Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-09 / 57. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA rsse. MÁRCIUS 9., SZERDA Ara 6» fillér XXI. ÉVFOLYAM, 57. SZÄM Közös akarattal céljainkért Termeiűszövetkezeteinlk gazda. Az idei beruházás meghaladja a félmilliárd forintot A megye építőiparának terveiről iági alapjai összességükben nagyobbak, mint egy évvel ezelőtt. A közös vagyon 1965-ben csaknem 600 millió forinttal növekedett. A termelésben általában jobb eredmények születtek, mint 1964-ben, s ez együtt járt a személyes jövedelem növekedésével. Most, a zárszámadások vége félé járva elmondhatjuk: termelőszövetkezeti parasztságunk tavaly az elemi csapások ellenére is megtalálta számítását. A hangulat még azokban a szövetkezeteikben is jó, biztató, mélyek néhány hét óta szakadatlanul küzdenek a belvízzel és az árvízzel. A gazdasági pozíció szélesedése azonban nem azt jeleníti, hogy ez az esztendő könnyebb lesz a tavalyinál. Jelenleg még sok az őszről maradt munka. A kukori- caszár betakarításának, a szántásnak, a kora tavaszi vetésnek egyre jobban itt van az ideje. A munka az idő haladtával legtöbb helyen már elkezdődött, noha a tsz vezetése még nem mindenhol foglalt állást — az érdekeknek megfelelőén — a termelés 1966. évi szerkezetében. A gazdasági szervező munkával — néhány növényt kivéve: cirok, -vöröshagyma, cukorrépa, dohány, rizs — előrehaladtak a tsz-ak és a vállalátok. így hát továbbra vis akadnak megoldásra váró gondok. Sándor József, a Szeghalmi Járási Tanács V. B. elnöke az egyik értekezleten azt fejtegette, hogy a járásban naponta találkozik olyan ász-vezetővel, aki az önálló tervezéssel nincs megelégedve. A tsz termelési és pénzügyi tervében él. sikkad a gazdálkodás eredménye, a jövedelem. Ilyen körülmények között miből folyósítsa a tsz a ha. vi. előleget? A gazdálkodás szervezésének ú j módszere néhány szövetkezeti vezetőben sajnos, csak egyoldalú megértésre talált. Egyesek úgy értelmezik az önállóságot, hogy az mindenkitől és a mindentől való függetlenséget jelenti. A tervezés új módszerének ennyire szabatos értelmezése olykor a vetésszerkezetben, az üzem- ágak arányában kialakult helyzet figyelmen kívül hagyását eredményezte. A jövedelmezőségű színvonal ezért is marad el a szeghalmi járás néhány helyén. A termelés lehetőségeinek maximális kihasználása sohasem volt olyan égetően fontos, mint manapság. Vajon a szeghalmi járásban a terv azért nem mutatja a jövedelmet, mert a korábbi lehetőségeiket az 1964—1965-ös évek üzemszervezésének megfelelően vetették papírra? Több ipari és kereskedelmi növény termesztésére ebben a járásban még nem szerződték le azt a területet, melyet gonddal, erőfeszítéssel, de megműveltek tavaly és azelőtt. Miből jusson a tsz jövedelemhez, ha nem éppen a népgazdaságnak is fontos növények termesztésé, bői? E tekintetben azonban nemcsak a szeghalmi járásban küszködnek gonddal. Máshol is. A termelés- szervezés önállóságát gyakran akként értelmezik, hogy ezentúl csak szántani és vetni kell, majd csak terem valami. A jó vetőágyra, az istállótrágyára, a műtrágyára, a vegyszerre, a stimulálószerre is tartalékolni keli a közösség anyagi erejéből. Vagyis a korszerű, néha bonyolult módszerek alkalmazását nem lőheti ki egyszerűen a szűklátókörűség, a helyenként nem éppen szerencsésen szorgalmazott takarékoskodás. Nagy Vilmos, a kondorosa Lenin Tsz főagronómusa a búzától a holdanként! 4 mázsa vegyes műtrágyát, a karbamidos levél- trágyázást és a vegyszeres gyomirtást sem sajnálja. Célratörő szakmünkájával tavaly nem is egy tábláról holdanként 28 mázsa búzát, takarítottak be. Vajon, ha a takarékosságira hivatkozással csak egy-másfél mázsa műtrágyát használtak volna. holdanként, mint sok helyütt, termett volna-e 28 mázsájával a búza? Több gazdaságban a tájkörzetben igen jól termő növényt kihagyták a tervből. Miért? Azok a növények, melyek az adott helyen évék óta kiválóan hasznosították az emberi gondosságot, máról holnapra nem bizonyulnak megfelelőnek? A cirok, a vöröshagyma, a dohány, a cukorrépa termesztésének helyenkénti háttérbe szorítása csak egy-két ember szubjektív véleményén alapulhat. Végső soron a területet valamilyen növénnyel hasznosítják, s lehet, mint a szarvasi járásban is, a kézimunkaigényes szántóföldi növények termesztését a még munkaigényesebb kertészeti kultúrákkal cserélik fel. Máshol a cirok helyett; kukoricást, a vöröshagyma helyett pedig valami mást akarnak termeszteni. A kalkulációkat bizonyára ezekben a gazdaságokban is elkészítették, s nem a lehetőségeik szerint vették figyelembe az ország lakosságának ügyéi, továbbá a mezőgazdaság exportjának, importjának kedvezőbbé tételét. i Az üzemek gazdasági önállósága valahol ott kezdődik, amikor közös céljainkból erejük, lehetőségeik maximális kihasználása szerinti részt leérnek, sőt követelnek. Arról van szó, ha az országnak többek között cirokszakáll- ból exportlehetősége kínálkozik, akkor ennek az igénynek a kielégítését a mezőgazdasági üzemek legalább olyan fontosnak tartsák, mint amilyennek hazai termésből az ország népének kenyérellátását. Ez a népgazdaság, s benne valamennyi állampolgár érdeke. D. K. Megyénk építőiparára ebben az ívben igen sok tennivaló vár. Az orosházi kórház építkezésének befejezése, több városban és községben (Gyulán, Békéscsabán, Szarvason és Medgyesegyházán) középiskolák bővítése, illetve új intézeti épületek emelése — ösz- szesen 41 tanteremmel — a Békéscsabán épülő megyei tanács irodaházának munkálatai, a gyulai mikrohotel befejezése, ugyanitt kenyérgyár építkezésének, Békéscsabán a szálloda építésének előkészítése. Rendelőintézetek építése, illetve kórházi rekonstrukció Orosházán, Békéscsabán, Mezőkovácsházán és Szeghalmon, lakásépítkezések a városokban és egyéb helyeken. Ezek csak egy részét jelenítik — a legkiemelkedőbb feladatait — az építőipar idei programjának. Számtalan vállalati rekonstrukció, intézmények helyiségeinek felújításai, különböző termelőszövettkeKézzel szórják a műtrágyát Elültették a sárgarépadugványt Vetik a salátamagot Dobozon A belvíztől sokat sújtott Doboz térségében megszervezték a tavaszi munkákat. Tegnap, március 8-án ötszázan, 50 pár lófogattal szorgoskodtak a határban. Vetették a salátamagot. A kézi munkaerő 35 holdon befejezte a sárgarépadugvány kiültetését. Többen a kertészetben kaptak beosztást. Nyolcvanezer rózsakaminát ültettek ki. Ezeket az alanyokat őszre alvóra szem zik nemes rózsával. A növénytermesztő brigádok tagjai köziül negyvenen szórták a műtrágyát az őszi búzára. A talaj a dobozi határban még mindig igen nedves. Géppel egyáltalán nem hatjhatnak rá, annyira telítve van vízzel. így a szövetkezet vezetősége a műtrágyaszórást kézzel rendelte el. Az ide beo&ztott dolgotoknak gumikesztyűket vásároltak. Lábos László tsz-föagronómius arról is tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy még ezer hold búza vár fej- trágyázásra. Sok a tavaszi teendő Dobozon, s ezt nagyban hátráltatja a lófogatú vetőgépek hiánya. Az AG- ROKER vállalatot hetek óta szinte mindennap felkeresik, de hiába. A gépesítés időszakában ló- vomtaíású vető-gépet nem gyárt az ipar. így azokhoz a közös gazdaságokhoz fordulnak segítségért, ahol van nélkülözhető, de üzemképes vetőgép, hogy adják kölcsön ezeket a tavaszi munkák idejére. zeti építkezések: hajtatóházak,, istállók, gazdasági épületek, raktárak stb. szerepelnek még az idei tervekben. Az 1966-os esztendőben több mint 500 millió Békés megye összes megvalósítandó építőipari terve. Ebből a legnagyobb részt az állami építőipar vállalja, az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat idei terve 260 millió forint. Mivel a megnövekedett igényeknek csak úgy képes eleget tenni az építőipar, ha minden tartalékot feltár, igen nagy szerep jut a tervek valóra váltásánál a tanácsi vállalatoknak, az építőipari ktsz-eknek és a termelőszövetkezeti építőbrigádóknak. A tervek egyeztetésénél kitűnik, hogy míg más ágazatoknál a rendelkezésre álló kapacitásokat meghaladják az igények, addig a termelőszövetkezeti építőbrigádoknak körülbelül 20 milliós lehetőséget kitevő teljesítménye kihasználatlan. Ugyanakkor — ösz- szehasonlítva az elmúlt évvel — növekedett a felújítási program aránya az újonnan építendő létesítmények ellenében. Célszerű tehát a karbantartási, felújítási munkákkal a szövetkezeti építőbrigádokat megbízni, a úgy alakítani a megrendelések összetételé'- hogy folyamatosan a szövetkezeti építőipari részlegeknek adják ál a mezőgazdasági építkezési munkákat. Az építőipari és tatarozó vállalat az idén 61 millió forintos építkezésre készül. Ennek 63,6 száza léka a beruházás, a többit felújítási, javítási munkákra fordítják A Békés megyei Villanyszerélés! Vállalat idei terve 20,5 millió forint. A munkák 3 építésvezetőség hatáskörében, több mint harminc munkahelyen oszlanak meg. Gondot okoz, hogy bár a gépesítés állandóan fejlődik, azonban a gépek nagy része nem tatarozó jellegű és a jelenlegi szállítóeszközöknek majdnem a fele felújításra szorul. Mindkét vállalatnál a korábbinál nagyobb figyelmet kívánnak szentelni a műszaki utánpótlásira. A tatarozó vállalatnál példáid jelenleg tíz műszaki munkakörben foglalkoztatott dolgozónak nincs wieg a megfelelő képesítése. Ösztöndíjjal és a műszakiak továbbképzésével kívánják ezt megoldani. v. j. Meggyökeresedtek a vesszők A békéscsabai Lenin Tsz faiskolája jő hírnévnek örvend. Egész évben több szövetkezeti gazda dolgozik benne. A tavaszi munkák egyik legfontosabbját éppen a napokban csinálták, amikor a Duszén-telepen a meggyökeresedett vesszőket gyűjtötték össze. Képűnkön: Andó Pálné munka közben. Fotó: Dupsi
