár száz mé­terrel neki is vissza kell fordul­nia... Teljesítménye így is sport- rekord! Aztán a többi, európai láb által még nem taposott, bejáratlan föld, ismeretlen nép... Hosszú út a Kénia-vulkán lábáig; a maszai négerek országén át... tálbor a Ndzsiri-tónál, gazdag vadászat a „Fekete-hegy” tövében (az elej­tett vadakból élelmezik magukat) ...a Turuka-fennsík lakatlan pusz­taságai, aztán a „félelmetes hírű Kikuju-föld” ... Az egyenlítő vo­nalán a Kéniát, Afrika második legmagasabb hegyét is (5194 m) alig pár száz méter híjáin maga mássza meg (az osztrák már be­teg volt, arab kísérőjére való tekintettel kellett itt is megfordul­nia; eredménye így is úttörő). Ekkor már október vége volt... Tovább, át az egyenlítőn; Leiki- pia-fenmsík, Aberdara-hegység, Baringo-tó... szenvedés a szomjú­ságtól, négy társuk szomjan is vész... 1887. február 27-én, a Nyi- ró-hegy tövében akadnak rá a táj első lakott telepére... Űjra si­vár pusztaság: a Szamiburu, végül rátalálnak a hírből sokat emlege­tett tóóriásra, a „Fekete-tó”-ra. Ezt nevezték el Rudolf-túnak, azt a szép kis vulkánt pedig (630 m), melyet a tó végén fedeztek fel, társa Teleki-vulkán:nak.„ Teleki azok közé az úttörők köizé tartozott, akiket nem a ka­landorok kincs- és zsákmányszer­ző éhsége űzött, aki nem kívánt gyarmatszerzők eszköze lenni. A megismerés és. sport ösztönétől hajtva vágott neki ismeretlen földeknek. Azok közé a neves magyar felfedezők közé, akiknek az érdemeit a külföld tudomá­nyos közvéleménye is elismerte. Mintegy 230 000 km2 terület felku­tatása fűződik nevéhez. Afrikai útjáról társa, Höhnel írt kétköte­tes könyvet, melyet magyar, né­met, angol nyelven is kiadtak; őt magát a Magyar Tudományos Akadémia 1904-ben tiszteletbeli tagjává avatta. Ma 50 éve — 1916. március tű­én — halt meg. Irány i Dezső a TIT földrajzi szak­osztályának elnöke A DÁV Bélréscsaibai Üzemvezető­sége édesíti fogyasztóit, hogy 1966. március 11-én., klb. OT.00 órától 16.91 I óráig áramszünetet tart Békéscsabán, a Kertész u., Köny­ves u., Tompa u., Bercsényi u., Nagy Sándor u., Kereki u., Wag­ner u., Jambrik csór, Hargita sor, Bessenyei u., Hoa’ánsziki u., Tán­csics u., Tompa u. által bezárt te­rületen, valamint a .Ludvig utcá­ban és a Mikszáth. Revictíká u. északi léiében. A villamos berendezések a kikap­csolás ideje alatt is feszültség alatt levőnek tekintendők ÍW március 10-én, csütörtökön 6.05 Iskola-tv. Környezetismeret —■ olvasás (ált. isk. n. oszt.). Hogyan épül a ház? 9.55 Magyar irodalom (ált. isk. V. őszit.). Tájak és emberek I. rész. 10.20 A kórterem. Magyarul be­szélő szovjet film. 13.35 Környezetis­meret (ism.). 15.25 Magyar irodalom (ism,). 16.40 Híreik. 16.45 Hé tmérföldes kamera. Üttörőhíradó (ism.). 17.00 Jég­korong vb. Szovjetunió—Svédország. MOZI MÁRCIUS 10. Békési Bástya: Szegénylegények. Bé­késcsabai Brigád: Szép családok. Bé­késcsabai Szabadság: A matador. Bé­késcsabai Terv: Szárnyal a dal. Gyu­lai Petőfi: Csak neked. Mezőkovács­házi Vörös Október: Harakiri. Oros­házi Partizán: Fény a redőny mögött. Sarkadi Petőfi: Az ég kulcsa. Szarva­si Táncsics: Mandrin kapitány. Szeg­halmi Ady: A híd* Közvetítés Ljubljanából. 19.20 Esti me­se. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Ki miben tu­dós? A kémia elődöntő zsűrijének be­mutatása és a versenyzők párba sorso­lása. 20.05 Kék fény. Riportok, tudó­sítások. 20,35 Viola IV. Bűnügyi doku­mentumjáték . 21.10 Költészet. A XX. század. Részleteik Mensáros László előadóestjéből. 21.50 Szülők, nevelők egymás közt. „Velem ki törődik?*’ 22.25 Tv-híradó — 2. kiadás, (MTI) A román tv műsora CSÜTÖRTÖK 13.30 Közvetítés a Csehszlovákia—Ka­nada jégkorong világbajnoki mérkő­zésről. 16.00 Gyermekműsor: rajzfil­mek, Gnmm-mesék; 17.00 Közvetítés a Szovjetunió—Svédország jégkorong vi­lágbajnoki mérkőzésről. A szünetben tv hangosreklám.'- 19.10 Vidám és szomo­rú balladák G. Topirceamu müvedből; 19.30 Üj tehetségek bemutatkozása. 20.30 Film: A sakkozó. 22.00 Éjjeli tv- híradó, időjárásjelentés, INC y £ N E 5 SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ÉS BETANÍTÓ i TANFOLYAMRA JELENTKEZHETNEK 18—45 ÉVES FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOK. Könnyűdépkezdöképzö, kazánfűtő-, ács-, állványozó-, betonozó- és betonelcmgyártó tanfolyam INDUL ÁPRILIS HÓ FOLYAMÁN, t MUNKALEHETŐSÉGET, MUNKÁSSZÁL­jl LÁST, EBÉDET BIZTOSÍTUNK, 15 SZA­S; ZALÉKOS IDENYPÖTLÉKOT ÉS 15—20 !“ FORINT KÜLÖNÉLÉSI PÓTLÉKOT FI­r ZETÜNK. JELENTKEZÉS AZONNAL. AZ Érdeklődök levelezőlapon kér­jenek TÁJÉKOZTATÓT. ÉM BÄCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT KECSKEMÉT, KLAPKA UTCA 34. 21317 Farsangi rejtvénypályázat — Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj 7 napos üdülés Zakopanéban — Eredményhirdetés az április 1-i számunkban — Huszonegyedik rejtvényünk: Képünk a Szarvasi Arborétum pálmaházát ábrázolja, melye, évente sok ezer látogató keres fel. Kérdésünk: hogyan nevezik nép­szerűén az arborétumot; és az arborétumról is hírneves községet jelképező Gímszarvas című szobrot, mely a községi tanácsháza előtt áll, ki alkotta? Farsangi rejtvénypályázat 21. 1966. március 10. szelvény

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom