Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-09 / 57. szám

\ ww. március 9. 4 Szerda q fev°ben láttuk A falujában maradt \ 500 ifjúsági klubot! Szombaton, március 5-én sugá­rozta a televízió az „500 ifjúsági klubot!” című sorozatának újabb riportját, ezúttal a székesfehérvári Gárdonyi Géza Művelődési Ott­honból. A cél, mély ezt a soroza­tot elindította az, hogy a jó pél­dáikat felsorakoztatva, megfelelő módszereiket adva. szerte az or­szágba« minél több ifjúsági klub alakuljon; és mint az kiderült a riportba szőtt interjúból, ötszáz ifjúsági klubot szervezni nagy fel­adat ugyan, de megvalósítható. Ha a ripon szerkezeti egységét vizsgáljuk, megelégedéssel nyug­tázhatjuk az elgondolást: a kezdő helyszíni riportfilm kitűnő indítás volt, felkeltette és megtartotta a néző érdeklődését, gondolom, a népművelőik érdeklődését még in­kább. Hogyne tartotta volna meg, amikor annyi ötlet váltotta egy­mást! Ezeknek a fele is elegendő lenne ahhoz, hogy bármelyik ifjú­sági klub egy csapásra vonzóvá váljon, és megszeressék a fiatalok, A műsor e része tehát elsősorban arra mutatott rá, hogy a program változatos kidolgozása elsődleges tényező az érdeklődés felkeltése szempont jából Régi szabály, még_ ás annyiszor elfelejtjük. Később a filmet követő interjú­ban lényeges kiegészítő gondola­tokat, hallottunk a székesfehérvári klub két vezetőjétől, Tóth Gusz­távtól és féleségétől. Dióhéjban a következőket: ..Igen, ha tanácsot lehet adni, elsősorban azt mond­juk, hogy a klubvezetők el ne fe­lejtsék: a fiatalok szórakozni akarnak a klubban, ezt a vágyat ki kell elégíteni. A hogyan, az más kérdés, az már a község, a város, az ott éiö ifjúság érdeklő­désének. mentalitásának ; sajátos­ságaitól függ. Olyan klub^st azon­ban nálunk elképzelhetetlen, hogy befejező részében ne lenne tánc... A program akkor lesz jó. ha a fiatalokkal együtt készítjük. Tö­rekedjünk arra. hogy a klub sa­Pécsett ját tánczenekart alakítson, ennek muzsikájára sokkal szívesebben táncodnak. A komolyabb esemé­nyek is időt és helyet kapnak, de ezeket is előbb a klubtagokkal beszéljük meg. Az író—olvasó-ta­lálkozók, vetítéssel ízesített, útd- ólmény-beszámolók a legkedvel­tebbek. Hogy mi a siker tátika? Szeressük a fiatalokat, értsünk a nyelvükön, biztosítsuk kezdemé­nyezőkészségük kiélését, ismerjük meg gondjaikat, bajaikat és örö­meiket is. Mi büszkék vagyunk klubtagjainkra, mert rendeseik, helyesen viselkednek, és egyre nö­vekszik az érdeklődési körük, nem zárkóznak ei a világ dolgai elől, életvidámak, jókedvűek.” Amíg azonban idáig eljuthat az ifjúsági klubok tagsága. az út nem rövid. A tárgyi feltételek, a község, varos vezetőinek nemcsak „megértő”, hanem tudatos segít­sége nélkül a legjobb elképzelés is elképzelés marad. Úgy véljük, igaza volt Tóth Gusztávnak, ami­kor erről így beszélt: Nem vitás, hogy anyagi erőforrások nélkül nem lehet korszerű klubéletet teremteni. Az sem vitás, hogv a társadalom még korántsem ad annyi segítséget a népművelés számára, mint adhatna. Egy ilyen klub fenntartásához péidául a tsz- ek kulturális, szociális alapjából kerülhetne nem kis összeg vagy támogathatnák a ktsz-ek. a MÉ­SZÖV és a többi... Lehet, hogy sokan még nem találták meg en­nek az útját-módját? Végezetül még valamit, ami az 500 ifjúsági klubot! sorozat nagy pozitívuma: olyanok is lálják majd a következőket, akik sze­mély szerint sokat tehetnének e klubokért, de jószerével nem is ismerik, milyen ólel van vagy lehetne ezekben. Most bepillantást nyerhettek szíves tv-vendégikent, és amit eddig mulasztották, tá­lán már holnap pótolhatják... Sass Ervin — Nem gondoltam, hogy a do­bozi Petőfi Tsz szakmunkása le­szek, amikor elvégeztem a nyolc általánost — kezdi Békési Fe- rencné. Csinos fiatalasszonyka. Divatosan öltözött, városi asz- szonynak gondolhatná az ember piros kabátjában, modern fél- csizmájával, fehér prémgallérjá­val. — Mintegy három évvel ezelőtt, pontosan 1962 őszén a községi párttitkár összehívta a fiatalokat a művelődési otthonba. Megkér­dezte. ki akar mezőgazdasági szakmunkásiskolába jelentkezni. Nem nagyon tolakodtak a fiata­lok, összesen ketten jelentkez­tünk Lipták Mária barátnőmmel. A dobozi művelődési otthon irodájában beszélgetünk. Megér­kezik a férje is: jól megtermett, csontos fiatalember. Traktorveze­tő a tsz-ben.-— Akkor még — folytatja a visszaemlékezést az asszonyka — alkalmi munkásként dolgoztam a szövetkezetben, hol itt. hol ott. — Hány évig járt a szakisko­lába? — Összesen háromig. Időnként nagyon nehéz volt. úgy éreztem az első évijen. hogy abbahagyom — mondja elgondolkozva, s kissé összehúzza a szemét, mint aki a távolságot kémleli vagy hosszú útra néz. — Az első évben három hónapon keresztül Pesten tanul­tam a baromfitenyésztés elméle­tét. Nagyo-n nehéz volt megszokni a nagyvárost, gyötört a honvágy is a falu iránt, de aztán mindig könnyebben ment a tanulás. A következő két esztendőben szín­ién 3—3 hónap volt az az idő­szak, amelyben az elméleti isme­reteinket gyarapítottuk. Ezt mór sokkal könnyebb volt elviselnem, hiszen nem Pesten, hanem az Ele­ken megnyílt új iskolában tanul­hattam. — Gyakorlati ismereteit hol szerezte? — Itt, a Petőfiben. Jó is volt ez így: tulajdonképpen nemcsak a baromfitenyésztéssel ismerked­tem itt. hanem a jövendő munka­helyemmel, jövendő munkatársa­immal is. Nagyon megszerettem a csipogó, örökké éhes csirkéket, a harsányan kukorékoló, gőgösen lépdelő kakasokat..; — Kineveti magát. rendezik meg a 11. Országos Kamurakórus Fesztivált A Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsa. Pécs városi tanácsa és a Pedagógusok Szakszervezete, Pécsi Nevelők Háza rendezésében Pécsett kerül sor a II. Országos ( 1 r >az Szokták ezt mondani: „gáz j van”. Körülbelül így van mezó- : begyesi levélírónk is, aki azt ■ panaszolta el. hogy olvasta a la- : púnkban közzétett hirdetést. I amely „Jó tanács az. új propán- ; bután gázfogyasztóknak” cím- : inéi jelent meg. levélírónk is és 1 sok más mezöhegyesi olvasónk ; évek hosszú során át várakozott : ga/ra. míg végre kapott. Most I van. Sőt. tűzhely és palack is. ; l)e... t j A békéscsabai gázszer víznél : levélírónk már háromszor járt • bent, hogy végre kössék he azt ; a szerencsétlen tűzhelyet. „Nincs szerelő" — hangzik a ; válasz és így levélírónk és me- : zó hegy esi olvasóink csak annyit ! mondhatnak: gáz van.... De nem nekik ég! (—czi.) : Kamarakórus Fesztiválra. A fesz­tivált április 16-án és 17-én ren­dezik meg a Liszi Ferenc hang­versenyteremben. löbb nagy nem­zetközi és hazai hangverseny szín­helyén. A ka marakónis feszíti válón 18 kórus lép színpadra, köztük 8 budapesti, 2 pécsi, de vendégeket várnak Miskolcról. Szombathely, rőt, Vácról. Dunaújvárosból. Zala­egerszegiről, Veszprémből és Mo­hácsiól is. A megyét Orosháza képviseli a II. Országos Kamara­kórus Fesztiválon. Pécsre várják a Petőfi Művelődési Ház Madri­gál-együttesét Szokolay Bálint karnagy vezényletével. Pécs város zenekedvelő közönsége nagy ér­deklődéssel várja a II. Országos Kamarakórus Fesztivált. A nép hagyományainak ápolói lesznek A devavanyai nevelőotthon ta­nulói az ..Úttörők a hazáért” moz­galom keretében elhatározták, hogy légi népdalokat gyűjtene!;. Felkeresték Nácsa Jánost, a helyi kultúrház régi citerazenekarának vezetőjét. A kis úttörők meghív­ták vendégségbe nevelőotthonuk­ba a népi zenekart: játsszanak az úttörőknek népdalokat, s a jövőben segítsék őket gyűjtőmunkájukban. A zenekar elfogadta a meghívást s kellemes estét szerzett a gyere­keknek. Pályázati felhívás gyermekrajzok készítésére A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, a Magyar Úttörők Szö­vetsége. a Művelődésügyi Minisz­térium és a Fővárosi Tanács ok­tatási osztálya országos gyermek- rajzpályázatot hirdet valamennyi általános iskola, úttörőház és mű­velődési otthon képzőművészeti körében tevékenykedő tanuló, il­letve valamennyi 5—16 éves korú gyermek számára. A pályázatokat április 25-től 36-ig kell eljuttatni az Iparművé­szeti Múzeum címére. Budapest, IX., Üllői út 33—37. A legjobb munkákat ez ev augusztusában a prágai gyermek- rajz-világkiállításon, majd októ­berben Budapesten, az Iparművé­szeti Múzeumban kiállításon mu­tatják be. (MTI) — A szakiskola elvégzése után rögtön alkalmazta a szövetkezet? Nem találták túlságosan fiatal­nak? — Szerintem úgy fogadtak, ahogyan egy szakmunkást fogadni kellj meghatározatlan időre al­kalmaztak. — Tehát egyszerű és sima volt az út: minden a legnagyobb rend­ben ment, s úgy érzi, most is a legnagyobb rendjén van minden. — Hát, ahogy vesszük. Az, hogy tanulhattam, nagyon jól esett. Az, hogy az iskola elvégzé­se után olyan szakmunkás lehet­tem. akit rögtön alkalmaztak, még jobban. Mégsem olyan sima azért mindez, mint ahogy így elmeséli az ember. A baromfitenyésztés­hez nemcsak hozzáértés, nagy türelem, nagyon nagy szeretet is kell. -Hosszú órákat töltök min­dennap a csirkék között. Van, hogy 14—15 órát is. Ehhez ará­nyosítva azonban a keresetem nem áz a jaj. de sok. A havi jö­vedelmem körülbelül 1206 forint. — Tehát úgy érzi, hogy csaló­dott egy kissé? Hogy anyagilag nincs túlságosan megbecsülve az a tudás, amit szerzett? — Talán nem is az a > bántó, s akkor is nyug­szik, amikor a nap. — És a két mű­szak? — Azt mondták, egyelőre nem állít­hatnak be váltó­társat. Meg ugye a sár. amiről az előbb szóltam. — Esőben, sár- ban 50 méterről, súlyos vödrökben cipeli sok ezer ba­romfi számár a a vi­zet a feleségem — szól közbe Békési Ferenc, .a férj. Pe­dig lehetne meg­oldást találná. Egy tartályt beállíta­nának a csirkék óljához, s azt tele­szívatnák kútvíz- zel... Megkerestük Békési Ferencné gondjaival a Petőfi párttitkárát, s az elnökhelyettest. — Annyira híjával vagyunk a baromfitenyésztés tárgyi feltéte­leinek. hogy ideiglenesen fel kell számolnunk a telepet. Nagy az el- hullási százalékunk, ebből adódik Békési Ferencné szerény keresete is — szól tárgyilagosan a témá­hoz Futaki Imre. a tsz párttitkára. — Őszintén kell beszélnünk: nem teremtettük meg a csirkék számára a kellő környezetet, ezért kell most ideiglenesen megszün­tetnünk a telepet. Még mindig jobb, hogy így gondolkodunk, mintha csak magyarázkodnánk. — És mi lesz a baromfitenyész­tő szakmunkásokkal? — Addig, amíg létrehoztunk egy minden követelménynek meg­felelő baromfitelepet, más terüle­ten dolgoznak a szövetkezetben, de anyagi hát rányt nem szenved­nek. A szakmunkásnak kijáró plusz 10 százalékot természetesen megkapják. Helyes, hogy a tsz vezetősége így gondolkodik, helyes az is, hogy nem mondtak le a baromfi- tenyésztésről. Mi mégis úgy érez­zük, hogy a fiatal szakmunkás életében egy kis törés következett hogy néha 15 órát is dolgozom naponta, hanem néha úgy érzem, hogy szinte elmerülök a sárban. Ezt jelképesen is értheti, de a szó szoros értelmében is lehet. Javasoltuk már azt, hogy legyen nálunk kétműszakos a baromfite­nyésztés. Nyáron igen hosszú a nap és a szárnyasféleség nem olyan, mint egy gép. hogy leállít­hatjuk, ha letelik a nyolc óra. A csirke akkor kel, amikor a nap, be, hiszen annyira szereti a szár­nyasok társaságát. — A jövőben sokkal nagyobb gondot fordítunk a szakmunkás- képzésre: főleg arra. hogy csak olyan szakmára toborozzuk falunk fiataljait, amelynek feltételeit már előre megteremtettük — mondja határozottan, szinte egy­szerre az elnökhelyettes és a párttitkár. Ternyik Ferenc Válasz cikkünkre Nem történt bűnös hanyagság Lapunk március 2-i számában Védjük a kukoricát a továbbrom- lástól! címmel a kukoricatárolás néhány tapasztalaiét elemeztük vezércikkünkben. Szó volt ebben a kufcoricatárolást illetően a kon­dorost Lenin Tsz-ról is. Braun Lajos, a tsz elnöke cikkünk nyo­mán megírta, hogy termelőszö­vetkezetük 185 vagon 35 százalé­kos víztartalmú kukoricát tárol prizmában, ennek zöme azonban a kövesúton nyert elhelyezést. Amint a továbbiakban írja, a ku­korica befedése tilos, tekintettel arra, hogy levegőre van szüksége, ami egyébként szakmai kérplős. Ilyenformán helytelen az a meg­állapítás, mely szerint bűnös ha­nyagsággal tárolják szövetkeze­tünkben a kukoricát. A továbbiakban arról tájékoz­tatta a szerkesztőséget, hogy már­cius 2-ig termelőszövetkezetük­ben 213 vagon 52 mázsa 33—33 százalékos víztartalmú csöves ku­koricát morzsoltak és szárítottak le, s ezt a munkát nappal, éjsza­kai műszakban, sőt a munkaszü­neti napokon is csinálták. A je­lenlegi időszakban a morzsolást és a szárítást górézott kukoricá­ból végzik mindaddig, amíg kész­letük lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom